Dezinformációs kampány zajlott Ferenc pápa tervezett budapesti látogatása körül, a kommunikációs manőver mögött forrásaink Rogán Antal stábját sejtik. A kormányzati körökben is feszültséget keltő cikkek valószínűleg nem befolyásolják a pápa magyarországi útját, de alkalmasak lehetnek néhány napig a diplomáciai siker felmutatására és a Fidesz híveiben a pápaellenesség elmélyítésére.
Június első napjaiban különleges kommunikációs játszma zajlott Ferenc pápa tervezett budapesti látogatása körül. Miután egy amerikai katolikus lap megírta, hogy a szentatya nem szeretne Áder Jánossal és Orbán Viktorral találkozni Budapesten, a lengyel sajtó továbbszőtte a sztorit, hogy mindennek a migráció áll a hátterében, majd fideszes hangadók már a pápa keresztényellenességéről beszéltek, és ultimátumot adtak: az egyházfő akkor inkább ne is jöjjön. Az ügy végül a magyar katolikusok szokatlanul éles reakciójával zárult.
Több politikai és egyházi forrással beszéltünk, hogy megtudjuk, mi volt ez az egész. A történtek mögött többen a kormány kommunikációs csapatát, Rogán Antalt és jobbkezét, Kovács Zoltánt sejtik. Egy biztos: a pápai szándékról szóló hír a megjelenés idején már alaptalan volt, a kormánypárti nyilvánosságban arra érkező reakciók a Fidesz hatalmi céljait szolgálják, végső soron pedig ártottak a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak (NEK), és kormányzati körökben is feszültséget keltettek.
Ebben a cikkben végigvesszük a pápalátogatás előzményét és jelenleg valószínűsített forgatókönyvét, valamint próbálunk választ találni a dezinformációra épülő kampány mögötti motivációra is.
„Magyarországra kell mennem”
Március elején Erdő Péter bíboros bejelentette, hogy Ferenc pápa szeptemberben részt vesz a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró szentmiséjén. Hogy ez mennyire nagy dolog, arról például ebben a cikkünkben írtunk, a lényeg röviden: egyáltalán nem magától értetődő, hogy a pápa elfogadta a szervezők meghívását, katolikus egyházfő legutóbb húsz éve vett részt világkongresszuson. (Ugyanekkor közölte Martin Strižinec elnöki szóvivő, hogy a pápa elfogadta Zuzana Čaputová államelnök meghívását is, és Szlovákiába tervez látogatni.)
Erdő bejelentésének előzménye, hogy a szentatya iraki körútjáról hazafelé tartva a repülőn egy újságíró kérdésére azt mondta, hogy „most [szeptemberben] Magyarországra kell mennem a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjére”. A pápai nyilatkozat Budapesten erős reményeket keltett, azóta mindenki úgy készül, hogy a pápa jelen lesz a zárómisén.
Van azonban két fontos körülmény. Az egyik, hogy a pápa látogatása akkor válik biztossá, amikor a Vatikán hivatalosan közli az egyházfő magyarországi programját. A másik, hogy a pápa a repülőn is hangsúlyozta:
„Nem országlátogatásra, hanem a misére megyek.”
Utóbbi jelentőségére később még visszatérünk.
A közelmúltig a hazai politika nem különösebben érdeklődött a kongresszus iránt. Bár 2016 óta lehet tudni, hogy Budapesten lesz a következő NEK, kormánybiztosa csak 2020 novemberétől van az eseménynek, Kovács Zoltán személyében. Ezen a ponton felmerültek olyan értelmezések, hogy a politika megpróbálhat rátelepedni a vallási rendezvényre, ezt a hangulatot erősítette Erdő Péter áprilisi nyilatkozata is, amellyel az olasz sajtóban hívta fel a figyelmet, hogy a kongresszus nem politikai, hanem vallási rendezvény. Ebben az interjúban Erdő arról is beszélt, hogy a NEK megvalósításához alapvető a kormánnyal és a főváros vezetésével való kapcsolat.
Ezzel együtt is a kongresszusi előkészületek békés mederben zajlottak. A szintén Kovács Zoltán által koordinált vadászati kiállítással ellentétben – amelynek furcsaságairól itt írtunk részletesen – a NEK körül nem merültek fel korrupciós sztorik és szakmaisági problémák sem. A kongresszus körül lényegében egyáltalán nem örvénylettek politikai hullámok. Mostanáig.
