Az ellenzék nagyágyúi messze elkerülik a fideszesnek hitt választókerületeket

2021. május 13. – 17:36

Az ellenzék nagyágyúi messze elkerülik a fideszesnek hitt választókerületeket
Szavazólapok az Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakgimnázium és Szakközépiskolában kialakított szavazóhelyiségben az országgyűlési képviselő-választáson 2018. április 8-án – Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

„Az tagadhatatlan, hogy a nyerhetőnek tartott körzetekben nagy a tülekedés, míg a nehezebbekben nincs. De erre én azt szoktam mondani, hogy nincs nyerhetetlen körzet, csak nem mindegy, hogy ki a jelölt”

– fogalmazott Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltje az előválasztásról a Telexnek adott interjúban.

Szeptemberben mind a 106 körzetben lesz előválasztás, az egyéni jelöltekről egy fordulóban dönthetnek a szavazók. Bár hivatalosan csak július végétől lehet bejelentkezni, az elmúlt hetekben sorra nevezték meg a pártok a jelöltjeiket. Mostanra világosan kirajzolódik, amit korábban is sejteni lehetett, hogy a budapesti körzetekben nagy könyöklés lesz, az országosan ismert politikusok javarészt a fővárosban szereznének mandátumot.

De mi a helyzet azokban a körzetekben, amelyekben a Fidesz toronymagasan, a szavazatok több mint 60 százalékával nyert legutóbb És hogy állnak azok a vidéki körzetek, amiket már három éve is simán hozhatott volna az ellenzék, ha csak egy közös jelöltjük van?

Összeszedtük, hogy áll jelenleg az előválasztási verseny a legfideszesebb körzetekben és azokban a választókerületekben, ahol a Fidesz épphogy csak nyerni tudott 2018-ban.

Seszták egyelőre kihívó nélkül, Kiskunfélegyházán és Pakson sincs nagy verseny

Ha a legutóbbi országgyűlési választások eredményeit nézzük, a legnagyobb kihívás az ellenzék számára egyértelműen Győr-Moson-Sopron megye 3. választókerületében, Csornán lesz, ahol rekordgyőzelmet aratott Gyopáros Alpár, a Fidesz−KDNP jelöltje. A szavazatok 63,92 százalékát zsebelte be, és ezzel több mint öt százalékponttal növelte a támogatottságát a négy évvel korábbi eredményhez képest. Legutóbb a jobbikos Magyar Zoltán végzett mögötte (23,75%), de külön jelöltje volt a DK-nak (Szabó Zoltán – 6,15%), az LMP-nek (Molnár Ferenc – 4,31%) és a Momentumnak (Budai Zsaklin – 1,11%) is.

Eddig azt lehet tudni, hogy közülük Szabó egy megerősödött DK-val a háta mögött ismét elindul a körzetben. De ahhoz, hogy Gyopárossal szemben revansot vehessen a kapuvári önkormányzati képviselő, előbb az előválasztáson kell nyernie. A Momentum Orbán Krisztiánt indítja itt, a többi párt jelöltjéről egyelőre nincs hír. Az ugyanakkor már biztos, hogy Magyar Zoltán két választási vereség után körzetet vált, és a szomszédos, mosonmagyaróvári választókerületben méretteti meg magát az előválasztáson.

Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos (k) és Ágh Péter fideszes országgyűlési képviselő (j) a Magyar falu program újabb pályázatainak meghirdetéséről tartott tájékoztatón Csényén 2021. április 10-én – Fotó: Varga György / MTI
Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos (k) és Ágh Péter fideszes országgyűlési képviselő (j) a Magyar falu program újabb pályázatainak meghirdetéséről tartott tájékoztatón Csényén 2021. április 10-én – Fotó: Varga György / MTI

