Kétkerületnyi területen terveznek titokzatos beruházást Budapesten

„Már megint át akarják verni a budapestieket. Hiába a hárító mondatok, a jelek arra utalnak, titokban továbbra is azon dolgozik a kormány, hogy kínai méreglerakatot telepítsen Budapestre, Soroksárra” – írta Karácsony Gergely abban a Facebook-posztjában, amelyből először lehetett értesülni az ügyről. A bejegyzés apropója az volt, hogy a Magyar Közlönyben megjelent a XXIII. kerület és a Gyál területén fekvő egyes földrészletek beruházási célterületté nyilvánításáról nevű kormányhatározat.

Júniusban először a Direkt36 írt arról a Telexen is megjelent cikkében, hogy Kína Magyarországon hozna létre vegyianyag-lerakatot a vasúton ideszállított termékeinek, majd ebből az elosztóközpontból látnák el alapanyagokkal a kontinens akkumulátorgyárait. Orbán Viktor miniszterelnök júliusban a parlamentben Szabó Rebeka párbeszédes képviselő kérdésére azt válaszolta, hogy ilyen vegyi elosztóüzem nem fog épülni, majd ezt később a kormány is megismételte.

A szeptember közepén megjelent kormányhatározat azonban nem oszlatta el a kételyeket. A Telex ezért szeptember végén megkereste a Kormányzati Tájékoztatási Központot (KTK), hogy megkérdezzük,

• valós-e a főpolgármester félelme;
• ha nem, akkor a kormányhatározatban érintett soroksári és gyáli területen milyen beruházás készül;
• milyen célt szolgál az, hogy akkora területen és léptékben kívánnak beruházást létrehozni, amekkora jelenleg nincs az országban;
• ha megvalósul a beruházás, mekkora forgalmi terhelést kaphat az amúgy is túlterhelt M0-s és M5-ös autópálya;
• történtek-e előzetes hatásvizsgálatok a légszennyezés, a forgalomnövekedés és egyéb várható környezeti terhelések felmérésére, és ha igen, azoknak mi lett az eredménye;
• kinek vagy kiknek a tulajdonában vannak jelenleg ezek a területek, megvásárolta-e már ezeket a magyar állam, és ha igen, akkor mennyiért;
• hogyan kívánják megvédeni a területen lévő, országos jelentőségű természeti értékeket.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ azonban mindössze csak arra a kérdésre válaszolt, hogy valós-e a főpolgármester félelme:

„a miniszterelnök és a kormány már több alkalommal is nyilvánvalóvá tette, hogy nem támogatja vegyianyag-elosztó létesítését, és így nem épül ilyen Magyarországon”.

Mindezeket megkérdeztük a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumtól is. Tőlük ezt a semmitmondó választ kaptuk:

„A nemzetgazdasági szempontok szerinti kiemelést gazdasági okok indokolták, amelynek során ingatlanfejlesztés fog történni.”

Nagyjából ugyanezeket a kérdéseket feltettük a budapesti és a Pest vármegyei kormányhivataloknak, a gyáli és a soroksári fideszes polgármestereknek, de a természeti értékek kapcsán írtunk a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak és a termőföld védelméről szóló törvény miatt a Földhivatalnak is. További hivatalos választ azonban több mint két hét elteltével egyetlenegy helyről sem kaptunk annak ellenére, hogy többször is jeleztük a kérésünket.

Először „csak” 200 hektárnyi területet jelöltek ki

A mostani kormányhatározat derült égből villámcsapásként érte ugyan a soroksáriakat és a gyáliakat, valamint a természeti értékek miatt aggódó fővárosi és civil szakembereket, de az ügynek van előzménye.

Egy éve ugyanis egy kormányrendelet a gazdaságfejlesztés és a munkahelyteremtés jegyében Soroksár területén még csak 200 hektárnyi területet jelölt ki logisztikai és általános gazdasági célú ingatlanfejlesztésre. Mivel a terület már akkor is érintette volna az országos védettséget élvező lápokat, a természetvédelemmel foglalkozó WWF Magyarország közérdekűadat-igénylést adott be az ügyben. Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője a Telexnek elmondta, az adatigénylésből olyan információk birtokába jutottak, hogy

„a 2022-ben beadott engedélyben a kérelmező a következő tevékenységeket jelölte meg a területre: különleges, nagy kiterjedésű szállítmányozási, raktározási és logisztikai célú építmények, irodaépületek és azok kiszolgáló építményei, szolgáltató és kereskedelmi célú építmények, gázátadó állomás, elektromos állomás, közszolgáltatás keretében működtetett hulladékgyűjtő udvar, üzemanyagtöltő állomás létesítése”.

