Ha akarná, se tudná visszavonni a kegyelmi döntést Novák Katalin

„Az elmúlt napokban egy olyan politikai kampánynak vagyunk a tanúi, amely rengeteg valótlan állítást tartalmazott. Minden kegyelmi döntésre igaz (…), hogy természeténél fogva megosztó, és én az elém terjesztett több száz kegyelmi kérvényről minden esetben igyekszem a leginkább körültekintően dönteni” – így válaszolt Novák Katalin, amikor a nagy vihart kavart kegyelmi döntéséről kérdezték a kedd délelőtti sajtótájékoztatóján a Sándor-palotában.

A köztársasági elnököt nem érhette váratlanul a kérdés, napok óta azt találgatja a közvélemény, hogy a pápalátogatás ürügyén miért adott kegyelmet a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének, aki zsarolással kényszerítette az otthon több lakóját, hogy vonják vissza a pedofil igazgató ellen tett vallomásukat. A döntés azért is tűnik meglepőnek és kockázatosnak a gyerekek és családok védelmét kiemelt célként megfogalmazó államfőtől, mert K. Endre már házi őrizetben volt, és mindössze kilenc hónap volt hátra a büntetéséből, amikor Budaházy György mellett ő is kegyelmet kapott. A döntés egyik magyarázataként rögtön felmerült, hogy jó kormányközeli kapcsolatai vannak. Hogy ezeknek a híreknek mennyi alapja van, azt itt szedtük össze.

Az ellenzéki pártok a köztársasági elnök lemondását követelték hétfőn a parlamentben. A DK és az MSZP megfosztási eljárást indít Novák Katalin ellen, előbbi az államfő lemondását követelve aláírásgyűjtést is indított. A Momentum tüntetést szervez péntek estére a Sándor-palota elé, a Párbeszéd pedig törvénymódosításban írná elő, hogy a kegyelmi döntések indoklását a jövőben kötelezően nyilvánosságra kelljen hozni. De milyen mozgástere maradt Nováknak a komoly közfelháborodást látva?

A köztársasági elnöknek a nemzet egységét kell képviselnie

A kegyelmi döntés ellen nincs lehetőség fellebbezni, és a köztársasági elnök utólag nem tudja visszavonni vagy korrigálni azt, erősítette meg a Telex megkeresésére Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász. Azt sem tudjuk meg, hogy egyáltalán miért döntött így az államfő, az indoklást a törvény alapján nem kell nyilvánosságra hozni.

Novák szerint természetes, hogy „minden kegyelmi döntés felvet kérdéseket, és adott esetben ezek a kérdések megválaszolatlanok maradnak.” Ez így volt szerinte az elmúlt 33 évben, és így van a világ legtöbb országában is.

„Minden kegyelmi ügy, ami az asztalomra kerül, komoly döntést igényel. Ez viszonylag magányos döntés, és vállalni kell a felelősséget, mérlegelni kell a különböző szempontokat”

– fogalmazott pár hónapja a köztársasági elnök a 24.hu-nak adott interjúban, amikor Budaházy-ügyben adott kegyelméről kérdezték.

Szentpéteri ugyanakkor arról beszélt lapunknak: a klasszikus parlamentáris rendszerekben „a politikai felelősség a kormányé”, azaz az államfő döntéseiért a kormánynak kell tartania a hátát. Novák szerint minden kegyelmi döntés megosztó, az alkotmányjogász szerint viszont az Alaptörvény alapján a köztársasági elnöknek a nemzet egységét kellene kifejeznie. „Minden döntésben és nyilatkozatban az egész ország nevében beszél az államfő, mindannyiunkat képvisel.”

A kegyelmi döntés nem arról szól, hogy a köztársasági elnök felülbírálja a bíróság jogerős döntését, folytatta Szentpéteri.

„Egy jogállamban a bíróság dönti el, hogy valaki bűnös, vagy nem.”

Az elnöki kegyelem inkább azt fejezi ki, hogy a társadalom erkölcsileg felmenti az elkövetőt. Ilyen volt például Simek Kitty ügye 2002-ben. Az akkor 14 éves tótújfalusi lány megölte az mostohaapját, aki előtte évekig bántalmazta őt és édesanyját fizikailag, illetve szexuálisan. A bíróság emberölésért elítélte Simeket két évre, később azonban Mádl Ferenc köztársasági elnök végrehajtási kegyelemben részesítette a nőt, mert időközben kislánya született, és beteg édesanyját is ápolta.

K. Endre ügyében azonban Szentpéteri szerint pont az ellenkezője történt: az egész ország elítéli a pedofil igazgatót fedezni próbáló helyettest, a köztársasági elnök mégis kegyelmet adott neki. A pontos okokat nem ismerjük, de Novák úgy tűnik, nem bánta meg a döntését, legalábbis kedden kitérő választ adott, amikor erről kérdezték. „Undorodom a pedofíliától, az egyik leggusztustalanabb, legsúlyosabb bűncselekménynek tartom. Az én elnökségem alatt nem volt, és nem is lesz kegyelem a pedofiloknak, ez így volt ebben az esetben is” – jelentette ki a köztársasági elnök.