Épphogy csak a képzeletbeli fideszes népszerűségi dobogó második fokára szorult 2018-ban V. Németh Zsolt, aki Vas megye 3. választókerületében a szavazatok 63,52 százalékával nyert mandátumot. V. Németh 1998 óta sorra nyeri a választásokat a körmendi körzetben, persze azóta sokat változtak a körzethatárok is. Bár hivatalosan még nem jelentették be, a Nyugat.hu-nak már februárban megerősítette Ipkovich György volt szombathelyi polgármester, hogy elindul az előválasztáson a MSZP−P jelöltjeként, DK-s támogatással. Ellenfele az exjobbikos Bana Tibor lesz, aki eredetileg a szombathelyi körzetben (Vas megye 1.) kezdett el kampányolni, de aztán inkább úgy döntött, hogy kimarad a Czeglédy−Ungár párharcból, és átment a körmendi körzetbe, ahol legutóbb második helyen végzett. A Závecz márciusi felmérése szerint neki van a legnagyobb esélye az előválasztáson, amelyre Ipkovich mellett még egy momentumos jelölt, Pleva Dániel jelentkezett be.

Közel 22 ezer szavazattal szerzett többet Ágh Péter (61,38%) a sárvári választókerületben (Vas megye 2.) 2018-ban, mint a második helyen végző jobbikos, Rába Kálmán (18,24%). Egyelőre csak annyit tudni itt, hogy a DK Szilágyi Tamás hegyfalui önkormányzati képviselőt, a Momentum pedig Bányai-Németh Gábort indítja az előválasztáson.

A kisvárdai körzet az egyetlen, ahol még egyik ellenzéki párt sem jelentkezett be az előválasztásra.

Ez nem csoda, ha azt nézzük, hogy Seszták Miklós fideszes jelöltet legutóbb a szavazók 61,87 százaléka támogatta Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 3. választókerületében, és nem valószínű, hogy azóta jelentősen csökkent volna Kisvárdán és a környező falvakban a kormánypártok népszerűsége.

Egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy nagy lenne a tolongás a kiskunfélegyházi (Bács-Kiskun megye 4. – Lezsák Sándor), a vásárosnaményi (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4. – Tilki Attila), a debreceni (Hajdú-Bihar megye 3. – Tasó László), a paksi (Tolna megye 3. – Süli János) és a győri (Győr-Moson-Sopron megye 2. – Kara Ákos) központú választókerületekben. Ezekben a körzetekben mind 55 százalékpont felett végeztek legutóbb a kormánypárti jelöltek (az ő nevük van a zárójelen belül). Egyelőre csak egy-egy előválasztási jelölt neve ismert, így pedig még az előválasztás is kérdésessé válhat több körzetben.

Pécsen élesedik a verseny, Miskolcon már most lefutottnak tűnik

Márki-Zay Péter szerint nem kell összeesküvést vizionálni ahhoz, hogy világos legyen:

„azokban a körzetekben, amik az ellenzéknek állnak, ott nagyobb verseny van, mert onnan nagyobb az esély bekerülni a parlamentbe”.

Ez leginkább a fővárosra igaz, de arról még később külön is szót ejtünk. Előbb azonban nézzük meg azt az öt vidéki körzeteket, ahol 2018-ban legkevésbé szerepelt jól a Fidesz.

Az utolsó pillanatig nem lehetett tudni, hogy ki nyer Miskolcon, Jakab Péter végül 127 szavazattal kikapott Csöbör Katalin fideszes jelölttől Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1. választókerületében. Épp a napokban jelentette be a Jobbik elnöke, hogy nem indul el a körzetében, hanem egy miskolci jobbikos képviselőt, Szilágyi Szabolcsot ajánlotta követői figyelmébe. A DK szintén egy miskolci képviselőt, Hegedűs Andreát jelöl.

Jakab Péter és Szilágyi Szabolcs – Fotó: Jakab Péter / Facebook
Jakab Péter és Szilágyi Szabolcs – Fotó: Jakab Péter / Facebook

Ugyancsak könnyen hozható lett volna ellenzéki összefogással a másik miskolci körzet (Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2.) ahol 2014-ben már nyerni tudott egyszer Varga László MSZP-s politikus. Legutóbb azonban kikapott Hubay György fideszes képviselőtől (38,06%). Most egyedüli indulóként nagy esélye lehet a revansra, és egyelőre nincs kihívója az előválasztáson.