De az adatigénylésből kiderült az is, hogy már az előzetes egyeztetéseken több szakterület kifejezte ellenvetéseit a tervekkel kapcsolatban. Ez rendkívül nagy területen, részben átlagosnál jobb minőségű termőföld beépítését jelenti, ráadásul a legsérülékenyebb védett természeti területeink közül legalább három jó állapotú láp megsemmisüléséhez vezethet, amelyek egyébként az ország területén mindenhol a törvény erejénél fogva (ex lege) védettnek számítanak – mondta Dedák Dalma. A megsemmisülést az okozhatja, hogy a területek felszín alatti vízellátása sérül, a vélhetően szennyezett felszíni víz rávezetésével pedig tovább romolhat az állapotuk.

Emellett a szakértő szerint a beépítés, illetve a területek ökológiai összeköttetését lehetővé tevő ökológiai folyosók elvágása a környezetük és a mikroklíma drasztikus változásával, védett és fokozottan védett fajok eltűnésével jár akkor is, ha magukat a lápterületeket kihagyják a beruházásból úgy, ahogyan a kormányrendeletben ígérik.

Dedák Dalma szerint ezeket az aggályokat a hatóságok is megalapozottnak látták. A közérdekűadat-igénylés keretében hozzájuk eljuttatott határozatokból az volt kiolvasható, hogy természetvédelmi és termőföldvédelmi okokra hivatkozva nem engedélyezték a teljes terület más célú hasznosítását.

Mint a környezetpolitikai szakértő elmondta, a határozatok, szakhatósági állásfoglalások indokolásából az is kiolvasható volt, hogy a különböző szakterületek próbálták menteni a menthetőt. Eközben a kérelmező a kormányrendeletben foglalt, egyébként is védett lápokat óvó kitétel ellenére megpróbálkozott a védett természeti területek átminősítésével, beépíthetővé tételével is.

A WWF Magyarország az egész eljárást szakmailag igen aggályosnak tartotta, a beruházás helyhez kötöttségét nem látják megalapozottnak. Egy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnál a hatóságnak igen szűk a mozgástere a szakmai szempontok mérlegelésére, és a nyomás is nagyobb a szakembereken, magyarázta Dedák Dalma. Ez egy igen költséges eljárás: több mint 400 millió forint földvédelmi járulékot fizetett a kérelmező a területek átminősítéséért.

A kérelmező végül megkapta az engedélyt arra, hogy az eredetileg szántó és más mezőgazdasági célra használt területet más célra hasznosítsa. „Úgy véljük, hogy egy normál eljárásban a kérelmező nem kapott volna egy ilyen nagy, és természeti értékekben bővelkedő területre más célú hasznosítási engedélyt” – mondta Dedák Dalma. Később aztán olyan híreket kaptak, hogy mégis lekerült a napirendről a beruházás,

„az ez év szeptemberében történt kormányrendelet-módosítással azonban további helyrajzi számok kerültek fel a logisztikai beruházáshoz kapcsolódó kiemelt beruházási listára, tehát nemhogy nem hagyták annyiban, hanem tovább bővült a tervezett logisztikai beruházás.”

A WWF-nek egyelőre nincs információja arról, hogy most vajon az eredeti terveknek akarnak-e még nagyobb területen helyet csinálni, vagy ha nem, akkor milyen beruházás készülhet ezen a hatalmas területen. Határozottan tiltakoznak azonban a terület beépítése ellen, mivel az természetvédelmi szempontból kiemelten értékes, évtizedek óta védelemre tervezett.

A WWF szakembere szerint már a 2022-es, a gyáli terület nélküli verzió is egy óriási, tájformáló beruházás lett volna. Ez a Soroksár mikroklímájára gyakorolt hatások szempontjából is kérdéseket vet fel, de természetvédelmi, termőföldvédelmi, területfejlesztési és közlekedéspolitikai szempontból is vizsgálni kellett volna a környezeti hatásokat – ez azonban Dedák Dalma tudomása szerint sem akkor, sem a mostani kormányhatározatban kijelölt területeknél nem történt meg.

