Borítékolható győzelmeket és néhány párt valóságra ébredését hozza 2024

Hét hónap múlva egyszerre választunk képviselőket az Európai Parlamentbe, illetve polgármestert – Budapesten főpolgármestert – és képviselőket is a különböző önkormányzatokba.

A két választás a Fidesz–KDNP döntése nyomán került egy napra, amivel a kormánypárt váratlan és mondhatni lehetetlen helyzet elé állította a politikai riválisait. A dupla választásokkal, a legvalószínűbb eredményekkel, esélyekkel és az odáig vezető kampánnyal kapcsolatban van még persze elég kérdőjel, jó pár dolgot azonban már most, a szavazás előtt hét hónappal is állíthatunk.

Mit tudunk?

1. Az EP-t a Fidesz fogja nyerni, utcahosszal

Megszokhattuk, hogy minden választás után az egyes indulók a saját szempontjukból leghízelgőbb eredményeket emelik ki. Jövő júniusban erre még nagyobb tér nyílik, ugyanis az EP- és helyhatósági választásokon biztosan minden pártot fog érni valamilyen pozitívum az óhatatlanul előforduló negatívumok mellett. Érdemes azonban külön is vizsgálni az egyes választási eredményeket, és ezek alapján kialakítani az összképet.

Az európai parlamenti választás tisztán listás voksolás, vagyis megfelel egy elég nagymintás, reprezentatív közvélemény-kutatásnak. Ezen az egyes pártok nagyon meggyőző bizonyítékot szerezhetnek arról, mekkora a népszerűségük, mozgósítási képességük és egyáltalán a többi párthoz viszonyított pozíciójuk. Bár minden pártnak a nyilvánosság felé a győzelmi esélyeit illik hangoztatni, és hogy nem lefutott semmilyen meccs, hét hónap alatt váratlan dolog is történhet,

de a közvélemény-kutatási eredményeket figyelembe véve nem kérdés, hogy a Fidesz–KDNP fogja nyerni a választásokat, méghozzá utcahosszal.

A Fidesz–KDNP népszerűsége a mérések alapján a biztos szavazók között 45-50 százalék körül mozog, a második „erő” pedig a DK 10-19 százalék körül szóródik az egyes intézetek méréseiben. Ez annyira óriási különbség, és jelenleg nem is lehet elképzelni olyan történést, hogy érdemben záruljon az olló, hogy bátran kijelenthető: a Fidesz a korábbi EP-sikereihez hasonlóan megint óriási győzelmet fog aratni a júniusi EP-választáson.

A mandátumok számát egyelőre azért nehéz megbecsülni, mert azt a százalékos eredmény mellett befolyásolja a szavazatok száma, megoszlása, az ebből alkotott bűvös d'Hondt-mátrix, és persze az is, hogy végül hány párt lépi át az 5 százalékos küszöböt. Mivel az ellenzék – és ebben a Demokratikus Koalíció politikája elég határozott – ezúttal nem közös listán indul, ezért várhatóan sok kis párt esik el, és sok ezer szavazat megy a levesbe – pontosabban a bejutó pártok mandátumait gazdagítja, főképp a Fideszét. A mostani mérések alapján a következő látszik:

• A 21 kiosztható magyarországi EP-mandátumból a Fidesz 10-12-re esélyes.
• Még mandátumhoz jut a DK, a Mi Hazánk, a Momentum és a Kutyapárt is. A DK 3-4 mandátumra, a többiek ennél kevesebb helyre esélyesek. Kérdés, hogy a Momentum tud-e megint 2 mandátumot szerezni, vagy a Kutyapárt megelőzi majd.
• A parlamenti pártok közül a Jobbik mandátumszerzése necces, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd nagy valószínűséggel 5 százalék alatt marad. Ez nagyban csökkenti majd a 2026-os mozgásterüket: valószínű, hogy ezeknek a pártoknak innentől azért kell harcolniuk, hogy ne jelentéktelenedjenek el teljesen, és ne omoljanak össze végleg. (Erre még visszatérünk később.)
• A legutóbbi Medián-mérés bejutásra esélyesre mérte a Jakab Péter-féle Nép Pártjánt is, de egyelőre kezeljük helyén ezt az egyetlen mérést, és várjuk meg a következő hónapok eredményeit.
• Külön listát fog állítani a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa, a Vona Gábor-féle Második Reformkor, illetve Gattyán György Megoldás Mozgalma is bejelentkezett. Egyelőre inkább a láthatóságban reménykedhetnek, mintsem mandátumszerzésben, vagyis nekik már az is siker lenne, ha felkerülnének érdemben a politikai térképre.

A listavezetők személyéről még nem minden pártnál tudunk biztos információkat. A Fidesz listáját az igazságügyi miniszteri székből távozó Varga Judit fogja vezetni (ahogy az ilyen dolgokban ritkán tévedő Magyar Nemzet már nyáron megírta). A Demokratikus Koalíció listáját Dobrev Klára, a Momentumét Donáth Anna, az LMP listáját Ungár Péter, az amúgy közös indulásért küzdő MSZP listáját a legutóbbi hírek szerint Tüttő Kata, az egyedül még sosem induló Párbeszéd listáját pedig Jávor Benedek.

