Kocsis Máté a kegyelmi ügyről: Ennek a helyzetnek nem lett volna szabad előállnia

Kocsis Máté szerint jó lenne tudni, hogy miért adott kegyelmet Novák Katalin a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatóját fedező K. Endrének, és érdemes is lenne erről beszélni egyszer, de az országgyűlés dolga most az, hogy többé ilyen ne forduljon elő – írja az MTI. Kocsis ezt a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország pénteki adásában mondta. Hozzátette, hogy a Fidesz-frakció támogatja Orbán Viktor alaptörvény-módosító javaslatát.

Kocsis szerint kialakult egy olyan vita az elmúlt napokban Magyarországon, amiből világos, hogy ezen túl nem lehet mérlegelni, hogy kaphat-e, vagy sem egy ilyen bűnelkövető kegyelmet, hanem eleve ki kell zárni, jogellenessé kell tenni egy ilyen ember számára a kegyelem megadását.

Az államfő kegyelmi döntésének jogszerűségét senki nem vitatja, azt viszont muszáj megérteni, hogy mi volt ennek a morális alapja, ugyanis ez okozza ezt a rengeteg bírálatot, amelyeknek van alapja. A köztársasági elnök nem köteles indokolni a kegyelmi döntéseit, ezt a Sándor-palota többször is felhozta Novák védelmében.

Kocsis hozzátette, hogy a miniszterelnök által csütörtökön beterjesztett alaptörvény-módosítást muszáj elfogadni, mert kiegészíti a gyermekvédelmi rendszert, tehát ezentúl minden bűnelkövetőnek tudnia kell, hogy ha gyermekek rovására teszi, amit tesz, akkor az elnöki kegyelem intézménye sem áll rendelkezésére.

„Tehát nincs menekvés, nincs kegyelem, ha úgy tetszik, és nincs semmi mentség arra, amit tett, nem fogja tudni megúszni sem a büntetést, még akkor sem, hogy ha az elnök esetleg adna egy – vitatott ugyan, de mégiscsak jogszerű – kegyelmet számára”

– emelte ki a politikus, hozzátéve, hogy be kellett zárni ezt a kiskaput a gyermekvédelmi intézkedéseken.

„Szerintem ez az embereknél egy világos határvonal, ha úgy tetszik, egy vörös vonal, amit nem lehet átlépni, és ezt a szülők a maguk eszközeivel igyekeznek is érvényesíteni, és ezt az államnak is kell, tehát muszáj nekünk kemény jogszabályokat alkotnunk”

– mondta a Fidesz frakcióvezetője, hozzátéve, hogy mivel a kegyelmi döntés alappal vitatott, ezért az államfői kegyelmi jogból is akként kell ezt kiemelni, hogy soha többé ne forduljon elő ilyen vita.

Szerinte jó lenne tudni, hogy mi állt az államfő kegyelmi döntése mögött, és érdemes is lenne erről egyszer beszélni, de az országgyűlési képviselőknek nem azzal kell foglalkozni, hogy mi volt a döntés alapja, hanem azzal, hogy ez többé ne forduljon elő.

Úgy látja, hogy ennek a helyzetnek nem lett volna szabad előállnia, függetlenül attól, hogy mi volt a megfontolás.

Az alaptörvény-módosítási javaslatot március második felére fogadhatják el, ugyanakkor ez visszamenőleg nem tud majd segíteni a helyzeten, de a még folyamatban lévő ügyekre, illetve a jövőben benyújtandó kérvényekre már vonatkozik.

Az ügy valóban nagy port kavart, az ellenzéki pártok a köztársasági elnök lemondását követelik. Emellett az MSZP azt is kezdeményezte, hogy egy parlamenti bizottság vizsgálja felül a köztársasági elnök által gyakorolt egyéni kegyelmek miniszteri előkészítését és ellenjegyzési gyakorlatát.

Az MSZP egy 2007-es alkotmánybírósági határozat alapján azt írta, Varga Judit akkori igazságügyi miniszternek nem volt kötelező a kegyelmi kérvényt elfogadni és ellenjegyezni, Varga viszont megtette, ezért az ellenzéki párt szerint a politikai felelősség a kormányé.

„Az elmúlt napokban látott közfelháborodás mértéke jól jelzi, hogy a kegyelmezési jog gyakorlásával kapcsolatban rendszerszintű problémák állnak fenn. Varga Judit igazságügyi miniszter, a Fidesz leendő EP-listavezetője akár az ügy ismerete nélkül gyakorolta az ellenjegyzést, akár a bűncselekmény jellegének tudatában döntött, a politikai felelőssége megkérdőjelezhetetlen!” – írta a párt közleményében.

Amikor az igazságügyi miniszter felterjeszt egy kegyelmi ügyet a köztársasági elnöknek, akkor ugyan javaslatot tehet, de az nem köti az elnököt. A köztársasági elnök önállóan dönt, viszont ezt a döntést a miniszternek minden esetben ellen kell jegyeznie. Tehát ez egy félig jelképes jogkör, a kormány beleegyezése nélkül nem kaphat senki kegyelmet.

Varga és az ő megítélése valóban fontos a Fidesznek, ami azon is látható, hogy már közvélemény-kutatáson is mérik, hogy mit gondolnak az emberek a volt miniszter felelősségéről a kegyelmi ügyben.

A Call Express – amiről a Népszava korábban azt írta, hogy „közvélemény-kutatás címszó alatt a Fidesznek kedves sugalmazásokat terítettek névtelen operátorok” – többek között ezt kérdezte az emberektől telefonon:

• „Hallott-e arról, hogy Varga Judit akkori igazságügyi miniszternek is ellen kellett jegyeznie a kegyelmi döntést?”
• „Ön szerint Varga Judit igazságügyi miniszterként felelősnek tekinthető vagy nem az ügyben?”
• Arra is kíváncsiak voltak, hogy kedvező vagy kedvezőtlen a véleménye a válaszadóknak Orbán Viktorról, Varga Juditról és Novák Katalinról.

Sarkadi Zsolt véleménycikkében írt arról, hogy mikor a pápalátogatás alatt a kegyelmi kérvény eljutott Varga Judithoz, miniszter volt, így a főnöke Orbán Viktor volt. Tehát elképzelhető, hogy a miniszterelnök is tudott erről az ügyről. De persze az is elképzelhető, hogy Orbán minderről semmit nem tudott, de akkor ez további kérdéseket vethet fel.