Csák János: L. Simon László kiváló értelmiségi és kiváló borász, de alkalmatlan vezető

A végén még a KDNP-s Juhász Hajnalka és Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter beszélgetett a migrációról. Nem volt vita köztük.

Kósa Lajos barokkos körmondatokban arról kérdezte Rétvári Bencét, miután Donáth Annától és Gyurcsánytól idézett, hogy mi az álláspont arról, hogy Debrecenben „migránstábor legyen”. Kósa úgy érzi egyébként, hogy az európai országokba már nem lehet biztonságban elmenni.

Rétvári erre EU-s migrációs paktumról beszélt, illetve „illegális migránsokról” és a déli határról. „Magyarország meg fogja védeni a határait” – ismételte a kormány kommunikációját Rétvári, bár konkrétan Debrecenről nem esett szó a válaszban. A viszontválaszban Kósa Lajos kifejtette gondolatait Rétvári válasza után: nem másról, mint a migrációról. Kósa ezután Karácsonytól idézett, mire Rétvári Dobrev Klárától, ezzel megdöntve az azonnali kérdések órájának idézetrekordját.

Ma a hatósági működés nem olyan szigorú, hogy az elrettentené a cégeket a jogszabályok megszegésétől – mondta az akkumulátorgyárak szabálytalanságairól és környezetvédelmi ellenőrzésekről Csárdi Antal.

Az önök sürgetésére és önök megnyugtatására Gulyás Gergely kiadott egy külön rendeletet, hogy az akkumulátorgyárakra nem vonatkozik a környezetvédelmi rendelet jogi kiskapuja – mondta Orbán Csárdinak. „Mit akar még ennél többet? Megadtunk mindent, amit kért.” Az pedig egy másik vita a miniszterelnök szerint, hogy épüljenek-e akkumulátorgyárak Magyarországon.

„Azt hiszem, a jelenlévők többségével szemben én értem, hogy mit akart kérdezni” – kezdte Orbán válaszát Csárdi Antalnak. Orbán szerint a magyar kormány teremtett magának lehetőséget arra, hogy bizonyos helyzetekben bizonyos gyárak tudjanak működni – így a Dunaferr esetében ez történt. Orbán szerint a Dunaferrt be kellett volna zárni, de „sok munkahely forgott kockán”, ezért „meg kellett menteni”.

„Ezért a Dunaferr továbbra is működik, a Dunaferrben több ezer ember meg tudja keresni a családjának a kenyeret”

– tette hozzá a miniszterelnök. Ha hasonló helyzet lesz, mondta Orbán, mindig „a lehető legtranszparensebben fognak eljárni”.

Legutóbb arról beszélt Orbán az azonnali kérdések órájában, hogy aggódik a magyar termőföldekért a gyárak miatt – kezdte Csárdi Antal, az LMP képviselője.

Ehhez képest napról napra jelentenek be újabb és újabb akkumulátorgyártó cégeket, amelyek az LMP képviselője szerint környezetterhelést, környezetszennyezést jelentenek a magyar termőföldre. Egészen furcsán védi a termőföldet, a teremtett világ védelme egészen furcsán jelenik meg az önök politikájában – jegyezte meg Csárdi.

Azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy a hatósági rendszer kinyírásával hogyan lehet megvédeni a termőföldeket.

Toroczkai László Orbán válaszára arról beszélt, hogy felvételek vannak arról, hogy Gázában legalább 3000 gyermeket öltek meg és civileket, menekülttáborokat bombáztak le: „ez pontosan a háború eszkalációjához fog vezetni” – mondta. Toroczkai szerint „a harmadik világháború robbanhat ki, ha nem áll le Izrael”.

„Minden civil élet erőszakkal való elvétele elfogadhatatlan” – mondta Orbán, majd megismételte, „Magyarország azon dolgozik”, hogy ne eszkalálódjon a konfliktus. „A túszokat haladéktalanul szabadon kell engedni” – tette hozzá Orbán, kifejtve, hogy az ENSZ ezt a mondatot Magyarország javaslatára nem írta bele az álláspontjába. Orbán végül Toroczkainak azt mondta,

„milyen nemzeti pártot képviselnek maguk? (…) A külpolitika bonyolult terület, akkor merészkedjenek oda, ha értik, hogy mit beszélnek”.

Magyarország semmilyen álláspontjával nem marad egyedül – mondta Orbán Viktor az ENSZ fórumáról.