Fake news a pápaellenes trumpistáktól
A pápalátogatás körüli nyugalmat az amerikai National Catholic Registerben (NCR) megjelent cikk borította fel. A június 3-án megjelent írás vatikáni és magyar források alapján azt állította, Ferenc pápa Budapesten nem akar találkozni Orbán Viktorral és Áder Jánossal, mindez pedig diplomáciai feszültséget okoz, mert eközben a pápa két-három napot tervez eltölteni Szlovákiában. A dolog elsimítása érdekében Erdő Péter és Semjén Zsolt május végén Rómába utazott – ismertette a cikk, amelyet követően a lengyel sajtóban már arról írtak, hogy a pápa Orbán menekültpolitikája miatt kerülné a politikai találkozókat.
Az alaphír értelmezéséhez érdemes vetni egy pillantást az amerikai katolikus portál hátterére. Az eredeti cikk az EWTN-csoport lapjában jelent meg, ez a médiahálózat nem kötődik formálisan a katolikus egyházhoz, mögötte egy tehetős, alapvetően trumpista republikánus vállalkozói kör áll. Bár a Fidesz médiabirodalma világszinten is unikális, ez a médiacsoport nagyjából olyan barátian viszonyul Trumphoz, mint a KESMA Orbánhoz.
Az EWTN emellett rendkívül befolyásosnak számít, a világ angol nyelvű katolikus médiafelületének közel kétharmadát birtokolja; EWTN Bonum néven magyar leágazása is van – a csatornát a tisztán Fidesz által delegált tagokkal működő NMHH is támogatta.
Visszatérve az NCR cikkére, a pápalátogatás szervezésére rálátó több, egymástól független beszélgetőpartnerünk is azt mondta, hogy az abban foglalt állítások minden alapot nélkülöztek, „az írás a klasszikus fake news kategóriába tartozik”. Ha volt is korábban diplomáciai feszültség, azt már az írás megjelenése előtt sikerült elsimítani.
Miközben a Ferenc pápával kritikus szerző vatikáni és magyar egyházi forrásokra hivatkozik, beszélgetőpartnereink állították, hogy szerintük
„a dezinformáció magyar politikai körökből indult, és látva a tudatosan felépített kampányt az sem kérdéses, hogy Rogánék felől fúj a szél”.
Mindez azért is érdekes, mert június elején magyar részről (egyházi és politikai vonalon egyaránt) mindenki tudta, hogy már nincs olyan forgatókönyv az asztalon, amely szerint a pápa elkerülné Ádert és Orbánt.
Budapesten máshogy tudják
Az NCR cikkének megjelenésével egy időben, június 2-án tartották Budapesten a NEK társadalmi bizottságának egyeztetését, ahol közel harminc főből álló társaság jött össze. Erdő Péter bíboros mellett jelen volt például Áder János, Karácsony Gergely, Kásler Miklós, Freund Tamás MTA-elnök, Mohos Gábor püspök, valamint a kulturális és tudományos élet számos vezető képviselője.
Ez alapvetően egy évente egyszer megtartott protokolláris találkozó, ami a rendezvény társadalmi támogatottságát igyekszik bemutatni. A mostani másfél-két órás találkozó több résztvevő szerint arról szólt, hogy Mohos püspök ismertette a NEK tervezett programját, az elmondások szerint a rendezvényen nem hangzott el arra vonatkozó utalás, hogy kétséges lenne a pápa állami vezetőkkel való külön találkozása. Nyilvánvaló, hogyha Erdő és Semjén napokkal korábban úgy jön haza a Vatikánból, hogy a pápa nem akar találkozni Áderékkel (az NCR cikke szerint Semjénék elfogadhatóbb utazási programról tárgyaltak), akkor ezen az Erdő által kezdeményezett egyeztetésen is máshol lettek volna a hangsúlyok.
Bár az igaz, hogy Ferenc pápának voltak kritikus nyilatkozatai a migrációellenes politikusokról, az NCR „értesülése” azért sem volt életszerű, mert a pápa 2020. februárban audencián fogadta Áder Jánost, 2016-ban, a menekültválság után pedig Orbán Viktort is. Utóbbit annak ellenére, hogy néhány hónappal korábban azt mondta, hogy „akik kerítést emelnek, elárulják a modern Európa alapítóinak álmait”.