2. Fideszes tarolás várható vidéken, némi ellenzéki sikerrel

Az önkormányzati választások jelenlegi vakfoltjait később tárgyaljuk, előbb most sorra vesszük azt, ahol eldőlni látszik a polgármesteri és képviselői helyek sorsa.

A helyhatósági választások eredményének becslésekor fontos tudni, hogy a helyi szavazásokon a pártpreferenciákat nagyon is módosítani tudja egy helyben ismert és népszerű politikus. Jó példák erre azok a városok és kerületek, ahol a baloldali többség ellenére fideszes polgármestert választottak 2019-ben. Különleges tényezőként szerepet játszhat a döntésben az is, hogy párhuzamosan rendezik az EP-választást, ahol nem tudjuk, hogy az ellenzék kampánytechnikai problémái hogyan befolyásolják a helyi eredményeket. Ilyen kampánytechnikai problémának tekintjük azt, hogy ha például a DK és a Momentum egymás listája ellen kampányol, miközben közös jelölteket állít egy-egy kerületben.

Mindenesetre nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a főváros-vidék ellentét ezúttal is látszani fog a szavazási eredményekben: Budapesten ellenzéki győzelmek sora várható, míg vidéken, főleg a falvakban és a közepes méretű városokban fideszes tarolás valószínű. Nézzük eggyel részletesebben:

• A budapesti eredményekkel később külön pontban foglalkozunk, összegezve kijelenthető, hogy legfeljebb egy-két kerületben reménykedhet abban a Fidesz, hogy fordítani tud a 2019-es eredményekhez képest, és ugyanennyi helyen az ellenzéknek is van esélye fordítani, mivel a fővárosban az ellenzéki pártok valószínűleg szinte mindenhol összefognak, és egy az egyben állnak ki a Fidesz ellen.
• A megyei jogú városokban már vegyesebb a kép. Nincs veszélyben a Fidesz győzelme Székesfehérváron, Veszprémben, Zalaegerszegen, Kaposváron, Békéscsabán, Kecskeméten és Debrecenben. Bár ez utóbbiban az akkumulátorgyáras tiltakozások miatt némileg csökkenni látszik a fideszes polgármester amúgy hatalmas előnye.
• Veszélyben érezheti viszont a Fidesz a korábban biztos fellegvár Győrt, Borkai Zsolt visszatérése ugyanis megoszthatja a jobboldali szavazatokat. Az ellenzéki pártok minden bizonnyal beállnak a médiából politikára váltó Pintér Bence mögé.
• Ellenzéki város marad minden bizonnyal: Szeged, Dunaújváros, Salgótarján, Szombathely.
• Az ellenzéki belharcok miatt viszont nem vehető egyértelműen biztosra az ellenzéki győzelem Pécsen, ahol lesz ellenzéki kihívója is a mostani polgármesternek, az LMP már be is jelentette, hogy külön indul. Miskolcon a DK a mostani polgármester helyett a saját jelöltjét látná szívesen, Hódmezővásárhelyen pedig keringenek arról információk, hogy a DK és az LMP közreműködésével ellenzéki jelölt is elindulhat Márki-Zay Péter ellen.
• Egert azért vesszük külön, mert itt a legutóbbi győztes, az egykori jobbikos Mirkóczki Ádám ugyan újraindul, de az azóta eltelt hosszú évek alatt a legtöbb vitája épp az ellenzékkel volt, ki is lépett az ellenzéki frakcióból, majd kijelentette, hogy „nem tekinti magát az ellenzék részének”. Vagyis a mostani győzelme nem feltétlenül hozna ellenzéki ünneplést. A Momentum már bejelentette, hogy saját polgármesterjelöltet indít.
• Szolnokon múltkor a fideszes polgármester győzött, de ellenzéki többségű lett a közgyűlés – de csak pár hónapig. Itt most is szoros csata várható, ahogy Tatabányán is, ahol az ellenzék győzött ugyan 2019-ben pár szavazattal, de nem lett meg a közgyűlési többsége. (Aztán nagy ellenzéki összeveszések is következtek). A Fidesz legutóbbi választáson indult jelöltje, Schmidt Csaba meghalt az idén tavasszal, így biztosan új induló után kell nézniük a kormánypártoknak. Szekszárdon szintén kérdéses az eredmény, ott a fideszes többség fordult a fideszes polgármester ellen, ami az ellenzék számára kínál esélyeket.

Ejtsünk még szót a vármegyei közgyűlésekről is, amiket a megyei jogú városokkal ellentétben átkereszteltek. Igaz, a Fidesz–KDNP-s többség annyira megnyirbálta a vármegyei közgyűlések hatásköreit, hogy a hatalmi súlyuk és döntési jogkörük mára alig van ezeknek a testületeknek. A pártok népszerűsége viszont jól látszik majd az egyes vármegyékben (a megyei jogú városok lakosainak kivételével, ők ugyanis erre a listára nem szavaznak). Ebben a Fidesznek elég jók a kilátásai.

