Tizenhét év fegyházra ítélték Budaházy Györgyöt a Hunnia-perben

2022. március 16. – 09:06

frissítve

Tizenhét év fegyházra ítélték Budaházy Györgyöt a Hunnia-perben
Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A hatályon kívül helyezett régi ítélethez képest még súlyosabb büntetést kapott Budaházy György szerdán a megismételt eljárásban: az új, nem jogerős elsőfokú ítélet 17 év fegyházról szól. A Hunnia-per terrorcselekményekben bűnösnek talált vádlottjait mind 10 év feletti szabadságvesztéssel sújtja a Fővárosi Törvényszék új ítélete. Az indoklás szerint bőséges bizonyíték állt rendelkezésre a vádlottak bűnösségére, terrorcselekményért pedig akár életfogytiglant is lehetne adni, csak ebben az ügyben a szerencsének köszönhetően legalább nem halt meg senki. Budaházyékat rögtön le is tartóztatták. A tárgyalóteremben a velük szimpatizáló hallgatóság felháborodott kiabálásba kezdett, feszült pillanatok után végül kiürítették a padokat.

Szerdán reggel kihirdették az új elsőfokú ítéletet az úgynevezett Hunnia-perben, Budaházy György és társai másfél évtizedes ügyében. A Fővárosi Törvényszék a megismételt büntetőeljárásban a következő döntést hozta: Budaházy Györgyöt tizenhét év fegyházra ítélték, feltételesen sem bocsátható szabadlábra. Az eddig előzetesben, házi őrizetben töltött időt beszámítják.

Több másik vádlottat is tíz évnél hosszabb szabadságvesztésre ítéltek (a másodrendűt például 14, a harmadrendűt 15 év fegyházra), de volt olyan is a vádlottak között, aki megúszta másfél év felfüggesztett börtönnel.

Már jöttek is a bilincsekkel

„Szabadság” – mondta Budaházy, amint szerda reggel belépett a Fővárosi Törvényszék dísztárgyalójába, ahol a hallgatóság padsorait megtöltötték a családtagjai, szimpatizánsai, nem is tudott mindenki bejutni, aki szeretett volna. Tapssal fogadták. A bíró, Ignácz György erre reagálva azzal kezdte, hogy szabályokat állított: nincs se ki-, se beszólás, se Budaházyék, se a hallgatóság részéről, ha bárki mégis elkezd hangoskodni, egy figyelmeztetés után mindenkit ki fog küldeni.

Ez egy ponton aztán be is következett.

Az ítélet rendelkező részének a kihirdetése után, de még az indoklás előtt a bíró végzést hirdetett több vádlott, köztük Budaházy letartóztatásáról. Maszkos kommandósok léptek a tárgyalóba, hogy megbilincseljék az érintetteket. Ekkor rendbontás, kiabálás kezdődött a hallgatóság soraiban, több szimpatizáns szerint igazságtalanság történt.

„A hősöket lecsukják!” – kiabálta valaki, de elhangzott Gyurcsány Ferenc neve is, „aki ellen bezzeg nem emeltek vádat”.

Feszült percek után készenléti rendőrök és bírósági biztonsági őrök kísérték ki a zúgolódókat, végül már csak a sajtó munkatársai maradtak bent.

A tárgyalás egy időre félbeszakadt. A kényszerleállás után a bíró elmondta, hogy a letartóztatásokat miért rendelte el: a szökés-elrejtőzés veszélye miatt, ami – amikor ilyen súlyos büntetés, tíz év feletti letöltendő van kilátásban, önmagában a szabadságvesztés időtartama miatt – lényegében alapértelmezett. A védői oldalról fellebbezést jelentettek be a letartóztatások ellen.

A bíró szerint szó sincs koncepciós perről

Ignácz György az ítélet indoklását azzal kezdte, hogy bár az eljárás alatt sokszor elhangzott a vádlottak oldaláról és olykor a médiában is, hogy ez egy koncepciós per lenne, „ez nem így van”. És magyarázatot is adott erre: „nem volt jellemző” az ötvenes években például, hogy – mint ahogy ebben az ügyben megtörtént – egy ítéletet az indoklási kötelezettség megsértése miatt hatályon kívül helyezzenek, de az is beszédes szerinte, hogy több mint ötven tanút és húsznál is több szakértőt hallgattak meg a vádlottak indítványozására.

