Öt hónap ellenzéki könyöklés jön, mielőtt összefognak Orbán ellen
2021. május 12. – 19:06
frissítve
- Megegyeztek az ellenzéki pártok vezetői az előválasztás részletszabályaiban kedden.
- A legfontosabb döntések között említhetjük, hogy a miniszterelnök-jelöltet két fordulóban választják, ami annak a jelöltnek kedvez, akinek maradnak tartalékai a második fordulóra: ez leginkább Karácsony Gergely főpolgármester lehet.
- A 106 egyéni választókerületben egy forduló lesz csak, ami azt jelenti, hogy a pártok háttéralkui fontos szerepet kapnak. Már látunk is példákat arra, hogy egy-egy párt más párt jelöltje mögé áll be.
- Sikerült a Momentumnak elérnie, hogy online is lehessen regisztrálni és szavazni, és a 17 évesek is részt vehessenek az előválasztáson.
- Kérdés, hogy a Fidesz milyen politikai választ ad az egész előválasztási szisztémára.
- Elemzés a Telexen 5+1 pontban az ellenzéki kirakós legfontosabb elemeiről.
Kedden eldőltek az ellenzéki előválasztással kapcsolatos utolsó kérdések is, avagy ahogy az előválasztást szervező hat ellenzéki párt (DK, Jobbik, Momentum, MSZP, LMP, Párbeszéd) a közös közleményében fogalmazott: „a kirakós utolsó darabja is a helyére került”. Valóban lényegi dolgok dőltek el, amelyek meghatározzák a következő hónapok politikai dinamikáját és az egyes pártok előválasztási stratégiáját és mozgásterét, így érdemes ennek a puzzle-nek az egyes elemeit részletesen is áttekinteni.
1. Öt hónap ellenzéki könyöklés jön
Összellenzéki szempontból és a jövő évi igazi választás szempontjából nagyon nem volt mellékes, mikor rendezik az előválasztást. Az eredeti tervek szerint már most tavasszal megtartották volna, így nagyjából mostanra már lett volna egyetlen közös miniszterelnök-jelölt és 106 jelölt, aki a Fidesz ellen kommunikál, politizál, harcol, kampányol. A járványhelyzet azonban közbeszólt, így az előválasztás őszre tolódott, most pedig végleges lett az időpontja:
„az első fordulójára 2021. szeptember 18–26. között, második fordulójára október 4–10. között kerül sor”.
Mindez azt jelenti, hogy a következő öt hónap – a politikai ráció és az ellenzéki szavazók indulata bármennyire is ezt igényelné – nem az Orbán Viktor elleni kampányról, hanem a belső játszmákról és konfliktusokról fog szólni. Bátran kölcsönözhetjük Molnár Zsolt MSZP-pártigazgató kifejezését: szerinte elkerülhetetlenül „lesznek kisebb-nagyobb könyöklések”. De korábban Márki-Zay Péter is utalt arra, hogy vannak nézeteltérések.
Bár az ellenzéki választók jó része számára lényegében mindegy, hogy ki lesz végül az egyes választókerületekben a befutó (a választókerületi kutatások azt mutatják, hogy a végső ellenzéki győztes jellemzően megkapja más pártok szavazatait is), a pártoknak nagyon nem mindegy, végül hány képviselőjelöltjük lesz és milyen körzetekben. Ahogy az sem mindegy, hogy a miniszterelnök-jelölti versenyben hol végez a politikus, aki arcot és karaktert ad az adott pártnak.
Vagyis nagy eséllyel számíthatunk arra, hogy nem várt helyeken buknak ki a pártok, illetve az egyes jelöltek közötti konfliktusok a következő öt hónapban – ahogy az Zuglóban például már meg is történt, itt például a Hadházy Ákos és Tóth Csaba közötti párharcban kezdett borulni az ellenzéki bili.
2. Kétszer lesz küzdelem a miniszterelnök-jelöltségért, és ez Karácsonynak kedvez
„A miniszterelnök-jelölt kiválasztása esetében kétfordulós lesz a választás, a második fordulóba a legtöbb szavazatot kapott három jelölt jut tovább”
– áll továbbá az ellenzéki pártvezetők megállapodásában. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az indulók első fontos feladata bejutni az első három közé. Jelenleg négy plusz egy név van a kalapban: a bejelentkezés sorrendjében Márki-Zay Péter, Jakab Péter (Jobbik), Fekete-Győr András (Momentum) és Dobrev Klára (DK), illetve a plusz egy név Karácsony Gergely (Párbeszéd – az MSZP és az LMP támogatásával), aki a hírek szerint a napokban jelenti be az indulását. Korábbi feltétele az volt, hogy legyen előválasztás, ez megvalósult.