Ferihegyről a Sándor-palotába
A helyzet eközben összetett, szakadéknyi különbségek vannak pápalátogatás és pápalátogatás között, a program pedig egyelőre a színfalak mögött formálódik. Fontos tudni, hogy a szentatya nemcsak a katolikus egyház feje, hanem Vatikán állam vezetőjeként a nemzetközi kapcsolatok szuverén szereplője is. A pápa a NEK-kel összefüggésben kapott egyházi meghívást (Erdő Pétertől) és államit is (Áder Jánostól), Irakból hazafele pedig hangsúlyozta, hogy nem országlátogatásra érkezik.
Mivel a pápa az „ígérete” szerint misézni jön, nem feltétlenül kellene külön találkoznia állami vezetőkkel. A lelki pásztori látogatásból automatikusan annyi következne, hogy a zárómise végén minden fontos politikai és kulturális szereplővel kezet fog, vált néhány mondatot, majd továbbmegy. Ezzel szemben az apostoli látogatás diplomáciai találkozókat is magában foglal, és ennek során a protokoll szerint a szentatya külön is felkeresi a fogadóország tisztségviselőit.
Mivel a várakozások úgy szóltak, hogy a Vatikán a május 20-i héten bejelenti a pápa részletes programját, egyelőre nem lehet biztosat tudni a látogatásról. Információnk szerint ugyanakkor az tűnik a legvalószínűbbnek – ezzel kalkulál például a rendőrség is –, hogy a pápa Ferihegyről a Sándor-palotába megy, emiatt pedig lehet, hogy át kell ütemezni a pesti alsó rakpart felújítását. (Benne van a pakliban, hogy innen átsétál a Karmelita kertjébe, ahol Orbánnal és kormánytagokkal találkozna.)
Erre a forgatókönyvre készül a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) is, amely közleményében azt írta, hogy a pápa „a szentmisét megelőzően a tervek szerint külön találkozni fog a magyar állam vezetőivel, Áder János köztársasági elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel, a kormány tagjaival és más magas rangú állami vezetőkkel”.
Ha mindez megvalósul, az önmagában semmit sem árul majd el arról, hogy mit gondol a pápa Orbán (menekültellenes) politikájáról. „Az viszont már Orbánnak fog szólni, ha a szentatya Magyarországon csak néhány órát tölt, míg Szlovákiában mondjuk napokat” – mondta egy forrásunk. Fontos leszögezni, hogy a pápa szlovákiai útjával kapcsolatban még csak annyi hangzott el hivatalosan, hogy lesz, semmilyen fórumon nem volt szó napokról, ahogy azt az NCR cikke állította.
Egy másik, vatikáni ügyekben jártas beszélgetőpartnerünk hozzátette, hogy a pápa Magyarországon a szentmisére kapott meghívást, ezért a várakozás szerint csak pár órát fog Budapesten tölteni. Ha ehhez képest Szlovákiában több napot is eltölt, az feltehetőleg azért lesz, mert oda országlátogatásra invitálták. Bárhogy is alakul, már az önmagában komoly siker, ha a pápa eljön Magyarországra, Európában ugyanis keveset utazik, jellemzően inkább a perifériákra megy.
Nyílt üzenet a propagandagyárnak
A dezinformációs kampány céljáról a NEK körüli szereplők leginkább találgatnak, az értelmezések pedig elég széles skálán mozognak: onnantól, hogy csupán valami félreértés történhetett, egészen odáig, hogy a szivárogtatók azt akarták elérni, hogy a pápa ne is jöjjön Budapestre.
Az egyik elmélet úgy szól, hogy bár eddig a hatalom nem akart politikai hasznot kifacsarni a pápalátogatásból, a Rogán-stábban most meglátták a lehetőségét annak, hogy pár napig egy diplomáciai sikerről szóló narratíva uralja a sajtót. Eszerint először kinyomták, hogy a pápa nem akar találkozni Orbánékkal, majd jött az ultimátum Bayeréktől, hogy akkor inkább ne is jöjjön, hogy aztán a Vatikán (várhatóan) bejelentse: a pápa jön, és találkozik állami vezetőkkel.
