Dobrev Klára: Nincs Gyurcsány-kérdés, Orbán-kérdés van

2021. május 10. – 07:05

frissítve

Dobrev Klára: Nincs Gyurcsány-kérdés, Orbán-kérdés van
Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva
  • Azt mondja magáról, ő lesz az ország első női miniszterelnöke, mert az elmúlt években olyan tapasztalatokat és tudást szerzett, ami a Fidesz utáni sikeres kormányzáshoz kell.
  • Biztos abban, hogy az elmúlt években felhalmozódott milliárdos vagyonokkal kezdeni kell majd valamit; ez nem adózásról, hanem az igazságosságról szól.
  • Magyarországnak nem érdeke ellenségeskedni Oroszországgal és Kínával, de az sem, hogy kiszolgáltatott viszonyba kerüljön velük.
  • Ha a Kossuth rádióban az ellenzék is ugyanannyi felületet kapott volna, mint a jelenlegi kormányfő, akkor Orbán még választást sem tudott volna nyerni.
  • Az országjárás a járvány idején sem volt elkerülhető, de állítja, nem fertőzött meg senkit.
  • Az Orbán-kormány járványkezelése emberéletekbe került, az ellenzék eközben mutatott alternatívát, csak a sajtótájékoztatóikról nem eléggé számol be a sajtó.
  • 2022-től Gyurcsány Ferenc országgyűlési képviselő lesz, mint sokan mások, de tanácsokat elfogadna tőle is miniszterelnökként.
  • Interjú Dobrev Klárával, a DK miniszterelnök-jelöltjével.

Miért pont most szállt be az előválasztási kampányba?

Ez egy nagyon felelősségteljes döntés. Éppen időben vagyunk, nagyjából egy évünk van még a választásig, ami elegendő idő arra, hogy az ellenzék még jobban össze tudjon kovácsolódni. De tény: az elmúlt egy év kormányzati teljesítménye, főként a járvány idején tapasztaltak, az államigazgatás teljes szétesése, az a lelketlen és szolidaritásmentes kormányzás, ami a Fideszre jellemző, nagyban erősítette és gyorsította bennem a döntési folyamatot. Ez nem egy egyszemélyes döntés, a Demokratikus Koalíció különböző testületeinek is állást kellett foglalniuk, így ez tényleg mostanra vált véglegessé.

Mikor merült fel először, hogy ön legyen a jelölt?

Sok-sok évvel ezelőtt, amikor a Demokratikus Koalíciót létrehoztuk, rengeteget jártam az országot, érveltem, biztattam, erőt adtam a támogatóinknak. Ebben az időszakban és azóta folyamatosan sokan és sokszor kérdezték tőlem, mikor leszek végre politikus, mikor lépek ki a politikai nyilvánosságra. Már az európai parlamenti (EP) listavezetés is ilyen hosszadalmas, alapos mérlegelés eredménye volt. És azt hiszem, az ilyen felelősségteljes döntéseket így is kell meghozni, átrágva, átbeszélve és végül, minden szempont mérlegelése után.

Férje, Gyurcsány Ferenc fejéből pattant ki az ön szerepvállalása a DK színeiben, vagy inkább ön ambicionálta ezt?

Egyik sem. Mint mondtam, a Demokratikus Koalíció közösségében engem már nagyon régóta kapacitáltak erre. Természetesen a férjem is mindig bátorított, és mindig ott állt mögöttem. Úgy működünk, mint minden normális házaspár, megbeszéljük a döntéseinket.

Mi szólt az indulása ellen?

Egy országot vezetni, különösen Orbán után, és különösen a mostani válság után, felelősségteljes feladat. Erre csak akkor szabad vállalkozni, ha az ember érzi és tudja, hogy képes megcsinálni azt, amire az országnak szüksége van. Hogy az a program, amit összerakott a fejében, és azok a feladatok, amiket lát, az fog Magyarország számára kiutat jelenteni a mostani helyzetből. Amikor eljut az ember erre a pontra, akkor már úgy tűnik, hogy nem is lehetett volna soha másképpen dönteni.

És mi szólt mellette?