Arról, hogy egy ekkora beruházás 90 százalékának miért éppen Budapesten, és ilyen természeti szempontból érzékeny helyen kell megvalósulnia, csak találgatnak a szakemberek. Elképzelhető, hogy a kérelmezőnek máshol a birtokszerkezet miatt hosszabb ideig tartott volna megszerezni a földeket.

Megpecsételi Soroksár sorsát

Bár megkerestük a beruházással nagyban érintett kerület, Soroksár fideszes polgármesterét is, többszöri kérésünk ellenére eddig nem kaptunk választ Bese Ferenctől. Ugyanakkor a momentumos Koncz Róbert már szeptember 20-án posztolt egy soroksári csoportba az ügyről. Akkor azt írta, hogy a

„a kormányhatározat nagyjából megpecsételi Soroksár mint élhető település sorsát”.

Megkeresésünkre elmondta, hogy egyelőre ők sem kaptak felvilágosítást a polgármestertől arról, hogy mi készül a kerületben. A közgazdász és ingatlanszakértő ugyanakkor úgy gondolja, nem közvetlenül a kormány tervez beruházásokat a területen. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszt ugyanis nemcsak kormányberuházás kaphat, hanem gyakorlatilag bárki, akinek pénze és megfelelő kapcsolatai vannak.

„Itt szerintem egyelőre a potenciális fejlesztési területek kijelölése, megszerzése történik. Jelenleg a terület első fázisa »kint van a piacon«. Ez az első fázis is három részre van szabdalva és ezeket külön-külön is próbálják értékesíteni” – mondta a momentumos politikus.

Elmondása szerint a tavalyi kormányrendeletben rögzített terület első fázisára készült forgalomtechnikai hatástanulmány, ami 192 hektáron kb. 530 ezer négyzetméternyi ipari, logisztikai csarnokkal számolt, amit naponta kb. 2000 kamion szolgálna ki. Ez a mennyiség már olyan forgalmat generálhatna, ami igényelne egy új csomópontot az M0-son, illetve egy menekülőutat, csatlakoztatva az 5-ös úthoz.

A kormányhatározat által említett terület most már kb. 500 hektár, ami közel 100 helyrajzi számon terül el és magántulajdonosok kezében van, de ő úgy tudja, hogy „a polgármester egy korábbi közmeghallgatáson 800 hektáros fejlesztésről beszélt. A terület, mint látjuk, egyre nő, és ha valóban 800 hektárnyi területre duzzad fel, akkor elviekben több mint 2 millió négyzetméternyi ipari ingatlan kerülhet rá, és naponta 8 ezres kamionforgalmat okozhat.

Magyarországon én nem tudok egybefüggő, ilyen mértékű iparipark-fejlesztésről.”

Koncz Róbert a Telexnek elmondta, hogy egy ekkora mértékű beruházást véleménye szerint egyetlen fejlesztő sem lesz képes egyedül megcsinálni. Azzal kapcsolatban pedig, hogy adhat-e okot aggodalomra a soroksáriaknak a beruházás, azt felelte: a jelenlegi 500 hektár még nem kapcsolódik közvetlenül vasúthoz, de már belenyúlik abba a területbe, ami helyszíne lehetne egy új intermodális átrakónak. A teljes 800 hektár potenciálisan pedig elérhet a vasútvonalig, így a lehetőség fennáll. „Kevés az esélye egy konkrét »Kínai Vegyianyag Átrakó Zrt.« megtelepülésének, ugyanakkor kb. 2-2,2 millió négyzetméter logisztikai épületben biztosan lesz rengeteg veszélyes anyag besorolású termék, vegyszerek, műtrágyák, vagy gyártási alapanyagok.”

Arra a kérdésünkre, hogy tervez-e a helyi ellenzék valamilyen módon tiltakozni egy ekkora léptékű beruházás ellen, azt felelte, hogy terveznek fellépni ellene,

„de jelenleg az a probléma, hogy nem tudni pontosan, mi ellen is tiltakozzunk”.

