Novák mögött bújik meg a kegyelmi botrány másik kulcsszereplője

Az egész országot felháborította, amikor kiderült, hogy a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatóját fedező K. Endre elnöki kegyelemben részesült. Bár a kegyelmet Novák Katalin adta államfőként, az ellenzék az ő lemondását követeli, ellene indult aláírásgyűjtés, ellene indítanának megfosztási eljárást, az ő hivatalához szerveztek tüntetést, és ha egyáltalán valakit felelősségre vonnak az ügyben, akkor az ő lehet, mégsem ő az egyetlen kulcsszereplője a történetnek.

A másik szereplő egy hete nem szólalt meg, nincsenek nyilvános programjai, az elküldött kérdésekre nem válaszol. A kegyelmi kérelmeket az igazságügyi miniszter terjeszti fel a köztársasági elnöknek, és a miniszter is írja a végén azt alá. Tavaly áprilisban pedig – amikor K. Endre kegyelmet kapott – még Varga Judit volt hivatalban.

Szóval bár a történetben kisebb figyelmet kap, ha Varga Judit igazságügyi miniszterként nem írta volna alá Novák döntését, akkor az elnöki kegyelem egész egyszerűen nem lett volna érvényes. Ezen a ponton tehát még mindig megakadályozhatta volna azt, hogy K. Endre kegyelmet kapjon. De még az a lehetőség is ott lett volna előtte, hogy ha nem tetszik neki az államfő pozitív elbírálása, akkor egyszerűen lemond az igazságügyi miniszteri posztról, mondván, ő nem akarja vállalni a kegyelmi döntésért a felelősséget.

Hasonló eset ugyanis megtörtént még az első Orbán-kormány idején 1998-ban. Dávid Ibolya akkori igazságügyi miniszter már eleve elutasítási javaslattal terjesztette fel a köztársasági elnöknek Kunos Péter bankvezér kegyelmi kérelmét, de Göncz Árpád végül mégis kegyelmet adott neki. Ez viszont Dávid Ibolyának nem tetszett, és mivel övé volt a végső szó, nem írta alá a kegyelmet. Orbán Viktor pedig erre akkor rábólintott.

Mérték a megítélését, de nem beszélnek róla

Varga ugyan 2023 júliusában távozott a miniszteri posztról, de a Fideszben továbbra is fontos szerepet szánnak neki: a hírek szerint ő lesz a Fidesz-KDNP listavezetője a júniusi európai parlamenti választáson. Varga fontos szerepére az is utal, hogy a napokban telefonos közvélemény-kutatással mérték az ő vélt felelősségét is az ügyben. A HVG szerint a korábban Fidesznek kedves sugalmazásokat terítő Call Expresstől hívták az embereket, és Novák Katalin felelősségének firtatása mellett ezeket a kérdéseket is feltették:

• „Hallott-e arról, hogy Varga Judit akkori igazságügyi miniszternek is ellen kellett jegyeznie a kegyelmi döntést?”
• „Ön szerint Varga Judit igazságügyi miniszterként felelősnek tekinthető vagy nem az ügyben?”
• Emellett arra is kíváncsiak voltak, hogy a válaszadóknak kedvező vagy kedvezőtlen véleménye van Orbán Viktorról, Novák Katalinról és Varga Juditról.

Eltelt jó pár nap, mire a kormány megtalálta a maga narratíváját, és a baloldal lepedofilozása után Orbán Viktor bejelentette: alkotmánymódosítást nyújt be, mert „ezt a vitát minden magyar ember számára megnyugtatóan le kell zárni”. A javaslata egy mondattal egészítené ki az Alaptörvényt: a köztársasági elnök nem adhat kegyelmet olyan bűncselekményért, amiben kiskorú a sértett.

A miniszterelnök azt egy szóval sem említette, hogy az igazságügyi miniszternek ilyen helyzetben mit kéne vagy nem kéne csinálnia, mit kéne vagy nem kéne aláírnia, Orbán tehát ezzel lényegében teljesen az államfőre terhelte a felelősséget. Ahogy a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté is csak arról beszélt: jó lenne tudni, mi volt a morális alapja az államfő kegyelmi döntésének, ugyanis ez okozza ezt a rengeteg bírálatot, amelyeknek van alapja.