A szakmai tapasztalat és tudás, amit az elmúlt évtizedekben megszereztem, pontosan az, ami kell a Fidesz utáni sikeres kormányzáshoz. Az elmúlt évtizedeket az államigazgatásban töltöttem. Dolgoztam a magyar közigazgatásban, és tanácsokkal láttam el számos más ország kormányát. Láttam jól működő és láttam szétesett államokat is. És azt is láttam, hogyan lehet felépíteni egy szétesett közigazgatást. Közgazdászként és jogászként azt is tudom, mi mindent kell tenni, hogy azt az elképesztő lopást, közvagyonkirablást, ami itt az elmúlt időszakban, különösen az utóbbi hónapokban történt, vissza lehessen fordítani.

Látja magát, mint Magyarország első női miniszterelnöke?

Igen.

Ez ebben az országban ma elképzelhető?

Mindenki számára elképzelhető lesz, amint női miniszterelnök lesz Magyarországon 2022-ben.

Ön lesz az?

Én leszek az. Amikor körbenéz a környező országokban – nem kell Nyugatra menni, vagy a skandináv országokig, csak a szomszédba –, a környezetünkben mindenhol volt már női miniszterelnök vagy államelnök. Magyarország éppen úgy készen áll női miniszterelnököt megválasztani, mint bármelyik szomszédunk. Igaz, Magyarországon ma egy macsó, hímsoviniszta vezetés uralkodik, de maga az ország sokkal nyitottabb, modernebb, felvilágosultabb.

Ez az ország egyszerre vágyik békére és határozottságra. Egyszerre vágyik empátiára, és olyan erőre, amely szükség esetén drasztikus is tud lenni. Ez a kettősség természetesen megvan, és ennek a kettősségnek egy nő pontosan ugyanolyan jól meg tud felelni, mint egy férfi.

Közben azt hogyan veszi, hogy mindig viszonyítják, méghozzá nőként csatolják valakihez: a férjéhez vagy akár a szüleihez?

A Fidesz által vezérelt közbeszédben azt, hogy valaki nőként, feleségként önálló karrierrel rendelkezik, és még politikai ambíciói is vannak, nehéz elképzelni. De ez csak az ő verziójuk az országra, a valóság ennél ezerszer jobb. Magyarország jobb a kormányánál: többségben vannak azok a férfiak és nők, akik számára természetes, hogy a nők is dolgoznak, versenyeznek, és számos területen éppolyan sikeresek, mint a férfiak. Baj az ország vezetésével van, és azzal a kontrollált nyilvánossággal, amelyben alig juthatnak szóhoz azok, akik Karikó Katalint nem asszonyságnak tartják, hanem nemzetközi hírű, nagy tudósnak...

A társadalomban nincs benne ez az attitűd, csak a Fideszben?

Biztos benne van ez is. De a többség másképp látja. Egy ország vezetésének éppen az az egyik legnagyobb felelőssége, hogy a társadalom, az emberek hangulatainak melyik részére próbál ráerősíteni: a szolidaritásra vagy az önzésre; a gyűlöletre vagy az egymáshoz való odafordulásra. Az idegenekkel szembeni bizalmatlanságot vagy a nyitottságot akarja-e erősíteni. Ebben a politikának kitüntetett a felelőssége, különösen egy olyan országban, ahol a politikán kívül gyakorlatilag megöltek minden olyan intézményt, amely még hatással lehet az emberek gondolkodására.

Fotó: Huszti István / Telex

De akkor a nők érvényesülését, mondjuk vezető beosztásba kerülését érintő magyarországi, nehezítő tényezők nem a társadalomból fakadnak?

Vannak ilyen és olyan beidegződések is. Ám a politikának a pillanatnyi nyűgök megoldása mellett arról kell szólnia, hova szeretnénk eljutni, milyen országot szeretnénk hátrahagyni a gyerekeinknek, az utókornak. És abban a pillanatban, ha így tesszük fel a kérdést, többé nem kötnek gúzsba mai előítéletek, bosszúságok. Menni kell előre: ha azt akarom, hogy ez egy olyan ország legyen, ahol mindenki egyenlő, ahol a nőknek ugyanannyi joguk legyen, mint a férfiaknak, akkor ezért meg kell dolgozni.

Fantasztikus azt látni, hogy a Demokratikus Koalíción belül azoknak, akik dolgoznak ennek a közösségnek a sikeréért, jelentős része nő. Akik ott vannak a hétköznapokban az emberek között, beszélgetnek, szórólapoznak, pultoznak, kopogtatnak, tehát szervezik ennek a pártnak az életét.