Gyál két minisztériumnál is tiltakozik

A kormányhatározatban érintett helyrajzi számok a becslések szerint kb. 80 hektárnyi területen fogják érinteni Soroksár szomszédját, Gyált. A város Felsőpakonyhoz közeli, zöld területi részén jelölték ki a beruházási célterületet. Azonban hiába próbáltuk megtudni, hogy mit szól a város fideszes vezetése a tervekhez, Pápai Mihály polgármestertől nem kaptunk választ a kérdéseinkre.

Ezért ahogy Soroksáron, úgy Gyálon is megkerestünk önkormányzati képviselőket. Endre Dávid ellenzéki politikus arról tájékoztatta a Telexet, hogy

„a döntéshozatalból legjobb tudomásom szerint teljesen kihagyta a kormányzat az amúgy fideszes városvezetést.

Az önkormányzat levelezésben van a központi kormányzat szerveivel. Bármilyen fejlesztést is akar a kormány megvalósítani, abból teljesen kihagyták a gyáli lakosságot, mely úgy gondolom, nem véletlen, hisz ha nem lenne titkolni valójuk, legalább a helyi önkormányzatot bevonják az előkészítésbe is – pláne úgy, hogy ugyanaz a politikai közeg adja mind a kormány tagjait, mind az önkormányzati többséget.”

Végh Tibor szocialista politikus kérdéseinkre azt válaszolta, hogy a pénzügyi és gazdasági bizottság szeptember 20-ai ülésén, majd a szeptember 28-ai testületi ülésen is felhozta a témát. „Pápai Mihály polgármester válaszában elmondta, hogy eddig két minisztériumnak is címeztek tiltakozó levelet, és a Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás ülésén is jelezték az érintett települési polgármesterek, hogy nem fogják támogatni a beruházást”.

Végh Tibor szerint a polgármester válasza meggyőzően hangzott, de „láttunk már elhalt fogadkozást”. Szerinte a háromfős ellenzék semmilyen formában nem kívánja támogatni a beruházást, ami Gyál nyolc külterületi telkét érinti, ebből három szántó művelési ágban van.

Az M0-s vonzáskörzete egy ipari, logisztikai táj lesz

Érdekes egybeesés, hogy a soroksári beruházási célterület nagy része egybeesik azzal a területtel, amit a Fővárosi Önkormányzat a fővárosi településszerkezeti tervben régóta természeti védelemre kijelölt területként tart számon – éppen a védett lápok környezetének megóvása érdekében.

Mint Bardóczi Sándor főtájépítésztől megtudtuk, „a településszerkezeti terv pont ezen a területen öt területet jelöl ki foltokban, egy nagyobb szántóterület az, ami nincs benne. Volt egy fejlesztőalap, ami még pár évvel korábban megkeresett bennünket azzal, hogy ezen a részen felajánl nekünk néhány telket annak érdekében, hogy védelembe kerülhessenek, de azt kérte cserébe, hogy a Madárhegyen lévő közparkot a Főváros minősítse át beépítésre szánt területté – nos, ezzel a kedves ajánlattal nem éltünk. Azt viszont nem tudjuk, hogy ez az alap azóta is birtokolja-e azokat a telkeket, vagy már réges-régen eladták valakinek.”

Szerinte a Fővárosi Önkormányzatnak annak ellenére, hogy oltalomra esélyes területek is szerepelnek a kormányhatározatban, az égvilágon semmilyen hatásköre nincs ennek a beruházásnak a megakadályozására. A kormányhatározatban kijelölt 500 hektáros területen ugyanis nincs fővárosi tulajdon: meghatározó százalékban magántulajdonok és csak nagyon kis részen kerületi önkormányzati tulajdon.

„Mi is csak a partvonalról nézzük, hogy már megint történik valami a tudtunk nélkül, de nem tudjuk, hogy micsoda.

Ha most a Fővárosi Önkormányzat azt mondaná, hogy ennek az esztelen tervnek a megakadályozása és a terület megóvása érdekében ezt a területet védetté nyilvánítaná, abba bele is rokkanhatna. Ugyanis egy ipari terület milliárdokat ér, tehát a kártalanítás is sok milliárdos nagyságrendű lehetne.” Ráadásul egy helyi rendelet – a főváros természetvédelemről szóló rendelete – egy kormányrendelet nem ír felül, mert az magasabb rendű a jogszabályi hierarchiában.

