Egyháztörténelem élőben: közös ima Ábrahám városában, a pápa találkozott a nagyajatollahhal

2021. március 07. – 07:02

Egyháztörténelem élőben: közös ima Ábrahám városában, a pápa találkozott a nagyajatollahhal
Ferenc pápa és iraki vallási vezetők a vallásközi párbeszéd találkozóján Ábrahám házában, Ur romvárosában. Fotó: Vatican Media / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Egyháztörténelmi jelentőségű találkozás Irakban: a katolikus egyházfő Ábrahám városában, Urban együtt imádkozott muzulmánokkal és más vallási csoportokkal szombaton. Ferenc pápa iraki látogatásának ez a vallásközi találkozás a csúcspontja, de a pápa találkozott a síiták óriási tekintélyű vezetőjével, Ali al-Szisztani nagyajatollahhal is. A vatikáni nagykövetség első beosztottja Bagdadban egy magyar pap-diplomata, Lengyel Ervin, őt kérdeztük a pápalátogatásról.

Ferenc pápa iraki látogatását minden túlzás nélkül lehet történelminek nevezni: most először jár katolikus egyházfő a döntően arabok és kurdok lakta országban, amit előbb Szaddám Huszein diktatúrája, a két Öbölháború és a háború hozta káosz, végül az Iszlám Állam (ISIS) terrorállama tiport meg borzalmasan. Az iszlamista szélsőségesek papokat, szerzeteseket, keresztény hívőket gyilkoltak és templomokat gyújtottak fel, a keresztényüldözések elől százezrek menekültek el. Az ezredfordulón még másfélmillió keresztény élt Irakban, ahol a kezdetektől jelen van a kereszténység, most a becslések szerint már csak 250 ezren vannak.

Ez Ferenc pápa 33. hivatalos külföldi útja, de talán még egyre sem figyelt annyira a világ, mint most erre. 2019 óta a járványhelyzet miatt a pápa sem utazott, és az Irakban is újabb nagy hullámnál tartó pandémia miatt most is óvtak járványügyi szakemberek az úttól.

A pápa azonban a szükséges biztonsági intézkedések mellett (a delegáció tagjait a velük utazó újságírókkal együtt mind beoltották, és igyekeznek figyelni a távolságtartási szabályokra is, bár a zsúfolt közel-keleti városokban lehetnek kétségek, hogy ez mennyire reális) ragaszkodott az úthoz. „Azoknak vagyok a pásztora, akik szenvednek” – hangsúlyozta a kritikákkal szemben a pápa, akinek látogatását néhányan Assisi Szent Ferenc 800 évvel ezelőtti találkozójához hasonlítják a kairói szultánnal, ő szintén vállalta a veszélyt a béke érdekében.

Egy magyar pap Babilonban

A mostani út különösen fontos a kereszténység és az iszlám közötti viszony szempontjából is. Ferenc pápa az iraki úttal tulajdonképpen II. János Pál álmát teljesíti be. A lengyel pápa 2000-ben Irakban szerette volna kezdeni a szent évet, de ezt előbb az Egyesült Államok igyekezett megakadályozni, végül Szaddám Huszein nem járult hozzá az úthoz. Irakban vagy fél éve szervezik a pápa fogadását, a helyi keresztények között óriási volt a várakozás.

„Többen azt gondolták, hogy lesz majd a pápalátogatással szemben ellenállás, akár muzulmán vallási vezetők részéről is, de egyáltalán nincs ilyen, mindenki szeretettel fogadja Ferenc pápát”

- mondta Lengyel Ervin, a bagdadi nunciatúra magyar első beosztottja a Telexnek. Lengyel másfél éve szolgál Irakban. Három évet a budapesti nunciatúra helyi titkáraként szolgált, elvégezte a pápai diplomáciai akadémiát, majd Kamerun, Angola és Oroszország után ide osztották be. Az 1980-ban született magyar pap néhány hónapig vezette is a Vatikán bagdadi nagykövetségét, mert egy ideig nem volt kinevezett nuncius Bagdadban. A katolikus diplomácia részéről Lengyel aktívan részt vett a pápa útjának megszervezésében.