Miskolccal ellentétben nagy a tolongás Baranya megye 2. választókerületében, ahol 2018-ban Hoppál Péter fideszes jelölt nyert a szavazatok 40,11 százalékával. Erre a körzetre is érvényes az, amit Miskolcnál láttunk: ha visszalép a DK vagy a Jobbik, simán meg lehetett volna a győzelem az ellenzéknek. Az LMP korábbi elnökét, jelenlegi frakcióvezetőjét, Keresztes László Lórántot küldi csatába, az MSZP−P Szakács László országgyűlési képviselőt jelöli. Elindul még a DK részéről Zag Gábor pécsi önkormányzati képviselő, a Momentum részéről pedig Péderi Tamás, aki jelenleg a Baranya megyei közgyűlésben képviselő.

Pest megye összes körzetében szoros csata várható a jövő évi választásokon, legutóbb tizenkettőből hat körzetben tudott csak ötven százalékpontnál nagyobb arányban nyerni a Fidesz.

A legkisebb mértékben Bóna Zoltán húzta be a szigetszentmiklósi körzetet. Pest megye 8. választókerületében egyelőre három jelöltet neveztek meg az előválasztásra. A legismertebb név Kendernay János, az LMP volt társelnöke, országgyűlési képviselője. A DK Jószai Teodóra szigetszentmiklósi pedagógust, rendezvényszervezőt, a Momentum pedig Gyurcsik József szigetszentmiklósi önkormányzati képviselőt indítja.

Bár Nyíregyházán 2010 óta minden választást megnyert a Fidesz, 2018-ban könnyen másként is alakulhatott volna, ha a Jobbik visszalép az MSZP−P jelöltjével, Csabai Lászlónéval szemben. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár csak a szavazatok 40,34 százalékát szerezte meg. Most hárman szállnak versenybe Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1. választókerületében. Ismét elindul Lengyel Máté (Jobbik), aki legutóbb harmadik lett, a DK Fodor Istvánt, a Momentum pedig Csipkés József Istvánt nevezi az előválasztási versenyre.

Újbudán és Józsefvárosban is kiélezett verseny várható

Mint azt már korábban említettük, a legnagyobb előválasztási küzdelmek Budapesten várhatók, ahol akár mind a 18 választókerületet hozhatja az ellenzék. 2018-ban egyetlen budapesti körzetben sem tudott a Fidesz ötven százalékpont fölé menni, a legjobb eredményt Gulyás Gergely érte el a XII. kerületben, 42,71 százalékkal.

Ennek ellenére már most az látszik, hogy a legnagyobb erőforrásokat Budapesten fogják mozgósítani a pártok az előválasztásra.

Kiélezett verseny várható Újbudán (Budapest 2.), ahol Barabás Richárd (MSZP−P), Gy. Németh Erzsébet (DK) és Orosz Anna (Momentum) indul. Ugyancsak izgalmas lesz az előválasztás a II−III. kerületben (Budapest 4.). Itt Berg Dániel (Momentum), Kálmán Olga (DK) és Tordai Bence (MSZP−P) száll versenybe. Sokan figyelnek még a VIII−IX. kerületre (Budapest 6.), ahol egy minapi felmérés szerint Manhalter Dániel (DK) nyerhet, de nem sokkal van mögötte Demeter Márta (LMP), és még két civil jelölt is közbeszólhat: Csordás Anett (Momentum) és Jámbor András.

Az MSZP sokáig kitartott amellett, hogy ne tartsanak előválasztást azokban a körzetekben, ahol 2018-ban ellenzéki jelölt nyert. Ezt azonban nem fogadta el a többi párt. Jól láthatóan nagy tülekedés indult azokban a fővárosi körzetekben, ahol szinte borítékolható az ellenzéki mandátum. Így például abban a körzetben is bejelentkezett a DK (Keszthelyi Dorottya) és a Momentum (Naszádos Zsófia), ahol a legnagyobb arányban nyert legutóbb az ellenzék. A XIII. kerületben (Budapest 7.) közel 28 százalékponttal megelőzte Harrach Tamást az MSZP-s Hiszékeny Dezső.