Bardóczi szerint ugyanakkor nagyon ijesztő a tervezett beruházás léptéke,

„500 hektár az területre az V. és a VI. kerületnek felel meg, de hogy a léptéket még jobban hangsúlyozzam, a gödi akkumulátorgyár, de még a vecsési és a dunaharaszti logisztikai központ is csak a kis testvére lesz ennek.

Ha ez megvalósul, akkor az M0-s vonzáskörzete egy hatalmas ipari, logisztikai táj lesz, töméntelen mennyiségű dobozépületekkel, burkolt felületekkel és irgalmatlan légszennyezéssel.”

A főtájépítész szerint ha ők nem is, de Soroksár egy időre meg tudná akasztani a fejlesztést, elrendelhetnének egy új rendezési tervre hivatkozva egy változtatási tilalmat, de ezt is csak három évig lehetne fenntartani.

Ötszáz hektár értékes zöld területet kidobnak a kukába klímavészhelyzet idején

Takács Noémi, a főváros Tájépítészeti Osztályának természetvédelmi csoportvezetője szerint viszont valakinek közbe kellene lépnie, mert a Budai Tájvédelmi Körzet után ez az egyik legértékesebb, egybefüggő zöld felület Budapesten, és a terület nagy része az ökológiai hálózat része. Magyarországon a lápok 98 százaléka már eltűnt, és ugyan a kormányrendeletben említett területek éppen hogy csak kihagyják a védett lápokat, és az ex lege lápok körül köteles a beruházó fönntartani egy 30 méteres puffert, „de az semmit sem fog megvédeni, ha 30 méter után lebetonoznak mindent és elzárják a víz utánpótlását”.

Szerinte azt kell megértenie minden döntéshozónak, hogy ez egy összefüggő, komplex ökológiai rendszer. Ezeknek a lápoknak a vízgyűjtő területe több négyzetkilométer is lehet, ha azt leburkolják, akkor nincs vízutánpótlása, az ökológiai hálózat megszűnik természeti rendszerként működni. „Lehet, hogy a végén egy szennyezett pocsolya marad csak belőlük, amiben nem él majd meg semmi értékes faj.” Ezért Takács Noémi nagyon kíváncsi lesz arra, hogy a különböző eljáró hatóságok hogyan fogják értelmezni azt a törvényi szabályozást, miszerint az ökológiai hálózatokban (se a folyosójukban, se a magterületükben) új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

A Főváros természetvédelmi csoportvezetője amiatt is aggódik, hogy az egyelőre ismeretlen beruházás milyen környezeti hatásokkal járhat, szerinte lehet, hogy nem méreglerakat vagy elosztó készül, de egy ekkora logisztikai parkban lehetnek szennyező anyagok, és ha azokat akarva-akaratlan nem jól kezelik, akkor azok belekerülhetnek a Soroksáron átfutó Gyáli patakba, ami pedig a Ráckevei-Soroksári Duna-ágba torkolik. „Ha itt valamilyen szennyező anyag kerül a vízbe, az hatalmas és messzire elhúzódó természeti károkat okozhat”.

Ráadásul ez egy ökológiai szempontból nagyon értékes terület, az itt lévő Soroksári Botanikus Kert és a környezete régen természetes egységet alkotó természeti terület volt. A homokdombok között meghúzódó Ős-Duna maradványok, vízfolyások, lápok, mocsarak, zárt homoki gyepek összességében a Turján-vidéknek a legészakibb részei. A terepen fokozottan védett fajok – szalakóta, gyurgyalag, fehér gólya – fészkelését és parlagi sas rendszeres jelenlétét figyelték meg, de számos védett növényfaj – árvalányhaj fajok, fátyolos és szibériai nőszirom, érdes csüdfű – található a védett lápokon kívül is. Ezek egy része biztosan megsemmisülne a beruházás hatására, a fészkelő fajok is minden bizonnyal eltűnnének a területről, ahogyan a parlagi sas és más ragadozó madarak is kiszorulnának innen. Takács Noémi szerint ezért is

„felháborító, hogy egy ismeretlen beruházás érdekében ötszáz hektár értékes zöld területet kidobnak a kukába klímavészhelyzet idején. ”