Várhatóan megint kiömlik a narancs festék, és az egész országban nagy fideszes győzelmeket láthatunk a vármegyékben. Nem kizárt, hogy megint lesz olyan vármegye, ahol a Fidesz 60 százalék fölé jut – mint legutóbb Vasban, Zalában vagy Győr-Moson-Sopronban.

3. Ha az ellenzék meg sem kísérli a teljes összefogást, annak a kis pártok összeomlása lehet a vége

Az ellenzék mostani felállásáról egyet jelenthetünk ki biztosan: nem teljes összefogásban indulnak a pártok. Még azok a pártok sem állítanak közös listát az EP-választáson, amelyek 2022-ben közösen akarták megverni a Fideszt (aztán ugye kétharmados vereség lett a vége). A jelenlegi helyzet szerint az EP-szavazólapon a Fidesz–KDNP listája mellett több mint tíz ellenzéki és egyéb párt fog szerepelni, és a politikai folyamatok addig nem a helyzet egyszerűsítése felé haladnak.

Azok az ellenzéki pártok biztosan külön listán fognak indulni, amelyek nemcsak a kormánnyal, hanem a balos ellenzéki összefogással szemben határozzák meg magukat: a Kutyapárt, Márki-Zay Péter MMM-je, Vona Gábor 2RK-ja, Jakab Péter Nép Pártján tömörülése már bejelentette a külön indulását. Ahogy mandátumra esélyes külön is a Mi Hazánk, amely a kormányt jobbról és populista irányból támadja rendszerint. Külön listával jelentkezett be a Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom is, amelytől az elmúlt másfél évben semmilyen politikai tevékenységet nem láttunk.

A 2022-es összefogás pártjai közül nem mindenki indulna külön.

Az MSZP-s társelnökök, Kunhalmi Ágnes és Komjáthi Imre az elmúlt hetekben többször is felvetették a közös listás indulás ötletét és szükségességét, ám a pártok érdemi válaszra se méltatták ezt a kezdeményezést. A Párbeszéd, úgy tudjuk, beszélgetett a közös indulásról például az LMP-vel és a Momentummal is, az LMP esetén biztosan nem lesz közös zöld indulás, és a Momentummal sem körvonalozódott megállapodás.

A korábban együtt induló MSZP-nek és Párbeszédnek azért lenne érdeke a közösködés más pártokkal, mert ez elfedné a kirívóan alacsony népszerűségüket, amely most a kutatásokban látszik. A két pártnak van ugyan parlamenti frakciója, de az erodáció felgyorsulhat, ha az EP-listájuk önmagában és másokhoz képest is kevés szavazatot kap. Az LMP-nek szintén lehet ilyen alacsony támogatottsági gondja, Ungár Péter éppen ezért kezdte el az LMP-t a DK kisebb koalíciós partnereként öndefiniálni.

A DK, az LMP és a Jobbik vezetése már kijelentette, hogy külön fog indulni, és csak az önkormányzatokban hajlandóak a tárgyalásra.

Gyurcsány Ferenc stratégiája itt érthető, hiszen a DK érdeke, hogy „tisztuljon a kép”, és a kisebb pártok az egyéni rosszabb szerepléssel, 5 százalék alatti támogatással politikailag eljelentéktelenedjenek.

A DK ezért kezdte el 2022 után elcsábítani az ellenzéki pártok politikusait a saját pártjába, mert ezen kis pártok logójára, szervezeti problémáira nincs szüksége, bizonyos politikusaira és főleg szavazóira viszont igen.

A helyzetet az bonyolítja, hogy ugyanezek az ellenzéki pártok eközben összefogásról egyeztetnek önkormányzati szinten. Erre a legújabb jogi szabályozás is rákényszeríti őket. Kisebb figyelmet kapott az a májusi önkormányzati választási törvénymódosítás, amely a tízezer főnél nagyobb településeken lényegében közös listára kényszeríti a szövetkezni kívánó pártokat. Itt ugyanis az új szabály szerint az egyéni körzetek legalább kétharmadában jelöltet kell állítania egy pártnak vagy pártszövetségnek, ha kompenzációs listát akar állítani, és ugyanez a szabály érvényesül a budapesti kerületekben is. Vagyis ez szűkíti az ellenzék mozgásterét, hiszen az egyéni képviselői választókerületekben is meg kell egyezniük a pártoknak, és közös listán, az összes logót feltüntetve kell indulniuk, különben nem tudják megoldani, hogy csak egy jelölt induljon a Fidesz ellen.

A Fidesz a dupla választással és a jogi machinációval azért hozta lehetetlen helyzetbe az ellenzéki pártokat, mert így egyszerre kell(ene) az ellenzéki pártoknak együtt és külön indulós kampányt vezetniük.

Nem is tűnik úgy, hogy ezt a csapdát sikerült kikerülniük, és a helyzetet megoldaniuk. A legjobb példa erre a momentumos Donáth Anna DK-ellenes kirohanása. Donáth megírta, hogy Gyurcsányék a hazugság kultúráját képviselik, ami az EP-kampány szempontjából értelmezhető (a Momentum a DK-ellenes ellenzéki szavazatokra hajt), de az önkormányzati kampány szempontjából értelmezhetetlen öngól, hiszen a Momentum épp a DK-val egyeztet a közös indulásról, és kéri Gyurcsány Ferencék támogatását számos kerületben és városban.