A bíró hosszas, szarkasztikus felsorolással érzékeltette, mi mindent, hányféle bizonyítékot kellett volna meghamisítani ahhoz, hogy ez ne egy rendes büntetőügy, hanem koncepciós eljárás legyen, ráadásul – ahogy megjegyezte – ezt a nagyszabású bizonyítékhamisítást 80-100 ember hosszú hónapokig tartó munkájával úgy kellett volna intézni, hogy tizenvalahány év alatt az egészből egy szó se derüljön ki. Ignácz György szavai szerint valójában „ömlöttek be a terhelő bizonyítékok”.

A tényállás megállapításakor a törvényszék egyébként nem fogadta el teljesen az ügyészi álláspontot. Voltak a vádlottak egy részénél olyan egyes vádpontok is, amelyekben felmentésről döntött.

2006-ról nem szólt ez az eljárás

Az indoklás bevezetésében a bíró röviden kitért a Budaházy-pert kísérő és a vádlottak narratíváját meghatározó alapmotívumra: Budaházyék és a 2006-os politikai felelősök szembeállítására. Ez a szerdai ítélethirdetést követő feszült helyzetben is előjött, amikor a Budaházyékkal szimpatizáló hallgatóság soraiból azt kiabálták be, hogy Gyurcsányt bezzeg nem vádolták meg. „2006-ról nem szólt ez az eljárás” – jelentette ki a bíró, azzal folytatva, hogy a bíróság azt az ügyet tárgyalja, amelyikben vádat emeltek, és az ügyészség ebben az ügyben emelt vádat, annak pedig, hogy 2006-ban voltak esetleg felelősök, akiket nem vontak felelősségre, ehhez az ügyhöz nincs köze.

„Az óvodában szokták gyerekek ezt mondani, hogy »de hát ő is«, nem felnőtt emberek” – mondta Ignácz Budaházyéknak.

Ez az ügy arról szólt a bíró rövid összefoglalása szerint, hogy Budaházynak és a társainak nem tetszett, ahogy a politikai élet alakult, és erőszakos cselekmények útján akarták azt befolyásolni. „Elhiszem, hogy azt gondolták, hogy ettől jobb lesz a világ. Hát nem lett jobb” – mondta.

Nem csak pimf rongálások

A bíró szerint jól követhető az egész ügy eszkalálódása, ahogy egyre durvább dolgokat követtek el, az elején kisértékű rongálásokkal kezdődött, a végén viszont már bombákkal dolgoztak, robbantásos merényletet terveztek. „Nem igaz, hogy pimf rongálásokból csináltak ebben az ügyben terrorcselekményt” – jelentette ki. Az elején a Molotov-koktélos támadások még nem minősültek terrorcselekménynek, de például amikor rálőttek az egykori oktatási miniszter, Hiller István házára, az már terrorcselekmény volt.

A bíró kritikusan beszélt a védekezési taktikáról, közölte, hogy egész egyszerűen nem érti azt. Szerinte a védelem túlhasználta a „súlyosan törvénysértő” fordulatot, kis adminisztrációs hibákra is, a pertaktika lényege annyi volt, hogy mindenbe belekössenek. Kemény szavakat mondott közvetlenül Budaházynak címezve is, például akkor, amikor felemlegette, hogy a gépészmérnök végzettségű vádlott hogyan kérdőjelezte meg a magasan képzett genetikai szakértők szakmai állításait, vagy amikor kijelentette, hogy „egyetlen hamis bizonyíték van ebben az ügyben, azt maga adta be”.

De bírálatot fogalmazott meg a bíró részben az ügyészség, részben a bíróság felé is, amikor annak az okait sorolta, hogy miért tartott ennyi ideig az eljárás.

Miért kaptak ennyit?

Szerinte Budaházyék állításával szemben igenis sok terhelő bizonyíték állt a bíróság rendelkezésére, több is, mint az átlag. Ezek közé tartozott az indoklás szerint például két tag beismerő vallomása, aztán ott voltak például a megtalált bombák, a lehallgatott telefonok.

„Lényegében a rendőrök orra előtt beszélték meg az egészet” – mondta.

A „Miért ér ez ennyit?” kérdésre a bíró azt indoklás elején azt a rövid választ adta, hogy a terrorcselekmény önmagában egy életfogytiglannal büntethető bűncselekmény, ahol a büntetési tétel alja tíz év, ebben az ügyben pedig minősített esetekről volt szó, például bűnszervezetben tevékenykedtek szerinte Budaházyék. Azok a vádlottak, akiknél megállt a terrorcselekmény vádja, mind tíz év feletti letöltendőt kaptak emiatt. Azért nem életfogytiglant, mert „a szerencsének köszönhetően nem halt meg senki”, tette hozzá.