Az izraeli konfliktusról azt mondta: terrortámadás történt egy országgal szemben, ezt egy ország hajtotta végre. Szerinte minden országnak joga van az önvédelemre, és az elrettentésre, de ezt úgy kell tenni, hogy a lehető legkisebb emberáldozatot okozzák. Azt is mondta, hogy a terror semmire nem megoldás, és a magyar túszokat ki kell szabadítani.

Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke arról beszélt, hogy úgy tűnik, a kormány „feladta a békepárti” kommunikációt az izraeli háború kapcsán, mert „Izrael és a háború mellé álltak”. Toroczkai szerint a kormány döntése „akár a terrorizmus célpontjává teheti Magyarországot”, és a világ „háromnegyedével szembeállnak ebben a kérdésben”.

Toroczkai azt is hozzátette, hogy a DK, a Fidesz, minden párt egyetért az izraeli helyzettel kapcsolatban, „csak a Mi Hazánk ítél el mindenfajta terrorizmust”. Toroczkai arról beszélt, hogy több ezer gyermeket lemészároltak Gázában, „hogyan tud így tükörbe nézni miniszterelnök úr?” – kérdezte Toroczkai Orbánt.

Elég kiábrándító volt Orbán válasza Tordai Bence szerint. Azt az állítást pedig nagyon viccesnek tartja, hogy a kormány üzleti ügyekkel nem foglalkozik, hiszen Szijjártó mást nem csinál szerinte, és Orbán is kínai cégekkel tárgyalt pekingi útján. A saját családja gazdagodása a cél, vagy vannak ezen túlmutató érdekek is? – kérdezte a miniszterelnöktől a Párbeszéd társelnöke.

Azt javasolta Orbán a soroksáriaknak, hogy bízzanak a kormánypártban, és válasszanak új főpolgármestert, aki nem feledkezik el a külső kerületekről sem. A kormány minden döntése a soroksáriak érdekét szolgálja Orbán szerint. A nagyberuházásokat pedig nem tekinti üzleti kérdésnek a miniszterelnök, hanem nemzetgazdasági kérdések. Kijelentette, hogy a kínai cég nem Soroksáron nyit üzemet, ha összejön az üzlet, hanem Dél-Magyarországon.

Orbán Viktor elmondta, hogy a kormány nem foglalkozik beruházásokkal. „Amit biztosan tudok mondani Önnek, hogy a magyar állam oda semmilyen beruházást nem tervez” – mondta Orbán, hozzátéve, valóban van versenyfutás az autóiparban, Magyarország „a Nyugattal” fut versenyt.

Orbán nem tud arról, hogy a soroksári területekre terveznének nagy beruházást. A miniszterelnök végül arról is beszélt, hogy „hamarosan sikerül megszüntetnünk az ország keleti és nyugati része közötti különbségeket” és ha a kormány minden terve sikerül, akkor a nyugati-keleti különbség megszűnik. Hozzátette azonban, az új megosztottság az észak és a dél, így

„Ha tudjuk, a beruházásokat a déli irányba szeretnénk vinni”

– és nem Soroksárra, mondta Orbán. Azt nem erősítette meg azonban, hogy a BYD jön-e Magyarországra.

(Az egyik legfrissebb beruházási ügyről, a szegedi termőföldek és a BYD esetleges beruházásáról ebben a cikkünkben írtunk)

A kormány beruházási célterületté nyilvánított 580 hektárt, azaz 812 focipályányi területet Soroksárnál szeptemberben. Ha Magyarország klímabajnok, mint korábban Orbán mondta, helyénvalónak találja-e, hogy ennyi termőföldet lebetonoznak és beépítenek? – kérdezte a miniszterelnöktől Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezetője.

Kiderült, hogy ezeket a földeket nem sokkal a kormány döntése előtt Tiborcz István vásárolta fel. Lát-e erkölcsi vagy büntetőjogi problémát ebben az eseménysorozatban? – kérdezte a Párbeszéd társelnöke a miniszterelnöktől, és arra is kíváncsi volt, hogy meg tudja-e erősíteni Orbán, hogy kínai BYD gyár települ a soroksári területre.

A Jobbik Orbán válaszára azt mondta, úgy látszik, a magyar kormány „zöld utat adott a migránsmunkásoknak”, azaz az „olcsó, ázsiai munkásoknak”, akiknek a kultúrája „eltér a magyarokétól”. Lukács László György szerint meg kéne kérdezni az embereket és népszavazást kéne indítványozni arról, hogy akarnak-e az emberek vendégmunkásokat Magyarországra.