Már több jelöltről lehet tudni a VII. kerületben (Budapest 5.), ahol a DK-s Oláh Lajos nyert legutóbb, és a X. kerületben, Burány Sándor körzetében (Budapest 9.) is.

A fővárosban egyelőre csak Varju Lászlónak, a DK országgyűlési képviselőjének (Budapest 11.) nincs kihívója az előválasztásra, de ez júliusig még könnyen változhat.

Az egyik legizgalmasabb előválasztási küzdelem minden bizonnyal a Hadházy Ákos – Tóth Csaba csörte lesz Zuglóban (Budapest 8.), vidéken pedig Czeglédy Csaba és Ungár Péter áll fej fej mellett Vas megye 1. körzetében a legutóbbi felmérés szerint. A vidéki körzetek közül a szentendrei központú, Pest megye 3. választókerületben már most nagy a tömörülés: Béres András (MSZP−P), Buzinkay György (Momentum), Király Miklós (DK) és Pál Gábor (Jobbik) is elindul.

Hadházy Ákos a Momentum sajtótájékoztatóján a Parlament előtt 2020 novemberében – Fotó: Bődey János / Telex
Hadházy Ákos a Momentum sajtótájékoztatóján a Parlament előtt 2020 novemberében – Fotó: Bődey János / Telex

Sok helyen már borítékolható az eredmény, a háttérben folynak a tárgyalások

Az előválasztási jelöltek listája napról napra bővül, de eddig a DK és a Momentum állt elő a legtöbb névvel.

  • Korábban a DK azt ígérte, hogy mind a 106 körzetben lesz jelöltjük, egyelőre azonban csak 78 körzetben kezdtek el kampányolni.
  • A Momentum máig 68 választókerületben nevezett meg jelöltet, de kérdésünkre azt mondták, hogy ez a szám még változhat, mert zajlanak a tárgyalások országos és helyi szinten.
  • Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke pedig arról beszélt nemrég, hogy a Párbeszéddel közösen 60-70 körzetben indulnak el, de konkrét számot nem mondott. Még csak pár napja kezdték el bejelenteni a jelöltjeiket.
  • Jakab Péter, a Jobbik elnöke a Telexnek adott interjúban korábban úgy fogalmazott, pártja mindenhol a legalkalmasabb jelöltet fogja támogatni. „Ha ez jobbikos, akkor persze őt, ha civil, akkor a civilt, ha viszont más párt tud kiállítani olyat, aki sokkal alkalmasabb másoknál, akkor őt.” A Jobbik szemmel láthatóan javarészt a vidéki körzetekre koncentrál, a fővárosban inkább más pártok jelöltjei mögé áll be.
  • A legcsendesebb egyértelműen az LMP, amely eddig mindössze 12 körzetben jelentett be indulót.

Az ellenzéki pártvezetők kedden megállapodtak az előválasztás menetrendjéről. Az első fordulót szeptember 18–26. között, a második fordulót pedig október 4–10. között rendezik. Arról is döntöttek, hogy a miniszterelnök-jelöltről kétfordulós választáson, míg a választókerületi jelöltekről egy fordulóban döntenek.

Mint azt az elemzésünkben is írtuk, a gyakorlatban a pártok sok helyen még az első forduló előtt megegyeznek a visszalépésekről. Láttunk is erre nem egy példát az elmúlt napokban: a Jobbik beállt a momentumos Szél Bernadett, az MSZP-s Kunhalmi Ágnes és a párbeszédes Szabó Tímea mögé, a Momentum a jobbikos Stummer Jánost, az MSZP pedig a jobbikos Kálló Gergelyt támogatja.

A pártok belső számításai szerint mind a 106 választókerületben lesz ugyan előválasztás, de

lényegi küzdelem és nyitott kérdés nagyjából egy tucat helyen lesz,

a többinél gyakorlatilag már előre borítékolni lehet a győztes nevét.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!