Magyarországra jön Ferenc pápa, de ez miért olyan nagy szó?

2021. március 09. – 16:04

frissítve

Magyarországra jön Ferenc pápa, de ez miért olyan nagy szó?
Dr. Áder János köztársasági elnök látogatása a Vatikánban Ferenc pápánál 2020 februárjában – Fotó: Archivio Grzegorz Galazka / Mondadori Portfolio / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

„Örömmel értesültünk róla, hogy a Szentatya bejelentette a döntését, miszerint az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró szentmiséjére Budapestre jön”

jelentette be Erdő Péter bíboros, az esztergom–budapesti érsek hétfő délután. Az egyházfőt korábban már annak rendje és módja szerint meghívták a szeptemberi világkongresszusra, az viszont sokáig egyáltalán nem volt biztos, hogy el is jön Budapestre. De miért nagy dolog, ha a pápa maga megy egy világkongresszusra? Miért még nagyobb szó, ha ez a kongresszus Magyarországon van? Mi az az Eucharisztikus Kongresszus és egyáltalán, hogy jön ide már megint Soros György?

Nagy dolog a pápa látogatása?

Röviden: igen. Ferenc pápa látogatása a budapesti konferenciára az egyházfő 2019-es, háromnapos csíksomlyói utazása (és ottani szentmisézése) óta sokak számára kérdés volt. A csíksomlyói látogatás a magyar római katolikus közösségnek azért is volt jelentős, mert a pápa eddigi, összesen 34 külföldi utazásából ekkor ment először Magyarországgal szomszédos országba, ez pedig zarándokok ezreit mozgatta meg – pláne azután, hogy az utolsó nagy, Magyarországról induló katolikus zarándoklat Ferenc pápa alatt 2015-ben volt, amikor az egyházfő Bosznia-Hercegovinába látogatott.

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) fontosságát Erdő Péter bíboros többször is hangsúlyozta, mint a keresztény szeretet kimutatásának ünnepét. A Kossuth Rádiónak adott korábbi interjújában Erdő hozzátette, „reálisnak tartja” annak esélyét, hogy a pápa elfogadja majd meghívásukat. Ezek az esélyek azonban valójában jóval kisebbek voltak, mint ahogy azt a magyar egyház hangsúlyozta, a valószínűséget csökkentette ugyanis az, hogy

  • pápa utoljára 20 éve látogatott el világkongresszusra;
  • a legutolsó, 1938-as budapesti eucharisztikus kongresszuson sem volt jelen az egyházfő, csak a leendő pápa, Pacelli bíboros (a későbbi XII. Piusz pápa);
  • illetve a kirobbanó világjárvány sem hajtotta a pápai látogatás malmára a vizet.

Az eredetileg 2020-ban esedékes eseménysorozatot végül elnapolták (elévelték) 2021-re, Ferenc pápa egészségügyi állapota miatt azonban még így is kérdéses maradt a látogatása: decemberben az újévi misézést kellett lemondania lábfájdalmai miatt, a fiatal kora óta tartó tüdőproblémái pedig alapból problémát jelentettek a koronavírus fényében. Miután azonban megkapta az oltást, márciusban elutazott Irakba, és a nagyajatollahhal találkozva történelmet írt, római egyházfő még sosem járt korábban az országban. Végül Irakból visszatérve sajtótájékoztatóján erősítette meg magyarországi útját:

„Nem tudom, hogy az utak megvalósulnak-e, vagy sem. Ám azt megvallom, hogy ezen az úton sokkal inkább elfáradtam, mint a megelőzők során. 84 év nem marad következmény nélkül, de meglátjuk! Most Magyarországra kell mennem a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró szentmiséjére.”

Hozzátette, nem országlátogatásról lesz szó, csak a szentmisére jön Budapestre, illetve másnap ellátogat Szlovákiába is. Pápa először 1991-ben tett országlátogatást Magyarországon, II. János Pál többek között elutazott Pécsre (itt „basilica minor” rangra emelte a székesegyházat), Máriapócsra, Debrecenbe és persze Budapestre is. II. János Pál 1996-ban újra visszatért az országba a Pannonhalmi Főapátság millenniumi megemlékezésére, de ekkor csak Pannonhalmán járt (illetve átutazott rövid időre Győrbe).

Ferenc pápa szentmisét pontifikál a csíksomlyói hegynyeregben, Erdélyben 2019. június 1-jén – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Állítsuk meg a Soros-pápát

Az egyik legérdekesebb része a pápa tervezett magyarországi látogatásának a kormány és a kormányhoz közeli média, illetve a Ferenc pápa közötti, ha úgy tetszik, politikai feszültség. A pápa a tavaly megjelent könyvében – mint megírtuk – kiemelte, mennyire álkeresztény az a kormány, amely bűnbakot keres és menekültellenes, propagandát fizet és álhírekből él. A pápa menekülteket és szegényeket védő megszólalásai az elmúlt években gyakoriak voltak, az egyházfő például a 2015-ben kezdődő bevándorlási válság idején is felszólalt a menekültek védelme mellett, mondván, a kereszténység jegyében segítenünk kell embertársainkon.

Ez Magyarországon pont nem jött kapóra akkor, amikor egy teljes politikai kommunikáció épült a bevándorlók dehumanizálására,

arra, hogy minden igaz magyar ember a határát védve tartsa magát távol az idegen országok idegen kultúráinak idegen idegenjeitől. A kormány nem, a kormányhoz közeli média viszont annál inkább nekiment a pápának, a kommunikációs doktrína ekkor úgy szólt, hogy a pápa lényegében maga is bevándorló, liberális, de ha nem is liberális, legalább azért kommunista. 2017-ben a kormányhoz közeli, lovagkeresztes Bayer Zsolt azt neheztelte, hogy az egyháznak „sikerült hoznia” egy, az európai értékektől idegen (értsd: argentin) pápát, aki

„hiába ismételgeti kretén brüsszeli politikusok kretén mondatait kretén módon, ettől még migráns marad, mert Argentínában szinte mindenki az”.