A jelenlegi kutatások alapján az első három helyre Karácsonynak, Jakabnak, Dobrevnek és pár felmérés szerint akár Márki-Zaynak is lehet esélye, Fekete-Győrnek minden kutatás alacsony népszerűséget mér. A kétfordulós választás logikája pedig azt diktálja, hogy
a második fordulóban nagyot nőhet a harmadik helyezett alkupozíciója, hiszen egy esetleges visszalépéssel valakinek a javára eldöntheti az előválasztás végeredményét.
A lebonyolítási rendszer mindenesetre azt jelzi, hogy az első forduló után új meccs kezdődik: látni fogjuk, melyik két jelöltnek lehet igazán esélye, hogy vezesse az ellenzéki tábort. Itt nagyobb előnnyel indulhatnak azok a jelöltek, akik több szavazót tudnak megszólítani, mozgósítani. Hogy ne beszéljünk rébuszokban: Karácsony Gergely a kutatások szerint nagyobb tartalékokkal rendelkezik egy ilyen esetben, mint a megosztóbb politikusnak tekinthető Dobrev Klára vagy Jakab Péter.
3. Kevés választókerületben lesz kérdéses, ki lesz az ellenzéki győztes
„A választókerületi jelöltek esetében az első forduló időpontjában egyfordulós szavazás fog dönteni” – döntöttek a pártok. Ez azt jelenti, hogy itt a relatív többségi rendszer érvényesül: az lesz a győztes jelölt, aki a legtöbb szavazatot kapja az adott választókerületben – függetlenül attól, ha nem szavaz rájuk az ellenzékiek 50%-a. Itt olyan jelölteket kell indítaniuk a pártoknak, akik jól mozgósítanak, és nem kell törődniük azzal, hogy a politikus mennyire megosztó, vannak-e tartalékai, hiszen csak egy szavazás lesz. Nem lehet azzal számolni, hogy majd a második forduló előtt ki és kinek a javára lép vissza, az alkufolyamatokat még az első forduló előtt kell lezárni.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a pártoknak érdekük még az első forduló előtt megegyezni a visszalépésekről („én visszaléptetem a jelöltemet A körzetben, ha cserébe B körzetben te lépsz vissza a javamra”), hiszen így előre tudnak gondoskodni arról, hogy ne oszoljanak meg a voksok. Láttunk is erre nem egy példát az elmúlt napokban: a Jobbik beállt a momentumos Szél Bernadett, az MSZP-s Kunhalmi Ágnes és a párbeszédes Szabó Tímea mögé, a Momentum a jobbikos Stummer János, az MSZP a jobbikos Kálló Gergely mögé állt be és így tovább.
Olyannyira lesznek még ilyenek, hogy a pártok belső számításai szerint mind a 106 választókerületben lesz ugyan választás, de
lényegi küzdelem és nyitott kérdés nagyjából egy tucat helyen lesz: a többinél gyakorlatilag előre borítékolni lehet a győztes nevét.
Hogy ismét ne rébuszokban beszéljünk: már most kockázat nélkül le merjük írni, hogy a budaörsi vk-ban a momentumos Szél Bernadett, a XVIII. kerületben az MSZP-s Kunhalmi Ágnes, a XX. kerületben az MSZP-s Hiller István, Békéscsabán a jobbikos Stummer János, Dunaújvárosban a jobbikos Kálló Gergely lesz a jelölt (lesz majd erről is részletesebb elemzésünk). Míg nyitott kérdés, hogy ki kerül ki győztesként a budapesti II–III. kerületi választókerületben (a Kálmán Olga – Tordai Bence – Berg Dániel trió közül), a XI. kerületben (Gy. Németh Erzsébet – Orosz Anna – Barabás Richárd küzdelem kezdődött) vagy éppen Szombathelyen (Czeglédy Csaba – Ungár Péter meccs zajlik).
4. Teljesült a Momentum online-álma, de mire mennek vele?
A nyilvánosság előtt egy kérdésről zajlott hangosabbnak nevezhető vita a pártvezetők között: csak személyes lehet a részvétel, vagy megnyissák az utat a pártok az online részvételnek. A kizárólagos személy részvételt a DK és az MSZP támogatta, mert szerintük így nehezebb meghekkelni az előválasztást; és a jövő tavaszi „éles választási helyzetben” is személyes jelenlét szükséges, nem árt trenírozni erre az ellenzéki választókat.