Orbán erre válaszként azt javasolta, hogy „ne akarjon a Jobbik behozni 500 ezer vendégmunkást” Magyarországra. A miniszterelnök hozzátette, a magyaroknak „nem kell együttélni a vendégmunkásokkal”, mert a munkások csak „meghatározott időre” jönnek Magyarországra, Orbán szerint kettő, maximum három évre. „Mi megalkottuk Magyarország legszigorúbb törvényét” a vendégmunkások kérdéséről, tette hozzá.

„Magyarország a magyaroké, a magyarországi munkahelyek a magyarokat illetik meg” – mondta Orbán Viktor a Jobbik frakcióvezetőjének.

A miniszterelnök nem tudja, hogy honnan szedi az 500 ezer külföldi munkavállalót a Jobbik frakcióvezetője. A törvények világosak Orbán szerint: csak annyi vendégmunkás jöhet Magyarországra, ahány betöltetlen munkahely van.

A Jobbik arról kérdezte Orbán Viktort, hogy a miniszterelnök pár héttel ezelőtti kínai találkozóján gazdasági szempontból mi történt. „Távolról nézve ez úgy tűnik, hogy elutazott Kínába és ott személyesen adott át meghívót ottani munkásoknak, hogy Magyarországra jöjjenek dolgozni” – mondta Lukács László György.

Lukács szerint ha a kínai vendégmunkások idejönnek, akkor „elveszik a magyarok munkáját”. Lukács arról kérdezte Orbánt, hogy mennyi munkásról állapodott meg kínai látogatása során. Hozzátette, a Jobbik szerint „ez veszélyes” és bíznak benne, hogy Orbán „semmilyen ilyen kvótát nem vállalt”.

Ha már elment Kínába, hogy fényesre törölgesse Putyin hátsó felét, válaszoljon egyenesen arra a kérdésre, hogy hogyan képviselte a magyar érdekeket – szúrt oda Bedő Dávid Orbánnak. A Momentum képviselőjét az ülésvezető Latorcai János figyelmeztette a szóhasználat miatt.

Magyarország minden lehetséges fórumon a tűzszünet és a béke mellett áll ki – mondta Orbán Viktor a viszontválaszában. A miniszterelnök szerint megbukott a nyugatiak stratégiája, amely arról szólt, hogy az ukránok és a magyarok a vérüket adják a háborúban, a nyugatiak pedig a pénzt adják.

Orbán Viktor Putyinnal való találkozójáról azt mondta, hogy a magyar kormány követi a kárpátaljai magyarok részvételét az orosz-ukrán háborúban. „Nagy veszteség ez Magyarország számára” – mondta Orbán a háborúról. A miniszterelnök szerint ugyanis „mi nem beszélünk erről a konfliktusról (…) hanem megéljük azt”.

„Meggyőződésem, hogy nemcsak Európának, hanem azon belül Magyarországnak és a kárpátaljai magyaroknak is az az érdeke, hogy béke legyen.”

„Magyarország a tűzszünetet és a békét célozza meg” – mondta Orbán, arra azonban nem válaszolt, hogy esett-e szó Putyinnal találkozva az orosz agresszióban elhunyt kárpátaljai magyarokról, vagy arról, hogy mikor megy ki Ukrajnából Oroszország. Helyette Orbán arról beszélt, sajnálja, hogy a Momentum „háborúpárti”.

Bedő Dávid, a Momentum országgyűlési képviselője a kárpátaljai magyar áldozatok neveit sorolta, akiket az orosz hadsereg ölt meg az orosz-ukrán háborúban.

„Miközben kárpátaljai magyarok esnek el a fronton, ön azzal az emberrel parolázik Kínában, aki felelős a halálukért” – mondta Orbán és Putyin találkozójáról a Momentum képviselője. Rég nem látott szerinte ekkora árulást a magyar nemzet. Megkérdezte Orbántól, hogy a kínai találkozón szó esett-e a kárpátaljai áldozatokról. Megkérdezte Putyintól, mikor hagyja el Ukrajna szuverén területét az orosz hadsereg? Megkérdezte, miért nevezték az 56-os forradalmárokat fasisztának? – szegezte a kérdéseket Bedő Orbán Viktornak.