És látom persze, párton belül is: magukat a nőket is bátorítani kell arra, hogy menjenek, hogy ne hallgassanak, és főként ne hallgassanak azokra a hangokra, mint Orbáné – hogy is mondta? –, hogy a politika nem nőknek való. Dehogynem. Pont annyira való a nőknek, mint a férfiaknak.

Leegyszerűsödött a kérdés: diktatúra vagy demokrácia

Mit tenne Magyarország első női miniszterelnökeként?

Temérdek feladat vár ránk. Tudatosan nem fogalmazok úgy, hogy első nap, harmadik nap, első száz nap, mert a köztársaság és az igazság helyreállítása, a szétvert államigazgatás újjászervezése óriási feladat. Miközben számos területen már kész terveink vannak, nem győzöm hangsúlyozni, hogy kormány-, illetve választási programot a koalíciós partnerekkel közösen fogunk hirdetni. Viszont már most is nagyon szívesen beszélek az én szívügyeimről, azaz mindarról, amik számomra a legfontosabbak. Másfelől az udvariasság, a koalíciós társakért érzett felelősség, azaz a politikai felelősségtudat azt követeli meg, hogy a kormány programját a koalícióban részt vevő pártok majd közösen tárják Magyarország nyilvánossága elé. Ez egy koalíciós kormány lesz, és fontos, hogy már az első pillanattól kezdve, a felkészülésben is így működjünk.

Akkor mik az ön szívügyei?

Van három terület, ahol meggyőződésem szerint azonnal lépnünk kell. Az első, hogy csak az az ország tud versenyképes lenni a 21. században, amely képes az országban élő embereket közösségként összetartani. Ahol elviselhetetlenül nőnek a vagyoni, jövedelmi különbségek, az az ország nemcsak ketté-, hanem le is szakad.

Ez egy progresszív adórendszert jelent?

Például azt is, igen, mert az, hogy egy 2-3 millió forintot kereső ember ugyanakkora adókulccsal adózik, mint a 150 ezer forintot kereső, szerintem nincs rendben. De erről szól a családi pótlék növelése vagy a nyugdíjszámításnál a svájci indexálás visszaállításának terve is.

De ilyen lehet például egy vagyonadó is: tehát hogy fizessenek a gazdagok?

Ez is egy olyan kérdés, amelyről először is a koalíciós partnerekkel kell tárgyalnunk és megállapodnunk. Az biztos, hogy azokkal a milliárdos vagyonokkal, amelyek az elmúlt években itt felhalmozódtak, kezdenünk kell valamit. Paloták nőttek ki a semmiből magánrepülőgépekkel, jachtokkal, és még nem is tudom, mivel. Ez a puszta adózásnál többről, ez az igazságosságról szól. De ugyanígy elsők között kell lépni az egészségügyben és az oktatásban is. Hogyan működhet jól az az ország, ahol az elit kimenti a gyerekeit magán- vagy egyházi iskolákba, vagy megvásárolja a drága magánegészségügyi szolgáltatást, miközben a tömegnek, avagy a sokak Magyarországának meg ott maradnak az egyre lepusztultabb állami intézmények, az egyre leterheltebb, egyre kiégettebb közalkalmazottakkal?

De akkor Botka László annak idején meghirdetett programja összeegyeztethető az ön, az önök politikájával?

Ezen a világ már régen túl van. Nézzék meg, miről beszélt a múlt héten Joe Biden amerikai elnök! Az USA-ban, amelynél liberálisabb gazdaságot nehéz lenne elképzelni, a demokrata elnök programjának egyik kulcskérdése mégis az, hogy nem szakadhat tovább ketté az Egyesült Államok társadalma. Ugyanezt látom Európában, nem lehetünk a kiváltságos kevesek és a küszködő sokak világa. Nem lehet fenntartani a szabadpiac működését úgy, ha megengedjük, hogy brutális jövedelmi, egzisztenciális különbségek szakítsák szét belülről a nemzeteket. És ez az Európai Unió mainstream politikájának alapja is, beleértve a konzervatív néppártot, a zöldeket, a liberálisokat és természetesen a szociáldemokratákat.

