Gulyás: Minket nem érdekel, hogy mi áll Oroszország érdekében és mi nem

Egyértelműen magyarellenesnek és a nemzeti kisebbségek jogérvényesítésével ellentétesnek tartja a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy ledöntötték a turulszobrot a munkácsi várról.

Az ukrajnai turulszobor ledöntése magyarellenes akció, amit a kormány elfogadhatatlannak tart. Ha Ukrajna célja az – akiket eddig minden eszközzel támogattak –, hogy Európához közelítsen, az a nemzetiségi, kisebbségek jogának érvényesítését is jelenti – fogalmazott Gulyás.

A turul helyére a tervek szerint Ukrajna szigonyos címere kerül, a helyszínről Nyilas Gergely kollégánk jelentkezett beszámolóval és az okok elemzésével.

A baloldal kampányához igazodva működnek a pedagógus-szakszervezetek, az első az lenne, hogy a kormánypártokkal próbáljanak együttműködni, nem azokkal, akik épp a béremelés ellen dolgoznak, mondta Gulyás Gergely. Arra a kérdésre, hogy a kormány tárgyal-e velük, azt felelte, hogy van a kormánynak illetékes minisztériuma, és jogszabályok is kötelezik őket erre, ő múlt héten a Nemzeti Pedagógus Kar elnökével találkozott.

A parlament munkáját elsősorban nem a kormány határozza meg – állította Gulyás a finn és svéd NATO-csatlakozást érintő kérdésre válaszolva, hozzátéve, hogy azt elismeri, hogy kormánypárti többség van, ezért az tudja mondani, hogy a parlament dolga most az volt elsődlegesen, hogy Magyarország gazdasági helyzetét biztosítsa, de még az őszi ülésszak alatt napirendre kerül az idevágó javaslat ratifikációja.

Szijjártó Péter külügyminiszter már július 14-én benyújtotta az Országgyűlésnek a finn és a svéd csatlakozási kérelemről szóló törvényjavaslatokat, de a kérdés azóta sem került napirendre a Parlamentben. Szeptemberben kérdésünkre az Országgyűlés sajtóosztálya annyit válaszolt, hogy az őszi napirendben szerepel majd a ratifikáció tárgyalása. A momentumos Tompos Márton a héten azt derítette ki, hogy a kormány azért nem veszi napirendre a finn–svéd NATO csatlakozást, mert „még folyik a társadalmi egyeztetés”.

Most Gulyás azt mondta, december közepéig tart az őszi ülésszak, addig „jó eséllyel” ratifikálja az Országgyűlés a csatlakozási javaslatot.

Svédország és Finnország nem sokkal az orosz–ukrán háború kitörése után jelezte, hogy felvételét kéri a NATO-ba. Ennek véglegesítéséhez a harminc tagország jóváhagyása is kell, Magyarország és Törökország azonban még nem ratifikálta a kérelmet.

Hogy tudja elintézni a kormány, hogy az inflációt megfelezzék, ahogy azt Orbán Viktor mondta? Milyen csodafegyverük van? – kérdezte az ATV Nagy Mártont. A gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta, hogy az infláció egy rossz dolog, küzdeni kell ellene, ezért is mondta miniszterelnök úr, hogy meg kell törni. „Meg kell felezni” – pontosított az ATV riportere. A gazdaságfejlesztési miniszter szerint a jövő év elejétől következhet be csökkenés az inflációban. Várhatóan úgy alakul majd, hogy magas infláció az év elején, alacsony az év végén. Nagy Márton szerint jó esély van rá, hogy akár egy számjegyű is legyen az év végére.

A jegybank keményen harcol az infláció ellen, a kormány is, az árstopok sem véletlenül kerültek bevezetésre. Az ársapkák Nagy Márton szerint amúgy nem jók, de nem normális időkben vagyunk, más eszközök kellenek.

Ezt válaszolta Gulyás Gergely az otthonfelújítási program fenntartását érintő kérdésre. A miniszter ugyanakkor azt mondta, hogy a kormány elkötelezett abban, hogy a családtámogatási rendszert fenntartsák, ennek költségvetési akadálya nem lesz, ám az egyes elemek hatékonyságáról még egyeztetnek, „egy hónapon belül biztosan döntés születik erről”.

Hétfőn jelenhet meg a kormányrendelet a napelemek szabályozásáról, október 31-ig van lehetőség igénybejelentésre, mondta az ATV kérdésére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Jelenleg 3000 megawatt napenergia van, ami működőképes, és 2026-ig több mint 5000 megawatt előjegyzés van.

Az ATV kérdésére Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta: vagy kamatplafont, vagy moratóriumot alkalmazhatnak, szerintük ez egy alternatíva. Egy sokkal célzottabb beavatkozás, ott alkalmazzák, ahol szükség van rá. A kkv hitelesetek esetén is a változó kamatozású hiteleknél van a probléma, nem a fix kamatozásúaknál.