A Momentum ezzel szemben azzal érvelt, hogy a 21. században már nem elrugaszkodott ötlet, hogy neten intézzük az ügyeket, a külföldi szavazókat csak online lehet bevonni, és a kiszámíthatatlan járványhelyzet miatt az egészségügyi kockázatokra is figyelni kell. A háttérben persze politikai érdekek is húzódtak: a személyes mozgósítás inkább a DK és az MSZP terepe, míg az online térben várhatóan jobban tudnak mozgósítani a fiatalabb szavazókra építő momentumosok.
A vita a Momentum sikerével zárult, a pártvezetők bejelentették:
„lehetőség lesz mind online, mind személyesen a választóknak előregisztrálni és szavazni az előválasztáson”.
Vagyis otthon a karosszékből is lehet majd regisztrálni, szavazni, ami főleg akkor válik jelentős eszközzé, ha a járvány esetleges negyedik hulláma miatt a kormány és a parlament meghosszabbítja a veszélyhelyzetet és korlátozza például az utcai tömörüléseket.
De mit jelent ez politikai szempontból? A Momentum így kétségtelenül jobban be tudja vonni a fiatalabb híveit (ráadásul eldőlt, hogy a most 17 évesek, jövőre már szavazókorúak is kapnak előválasztási választójogot), ám ugyanez igaz a többi pártra is. Vagyis az előválasztás továbbra is a háttéralkuk és mozgósítási képességek versenye marad.
5. Máris épülnek a frakciók
A hat párt azt is eldöntötte, hogy gyakorlatilag kizárja a pártoskodástól ódzkodó civileket az előválasztásból. A közleményben ez áll:
„az előválasztáson az vehet részt jelöltként, aki a jelentkezéssel egy időben nyilatkozik arról, hogy parlamentbe kerülés esetén melyik párt frakciójához fog csatlakozni a hat közül (illetve a kiválasztott frakciók is megadják a jelöltnek a befogadó nyilatkozatot”.
Mindez azt jelenti, hogy még a legfüggetlenebb független indulónak is nyilatkoznia kell vagy illik arról, melyik párt áll hozzá a legközelebb. Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt a Telexnek elmondta az ezzel kapcsolatos dilemmáit, de ő is választ frakciót – csak ezt nem szeretné előre közölni.
A kikötésnek nemcsak a hat párt politikai szempontjai miatt van jelentősége, hanem közjogi szempontból is. A parlamenti munka ugyanis alapvetően a frakciókra épít, a független képviselőknek sokkal kevesebb jogkörük van nemcsak az érdekeik érvényesítésére, hanem egyáltalán témák felvetésére, megszólalásra. Vagyis az összellenzék érdeke, hogy ne sok-sok független képviselő üljön a parlamentben, hanem frakciókban dolgozzon mindenki. Ugyanakkor itt is érvényesül a pártok egyéni érdeke: minden párt elkezdte számolgatni, hány biztos jelöltje van, mekkora lehet a frakció a majdani Országgyűlésben – mindez azt is jelenti, hogy az előválasztáson várhatóan fogunk találkozni olyan esetekkel, amikor meglepődünk, hogy egy-egy jelölt miért az adott frakcióban köt ki.
5+1. A Fidesz egyelőre nehezen ad politikai választ az előválasztásra
Plusz egy pontként hozzuk elő az előválasztással kapcsolatban a Fidesz hozzáállását, mert az ellenzéknek nyilván sokadlagos szempont, de magát az eseményt nagyban befolyásolja, hogy a Fidesz hogy reagál rá. Itt nemcsak arra kell gondolni, hogy a Fidesz és a kormánypárthoz közel álló média hogy akarja felerősíteni az ellenzéki belső konfliktusokat, lesznek-e olyan jelenségek, amelyek beavatkozási kísérletnek tekinthetők, hanem arra is utalunk, hogy a Fidesz mint párt milyen politikai választ ad a teljes előválasztásra.
A Fideszben jó ideje egyszerű logika mentén dől el a jelöltek személye: a választókerületi elnököket Orbán Viktor magához hívatja, és jelöltekké válnak, a Fidesz-kongresszus pedig szinte 100%-kal Orbán Viktort választja meg miniszterelnök-jelöltnek. Kérdés, hogy ebben lesz-e, lehet-e változás, vagy ha nem, akkor a kontraszt kinek kedvez majd. Eddig a Fidesztől annyit láttunk, hogy a fideszes polgármesterek sorra szólították fel a településükön az ellenzékieket, hogy a járványhelyzet miatt ne versengjenek egymással. A kérésüket nem hallotta meg senki.