Hiller Csák János válaszára arról beszélt, hogy bár Hiller is fontos példának tartja az Egyesült Államokat, de „neki ez a hazája”. Hiller szerint fontos az is, hogy a haza szabad legyen, ehhez pedig hozzátartozik a művészeti szabadság is, hogy ne a kormány „mondja meg, hogy mi a jó és mi nem”. Hiller hozzátette, őszintén reméli, hogy hasonló hangvételben fog Csák János miniszterségéről írni L. Simon László könyvet, mint ahogy anno Hiller István miniszterségéről írt.

„Én nem azért vagyok miniszter, hogy könyvet írjanak rólam. Én itt egy szolga vagyok, az Önök és a nép szolgája” – mondta Csák János, aki hozzátette, ő csak a törvényeket tartja be. Csák szerint

L. Simon László „kiváló értelmiségi és kiváló borász”, de „vezetőnek alkalmatlan”,

mert „aki nem tudja betartatni a törvényeket, az alkalmatlan” – fejtette ki Csák, aki hozzátette: „ez a kormány a szabadság kormánya”.

Ön azt nagyon jól tudja miniszterként, hogy a törvények betartása egy ország alapja – mondta Hiller István volt oktatási miniszternek Csák János. „Mi lenne, ha az atomerőmű igazgatója azt mondaná, hogy ő válogat a törvények között, hogy melyiket tarja be?” – hozott egy meredek példát L. Simon László menesztéséhez a kulturális és innovációs miniszter.

Arról beszélt, a szuverén ország szuverén Országgyűlése hozott egy törvényt. „Ez a kormány hisz a hatalmi ágak szétválasztásában” – folytatta a miniszter. A kormány a végrehajtó hatalmi ágba tartozik, és minden állami vezetőnek kötelessége végrehajtani a törvényeket.

„Képzeljék el, hogy az Egyesült Államokban 21 éves kor alatt nem lehet sört inni. 18 éves kortól lehet embert ölni, 21 éves kortól nem. Tőlem minden alkalommal elkérik a személyi igazolványomat, azért, mert ez a törvény”

– mondta Csák János. Az USA azért erős és befolyásos hatalom szerinte, mert betartják a saját törvényeiket. Nekem eléggé nehéz érzéseket okoz, ha azt mondja valaki, hogy nem tudja betartani a törvényeket, tette hozzá.

Hiller István, az MSZP képviselője Csák Jánost, a kultúráért és innovációért felelős minisztert kérdezte arról, miért rúgták ki L. Simon Lászlót a Magyar Nemzeti Múzeum éléről. Erre a parlamentben a radikális jobboldal tapsolt, amelyre Hiller felhívta a figyelmet, mondván, hogy „a radikális jobboldal tapsa” azt jelenti, hogy a döntés „az ő szemszögükből helyes”.

Hiller felhozta, hogy az érv szerint azért rúgták ki L. Simont, mert olyan magatartást tanúsított, amely a pozícióját ellehetetlenítette. „Milyen magatartást tanúsított a kirúgott igazgató?” – kérdezte Hiller. Hozzátette: a kiállítás nem tetszett-e a miniszternek, vagy politikai gesztust tett, és „a szakmainak álcázott döntései mögött valójában az van, hogy kellenek azok a szavazók, akik egyetértettek az imént tapsolókkal?”.

Ajaj, miniszterelnök úr, már megint nem mondott igazat – reagált Kálmán Olga a miniszterelnök felszólalására. A DK képviselője szerint Orbán uralkodása alatt már 700 ezer magyar hagyta el az országot. Hazaárulással vádolta a miniszterelnököt, szerinte Orbán idegesen ficereg egy diktátor mellett. Gondolt már arra, hogy ne a diktátorok érdekeit képviselje, hanem a magyarokét? – kérdezte a DK képviselője Orbántól.

Amikor önök voltak kormányon, 600 ezer magyar ember vesztette el a munkáját – reagált Orbán, és arról beszélt, hogy mennyivel jobbak ma a foglalkoztatottsági adatok, mint a Gyurcsány-kormány alatt. Szerinte Karácsony Geregelyt lenne érdemes Kálmánnak kérdeznie, mert a főpolgármester most alkalmazott 23 külföldi munkavállalót buszsofőrnek.

„Ezt a kérdést hamarosan részleteiben is módunkban lesz megvitatni” – válaszolta Orbán Viktor a DK vendégmunkásokra vonatkozó kérdésére: Orbán arról beszélt, erről lesz módjuk vitázni, hiszen módosítani fogják a vendégmunkásokra vonatkozó szabályokat.