A miniszter a francia elnök azon kijelentésére reagált, miszerint aggályos, hogy az Egyesült Államok drágán – akár négyszeres áron – kínálja az energiát Európának a jelenlegi gazdasági helyzetben. A francia elnök azt mondta, az Egyesült Államok belföldi áraihoz képest négyszeres áron érkezik cseppfolyós gáz Európába. Gulyás szerint nem vitatják a szerzői jogait ennek a kijelentésnek, de a magyar kormány már régóta ugyanezt kifogásolja.

Ahhoz képest kell nézni, hogy mit ajánl a kormány az 5 százalékkal, és ez mennyire kedvező, hogy jelenleg milyen piaci hitelkamatokat tapasztalunk – mondta az Origo kérdésére Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter szerint szerződésszám szerint akár több százezer hitelre biztosítják a vállalkozásoknak is kamatstopot, és mindenhol, ahol eddig „véletlenül” nőttek a kamatok, kompenzálni fogják. A kamatstop automatikusan érvénybe lép, közel 60 ezer kkv esetén jelenik majd meg, körülbelül 2000 milliárd forint a hitelek értéke. A vállalkozásoknak nem kell rá külön jelentkezniük.

A kormány Nagy Márton szerint hamarosan finomíthat a bankadó rendszerén, méghozzá úgy, hogy azoknak a bankoknak, amelyek többet hiteleznek, alacsonyabb különadót kellene majd fizetniük. Ezzel az adó gazdaságpolitikai eszközzé válhat.

A szankciókat bombaként ábrázoló plakátokról Szentkirályi Alexandra azt mondta, hogy a szankció bombaként hatott, „felrobbantotta az energiaárakat, a plakátok jól leírják a valóságot sajnos”. A nemzeti konzultációra vonatkozó kérdésre úgy reagált: nagy eredménynek gondolja, hogy Magyarországon először tudják megkérdezni az emberek véleményét egy húsba vágóan fontos kérdésben, miközben Brüsszelben döntöttek az emberek sorsáról. A nemzeti konzultációkat egyébként néhány napon belül már online is ki lehet majd tölteni, mondta a Magyar Nemzet kérdésére.

A nemzeti konzultáció kérdéseiről korábban ebben a cikkünkben foglalkoztunk. Írtunk arról, hogy az Európai Bizottságnak sem tetszik az a magyar plakátkampány, amely Magyarországra ledobott bombaként ábrázolja a közösen vállalt és a magyar kormány által is megszavazott uniós szankciókat a háborúba kezdő Oroszország ellen. A Momentum bejelentette: gyújtóst csinál a nemzeti konzultációra kiküldött papírokból.

Nemcsak rezsi, hanem beruházási támogatást is biztosít a vállalkozásoknak a kormány – mondta Nagy Márton az állami televízió idevágó kérdésére. Az önkormányzatokkal kapcsolatos, szintén támogatásokra vonatkozó kérdésre Gulyás Gergely azt válaszolta, az önkormányzati szövetségekkel és az egyes önkormányzatokkal is zajlanak az esetleges rezsitámogatási tárgyalások.

Nagy jelentőségű uniós csúcs volt, ahol egy jó kompromisszum született. A csúcsot megelőzően, amikre megismertük a Bizottság javaslatait, akkor az a komoly veszély volt, hogy Magyarország nem jut elegendő gázhoz. A hosszú távú szerződések kulcsfontosságúak, Magyarországnak Oroszországgal van hosszú távú szerződése. Mindent sikerült megvédenünk, ami nekünk fontos volt. Ha pedig a gázárcsökkentés előnyei bekövetkeznek, őszintén bízunk ebben, az nekünk is jó lesz, mondta Gulyás.

Ami fontos volt, azt megvédtük, ami előnyös lehet, azt elfogadtuk, fogalmazott, és hozzátette, hogy a gáz piaci árai valamelyest mérséklődtek a nyár második feléhez képest. Remélik, hogy az uniós döntések hozzájárulnak az árak kedvező alakulásához, így eredményesnek tartjuk az uniós csúcstalálkozót.

Tovább lehet igényelni a Széchenyi Kártya plusz program támogatásait, ismertette továbbá Nagy Márton. A miniszter szerint a kártya továbbra is megmarad, de a kamata fix 5 százalékra növekedik január 1-ig. Vagyis idén még 3 és fél százalékon lehet felvenni a hitelt – mondta Nagy Márton. A termékek körét szűkítették, alapvetően

beruházási forgóeszköz, turizmus, agrár, mikrohitel kártya marad meg, illetve egy folyószámlahitel.

A kamattámogatást ki fogja fizetni a kormány – mondta Nagy Márton.

Nagy Márton a kkv-k változó hitelű kamatait érintő sapkát bejelentve ismertette: a kamatstopnak június 28. lesz a referencia-időpontja, ekkor 7,77 százalék volt a bankközi kamatláb. Ez november 15-én kezdődik, és jövő július elsejéig tart.

A júniusi szintre vezetik tehát vissza a kamatokat, november 15-től, de visszamenőleg, a múlt heti kamatemelésben érintettek esetében is – mondta Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter szerint jövő júniusig lesz életben a kamatstop, így azokat sem érheti kár, akik a jegybank kamatemelési döntése nyomán már „átárazódtak” volna.