4. Alighanem Karácsony Gergely marad a főpolgármester

Az ellenzék kampányában jelenleg egy biztos pont látszik: Karácsony Gergely újraindul, és bár szóban, retorikában a DK és az LMP lebegteti a támogatását, jobb jelölt híján alighanem Gyurcsány Ferencék és Ungár Péterék is beállnak végül mögé. Ahogy a Momentum sem megy szembe Karácsonnyal, így a párbeszédes főpolgármesternek nem kell majd megküzdenie e pártok jelöltjeivel, ami nagyban lendít az esélyein.

A fővárosi kutatások szerint ugyanis Karácsony egyértelműen esélyes a győzelemre, ha nem indul ellene nagyobb ellenzéki párt választók által is komolyan vehető jelöltje, vagyis így nem oszlanak meg a szavazatok, és a Fidesz – eddig ismeretlen – jelöltje sem jöhet ki nevető harmadikként. (Ezt a gondolatmenetet osztotta meg G. Fodor Gábor is a Partizánban ősszel).

A kihívókról egyelőre keveset tudni.

• A Mi Hazánk megnevezte a jelöltjét, Grundtner Andrást, akinek a programjáról annyit tudni, hogy városőrséggel űzné ki a bűnözést a városból, és szakítana a „baloldali közlekedéssel”.
• Valószínű, hogy a Kutyapárt is indít önálló jelöltet. Kovács Gergely elnök legalábbis májusban azt mondta, nem támogatják Karácsony újraindulását, és ő személy szerint „nem tud mit kezdeni” az olyan emberekkel, akik együtt tudnak dolgozni az MSZP-vel, DK-val vagy akár a Jobbikkal.
• Önjelölt indulók is akadhatnak még zavarkeltésként. Elég például a szegedi kavarásairól ismert, börtönt is megjárt Szabó Bálintra gondolni, aki már bejelentette fővárosi indulását.

Más kérdés, hogy a Karácsonyt támogató ellenzéki pártok mennyire állnak majd bele a főpolgármester kampányába. Ungár Péter például a Válasz Online-nak adott interjúban megfogalmazta, hogy „Karácsony Gergely vállalt egy programot, amely viszont nem nagyon valósult meg”. Azt is, mondta, hogy „haragszom a főpolgármester úrra”. Az LMP társelnöke szerint „ennek a haragnak van politikai oka is, amit minden egyes alkalommal el fogok mondani, ez pedig az, hogy visszalépett Márki-Zay Péter javára.” A háttérben közben azt az információt terjesztik, hogy Vitézy Dávidot is el tudná képzelni az LMP főpolgármesternek – bár Vitézy aligha az LMP-vel a háta mögött vállalná el ezt a szerepet.

Gyurcsány Ferenc sem titkolta tavasszal, hogy elégedetlen Karácsonnyal, amiért nem harcol keményen Orbán Viktor ellen, avagy „a főpolgármester nem hajlandó azt a hazafias kötelezettséget teljesíteni, hogy ebbe a küzdelembe beleviszi a várost”.

Beszédes, hogy Karácsony október 23-án nem is pártokkal vagy ellenzéki pártvezetőkkel ünnepelt, hanem a civilek rendezvényén szólalt fel. Vagyis Karácsonytól egy pártoktól távolságtartóbb kampányra számíthatunk.

5. Budapest az ellenzék terepe, alig pár kerület marad csatatér

Az önkormányzati választásokon általában kiemelt figyelem kíséri a fővárost, mivel egyrészt itt laknak, szavaznak és dolgoznak a legtöbben, másrészt itt valódi, nem előre borítékolható végeredménnyel záruló meccsek zajlanak a Fidesz és az ellenzék között.

Sőt, itt a kerületek többségében a Fidesz szorul annyira lehetetlen ellenzéki szerepbe, mintha csak az országos viszonyok fordítottját látnánk (a legjobb példa erre a XIII. kerület). Ne feledjük azt sem, hogy Budapesten a 2022-es parlamenti választáson a XVII. kerület kivételével mindenhol az ellenzék nyert, vagyis ellenzéki összefogás esetén kifejezetten jó pozícióból indulnak mindenhol az ellenzéki pártok. Ezért is vannak viták a háttérben a közös indulókról, ahogy ezt a kerületekről szóló cikkünkben végigvettük.