Igen, de amikor Botka László bejelentette a programját, az ön pártjának az elnöke azt mondta a tévében, hogy ő abban az évben több adót fizetett, mint amennyit Botka egész életében keresett. Tehát akkor azért nem úgy tűnt, hogy túl lennének ezen a dilemmán...

Nem akarok régi vitákat felmelegíteni, mert nem visz sehova. Laci akkori kijelentésének a bűnbakképzőnek, fenyegetőnek érezhető hangnemét kifogásoltuk. Ugye hallják, én nem mondom ki azt a szót, hogy gazdagok vagy szegények? Nem ezekről a kifejezésekről szól a történet, hanem arról, hogy együtt tudunk-e tartani egy társadalmat, vagy bomlasztjuk azt. És természetesen azok, akik erkölcstelenül szerezték a vagyonukat, teljesen más megítélés alá tartoznak, mint azok, akik egyébként piaci körülmények között, nem állami közbeszerzések vagy uniós támogatások részrehajló kiosztásából gazdagodtak meg, túlárazott megrendeléseken. Ez az alapvető gondolat, hogy nem szabad megosztani a társadalmat, végigkísérte a Demokratikus Koalíció politikáját megalakulása óta, mára pedig mindazt, amit mindig hirdettünk, a politika fősodrává vált.

A másik két prioritása is ilyen konszenzusos?

A második szívügyem, hogy az ország egyben tartásához az államigazgatás visszaépítése elengedhetetlen, hiszen láttuk, hogyan esett szét ez a rendszer, akár csak az elmúlt évben, és hogy mindez hova vezetett. A harmadik pedig az ország nemzetközi tekintélyének visszaállítása. Nem fogjuk tudni érvényesíteni a magyar érdekeket, ha ugyanilyen pária lesz a magyar miniszterelnök Európában és Amerikában. Semmilyen érdekünk nem fűződik ahhoz, hogy Kína és Oroszország felé forduljunk teljes gőzzel, és hátat fordítsunk a természetes szövetségeseinknek. Ebben a magyar emberek túlnyomó többsége támogat minket.

A kínai és orosz befolyás elleni fellépés tehát miniszterelnöki programpont lehet?

Lassan mondom, hogy Orbán Viktor is megértse: nem leszünk kínai gyarmat. Afrikában és Dél-Amerikában ezer példát láttunk olyan típusú ügyletekre, amelyeket Orbán mostanában kötött.

Az ország sok évtizedre történő kiszolgáltatottsága kínai és orosz hitelekkel egészen egyszerűen tarthatatlan. Ezeket a szerződéseket a többi ellenzéki párttal egyetértésben fel fogjuk mondani 2022-ben. Itt nemcsak pénzről, hanem a politikai függetlenségünkről is szó van.

Annak idején ön és a férje is találkozott Vlagyimir Putyinnal, emlékezetes fotók születtek, ahogy Putyin simogatja Totó kutyát. Most milyen kapcsolatot tartanának fenn az orosz elnökkel?

Politikákat és nem politikusokat támogatunk. 2008–2009-ig Putyin és Oroszország állandó meghívottja volt az EU–NATO-csúcstalálkozóknak, mindenki azt érezte, hogy szépen, lassan egy demokratikusabb berendezkedés felé tolja azt a hatalmas országot. Putyin politikája azonban 2010 után drámaian megváltozott. Valahol a duma- és az elnökválasztások környékén – ahol nagyon sok csalás merült fel –, Putyin elkezdett önkényuralmat kiépíteni magának. Magyarországnak nem érdeke senkivel ellenségeskedni; sem Oroszországgal, sem Kínával, de az sem áll érdekünkben, hogy kiszolgáltassuk magunkat bárkinek. Az új kormánytól sokkal erőteljesen euroatlanti integrációra számíthatnak a valódi szövetségeseink.

Említette az egzisztenciális megosztottságot, de az ideológiai törésvonalakra is érdemes kitérni. A DK egy megosztó párt, Gyurcsány Ferenc vagy akár ön pedig kifejezetten megosztó politikusok. Nagyon népszerűek a saját táborukban, de magas az elutasítottságuk más pártok szavazói körében. Hogy lehet ebből a pozícióból nemzetegységesítő programot hirdetni?