Szentpéteri szerint azonban Novák nehéz helyzetben van, hiszen semmilyen politikai eszköz nem maradt a kezében. A köztársasági elnök csak úgy tudná megvédeni magát az alkotmányjogász szerint, ha kiállna, és beismerné:

valójában nem az ő döntése volt a kegyelem, hanem bábuként irányítják őt.

Ez azonban a politikai karrierje végét is jelentené egyben, és biztosan nem fog így tenni. A lemondás sem tűnik valószínű forgatókönyvnek, az ellenzék által kezdeményezett megfosztási eljárást pedig könnyedén el tudja gáncsolni az Országgyűlés fideszes kétharmada. Ettől függetlenül jól teszi az ellenzék Szentpéteri szerint, hogy az államfőn keresztül támadja a kormányt és a rendszert, mert ez az ügy jelentősen meggyengítheti Novákot.

Varga Judit és Orbán Viktor felelőssége

Az elnöki kegyelemnek van még egy kulcsszereplője: az igazságügyi miniszter. Tavaly áprilisban Varga Judit volt hivatalban, így ő terjesztette fel a kegyelmi kérelmet a köztársasági elnöknek, és a végén ő is írta alá. Ha ő nem jegyezte volna ellen, akkor nem lett volna érvényes az elnöki kegyelem, azaz

Vargának megvolt a valódi lehetősége, hogy megakadályozza a döntést.

Az alkotmányjogász szerint két lehetősége van egy igazságügyi miniszternek a kegyelmi ügyekben: vagy elfogadja az államfő döntést, és vállalja érte a felelősséget. Ha azonban ezt nem tudja képviselni, akkor szerinte le kell mondania.

Szentpéteri a magyar történelemben egyetlen olyan esetet ismer, amikor az igazságügyi miniszter nem írta alá az államfői kegyelmet. Dávid Ibolya volt MDF-es tárcavezetője elutasítási javaslattal terjesztette fel Göncz Árpád köztársasági elnöknek Kunos Péter bankvezér kegyelmi kérelmét 1998-ban. Göncz másként döntött, kegyelmet adott az egykori Agrobank vezérének, a végső szó azonban Dávid Ibolyáé volt, aki nem írta alá a dokumentumot. A Magyar Narancs akkori cikke szerint Dávid a döntésről tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnököt, aki teljes mértékben egyetértett az álláspontjával.

Ha 1998-ban tudott a kegyelmi döntésről Orbán, akkor nem tűnik valószínűnek, hogy a NER 14. évében a miniszterelnök tudta nélkül terjesztette volna fel az igazságügyi miniszter a javaslatot. A lapunknak nyilatkozó alkotmányjogász szerint így Varga mellett a kormányfő szerepe és felelőssége is felvethető a mostani ügyben.

„Orbán nélkül ez a döntés nem született volna meg”

– jelentette ki Szentpéteri Nagy Richard.

Ha mégsem tájékoztatták a kegyelemről a kormányfőt, akkor most ki kellene állnia szerinte, és nyilvánvalóvá tenni a kormány álláspontját a kérdésben. Az elmúlt napokban többször is kerestük Orbán Viktort a sajtófőnökén keresztül, cikkünk megjelenéséig azonban nem reagált kérdéseinkre. Arról is hiába érdeklődtünk, hogy a kegyelmi ügy szóba került-e a kihelyezett kormányülésen Sopronbánfalván.

Varga Judit felelősségének kérdése azért is lehet érdekes, mert sajtóhírek szerint ő lesz a Fidesz-KDNP listavezetője a júniusi európai parlamenti választáson. Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője már hétfőn jelezte, hogy méltatlannak tartanák, ha Varga képviselné Magyarországot az Európai Parlamentben. A szocialisták azt követelik, hogy a Fidesz távolítsa őt el az EP-listája éléről.

A DK-s Vadai Ágnes úgy látja: a Fidesz megpróbálja Brüsszelbe menekíteni „a pedofilsimogató” Varga Juditot. „A Demokratikus Koalíció azt követeli, hogy Varga Judit ne Brüsszelbe távozzon, hanem távozzon a közéletből” – jelentette ki a DK országgyűlési képviselője keddi sajtótájékoztatóján.

„A DK szerint nem lehetséges, hogy bármely magyar párt egy pedofilsimogatót indítson egy választáson. (…) Nincs a világnak olyan pontja, ahol a magyarokat egy pedofilsimogató képviselhetné.”

Az elmúlt napokban többször is kerestük Varga Juditot, hogy megtudjuk: a felterjesztésében kegyelmet javasolta-e a köztársasági elnöknek. Kíváncsiak voltunk, hogy milyen érvekkel írta alá a döntést, és a kegyelmi döntés szerinte összeegyeztethető-e ebben az ügyben a Fidesz, illetve az ő személyes értékrendjével. Cikkünk megjelenéséig nem válaszolt. Kérdéseinkkel kerestük a kormányt és a Sándor-palotát is. Egyetlen helyről sem kaptunk választ.