Az előbb beszéltünk a fővárosi szintű esélyekről, nézzük most a kerületi szintet: Budapest 23 kerületéből a számításaink, a kutatások és az ebből származtatott papírforma alapján alig négy kerületben kétesélyes, ki lesz a polgármester jövő évtől. Öt csoportra bontottuk a kerületeket aszerint, hogy mekkora esélye van az ellenzéknek, illetve a Fidesznek a győzelemre (a polgármesterek rendszerint megteremtik a testületi többségüket is, ezért a képviselő-testületre ott térünk ki, ahol más színű lehet, mint a polgármester):

Biztosan ellenzéki (kilenc kerület): Azokat az ellenzéki polgármestereket soroltuk ide, akiknek nincs/nem látszik ellenzéki kihívója sem, nincs/nem látszik jelenleg belharc, és a Fidesz sem indít potens, helyben jól beágyazott jelöltet, vagyis a polgármesterek itt alighanem újrázni fognak. Ebbe a csoportba tartozik

• a sokáig fideszes bázisnak számító II. kerület - itt a párttagságát visszafogottan hirdető MSZP-s Őrsi Gergely a polgármester;
• a VI. kerület – a momentumos Soproni Tamás minden bizonnyal folytathatja,
• a VII. kerület – a DK-s Niedermüller Pétert a pártján belül is kritizálták, de a számok alapján helyben népszerű;
• a IX. kerület – a független Baranyi Krisztina legutóbb előválasztáson nyert, most valószínűleg beállnak mögé enélkül a pártok;
• a XI. kerület – a DK-s László Imre újraindul, a Momentum végül nem állít ellene jelöltet;
• a XIII. kerület – az MSZP-s Tóth József 1994 óta polgármester, a kérdés csak annyi, felülmúlja-e a legutóbbi 81,8 százalékos győzelmét;
• a XV. kerület – a DK-s Németh Angéla esélyes a folytatásra, a képviselő-testületi többséggel 2019 előtt már voltak gondjai, a felmérések szerint ezúttal is lehet több olyan egyéni választókerület, amelyben a Fidesz győzhet;
• a XVIII. kerület – itt az immár DK-s Szaniszló Sándor ellen a Fidesz a Kutyapártot is meg akarta vesztegetni, kevés sikerrel;
• a XIX. kerület – a legutóbb 21 százalékponttal győzedelmeskedő MSZP-s Gajda Péter ellen a Momentum indított harcot, de végül nem indulnak ellene, Gajda győzelme így borítékolható.

Inkább ellenzéki (három kerület): Ezekben a kerületekben is valószínűbb az ellenzéki győzelem, mégis azért soroltuk a nem biztosak közé, mert ezeken a helyeken vagy a Fidesz erős helyi politikust indít, vagy az ellenzéki belharc miatt nem tudjuk még az erőviszonyokat.

• Az előbbi alcsoportba tartozik a III. kerület, ahol az MSZP-ből később a DK-ba átcsábított Kiss László legutóbb egy százalékponttal sem előzte meg a fideszes Bús Balázst,
• és a IV. kerület, ahol új ellenzéki jelölt, a DK-s Trippon Norbert indul a korábbi fideszes polgármester, Wintermantel Zsolt ellen, ebből a harcból egyszer már Wintermantel jött ki győztesen.
• Az ellenzéki belharcok miatt pedig bizonytalanabb sorsú városrész a XIV. kerület, ahol az MSZP-s Horváth Csaba ellen a Momentum jelöltet indít. Zugló az egyik legerősebb ellenzéki bázis, de volt már rá példa, hogy a balos belharc miatt a Fidesz jött ki győztesen nevető harmadikként: 2002-ben az MSZP és az SZDSZ indult itt egymás ellen, és végül a fideszes Rátonyi Gábor lett a polgármester.

Kétesélyes (négy kerület): Ide azokat a kerületeket soroltuk, ahol a polgármestereknek nincsenek meggyőző népszerűségi pontszámaik a kutatásokon, és az ellenfelek mindent megpróbálnak bevetni egymás ellen.

• Jó példa erre a I. kerület, ahol a párbeszédes V. Naszályi Mártát védelmi pénz szedésével vádolták meg, a polgármester feljelentést is tett emiatt, és a legutóbbi időközit a Fidesz nyerte itt meg – a fideszes Böröcz Lászlónak van esélye visszavenni a korábban sokáig fideszes fellegvárnak számító Várnegyedet.
• Azért tartozik ide a VIII. kerület, mert Pikó András legutóbb is csak hajszállal nyert Sára Botond ellen, és úgy tudjuk, a Fidesz ismét őt indítaná, és szeretné visszavenni a kerületet.
• A XXI. kerületet azért soroltuk ide, mert itt egy fideszes belharc teszi kiszámíthatatlanná Borbély Lénárd sorsát, miután Németh Szilárd kiszorította a pártból. Ha indul fideszes jelölt is ellene, akkor az ellenzéknek van esélye győzni. Bár a DK és a Momentum még nem tudott megegyezni a közös ellenzéki indulóban.
• A XXII. kerületben legutóbb a fideszes Karsay Ferenc másfél százalékponttal győzött, de masszív ellenzéki testületi többséget választott a kerület. Most egy jó jelölttel és összefogással az ellenzék visszavághat, azonban itt is még vita van a DK és a Momentum között.

Inkább fideszes (három kerület): Ide azokat a kerületeket soroltuk, ahol valószínűbb, hogy marad a fideszes polgármester, de az ellenzék helyzete sem reménytelen.