Aligha tud nekem sikeres, ám nem megosztó politikust mondani. De nem akarom ennyivel elintézni. Gyurcsány és a DK a Fidesz legádázabb ellenfele már több mint egy évtizede, akiket Orbán szerint politikai értelemben meg kell ölni. Nem fog sikerülni.

Nincs középút vagy mosolygós kompromisszumkeresés az orbáni politika és az ellenzék polgári demokratikus politikája között. Ezért a nemzet nem is egyesíthető valahol középen. Diktatúra vagy demokrácia, mára leegyszerűsödött a kérdés.

Az Európa-párti nyugatos politikát kell erős többséggé szervezni Magyarországon. Ahhoz pedig nem langyosság, hanem erő kell, amelyet szabad és tisztességes versenyben kell létrehozni. Ezt hívjuk demokráciának.

Fotó: Huszti István / Telex

Itt azért nincsenek hevesebb érzelmek?

Egy normális demokráciában nem muszáj minden ügyben, mondjuk az egy- vagy többkulcsos adózásról folyó vitában is egymás torkának ugrani. Sokan azt mondják, mi, magyarok, már csak ilyenek vagyunk, de én ebben nem hiszek. Amit ma gyűlölködésben látunk, az a Fidesz műve. De szerintem ezt rázzuk le magunkról! Ha valamit vissza kell adni ennek az országnak és a magyar politikai közbeszédnek, az a vita.

Attól még, hogy nem mindenben értünk egyet, hogy vitatkozunk, az jó dolog. Az pedig, hogy a végén kompromisszumra jutunk egymással, az az erő és az önbizalom jele, nem a gyengeségé.

Ha valamit szeretnék 2022 után, az az, hogy ezen lépjünk végre túl. Ez az ország tudott vitatkozni; én pontosan emlékszem, hogy mekkora és egyébként milyen kulturált viták folytak a felsőoktatás vagy az egészségügy átalakításáról a rendszerváltástól kezdve.

2010 előtt kulturált viták voltak?

Nagyon sok, emlékezzenek csak vissza, hogy az újságokban, tévékben, rádiókban milyen intenzív szakpolitikai vita folyt. Sőt, gyakran – ha nem is mindig – még az Országgyűlésben is folytak jó viták. És a politika erről szól: a közös dolgainkról, az egészségügy, az oktatás, az adórendszer ügyeiről és az ezekről folytatott vitákról. Akkor is a többség döntött, de előtte meghallgatta mások érveit, nyilvános vitában védte meg a saját álláspontját, és bár minden álláspont nem győzhet, de minden vélemény számított, és ezekről a média beszámolt.

2010 előtt nemcsak viták voltak, hanem működött a parlamentarizmus is. Mára a parlamentben a durva ordítozás, azon kívül a síri csönd maradt. Nem beszélhet nyilvánosan egy járvány kellős közepén az orvos. Nem tájékozódhat hitelesen az állampolgár arról, hogy mi történik a kórházainkban. Ma Magyarországon a demokrácia hiányába emberek halnak bele!

Ez ön szerint a kétharmad miatt változott meg?

Ez Orbán Viktor stílusa miatt változott meg. Orbán 2010 után rájött, hogy a politikai, kormányzati teljesítményével nem nagyon tud választást nyerni. Arra jött rá, hogy muszáj beszűkíteni a közbeszédet, nem beengedni oda a mások hangját és a vitát, mert csak akkor tudja megőrizni a saját szavazóbázisát.

Ha a Kossuth rádió reggeli műsorában én vagy bármely ellenzéki társam ugyanannyi nyilvánosságot kapna, mint Orbán, vagy ha arról szólna a közszolgálati média, hogy Orbánnak ez a véleménye, az ellenzéknek pedig ez az alternatív álláspontja és javaslata, akkor Orbán Viktornak nemhogy kétharmada nem lenne, de választást sem tudott volna nyerni.

A szabad választás előfeltétele, hogy tudok arról, milyen döntési lehetőségeim vannak. Emlékeznek a felmérésre, hogy az emberek kétharmadának nem volt tudomása arról, hogy egész Európában a lakosság számához képest Magyarországon haltak meg a legtöbben? Erről a súlyos nemzeti tragédiáról Orbán médiabuborékjában egyetlen szó sem esik.