Az első ítélet is súlyos volt, de nem ennyire

A per összesen 17 vádlott ellen indult meg annak idején. A Fővárosi Törvényszék első alkalommal, 2016. augusztus 30-án Budaházy Györgyöt és a 16-ból 14 vádlott társát bűnösnek találta – egyéb, kisebb súlyú, járulékos bűncselekmények elbírálása mellett – a legsúlyosabb vádpontban, terrorcselekmény bűntettében. Akkor Budaházyt magát 13 év fegyházra ítélték, és a többiekre is súlyos büntetéseket róttak ki. A másodrendű vádlott 12 év fegyházat kapott, további 4 ember 10-10 évet, egyvalaki 9 évet. A többiek büntetése 5 év és 7 év 10 hónap között alakult. A perben volt még két vádlott, akiknél terrorcselekmény elkövetése nem szerepelt az ítéletben, az egyiküket bűnsegédként elkövetett kényszerítésben, a másikat pedig lőszerrel visszaélésben mondták ki bűnösnek – őket felfüggesztett börtönre ítélték 2016 nyarán.

Ebben a 2016-os, első elsőfokú ítéletben a Fővárosi Törvényszék azt állapította meg, hogy Budaházy és egy társa indították útjára a Hunnia Mozgalmat „Egy ígéretesebb nemzeti jövő érdekében”, azzal a céllal, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése, illetve a 2006-os ősz után tovább szítsák a feszültséget. A 2016-os ítélet szerint nyíltan szembe akartak szegülni az akkori kormánnyal és az általuk nem tolerált társadalmi csoportokkal, ezért több kormánypárti országgyűlési képviselő ingatlana ellen Molotov-koktélos támadásokat intéztek.

Ez ellen az ítélet ellen az ügyészség és a védői oldal is fellebbezett, ezután került az ügy a Fővárosi Ítélőtábla elé, amely végül azt a döntést hozta meg 2018 áprilisában, hogy hatályon kívül helyezi az eredeti elsőfokú ítéletet, és új eljárásra kötelezi a törvényszéket.

Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex
Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Több sebből vérzett az eredeti ítélet

Az ítélőtábla súlyos gondokat talált ugyanis az elsőfokú eljárással. Megállapította például, hogy előfordult: alaptalanul kizárták a nyilvánosságot, holott az a tisztességes bírósági eljárás egyik nélkülözhetetlen feltétele. Ez önmagában elég lett volna a hatályon kívül helyezéshez, de emellett az ítélőtábla ráadásul arra jutott, hogy az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségét súlyosan megsértette, és ezzel összefüggésben az ítélet jelentős mértékben megalapozatlan is volt. Az indoklásból kimaradt például egy sor bizonyíték értékelése, de több egyéb hibát is felsorolt 2018-ban az ítélőtábla.

„A bizonyításra vonatkozó perjogi rendelkezések szerint

a bíróságnak a valóságnak megfelelő tényállás tisztázására kell törekednie. Ez utóbbi kötelezettség teljesítése nyilvánvalóan nem hagyható figyelmen kívül egy ilyen kiemelkedő tárgyi súlyú, a közéletben komoly nyomot hagyó büntetőügyben sem”

– állt az ítélőtábla döntéséről szóló sajtóközleményben.

A hatályon kívül helyezés után a megismételt eljárás tárgyalássorozata 2018 őszén kezdődött el a Fővárosi Törvényszéken.

A büntetési tételek

Budaházy György első rendű vádlottat 17 év
S. J. II. rendű vádlottat 14 év
Sz. E. III. rendű vádlottat 15 év
Sz. F. IV. rendű vádlottat 8 év
M. Cs. V. rendű vádlottat 7 év
P. G. VII. rendű vádlottat 4 év
T. Cs. VIII. rendű vádlottat 13 év 6 hónap
N. Z. IX. rendű vádlottat 11 év
F. R. XI. rendű vádlottat 12 év fegyházbüntetésre ítélte.
E vádlottak feltételes szabadságra nem bocsáthatóak, a terhükre megállapított bűncselekményeket bűnszervezetben követték el.