• Az V. kerületben a fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter Rogán Antal hagyományait folytatva magabiztosan hozza a kerületet ciklusok óta. Az ellenzéknek azért lehet keresnivalója itt, mert a 22-es választásokon látható volt, hogy az ellenzék itt is tud szavazókat mozgósítani. A helyzetüket viszont nehezíti, hogy az MSZP-ből kilépett, egy helyi egyesület színeiben induló Kovács Alex Gábor ellen jelezte indulását a momentumos Kerpel-Fronius Gábor. Kovács a tervei szerint akkor is elindul, ha Kerpel-Froniust támogatja a többi ellenzéki párt.
• A X. kerületben a parlamenti választáson az ellenzék legutóbb is győzött, önkormányzati szinten viszont fideszes polgármestert választanak a helyiek – a fideszes Kovács Róbertnek most is jók az esélyei. Pláne, hogy az ellenzék még nem döntötte el, kivel indul: itt a DK és az MSZP között zajlik a vita.
• A XII. kerületet azért soroltuk ide, mert bár a fideszes Pokorni Zoltánnak erős a pozíciója, és ő mondható esélyesnek, a parlamenti választáson az ellenzéknek sikerült itt győznie, és ha a kutyapártos Kovács Gergő mögé beállna a többi ellenzéki párt, akkor nyílttá válhat a küzdelem.

Biztosan Fidesz (négy kerület):

• Végül a biztos fideszes terepek közé soroltuk a XVI. kerületet, ahol Kovács Péter újrázása annak ellenére is szinte biztos, hogy az ellenzék a parlamenti választáson győzött itt.
• A XVII. kerület a parlamenti választáson is a Fidesz felé hajlott, így jó esélye van Horváth Tamásnak a folytatásra.

A maradék két kerületben papíron független jelöltek indulnak, de a közgyűlésben rendszerint a Fidesszel szavaznak, így a kormánypártokhoz soroltuk őket.

• A XX. kerületi Szabados Ákos korábban MSZP-s képviselő volt, legutóbb már a Fidesz támogatta;
• és a XXIII. kerületi Bese Ferenc is számíthat a Fidesz támogatására, és mindkettőjüknek jó esélyük van a folytatásra – a képviselő-testületben ugyanakkor nekik valószínűleg ellenzéki többséggel kell számolniuk.

Mit nem tudunk még?

Az előbbiekben végigvettük azt, ami jelenleg eldőlni látszik, ám ugyanígy érdemes végignézni azokat a pontokat, amelyek befolyásolhatják a fent kirajzolódott képet.

1. Milyen szabályok alapján választunk a fővárosban?

Habár a választások előtti egy éven belül a szokásjog alapján nem illik változtatni a szabályokon, jogilag nincs kizárva a módosítás, pláne egy kétharmados hatalom számára, ráadásul a Fideszt 2014-ben sem tartotta vissza semmi ettől. Májusban egyszer már módosultak a szabályok, emiatt lett egy napon az EP- és az önkormányzati választás, bár a polgármesterek mandátuma csak jövő ősszel jár le. Szintén májusban nehezítette meg a Fidesz az ellenzék koordinált jelöltállítását a kompenzációs listaállítás szigorúbb feltételeivel, ahogy ezt feljebb már említettük.

A bizonytalanságot ellenzéki politikai körökben is az okozza, hogy pár héttel ezelőtt Fodor Gábor az Indexen egy publicisztikában vetette fel annak lehetőségét, hogy Budapesten ismét listás szavazáson döntsenek a választók a közgyűlés összetételéről. Jelenleg – ezt vezette be 2014-ben a Fidesz – a 23 polgármester és a főpolgármester a tagja a közgyűlésnek, kiegészülve kilenc kompenzációs listás taggal. Vagyis a polgármesterek szava a döntő. A listás logika szerint megint pártlistákra lehetne szavazni, és így arányosan delegálnának tagokat a pártok a közgyűlésbe, függetlenül az egyes polgármesterektől, akik nem lennének tagok.

A Fidesznek ez a módosítás azért jönne jól, mert ha nem is juttatna be több képviselőt a közgyűlésbe, mint most, de az ellenzéki káoszt növelné, Karácsony Gergelynek pedig egy hatpárti koalíciót kellene egyben tartania. Ráadásul a formálódó budapesti ellenzéki összefogást is nehezíteni, ha külön listákon kezdenének harcolni az egyes ellenzéki pártok.

Fodor Gábor korábban SZDSZ-elnök, majd a Magyar Liberális Párt elnöke volt, újabban viszont pozitívan nyilatkozik Orbán Viktor kormányzásáról, ami miatt az ellenzékben többen gondolják úgy, hogy ő lehet a Fidesz „újabb Volner Jánosa”. Legutóbb ugyanis Volner János nyújtotta be a választási módosítást a parlamentben, amelyet a Fidesz felkarolt. A Magyar Nemzetben a századvéges ifj. Lomnici Zoltán már megindokolta, miért lehetne alkalmazni jövőre ezt a változtatást. A Fidesz az ügyben egyelőre annyit reagált: „ez nem időszerű felvetés”.