Az állomány megközelíti a 2000 milliárdot és 60 ezer kkv érintett benne.

Európai uniós helyzetelemzést és gazdasági értékelést végzett a kormány szerdai ülésén – jelentette be Gyulás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter közlése szerint elemezték az infláció okait, és arra jutottak, hogy Európában és Magyarországon is szankciós infláció van.

Éppen ezért a kormány arról döntött, hogy fenntartja és kiterjeszti a lakossági hitelstopot:

• kiterjeszti a kis- és középvállalkozásokra,
• meghosszabbítják a Széchenyi Kártya Programot, és
• gyármentő programot hirdetnek, amiben a nagyvállalkozások juthatnak hitelhez.

Az október 23-i megemlékezések sorában ugyanis a műegyetemi emlékünnepségen beszédet mond a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Néhány héttel azután, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter meglebegtette a kormányzati munkahelyvédő és gyármentő programokat, és azt mondta, ezek már készülnek, továbbá lesznek olyan források, amelyek megsegítik a cégeket, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pontos információkat jelentett be róla szombaton Azt mondta, hogy a gyármentő program november másodikán indul, az első keretben 150 milliárd forint összértékű támogatást nyújtanak a nagyvállalatok energiahatékonyságát növelő beruházásokhoz.

Szijjártó közölte, hogy a meghirdetett, november 2-án induló gyármentő program keretében elő fogják segíteni a sikerrel pályázó cégek energiahatékonysági fejlesztéseit, Budapesten 30 százalékos, vidéken 45 százalékos támogatásintenzitással.

Azt mondta, hogy azok a vállalatok pályázhatnak, amelyek minimum 200 millió forintos fejlesztés keretében bővítik energiaellátási kapacitásukat, például napelemeket telepítenek vagy bármely más módon növelik az energiahatékonyságukat, és ezáltal csökkentik az energiaköltségeiket.

A legmagasabb támogatási összeg hatmilliárd forint, a program összértéke az első körben 150 milliárd forint.

A napelemek körül egyébként sok a bizonytalanság azóta, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt héten bejelentette: felfüggesztik a betáplálást a későbbi telepítőknél. A bejelentéshez tartozó részletszabályok azóta sem jelentek meg a Magyar Közlönyben, a napelem piac ezért azóta is várakozó állásban van, ugyanakkor az már kiderült: noha eredetileg jövő tavaszra kalkulálták, majd idén november végére tervezték a lakossági napelem programot, ám végül bizonytalan ideig elmarad a második forduló.

Miközben Orbán Viktor az uniós csúcson tárgyalt az energiaárakról, váratlanul menesztette a kormány Baranyai Gábort, a brüsszeli állandó képviselet képviselő-helyettesét, rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet. „A kirúgásomat méltánytalan, jogellenes és indokolatlan eljárásnak tartom, és meg fogom támadni a rendelkezésemre álló minden jogi eszközzel” – reagált Baranyai Gábor energiaügyekért felelős brüsszeli nagykövet a kirúgására.

Baranyai az úgynevezett Coreper I. nagykövet volt, ami azt jelenti, hogy hozzá tartoztak a mezőgazdaság, a halászat, a közlekedés, a távközlés, az energia, a versenyképesség, a környezetvédelem, a foglalkoztatás, a szociálpolitika, az egészségügy, a fogyasztóvédelem, az oktatás, az ifjúság és a kultúra ügyei. Ő volt az Európai Unióhoz rendelt magyar diplomácia második legmagasabb rangú vezetője.

Miközben a kormány az e héten kezdődött plakátkampányban ostorozza a közös uniós szankciókat, az uniós miniszterelnökök, állami vezetők Brüsszelben csúcstalálkozón tárgyaltak csütörtökön és pénteken az energiaárakról. Abban egyetértés volt, hogy le kell szorítani az energiaárakat, a gázárplafon bevezetéséről azonban a Reuters cikke szerint nem sikerült megegyezni. Arról döntöttek az uniós vezetők, hogy megvizsgálják a gázárak korlátozásának lehetőségeit, az Európai Bizottság új kiegészítő indexet dolgoz ki.

Az Európai Tanács szolidaritást szorgalmaz a tagállamok között arra az esetre, ha nemzeti, regionális és uniós szinten akadozna, vagy teljesen leállna az energiaellátás. A szöveg szerint a vezetők önkéntes közös gázvásárlásban állapodtak meg a nemzeti igényeknek megfelelően, valamint a megbízható partnerekkel folytatott tárgyalások felgyorsítását szorgalmazták.

„Ezt a veszélyt ma sikeresen elhárítottuk. Nem maradtunk egyedül, így sikerült egy fair megállapodást kiharcolnunk”

– Facebook-oldalán értékelte az ülést Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint megállapodtak abban, hogy ha lesz is gázársapka Európában, „az nem érinti majd azokat a hosszú távú szerződéseket, amelyek nélkül Magyarország gázellátása egyik napról a másikra ellehetetlenülne”.