Nem számít, mit mond a Fidesz

Ha már említi a járványt. Mennyire volt szerencsés az országjárása, melynek idején meg is fertőződött, és a Fidesz azóta is azzal támadja: végigfertőzte a fél országot? Nem lehetett volna elkerülni ezeket a találkozásokat járvány idején?

Először is: nem fertőztem meg senkit, sehol. Mindig, mindenhol betartottam és betartok valamennyi járványügyi szabályt, az interjúnk alatt is csupán a fotózás idejére vettem le a maszkomat, egyébként pedig, ahogy másban, ebben is eleget teszek a jogszabályi kötelezettségeimnek. De ha már így kérdezik, az egy fontos szempont, hogy noha a napjaim jelentős része nekem is online zajlik, az igazán őszinte beszélgetésekhez mégis jó, sőt kell találkozni.

A jó politikus meghallgatja, végighallgatja az embereket, mert csak úgy lehet jó döntéseket hozni. Az egy politikus halála, amikor bezárkózik, és nem találkozik mással, csak a tanácsadói által elkészített sajtószemlékkel. Ami nem mindig kellemes, nagyon nehéz is lehet néha, és természetes, hogy nem tud mindig, mindenben mindenkivel jót tenni. Addig tud a politikus józan maradni, amíg folyamatosan szembesíti saját magát és a politikáját azoknak az embereknek a véleményével, akiket képvisel.

Beoltatná magát a Sinopharmmal vagy a Szputnyikkal?

Én kifejezetten az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által hitelesített oltóanyaggal oltatnám be magam, az édesanyámat, és a gyerekeimet. Ennek nagyon egyszerű az oka: abban a pillanatban, amikor egy ország miniszterelnöke veszi a bátorságot magának, és kiveszi a döntési lehetőséget és jogot független szakmai szervezetek kezéből, mint ahogy az megtörtént a földrajzi-névbizottságról elkezdve az akadémián át, és sorolhatnánk még hosszasan, megengedhetetlen felelőtlenséget követ el tízmillió állampolgárral szemben.

Ráadásul a vírus elleni védekezést is, mint minden mást, a magyar miniszterelnök valamiféle sportversenynek fogta fel az oltóanyagok szempontjából, miközben mintha mellékes probléma lett volna, hogy tízezrek haltak és halnak meg. Hogy van az, hogy azokban az országokban, ahol az EMA által engedélyezett oltóanyagokkal oltottak és oltanak, tizedannyian haltak meg, mint Magyarországon!? A kormány felelőssége emberéletekben mérhető ebben a járványban.

Ön szerint a keleti oltóanyag nem ment életet?

Honnan tudnám, vagy honnan tudná bárki is, amikor az Európai Gyógyszerügynökség sem tudhatja, mert nem mutatták meg neki? Miközben bőven elegendő oltóanyag van ma már Magyarországon ahhoz, hogy mindenkit beoltsunk, aki fel akarja venni a vakcinát, aközben azt az iszonyú energiát és közpénzt, amit politikai PR-ra, kampányokra és túlárazott beszerzésekre fordított a kormány, arra is fordíthatta volna, hogy például tömegesen teszteljen, vagy kifizesse a 100 százalékos táppénzt, hogy az emberek otthon maradhassanak. Az egészségügyben is jobban jártunk volna, ha kormány nem csinál mást, mint meghallgatja a magyar orvosi kamarát.

De nem látja hibának, hogy a DK a keleti vakcinák ellen kampányolt, és ezzel is támadási felületet adott a Fidesznek?

A DK soha nem a vakcina származási helyét nézte, hanem kizárólag azt, hogy az erre a célra létrehozott és a politikától független szakhatóság bevizsgálta-e a vakcinát, vagy sem.

Amikor a mostani kormány megbízható vizsgálati eredmények híján vásárol vakcinát, az olyan, mintha a magyarok életét feltenné a rulettre.

Ha a golyó a piroson áll meg, szerencséje van, ha a kéken, nemzeti tragédia. Ez nem felelőtlen, hanem ez bűnös kormányzás.

Nem számít, hogy mit mondanak önökről?

Nem. Fel vagyunk készülve arra, hogy bármit mondunk, a Fidesz mindenért és annak az ellenkezőjéért is támadni fog. Éppen ezért ezzel egyáltalán nem foglalkozunk. Nem a Fideszt, hanem az európai Magyarországot akarjuk megnyerni szövetségesünknek.