2. Ki lesz a Fidesz főpolgármester-jelöltje?

Szokatlan a Fidesztől, de még mindig nem nevezett meg jelöltet az egyik legfontosabb közvetlenül választott pozícióra: Budapest élére. A háttérben azért repkednek a nevek, és úgy tudjuk a Fidesz folyamatosan méri az egyes szóba jöhető jelöltek népszerűségét és alkalmasságát Szentkirályi Alexandrától Vitézy Dávidon át egészen az olimpiai bajnok úszóig, Gyurta Dánielig.

Információink szerint a Fideszben alapvetően két koncepció vetekszik: egy olyan jelöltet állítsanak, aki képes a balliberális szavazókat is megszólítani (úgymond „emberarcú fideszes”), vagy pedig egy olyan erős jobboldali politikus jelöltet, aki képes a fideszes szavazókat mozgósítani, és a következő öt évben esélyes jelöltté válni. Ez utóbbi irányzat egyik fontos képviselője Kubatov Gábor pártigazgató, aki márciusban a Mandinernek ki is jelentette: „elegem van a gesztuspolitikusokból, akik a jobboldalról a baloldalnak próbálnak smúzolni.” Majd azt nyilatkozta szeptemberben, hogy „legalább nyolc olyan embert tudok, aki egyébként megfelelő kihívója lenne” Karácsonynak. A politikus nyelvről lefordítva ez azt jelenti, hogy még őszre sem lett meg a megfelelő jelölt.

A Fidesz jelöltjének színre lépése azért fontos történés a kampányban, mert minden bizonnyal ő lesz a kormánypártok budapesti arca, és az ő mondanivalója, kommunikációja, retorikája alapvetően fogja meghatározni a kampány hangnemét és témáit.

3. Lesznek ellenzéki előválasztások?

Habár 2021-ben ellenzéki sikerreceptként tálalták az előválasztás intézményét, a Márki-Zay Péter vezette lista kétharmados bukása után a szereplők úgy látják, hiba a legfontosabb dolgokat a választókra bízni, és ódzkodnak a vitás kérdéseket előválasztás útján kezelni. Hetek, hónapok óta zajlanak a háttérben az egyeztetések az ellenzéki hatok vezetői között, rendszerint kétoldalú tárgyalásokon, nem közösen egy asztalhoz ülve. Abban ugyanis konszenzus látszik, hogy egy az egyben kell kiállni a Fidesz ellen, az egymás ellen indulás ugyanis felér egy bedobott törülközővel.

Ezért is volt meglepő a momentumos Donáth Anna már említett írása a Válasz Online-on, amelyben 2023-ban látta elérkezettnek felismerni, hogy Gyurcsány Ferenc és a DK a „hazugság kultúráját képviseli”. Eközben a pártja folyamatosan egyeztet a DK-sokkal, és számos esetben a DK támogatását kéri jelöltjeinek. Az írás és az üzengetés politikai tétjét csökkenti, hogy Donáth a vádaskodások után nem fogalmazott meg olyat, hogy nem akar együttműködni Gyurcsánnyal.

A vitákat sok esetben sikerül tárgyalóasztalnál rendezni, ám már most látszik néhány problémás kerület vagy város, ahol az előválasztás is felmerülhet megoldásként. A fővárosban ilyen a már említett Belváros-Lipótváros, ahol a helyi képviselő Kovács Alex már hetekkel ezelőtt bejelentette az indulását a Tiéd a Belváros Egyesület színeiben, és a helyben beágyazott szocialista képviselő kapott is elvi támogatást a pártvezetőktől. Pár napja azonban a Momentum is jelezte, hogy indulna a kerületben, és benevezett Kerpel-Fronius Gábor, aki biztosan nem marad főpolgármester-helyettes. Ő először Zuglóban keresett kiutat, majd a Belvárosban jelezte az indulását. Jelenleg úgy néz ki, mindketten tántoríthatatlanok, ami a Fidesz esélyeit növeli.

Zuglóban az MSZP-s Horváth Csaba ellen indít jelöltet a Momentum és Hadházy Ákos a mostani alpolgármester Rózsa András személyében, aki le is mondott a posztjáról. A Momentum polgármesterjelöltje hajlandó az előválasztásra is, ha a többi párt és jelölt ebbe belemegy. Horváth Csaba viszont azt mondta, a Momentum kivételével mindegyik párt támogatja az indulását, és a saját méréseikben jól áll a támogatottsága is a kerületben. Ő nem vállalna előválasztást, mert szerinte nincs rá szükség, és „csak zavart okozna”. Legutóbb Horváth 50,3 százalékkal nyert, a Momentum különindulása esetén ez biztosan csökkenne, és a szavazatok több mint harmadát biztosan besöprő Fidesz jöhet jól ki a dologból.

Ami a vidéki városokat illeti: már volt szó a pécsi és miskolci helyzetről, ahol a jelenlegi polgármester kaphat ellenzéki kihívót. Kérdés, hogy ezeket a vitákat képesek-e a pártok tárgyalóasztalnál rendezni, vagy rendeznek valahol előválasztást.