Lengyel Ervin a pápalátogatás jelképével: iraki és vatikáni zászlók és békegalamb – Forrás: Lengyel Ervin

„Koronavírus és biztonság, ez a két faktor, amire nagyon kellett figyelni. Az iraki biztonsági szervek mindent megtesznek, úgy tűnik, nincs mitől tartani. A járvány miatt egyébként is le van zárva minden, február 18-tól itt ugyanúgy kijárási tilalom van este 8-tól reggel 5-ig, mint Magyarországon” – mondta Lengyel a Telexnek, amikor felhívtuk péntek este Bagdadban. Hogy elértük, részben szintén a Covid miatt van: előbb a nuncius lett koronavírusos, majd csütörtökön a magyar első beosztott tesztje is pozitív lett. Bár csak enyhe tünetei vannak, nem hagyhatja el a rezidenciát, így hiába várták nagyon a pápát, a magyar pap nem találkozhat vele személyesen.

A reptérnél több száz keresztény fogadta a pápát, de egyébként nagyrészt le vannak zárva az utak, amerre a delegációja megy. A héten is volt egy rakétatámadás egy amerikai támaszpont ellen, és pénteken is – amikor a pápa Irakba érkezett – folytatódtak az ország déli részen a hónapok óta tartó, idáig 600 áldozatot követelő korrupcióellenes demonstrációk és az összecsapások Bábil kormányzóságban – más néven Babilonban.

Az iraki különleges erők katonája a bagdadi Szent József katedrálisnál, Ferenc pápa szentmiséje alatt – Fotó: Vincenzo Pinto / AFP

Irak tele van a Bibliából és a civilizációtörténetből ismerős helynevekkel Ninivétől Ur városáig. Ur, a történelem egyik első ismert városa Ábrahám városa is egyben, Ábrahám pedig a zsidóságnak, a kereszténységnek és az iszlámnak egyaránt ősatyja.

„Ferenc pápa egész iraki látogatásának csúcspontja a szombati vallásközi találkozó Ur romvárosában”

– hangsúlyozza Lengyel Ervin. A pápa szombaton a 4000 éves sumér toronytemplom, a zikkurat előtt, Ábrahám hagyomány szerinti háza mellett találkozott a helyi keresztény csoportokkal: muszlim vezetőkkel, iraki őshonos vallások képviselőivel, mint az egyedi hitű, szent pávaangyalt tisztelő, monoteista jazidikkal, akiket az Iszlám Állam még a keresztényeknél is durvábban üldözött. Most ők is együtt imádkoztak a síita és szunnita muszlimokkal és az önmagában is nagyon sokszínű iraki kereszténység képviselőivel: a Jézus nyelvét, az arámit használó káldeusokkal, a különböző szír keresztény csoportokkal, a nesztoriánusokkal, örményekkel, arab keresztényekkel és a többiekkel.

Visszatérés a világ feldúlt középpontjába

„Fenséges Isten, Teremtőnk, te szereted a mi emberi családunkat és minden teremtményedet: mint Ábrahám gyermekei, zsidók, keresztények és muzulmánok, együtt más hívőkkel és minden jóakaratú emberrel, köszönjük, hogy Ábrahámot adtad nekünk, ennek a nemes és szeretetteljes országnak nagy fiát, hogy közös atyja legyen hitünknek” – ezekkel a szavakkal kezdték a közös imát a különböző vallások képviselői, majd a pápa arról beszélt, hogy az igaz hit Isten imádata és a felebarátaink szeretete, az igazi blaszfémia pedig fivéreink és nővéreink, a másik vallás gyűlölete.

Musztafa al-Kadhemi iraki miniszterelnök fogadása a pápa tiszteletére. Fotó: Iraqi Prime Minister's Office Facebook Page / AFP

Visszatérni Urba, Ábrahám szülőhelyére olyan „mintha hazajöttünk volna” – tette hozzá a pápa. „Itt történt, hogy Ábrahám meghallotta az Isten hívását; innen indult az útra, mely megváltoztatta a történelmet” – mondta beszédében az egyházfő, és a három ábrahámi vallás követőit arra buzdította, hogy a közös ősatyából merítkezve harcoljanak a békéért.