Varga Judit szerepéről egyetlen szót sem ejtett.

Novák Katalin aztán sietve jelezte is: ha az Országgyűlés megszavazza Orbán Viktor módosítóját, ő azt „jó szívvel” aláírja. Arra a kérdésünkre nem válaszolt, hogy vállalja-e a felelősséget a kegyelmi döntése miatt, és tervezi-e esetleg a lemondását az államfői posztról.

Brüsszelbe katapultálna, de most a nyakán a kés

Török Gábor szerint ezzel vége Novák Katalin politikai karrierjének, még akkor is, ha hivatalban marad, az elemző viszont Varga Judit politikai kárát még nem látja világosan. „De nyilvánvaló, hogy ebben az ügyben ő is roncsolódik. Ha a Fidesz nem akarja, hogy az ügy hónapokra napirenden maradjon, minden bizonnyal még hátrébb kell léptetniük:

nem lenne meglepő, ha végül mégsem Varga Judit állna a párt EP-listájának élén”.

Az ellenzék szerint viszont a történtek után neki nem sok keresnivalója lenne egy ilyen listán. Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője méltatlannak tartaná, ha Varga képviselné Magyarországot az Európai Parlamentben, és azt követeli, hogy a Fidesz távolítsa őt el az EP-listája éléről. A DK-s Vadai Ágnes egészen odáig ment, hogy „pedofilsimogatónak” nevezte Vargát, akit a Fidesz megpróbál Brüsszelbe kimenekíteni. A párt szerint Vargának nem Brüsszelbe, hanem a közéletből kéne távoznia.

A párbeszédes Jávor Benedek szerint most „Varga Judit nyakán a kés”. Vargának ugyanis felterjesztőként ellenőriznie kellett volna, van-e politikai kockázata a Fidesz szempontjából annak, ha teljesítik a kegyelmi kérvényt. „Ezt nem tette meg, és ezért a belső politikai felelősséget ráterhelhetik. A szénája amúgy is rosszul áll, a botrányok sorozata hagyján, de a Völner-ügyben Orbán elől is elhallgatott információkat, ezért EP-képviselőnek száműzik a bukott minisztert, de most még ez is kétségessé válhat” – írta a politikus.

Teljes hírzárlat

Az elmúlt napokban többször is kerestük Varga Juditot. Azt kérdeztük, a felterjesztésében K. Endre kegyelmét javasolta-e Novák Katalinnak, valamint hogy milyen érvekkel írta alá a döntést. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy vállalja-e a politikai felelősséget az ügyben, és lemondana-e arról, hogy esetlegesen a Fidesz-KDNP listavezetője legyen az EP-választáson. Egyik levelünkre sem kaptunk választ, ahogy a nyilvánosságban sem kommentálta még az ügyet.

A Fideszt is megkérdeztük, mit szólnak a dologhoz, és még mindig azt tervezik-e, hogy Vargát teszik meg listavezetőnek, de nem válaszoltak. Sajtófőnökén keresztül Orbán Viktort nem csak arról kérdeztük, szerinte Novák Katalinnak le kellene-e mondania, de arról is, hogy a miniszterelnök támogatná-e, hogy Varga legyen a Fidesz-KDNP listavezetője. Havasi Bertalan mindössze annyit válaszolt: „A miniszterelnök a közösségi oldalán közzétett videóban mindent elmondott az ügyről”.

K. Endre kegyelme azért is tűnik meglepőnek és kockázatosnak attól a kormánytól és államfőtől, amelyek kiemelt célként tűzték ki a gyerekvédelmet, mert a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettese már eleve házi őrizetben volt, és mindössze kilenc hónap volt hátra a büntetéséből. A döntés egyik magyarázataként rögtön felmerült, hogy jó kormányközeli kapcsolatai lehetnek. A legerősebb fideszes szálnak egyelőre az tűnik, hogy 2015-től Orbán Viktor testvérének birkózóegyesülete tartott edzéseket a bicskei gyermekotthonban.

