Talán végre hazatérhet a világ legnehezebb sorsú népe
2020. október 10. – 09:20
Melyik népnek a legnehezebb a sorsa? Vélhetően leginkább azoknak, akik már nem is léteznek. De a fennmaradtak közül? A zsidóknak, az örményeknek, vagy éppen nekünk, magyaroknak? Nincs objektív sorrend ebben a rémes versenyben, de a jazidikkal nem sokan versenyezhetnek.
Megállapodásra jutott pénteken a bagdadi kormány és az iraki Kurdisztáni Autonóm Régió vezetése a túlnyomó részben jazidik lakta Szindzsár városának jövőjéről – írja az MTI az iraki miniszterelnöki hivatalra hivatkozva.
A tájékoztatás szerint Musztafa al-Kádimi iraki kormányfő vezette küldöttség egyezségre jutott az erbíli vezetéssel a szindzsári helyzet normalizálásáról és a stabilitás helyreállításáról.
Szindzsár
Szindzsár és a jazidik az elmúlt egy évszázadban rettenetes sorsot élnek meg. Szindzsár korábban az Iszlám Állam kezére jutott, éppen a két legnagyobb dzsihádista központ, a szíriai Rakka és az iraki Moszul közé esett, és a rablásokból is élő harcosok a rabolt olaj és műkincs szállításánál és értékesítésénél is használták a két várost összekötő stratégiai útvonalat.
Szindzsár amúgy a világ egyik legelzártabb és iszlamista környezete által legjobban gyűlölt népének, a jazidiknak a lakóhelye. Ez a kicsi, alig 300 ezres közösség kurmadzsi nyelven beszélő kurd eredetű népcsoport, amely egy minden más vallástól teljesen eltérő monoteista vallást követ. Szent helyeikre, így a vallásalapító Adi sejk sírjához, illetve a pávaangyalnak nevezett szent madáralak Laleshben (Észak-Irak) található szentélyébe más vallásúak nem léphetnek be, a vallásba sem betérni, sem onnan kitérni nem lehet, aki nem jezidivel házasodik, feladja közösségét.
Csodálatos túlélés
A jazidik létezése valóságos csoda, hiszen e népcsoport ellen regisztrálták a legtöbb pogromot a huszadik század kezdete óta. . Az iszlamisták éppen e madáralak miatt tartották őket ördögimádóknak és szélsőségesebb csapataik különös kegyetlenséggel igyekeztek tizedelni a „Sátán követőit”. Az Iszlám Állam 2014-ben kezdte meg a térségben a legutóbbi kegyetlen népirtást, férfiakat meggyilkolták, a nőket megerőszakolták és eladták rabszolgáknak, de a mostani megállapodással van remény arra, hogy a kurdisztáni táborokba menekülő túlélők hazatérhessenek.
Új közigazgatás
Az ENSZ iraki különmegbízottja, Jeanine Hennis-Plasschaert részvételével tartott tanácskozáson ugyanis megvitatták a Szindzsárt érintő biztonsági és közigazgatási kérdéseket, ami elősegíti a menekültek visszatérését a Ninive székhelyétől, Moszultól mintegy száz kilométerre található városba.
A kormányfői hivatal azt a reményt fűzte a megállapodáshoz, hogy segítségével megoldhatók lesznek Irakban az etnikailag és felekezetileg kevert térségek problémái. Az iraki kormány egyben ígéretet tett arra, hogy minden tőle telhetőt megtesz az Iszlám Állam terrorszervezet dzsihadistái által elhurcolt jazidik százainak felkutatására.
A bagdadi kormány hangsúlyozta, hogy Szindzsárban nem tartózkodhatnak sem helyi, sem külföldi fegyveres csoportok. Egyben kiemelte, hogy Ninive tartomány nyugati részében a biztonságot a szövetségi kormány szavatolja.
Hennis-Plasschaert közleményében a jó irányba tett első és fontos lépésként jellemezte a megállapodást, amely kikövezi az utat egy jobb jövő felé. Reményének adott hangot, hogy ezzel új fejezet nyílik Szindzsár számára.
Borítókép: Jazidi nő emlékezik a meggyilkolt áldozatokra. Safin Hamed / AFP