Novák Katalin elnöki kegyelmet adott a Budaházy-ügy hét vádlottjának

„Az előzetes letartóztatásban töltött idő és a 13 éve tartó vesszőfutás az érintetteket és családjaikat alaposan megpróbálta. Hét személy esetében ezért eljárási kegyelemről döntöttem” – írja Novák Katalin köztársasági elnök a Sándor-palota által kiadott közleményben.

Az államfő azt írta, hogy december közepén érkeztek meg hozzá az ügyben érintettek kegyelmi kérelmei. Hozzátette: mint ismert, 17 személlyel szemben zajlik még ma is, 13 év elteltével büntetőeljárás.

„Sajnálatosnak tartom, hogy a bíróság közel másfél évtized alatt sem tudott jogerős döntést hozni”

– írta. Ezért alapos mérlegelést követően döntött úgy, hogy különválasztja azon személyek ügyét, akiket a bíróság első fokon felmentett, illetve ahol az elkövetett cselekményt csekélyebb súlyúnak ítélte meg. Ennek értelmében döntött a hét személy esetében eljárási kegyelemről.

A többi vádlottról azt írta a köztársasági elnök, hogy közülük többeket súlyos vádakkal illettek, az elsőfokú bíróság bűnszervezetben való elkövetést is megállapított, és jelentős büntetés kiszabása mellett döntött. „Esetükben olyan súlyos cselekményekről szól a vád, hogy csak jogerős bírósági ítéletet követően tartom helyesnek dönteni az ő kegyelmi kérelmeikről.” Budaházy György esetében korábban már született elsőfokú ítélet, ezért vélhetően ő nincs azok közt, akik elnöki kegyelmet kaptak.

„Az úgynevezett »Budaházy-ügy« is rámutat arra, hogy a bírósági eljárások ésszerűtlen elhúzódása elfogadhatatlan, és sérti az emberek igazságérzetét”

– írta közleménye végén. Továbbá felhívta a jogalkotó és jogalkalmazó szerveket, hogy tegyenek lépéseket a bírósági döntéshozatal felgyorsítása érdekében.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője a Telexhez is eljutatott közleményükben azt írta, hogy örömmel értesültek az államfő döntéséről. Álláspontjuk szerint minden vádlott esetében indokolt lett volna az eljárási kegyelem. Azt, hogy pontosan kik részesültek kegyelemben egyelőre ők sem tudják. „Annyit ki lehet következtetni, hogy közülük ötöt többségében terrorcselekmény miatt ítéltek el, de a többiekénél csekélyebb mértékű szabadságvesztésre, kettőt pedig felmentettek a 13,5 éve zajló eljárás megismételt első fokú szakaszában idén márciusban” – írták.

Márciusban a Fővárosi Törvényszék terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt első fokon tizenhét év börtönre ítélte Budaházy Györgyöt az úgynevezett Hunnia-perben. Több másik vádlottat is tíz évnél hosszabb szabadságvesztésre ítéltek (a másodrendűt például 14, a harmadrendűt 15 év fegyházra), de volt olyan is a vádlottak között, aki megúszta másfél év felfüggesztett börtönnel.

Októberben a Kúria arról döntött, hogy Budaházyt kiengedik a börtönből és házi őrizetbe helyezik. Ekkor a Telexnek Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője elmondta, hogy a Hunnia-per alapeljárás továbbra is zajlik, messze még a másodfokú döntés. Már ekkor is felhívta a figyelmet, hogy a per 17 vádlottja már hónapokkal korábban eljárási kegyelmi kérelmeket nyújtott be, amelyekről az Igazságügyi Minisztérium előterjesztése alapján a Novák Katalin köztársasági elnöknek kell döntést hoznia. Ezen döntését hozta meg most az államfő.

A Hunnia-perben hozott elsőfokú ítéletről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.