„A pápa látogatása a világ vallási origóját visszahelyezi Ábrahám szülőhelyére, a három nagy vallás kiindulási helyére. Egy olyan világrészbe, ami nem a vallás, hanem az emberi szenvedések miatt szerepel mostanában a hírekben”

– mondta a Telexnek Lengyel Ervin Bagdadból. A vallásközi párbeszéd előmozdítása, a katolikus egyház kinyitása, „a találkozások kultúrája” az argentin pápa egész pápaságának egyik fő üzenete. Mostani iraki útjának is a vallásközi békét hirdető „Mindnyájan testvérek vagytok” a hivatalos mottója, a plakátokon pedig egymás mellett van az Irak jelképének számító datolyapálma és a bibliai jelkép, a békegalamb.

A kereszténység és az iszlám közötti párbeszéd szempontjából a mostani út fontos mérföldkő. Korábban inkább az iszlám szunnita ágával törekedett hivatalos párbeszédre a katolikus egyház. 2019-ben Abu-Dzabiban a pápa a kairói al-Azhar központ főimámjával, Ahmad et-Tajjeb egyiptomi sejkkel találkozott, és alá is írtak egy közös dokumentumot az emberi testvériségről. Legalább ekkora jelentőségű a mostani találkozó Ferenc pápa és a legfontosabb síita vezető, az Irakban, Iránban óriási tekintélyű Ali al-Szisztani nagyajatollah között. Al-Szisztani egy élő szimbólum, vallási székhelye, Nedzsef és Ali szentélye pedig a síitáknak valami olyasmi, mint a keresztényeknek Róma az apostolok sírjaival.

Keresztényvédő muszlim vezető

„Amikor elkezdett terjedni a hír, hogy a katolikus egyházfővel al-Szisztani is találkozni fog, ez nagy löketet adott a muzulmánok érdeklődésének is a pápalátogatás iránt. Al-Szisztani mindig is egy kiegyensúlyozó, béketeremtő ember volt, Szaddám Huszein bukása után sürgette a demokratikus választásokat és a modern alkotmány bevezetését. A síita vallásos-társadalmi gondolkodásban ő volt az első, aki a béke és a párbeszéd jelentőségét hirdette. A keresztény és jazidi kisebbségeket is határozottan a védelmébe vette az őket ért támadásokkor” – vázolta fel a találkozó jelentőségét síita szempontból is Lengyel Ervin.

Ferenc pápa és Ali al-Szisztani nagyajatollah találkozója. Fotó: Stringer / Vatican Media / AFP

A síita és a katolikus vallási vezető szombat reggel találkozott; a 90 éves al-Szisztani egészségi állapota miatt egyébként már kerüli a nyilvánosságot. A beszámolók szerint a katolikus egyházfő magántalálkozójukon köszönetet mondott, amiért a nagyajatollah „felemelte szavát a leggyengébbek, az üldözöttek érdekében, hangsúlyozva az emberi élet szentségét és az iraki nép egységének fontosságát”.

„Itt 2000 éve értékes része a társadalomnak a kereszténység”

– hangsúlyozta nekünk Lengyel Ervin. Mint a magyar pap-diplomata mondja, a keresztények jobb módú, megbecsült emberek voltak az Iszlám Állam előtt, a keresztényüldözés nem az iraki társadalomból fakadt. A tömeges elmenekülések után a Ninivei-síkságra már megindult a lassú visszaköltözés, de a súlyos gazdasági problémák és politikai káosz nem segíti a keresztények visszatérését. „Itt úgy gondolják, hogy az iraki társadalom egy hajó, amiben együtt utaznak a különböző vallások. Négy napig a világ most másképpen tekint Irakra, nem arra fognak gondolni, hogy mennyi a kőolajkitermelés és milyen harcok vannak, hanem a vallási, szociális és humanitárius kérdésekre. Ez reményt ad az iraki társadalomnak is, hogy talán Ferenc pápa tanítására hallgatva fognak tudni új utakat találni” – fogalmazott Lengyel Ervin.

Ferenc pápa iraki útja vasárnap az ország északi, kurd területein folytatódik, ahol néhány éve még az Iszlám Állam folytatott népirtást. A pápa hétfő reggel utazik vissza Rómába.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!