4. Mennyire törnek előre a parlamenten kívüliek?

Kevesebb szót ejtettünk eddig arról a két pártról, amelyek a mérések alapján mandátumszerzésre esélyesek az Európai Parlamentben, az önkormányzatokban is van esélyük megkapaszkodni, és ha polgármesteri győzelmi esélyeik minimálisak is, sok helyen tudnak képviselőket küldeni a testületekbe: a Mi Hazánkról és a Magyar Kétfarkú Kutya Pártról van szó.

Mindkét pártban közös, hogy egyfajta harmadik utas álláspontot képviselnek, és tartják a távolságot a két oldaltól. A Mi Hazánk számíthat azoknak a jobboldaliaknak a szavazatára, akiknek a Fidesz politikája mérsékelt – elsősorban vidéken lehet terepe Toroczkai Lászlóéknak. Kérdés, hogy a Mi Hazánk mit állít majd a kampánya középpontjába. A 22-es kampányban a „Covid-diktatúra” megállítása volt a párt célja, ezt az üzenetet azonban a teljes nyitás kissé okafogyottá tette. Így is bejutott a parlamentbe a párt. Jelenleg a Mi Hazánk megszólal háborús, migrációs és LMBTQ-témában is, október 23-án Toroczkai László a globalizmusellenességre húzta fel beszédét. Kérdés, hogy a kampányban mi lesz az egységes, jól érthető üzenet, és erre hogyan rezonálnak a Fideszre szavazni nem kívánó jobbos választók.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 2022-ben nem jutott a parlamentbe, most viszont jó esélye van begyűjteni azokat az ellenzék protesztszavazatokat, amelyeket korábban a Momentum, még korábban az LMP söpört be. A Kétfarkúak részéről is hiányzik egyelőre az egyértelmű tartalmi mondanivaló, vagyis kérdés, hogy mire húzzák fel a kampányukat. Ahogy az is kérdés, hogy a párt meg tudja-e magát vidéken szervezni, és hány helyen, milyen jelölteket tud állítani.

A kétfarkúak felállása mindenképp befolyásolja majd az ellenzék szereplését, mert az adatok alapján az ellenzék pártjaitól vesznek el szavazatokat – és jó pár olyan vidéki nagyvárosi, de még budapesti körzet is lehet, ahol épp ez hiányozna az ellenzéki összefogásnak a Fidesz megelőzéséhez.

Vagyis a kétfarkúak sok helyen erős tárgyalási pozícióban vannak, kérdés, hogy élnek-e vele bárhogyan.

Egy bekezdést szenteljünk még a volt pártelnökök formációinak. Nagy kérdés, hogy a kampányban mennyire tud megjelenni Márki-Zay Péter, Vona Gábor vagy Jakab Péter, esetleg a szintén új pártot alapító Mesterházy Attila, és ez hány szavazót tud valójában magával ragadni. Nagy valószínűséggel ezek a politikusok a nyilvánosságban jókora teret vesznek majd el a többi ellenzéki párttól, és az EP-listára koncentrálva lehet esélyük pár százalékra. Önkormányzati szinten aligha rúgnak labdába, ehhez kicsi a szervezetük, országos lefedettségük, és például Vona Gábor már be is jelentette, hogy az önkormányzati választásokon nem indulnak.

5. Előkerülhet egy újabb szexvideó?

A legutóbbi önkormányzati kampány egyik legemlékezetesebb, és a dolgok menetét jócskán felborító része volt annak a szexvideónak a nyilvánosságra kerülése, amelyen Borkai Zsolt fideszes győri polgármester volt látható egy adriai jachton. Akkor a Fidesz napokra lefagyott a dologtól, miközben az interneten terjedt a videó és a híre, és még a fideszes választói réteg is csak erről beszélt. Bár voltak más okok is, a Fideszben utána nagyrészt ennek a videónak tulajdonították sok polgármesterük vereségét, és hogy Budapesten nagy győzelmet aratott az ellenzék.

Érthető tehát, hogy egy hasonló leleplező anyagtól tartanak a kampánycsapatok, bár a szereplők és a tartalom nyilván befolyásolja, milyen hatást tud kifejteni egy ilyen eszköz. Bizonytalansági tényezőként azért soroljuk fel, mert minden kampányban lehet ilyen rendkívüli történés, amely alapvetően borítja fel a dolgok menetét. Jegyezzük meg például, hogy a fideszes kötődésű Pesty László a nyári oligarchaellenes kirohanásai során például bűncselekményeket leleplező anyagokat ígért – ki tudja, lesz-e ilyen, és hogy hat a Fidesz táborára.

Az előbbiekben azt mutattuk be, hogy hét hónappal a dupla választások előtt, a kampány kellős közepén mit tudunk az erőviszonyokról, illetve az eredményeket befolyásoló bizonytalansági tényezőkről. Minderre persze érdemes úgy tekinteni, hogy a következő hónapokban jöhet olyan rendkívüli esemény, például külpolitikai, háborús történés is, mint a 22-es kampányban, amely sok, addigi kérdést zárójelbe tesz.

A jelenlegi nézőpontból azonban a helyzetet úgy foglalhatjuk össze, hogy 2024 belpolitikai szempontból a Fidesz újabb nagy győzelméről és több kis párt összeomlásáról fog szólni.