Vannak más ügyei is

Varga Judit négy év után mondott le az igazságügyi miniszteri posztjáról. Ebben a rövid időben K. Endre ügye már a harmadik nagyobb botrány, amiben felmerült a neve. Az első az Európai Parlamentig jutott, a másikat pedig már egy ideje a bíróság tárgyalja.

Említés szintjén meg-megjelenik a végrehajtói kar volt elnöke, Schadl György és a fideszes volt igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, Völner Pál korrupciós ügyében. A vád szerint Schadl György javaslatai alapján Völner jelezte az illetékes főosztálynak a minisztériumban, hogy kiket kellene végrehajtónak kinevezni. Az exállamtitkár eléggé ragaszkodik ahhoz, hogy a bíróság tanúként hallgassa meg a volt igazságügyi minisztert a perben, mert Völner szerint sms-ek is igazolják, hogy Varga „a végrehajtói ügyeket szoros figyelem alatt tartotta”, és „a miniszter asszony szorosan kézben tartotta a minisztériumi dolgokat, mindig nyomon követte a pályázati kiírások menetét, eredményét”.

Az is kiderült, hogy volt hármas találkozó Schadl, Völner és Varga között. A nyomozati iratok szerint miután Schadl megijedt attól, hogy egy másik végrehajtó esetleg áskálódhat ellene, bejelentkezett Völnernél, szerezzen neki időpontot a miniszternél, vagyis az ő szavaival: „valamikor esetleg, úgy hétfő-kedd-szerda körül tudunk beszélni egy tíz percet jó miniszter asszonnyal?” De úgy, hogy azért Völner is ott legyen a találkozón. Az államtitkár azt felelte, megpróbálja lefixálni a dolgot. 2021. július 12-én Schadl és Völner pedig meg is ejtette a találkozót az akkori igazságügyi miniszterrel.

Varga Judit mindezekről a Telexnek azt mondta: a mindenkori igazságügyi miniszter kötelessége, hogy a hivatásrendek vezetőivel találkozzon, és legfeljebb egy-két ilyen találkozóra emlékezett Schadl Györggyel. Szerinte minden esetben ott volt a kabinetfőnöke is, de ezek egyébként is mindig szakmai egyeztetések voltak. Azt is mondta, hogy miniszterként feladata, hogy szoros figyelemmel kísérje a szakterületén zajló folyamatokat, így a végrehajtói karban történteket is, tehát ebben „nincs semmi látnivaló”.

A Schadl–Völner-iratokból az is kiderült, Völner neheztelt Varga Juditra azért, mert „kedveskedett neki Pegasus-ügyben”. 2021 nyarán az akkori igazságügyi miniszter ugyanis a Telexnek azt állította: Völner Pál volt az, aki aláírta a titkos megfigyelésekhez szükséges engedélyeket az Igazságügyi Minisztériumban, ő maga miniszterként csupán a jogszabályok betartásáért felelt.

A Pegasus egy izraeli kémszoftver, amivel okostelefonokat tudnak lehallgatni, de ezzel hozzá tudnak férni mindenféle telefonon tárolt adathoz is. 2021 nyarán derült ki, hogy Magyarországon ellenzéki politikusokat, üzletembereket és újságírókat is megfigyeltek vele, Kósa Lajos pedig elismerte, hogy a Belügyminisztérium vette meg a kémszoftvert (bár az ügyészség később azt állította, ez „tényszerűen nem felel meg a valóságnak”). Maga Varga Judit később azt is mondta, „ne legyünk nevetségesek. Ilyen eszközre minden országnak szüksége van.”

Az ügy az Európai Parlamentig is eljutott, külön bizottságot hoztak létre, ami a Pegasus használatát vizsgálja, akik tavaly még Magyarországra is ellátogattak. A magyar kormány nem fogadta a delegációt, Varga Judit pedig brüsszeli bohózatot emlegetett.