Kezdődik a katolikus világtalálkozó – összeszedtük a legfontosabb infókat a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról

2021. szeptember 05. – 07:19

Kezdődik a katolikus világtalálkozó – összeszedtük a legfontosabb infókat a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról
Ferenc pápa – Fotó: Alessandra Benedetti / Corbis / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Szeptember 5-től, azaz vasárnaptól egy héten át, szeptember 12-ig Budapesten tartják a katolikus egyház egy különösen fontos rendezvényét, a 140 éves hagyományokkal rendelkező Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. A magyar katolikus egyház vezetője, Erdő Péter bíboros szerint ez nem politikai, hanem vallási esemény, a magyar politikusok számára mégis nagyon fontos rendezvényről van szó, hiszen Magyarországra látogat Ferenc pápa is. Összegyűjtöttük a legfontosabb infókat az eseménnyel kapcsolatban, kitérünk a programokra, a politikai vetületre és a közlekedési korlátozásokra is.

Az utóbbi időben négyévente megszervezett esemény nem először jön Magyarországra, 1938. májusában is a magyar fővárosban rendezték meg. A mostani, 52. kongresszus eredetileg tavaly ősszel lett volna, de a járvány miatt idénre halasztották.

A rendezvény fókuszában a hit, a vallás, Krisztus megértése, lényegében maga a kereszténység és annak mélyebb megélése áll. A rendezvény egyik feladata, hogy „Krisztusból merítve választ adjon a katolikus közösséget ért kihívásokra”, emellett „bemutatkozás a világ előtt, és nemcsak a világegyház, hanem a civil világ előtt is” – foglalta össze korábban Erdő Péter bíboros az esemény egyházi jelentőségét.

Jön a pápa is

Fel akarják hívni a figyelmet arra, hogy „az egyház képviselői korunk társadalmi problémáinak szinte minden területén jelen vannak és szerepet vállalnak azok megoldásában”. Öt kontinens, közel negyven országából, több mint hatvan előadó érkezik a kongresszusra.

A látogatók megismerkedhetnek például

  • a függőségekkel küzdő, „eltévedt fiataloknak” támogatást nyújtó, hit által vezérelt életet kínáló Cenacolo közösség képviselőivel;
  • az elmagányosodással szemben a közösségépítés küldetését végző brazil Moysés Azevedo evangelistával, aki külföldön pizzázókat, kávézókat nyit a társaival;
  • olyan előadók is lesznek, akik háborús helyzetben védik a közösségeiket, Mianmarból, Irakból jönnek érsekek, itt lesz a babiloni káld katolikus pátriárka, és az az Andrew Yeom Soo-jung bíboros, Szöul érseke is, aki néhány éve első katolikus vezetőként átlépte az Észak- és Dél-Korea közti határt.

A misével és elsőáldozással egybekötött ünnepélyes megnyitó a Hősök terén lesz szeptember 5-én, vasárnap. A következő napokban egyebek mellett előadások, fakultációk és koncertek is lesznek a Hungexpo területén, a Pesti Vigadóban, a Szent István-bazilikában, a Mátyás-templomban, az Erkel Színházban, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, a Papp László Budapest Sportarénában, a Margit-szigeten, a Kossuth téren és nagyon sok más helyszínen is.

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szeptember 5-i nyitó szentmiséjének helyszínét építik a munkások a millenniumi emlékműnél a Hősök terén 2021. szeptember 2-án – Fotók: Balaton József / MTVA

A zárómise szintén a Hősök terén lesz, és valószínűleg ezt övezi majd a legnagyobb érdeklődés, hiszen Ferenc pápa celebrálja majd. A pápa miséjét kétórányi műsor vezeti fel. A zárómise fél 12-kor kezdődik majd, előtte fellép az erre az alkalomra 82 énekkarból szerveződött, 2100 tagú énekkar Sena Dagaduval és Tóth Gabival. Ott lesz Pindroch Csaba és Kubik Anna is, és az eseményen részt vesz a tokiói paralimpiai játékokról hazatérő két sportoló, Ekler Luca és Dani Gyöngyi is. Kovács Ákos pedig bár nem érezte úgy, hogy méltó rá, megcsinálta a kongresszus himnuszát.