„Kiindulópontként annyit tudok mondani önnek, hogy Magyarország továbbra is a magyaroké”

– mondta Orbán, aki szerint csak szigorú szabályok között lehet vendégmunkásokat fogadni Magyarországon, „olyan állásokra, amelyeket magyarok nem töltenek be”. „Ha van magyar munkavállaló, őt kell alkalmazni” – mondta Orbán.

„Magyarországon ma annyi ember dolgozik, mint korábban Magyarország történelmében soha”

– tette hozzá.

„Miniszterelnök úr, ön becsapta a magyarokat” – mondta Kálmán Olga Orbán Viktornak az azonnali kérdések órájában. A miniszterelnök 2015-ben még migránsokkal riogatta a magyarokat, ma a kormány akar vendégmunkásokat behozni. A DK képviselője szerint kiengedték a börtönből az embercsempészeket, és tízezrével áramlanak a Magyarországra települő akkugyárakba is a külföldi munkavállalók.

Kálmán Olga szerint arra épül a kormány gazdaságpolitikája, hogy olcsó munkaerővel szolgálják ki a multikat. Ha a magyarok munkabére már drága, akkor jöhetnek a fülöp-szigeteki vendégmunkások. Hány vendégmunkást akar még behozni Magyarországra? – tette fel a kérdést a DK képviselője.

Múlt héten Orbán Viktor ellátogatott Kazahsztán fővárosába, Asztanába, ahol csütörtökön hivatalos kétoldalú találkozón vett részt Kaszim-Zsomart Tokajev államfővel. Magyarország többek között bejelentette, hogy százmillió euróval fog csatlakozni a Türk Befektetési Alaphoz.

A külügyminiszter, Szijjártó Péter többek között arról is beszélt a találkozón, hogy nincs béke Ukrajnában, és hogy az Oroszországgal szembeni szankciók miatt „folyamatos válságba került a biztonságos energiaellátás”. Orbán eközben arról beszélt a kazah elnöknek, hogy a magyarok keletről indulva érkeztek meg Európába, és a magyar emberek azt gondolják, hogy az élet nem más, mint egy szövetség az ősök, a most élők és az utódok között. Orbán olyan jól érezte magát, hogy Kazah Barátság Érdemrendről és bundakucsmába öltözve posztolt az útról:

Csák János miniszter azonnali hatállyal menesztette L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját hétfőn. A döntést azzal indokolta a múzeumot fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztérium, hogy L. Simon „olyan magatartást tanúsított, amely a munkaviszonya fenntartását ellehetetlenítette”.

A főigazgató menesztése hátterében az LMBTQ-propagandával megvádolt World Press Photo kiállítás körüli ügy állhat, amit a Mi Hazánk országgyűlési képviselője robbantott ki múlt héten. Dúró Dóra törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kérte Csák Jánostól a Nemzetközi Sajtófotó Kiállítás tartalma miatt. A miniszter pedig meg is állapította a törvénysértést, és a családok védelméről szóló törvény értelmében arra kérte L. Simon László, hogy szigorítson a belépésen, és csak 18 éven felülieket engedjen be.

A főigazgató erre azt reagálta, hogy „a Nemzeti Múzeum jogszerűen nem tudja végrehajtani Csák János felszólítását, ugyanis senki személyi igazolványát nem kérhetik el”, és megköszönte Dúrónak a hírverést, a múzeum előtt ugyanis napokig kígyóztak a sorok, annyian voltak kíváncsiak a 18-as karikát kapó kiállításra.

„A döntést tudomásul veszem, azonban elfogadni nem tudom azt. A World Press Photo kiállítás képeinek bemutatásával a múzeum szándékosan semmilyen jogszabályt nem sértett meg” – reagált a menesztésére L. Simon hétfőn. Dúró Dóra köszönetet mondott Csáknak a parlamentben, az LMP-s Ungár Péter szerint pedig csak azért menesztették a Nemzeti Múzeum főigazgatóját, mert nem engedheti meg magának a Fidesz, hogy a Mi Hazánk homofób szavazókat vegyen el tőlük. Csák János helyettese, Vitályos Eszter erre úgy reagált, hogy nem homofóbiáról van szó, hanem gyermekvédelemről, a Nemzeti Múzeum vezetése nem tartotta be a gyermekvédelminek nevezett törvényt.