Ezt a teóriát erősíti, hogy a látogatásra rálátó forrásaink pillanatnyilag nagyon valószínűnek tartják, hogy a pápa külön is fog találkozni Áderrel és Orbánnal, tehát ilyen értelemben nyugodtan terjeszthették az álhírt, mert biztosra vehették, idővel megérkezik majd a pozitív cáfolat.
Ez végül meg is történt, bár valószínűleg a nem várt vehemenciával: „Sajnálatosnak tartjuk, hogy a Szentatya magyarországi programjáról – amely jelenleg még szervezés alatt van – hamis információk és téves értelmezések terjedtek el helyi és nemzetközi médiumokban” – áll a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkársága által kiadott közleményben, amelyet többek szerint nem lehet máshogy olvasni, mint a kormányzati kommunikációs csapatnak szóló nyílt üzenetet.
A történetnek van egy olyan értelmezése is, hogy az NCR cikkének következményeként a pápalátogatás előtt a fideszes nyilvánosságban megint felmelegíthették azt a narratívát, hogy a pápa migránspárti (1, 2), ez a narratíva pedig megfelel a Fidesz belpolitikai céljainak. Beszéltünk olyan egyházi vezetővel, aki a saját közösségében úgy érzékeli, hogy a templomba járók között nagyobb számban vannak jobboldaliak, a köreikben pedig egyáltalán nem töretlen a pápa népszerűsége.
„Minek jön ide a pápa, amikor nem is szereti a magyarokat?”
– idézett egy hozzá intézett kérdést a forrásunk, aki szerint ez a felvetés még a pápával kapcsolatos finomabb megjegyzések közül való. Ezt a képet erősíti az is, hogy a pápa csíksomlyói látogatása előtt László Tamás fideszes politikus posztja alatt is megjelent az a kormánypárti véleményvonal, hogy meg kell állítani Soros György kommunista pápáját.
Tudatos hadművelet
A kormánypárti nyilvánosságban megjelenő pápaellenes hangoknak megvan a funkciójuk a hatalmi politikában. Azt a célt szolgálják, hogy az öndefiníciója szerint kereszténydemokrata kormányt vezető Orbán felett ne legyen más a hierarchiában; a hívek ne figyeljenek oda Ferenc pápa szavaira, hiszen a katolikus egyházban papíron szentként tisztelt egyházfő bizonyos kérdésekben eltérő álláspontot képvisel, mint a miniszterelnök. „És akkor el kellene gondolkodni, hogy lehet, hogy a miniszterelnöknek nincs igaza” – következtetett egyik beszélgetőpartnerünk, aki szerint a pápával kapcsolatos kommunikációs hadművelet lényege, hogy
a pápa szava akkor se jusson el a fideszes hívekhez, ha a szentatya a Hősök terén fog misézni.
A fideszes kommunikációra jellemző kettős beszéd pápaügyben is megjelenik. Miközben a kormánypárti sajtóban a pápa „bevándorláspártiságával” és „keresztényellenes viselkedésével” foglalkoznak, Orbán a kormányinfón azt mondta, hogy ő csak tisztelettel tud a pápáról beszélni, és szívesen meghallgatná a véleményét arról is, hogyan érdemes Kínában a kereszténységről gondolkodni.
Bár mint minden állam, a Vatikán is követi a sajtóban megjelenő kommentárokat, azt egyik forrásunk sem tartotta életszerűnek, hogy a pápa azért ne jönne Budapestre, vagy azért ne tartana esetleg diplomáciai találkozókat, mert a kormánypárti sajtóban keresztényellenességgel vádolják.
„A pápa azért látogat el az eseményre, hogy teljesítse alapküldetését, amely úgy szól, hogy megerősítse a híveket a hitéletben, valamint bemutassa az egyház egységét, kitekintéssel az egész társadalomra és emberiségre. A küldetés szempontjából lényegtelen, hogy mit mond róla Bayer Zsolt” – fogalmazott egyik vatikáni ügyekben jártas forrásunk. Többen megjegyezték ugyanakkor, hogy bár a NEK-re érkező külföldi zarándokokat nem befolyásolja, hogy a fideszes médiában miket állítanak a pápáról, az esemény körüli hangulat és a magyar hívek részvétele szempontjából az elmúlt napok negatív hírverése károkat okozhatott.