Nem politikai, hanem vallási esemény

A kongresszus apropóján Erdő Péter interjút adott áprilisban egy olasz újságnak. „Milyen kapcsolatuk van az államigazgatással, és hogyan értékeli a jelenlegi kormányt érő kemény kritikákat a populizmusra vonatkozóan?” – kérdezték a bíborostól akkor, amire egyebek mellett azt felelte, hogy a második világháború előtti, 1938-as budapesti kongresszus idején feszült légkör volt, de a szervezők „különösen nagy figyelmet szenteltek arra, hogy a kongresszus körül ne merüljenek fel politikai kérdések, és ezt a célt sikerrel meg is valósították”.

Szerinte az esemény lebonyolításához alapvető fontosságú a kormánnyal és a fővárossal való kapcsolat, a kongresszus pedig ahogy 1938-ban, úgy 2021-ben sem politikai, hanem vallási esemény..

A magyar konzervatívok között nem töretlen a pápa népszerűsége

Erdő Péter márciusban jelentette be, hogy a pápa a kongresszus záró szentmiséjére Budapestre jön. Nem országlátogatásról lesz szó, csak a szentmisére jön a fővárosba, másnap Szlovákiába megy, legalábbis a tervek szerint, hiszen az egészségi állapota miatt több programot is kénytelen volt lemondani az utóbbi időben. Itt írtunk arról hosszabban, hogy miért olyan nagy szó, hogy az egyházfő Magyarországra jön.

Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus himnuszának és a világesemény 12 hírnökének sajtóbemutatóján 2021. június 14-én – Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Az egyik legérdekesebb része a pápa tervezett magyarországi látogatásának a kormány és a kormányhoz közeli média, illetve a Ferenc pápa közötti, ha úgy tetszik, politikai feszültség. A pápa a tavaly megjelent könyvében – mint megírtuk – kiemelte, mennyire álkeresztény az a kormány, amely bűnbakot keres és menekültellenes, propagandát fizet és álhírekből él. A pápa menekülteket és szegényeket védő megszólalásai az elmúlt években gyakoriak voltak, az egyházfő például a 2015-ben kezdődő bevándorlási válság idején is felszólalt a menekültek védelme mellett, mondván, a kereszténység jegyében segítenünk kell embertársainkon.

Ez Magyarországon pont nem jött kapóra akkor, amikor egy teljes politikai kommunikáció épült a bevándorlók dehumanizálására,

arra, hogy minden igaz magyar ember a határát védve tartsa magát távol az idegen országok idegen kultúráinak idegen idegenjeitől.

A kormány nem, a kormányhoz közeli média viszont annál inkább nekiment a pápának, a kommunikációs doktrína ekkor úgy szólt, hogy a pápa lényegében maga is bevándorló, liberális, de ha nem is liberális, legalább azért kommunista. 2017-ben a kormányhoz közeli, lovagkeresztes Bayer Zsolt azt neheztelte, hogy az egyháznak „sikerült hoznia” egy, az európai értékektől idegen (értsd: argentin) pápát, aki

„hiába ismételgeti kretén brüsszeli politikusok kretén mondatait kretén módon, ettől még migráns marad, mert Argentínában szinte mindenki az”.

A pápa lemarházása és „hülye, ostoba politikai” véleményvezérré titulálása az egyház oldaláról szó nélkül maradt. Szintén Bayer (és őt szemlézve például a Pesti Srácok) volt a pápa elleni utálkozás szócsöve 2016-ban is, amikor a kormány migránsválságról beszélve népszavazást kezdeményezett az uniós menekültbetelepítési kvóták ellen. Ekkor Bayer a menekülttáborban bevándorlók lábát mosó Ferenc pápát az idegenség lábát mosónak, az „idegenséget gyámolító” magamutogatónak titulálta.

A kormány később, a pápa csíksomlyói látogatásakor támogatását fejezte ki, a pápai mise előkészítésére 160 millió forintot ajánlott fel. Az egyházfő addigra azonban kihúzta már a gyufát a kormányhoz húzó, feltüzelt hívek egy részénél: amint 2019 januárjában az egyik fideszes képviselő bejelentette a pápa csíksomlyói látogatását, a kommentelők máris gyűlni kezdtek, hogy utálkozzanak, kommunista egyházfőről beszéljenek, és megállítsák „Soros György pápáját”, mielőtt még elvehetne bármit is Magyarországtól.