A pápa lemarházása és „hülye, ostoba politikai” véleményvezérré titulálása az egyház oldaláról szó nélkül maradt. Szintén Bayer (és őt szemlézve például a Pesti Srácok) volt a pápa elleni utálkozás szócsöve 2016-ban is, amikor a kormány migránsválságról beszélve népszavazást kezdeményezett az uniós menekültbetelepítési kvóták ellen. Ekkor Bayer a menekülttáborban bevándorlók lábát mosó Ferenc pápát az idegenség lábát mosónak, az „idegenséget gyámolító” magamutogatónak titulálta.

Ferenc pápa a menekülttáborban – Fotó: STR / AFP

Bayer Zsolt mellett finomabb hangvételű kritikák is érték a kormánykoalíció oldaláról a pápát, a KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter egy interjúban beszélt arról, hogy a pápa migrációval összefüggő mondataival nem ért egyet, és több barátját is „csendes fejcsóválásra vagy dühös kifakadásra” késztetik az egyházfő megnyilvánulásai. A Fidesz azonban nyílt kritizálásra nem adta fejét, amíg itthon 2016-ban a pápát támadták, Orbán Viktor Rómában találkozott vele, hogy felszólaljon „a közel-keleti keresztények, a világ legkiszolgáltatottabb keresztényeinek üldözése ellen”. Ezt a kormány kommunikációja szerint a pápa méltatta.

A kormány később, a pápa csíksomlyói látogatásakor is támogatását fejezte ki, a pápai mise előkészítésére 160 millió forintot ajánlott fel. Az egyházfő eddigre azonban kihúzta már a gyufát a kormányhoz húzó, feltüzelt hívek egy részénél: amint 2019 januárjában az egyik fideszes képviselő bejelentette a pápa csíksomlyói látogatását, a kommentelők máris gyűlni kezdtek, hogy utálkozzanak, kommunista egyházfőről beszéljenek, és mindenek előtt megállítsák „Soros György pápáját”, mielőtt még elvehetne bármit is Magyarországtól.

De mire jön most?

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus a római katolikus egyház eseménysorozata, fókuszában a hit, a vallás, Krisztus megértése, lényegében maga a kereszténység és annak mélyebb megélése áll. Ha találkozott ön is a „Találkozz Jézussal Budapesten!” plakátokkal szerte az országban tavaly, most összekötheti: az szólt ugyanis a NEK-ről. A pápa 2016-ban jelentette be az 51. NEK után videóüzenetben, hogy Budapesten tartják a következő konferenciát.

A többnapos hitkonferenciát rendszeres időközönként (évente, kétévente, a második világháborút követően akár ötévente) más-más helyszínen rendezik meg. A cél a „katolikus keresztények tanúságtétele Isten szeretetéről a világ felé”, így az eseményeken regisztráció után mindenki részt vehet. Utoljára 1938-ban tartottak Budapesten NEK-et, a 34. kongresszusra több mint 250 ezer ember utazott fel vidékről, és 300 ezer fővárosi vett részt rajta még annak ellenére is, hogy a tömegeknek a zuhogó esőben kellett várakozniuk az első napon.

Hősök tere az Eucharisztikus Világkongresszus megnyitásakor, középen felemelt kézzel Eugénio Pacelli bíboros, a későbbi XII. Piusz pápa – Fotó: Fortepan / Új Ember hetilap

Idén az 52. NEK-nél jár a katolikus egyház: pontosabban inkább tavaly járt volna ott, a budapesti konferenciát eredetileg ugyanis 2020-ra tervezték, a koronavírus miatt azonban ezt elhalasztották, Erdő Péter javaslatára 2021. szeptember 5–12. közé rakták át az eseményt. Ennek 12-i záró szentmiséjére ígért látogatást Ferenc pápa, a záró mise ugyanis a „városért és a világért bemutatott szentmise”, a rendezvénysorozat legünnepélyesebb része. Ahogy Erdő Péter fogalmazott, ha a pápa ellátogat hozzánk, akkor „úgy illő”, hogy ezen vegyen részt.

A 2021-es NEK-ről egyelőre azt tudni biztosan, hogy a vadászati kiállítás mellett ennek a szervezését is megkapta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, aki a tavaly kiadott Magyar Közlöny szerint „a kongresszus kormányzati kapcsolattartójaként” vesz majd részt az eseményen. A konferencia költségvetését egyébként a halasztás előtt, 2019-ben számolta újra a HVG, a költségek már ekkor 30 milliárd forintra rúgtak a korábbi 17,9 milliárdhoz képest: 2020 végén pedig újabb 1,95 milliárd forintot különítettek el rá.

Az 52. NEK a 2020-as tájékoztatás alapján a pénzért cserébe színes programokkal készül: a záró mise előtt terveznek nagy tömegek előtt tartott szabadtéri szentmisét, közös imádságot, körmeneteket is, az országból és külföldről is többen érkeznek rá egyházi személyek, zarándokok. A szakmai előadásoknak a Hungexpo ad majd otthont, lesz ifjúsági est és vacsora borkóstolóval, illetve valószínűleg koncert is, a konferencia himnuszának megírásában ugyanis maga Kovács Ákos segédkezik.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!