Júniusban egy magyar egyházi lap védte meg a keresztényellenességgel vádolt pápát, a Magyar Kurír főszerkesztője úgy reagált az egyházfő elleni hazai támadásokra, hogy „Ne engedjük, hogy a gyűlöletkeltés lassú, de annál hatásosabb mérge behatoljon a szívünkbe, hanem Mesterünket követve mi is nagyobb jóval válaszoljunk a rosszra”.

Nem politikai esemény, de a pápával azért szívesen mutatkoznának a politikusok

Ráadásul a pápa magyarországi útja körül június első napjaiban különleges kommunikációs játszma zajlott. Miután egy amerikai katolikus lap megírta, hogy a szentatya nem szeretne Áder Jánossal és Orbán Viktorral találkozni Budapesten, a lengyel sajtó továbbszőtte a sztorit, hogy mindennek a migráció áll a hátterében, majd fideszes hangadók már a pápa keresztényellenességéről beszéltek, és ultimátumot adtak: az egyházfő akkor inkább ne is jöjjön. Az ügy végül a magyar katolikusok szokatlanul éles reakciójával zárult.

Több politikai és egyházi forrással beszéltünk, hogy megtudjuk, mi volt ez az egész. A történtek mögött többen a kormány kommunikációs csapatát, Rogán Antalt és jobbkezét, Kovács Zoltánt sejtik. Egy biztos: a pápai szándékról szóló hír a megjelenés idején már alaptalan volt, a kormánypárti nyilvánosságban arra érkező reakciók a Fidesz hatalmi céljait szolgálják, végső soron pedig ártottak a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak (NEK), és kormányzati körökben is feszültséget keltettek. Erről itt írtunk hosszabban.

Néhány nappal ezelőtt, szeptember elején a pápa arról beszélt, hogy nem állami látogatást tesz Magyarországon, nem tudja, találkozik-e majd Orbán Viktor miniszterelnökkel, illetve, hogy Budapest belvárosába sem tervez menni, csak a kongresszus helyszínére. Azt mondta, a püspökökkel találkozik majd a kongresszus egyik termében, illetve fogadja azokat a hatósági személyeket, akik elmennek.

A kongresszus honlapján arról lehet olvasni. hogy a pápát szállító repülőgép szeptember 12-én reggel nyolc óra előtt érkezik meg a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre, ahonnan a hivatalos köszöntők után a Szépművészeti Múzeumba megy a pápa, hogy találkozzon Áder János köztársasági elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel és a püspökökkel. Ezután fogadja a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának és a zsidó közösségeknek képviselőit, majd fél 12-kor ő celebrálja a kongresszus záró miséjét a Hősök terén.

Térképre tettük a főbb lezárásokat

A kongresszus miatt hozott intézkedések több mint ötezer diákot, hét egyetemet és 17 kollégiumot érintenek, ezeket az ingatlanokat ugyanis bevonják a szervezők és zarándokok elszállásolásába. A kongresszus időpontja egybevág a tanévkezdéssel, így a kiadott szobák miatt beköltözni nem tudó hallgatók a szorgalmi időszakuk első két hetében nem lakhatnak majd kollégiumaikban. A hallgatói önkormányzatok szerint több egyetemen a hallgatói szervezeteket megkerülve döntöttek erről. Akik nem jutnak be, azok online elérik majd a tananyagot, elengedik a szeptemberi havi kollégiumi díjukat, illetve a fent említett időszak nem számít majd igazolatlan hiányzásnak a jelenléti oktatás során.

A nagyszabású rendezvény, amelynek lebonyolítását egy külön operatív törzs segíti, nagyszabású lezárásokkal és korlátozásokkal is jár, ezek egy része már augusztus 29-én, vasárnap este életbe lépett. A fő helyszín a Hősök tere és környéke, de a Kossuth tér környékét is lezárják majd.

Térképre is tettük a főbb lezárásokat, így már most megnézheti, melyik környéket lesz tanácsos elkerülni a következő két hétben, abban az esetben, ha nem a kongresszus rendezvényeire megy. Az eseményről bővebb információt az iec2020.hu oldalon olvashat.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!