Ha ön a miniszterelnök, mit csinált volna Orbán helyében?

Ha kívánja, szívesen megismétlem: Először is folyamatos és tömeges teszteléssel és kontaktkutatással fékeztem volna a vírus terjedését, és százszázalékos táppénzt adtam volna, hogy az emberek tényleg otthon tudjanak maradni. Az orvosi szervezetekkel közösen még nyáron felkészítettük volna az egészségügyi intézményeket, hogy amíg csak lehet, a szokásos orvosi tevékenységeket is lehessen folytatni. Az első hullám sokkja után a második és harmadik hullámban minden európai ország jobban teljesített, mint Magyarország. Nincs a Földön még egy olyan ország, ahol lakosságarányosan olyan sokan haltak meg, mint nálunk.

A sajtó felelőssége és az alternatíva

Az ellenzék jól teljesített a járvány alatt? Elég jól mondták el az álláspontjukat, és mutattak rá a kormányzati hibákra?

Az ellenzék ebben a helyzetben akkor felelős, ha nemcsak kritizál, hanem javaslatokat is tesz. Rengeteg online eseményt szerveztünk, és mindennap tartottunk sajtótájékoztatókat is, ahol részletes intézkedési tervet, programot tettünk le az asztalra. Nemcsak mi, a DK, hanem mindenki más is, sokszor az ellenzéki pártok együtt, egységben. Egy normális országban, ha tartunk egy sajtótájékoztatót, arról beszámol a sajtó, már csak azért is, hogy az olvasói tudomást szerezzenek arról, hogy mi az ellenzék véleménye. Ez az, amit egy ellenzéki párt tehet: megmutatja az alternatívát, felhívja a figyelmet, nyomást gyakorol. Nagyon remélem, hogy az elkövetkező egy évben a sajtó is egyre többet és többet fog tudósítani arról, hogy van kormányzóképes alternatíva ma Magyarországon a Fidesszel szemben.

Van egy olyan helyzet, hogy a Fidesz közvetlen kontrollja alatt áll ötszáz sajtótermék, illetve a pandémia idején korlátozottak/megváltoztak a politizálás lehetőségei. Ebben a keretben mennyire volt innovatív, hogy mindennap tartottak sajtótájékoztatókat?

Sok minden mást is csináltunk, a sajtótájékoztató önöknek, újságíróknak szól. Ez is a dolgunk: egy politikai erő elmondja, ő hogyan oldana meg egy válságot, igyekszik javaslatokat adni a hatalomnak is, és a meghívott sajtó erről vagy tudósít, vagy – mint oly sokszor – nem tudósít. Az ellenzék online aktivitása – így a Demokratikus Koalícióé is – nagyságrendeket nőtt.

Jól érzékeljük, hogy van abban valamennyi szemrehányás, hogy a sajtó nem foglalkozik eleget az ellenzék megszólalásaival?

Inkább egy nagyon erős reménykedés abban, hogy miután a következő egy évben nem számíthatunk a közszolgálatinak hazudott médiára, a független sajtó feladatának fogja érezni, hogy bemutassa a választóknak, hogy van itt egy másik politikai alternatíva is.

Ma Magyarországon a független sajtó tudja csak betölteni azt az űrt, amely a közszolgálat hiányából fakad.

Milyen lenne az ön miniszterelnöksége idején a magyar nyilvánosság?

Az elmúlt egy évben a sajtószabadság hiányába is belehaltak emberek Magyarországon. A 27 ezer ember halálának egy része azért következett be, mert az orvosoknak tilos volt nyilatkozniuk, az újságírók nem mehettek be a kórházakba, hogy bemutassák a valós helyzetet. A sajtószabadság nem csak egy divatos fogalom. Ahol nincs sajtószabadság, ott nem lehetséges jó kormányzás sem.

Mit kezdene konkrétan az évi 120 milliárd forintból működő közmédiával? Vezetőket váltana? Éppúgy kinevezné a saját kádereit, mint ahogyan a Fidesz tette?

Olyan intézményeket kell felépíteni, amelyekben pártállástól függetlenül soha, senki nem tudja azt többet megcsinálni, amit a Fidesz.

Milyen miniszterelnök lenne Gyurcsány Ferenchez képest?

2022 után teljesen más világ jön Magyarországon. Az ország történetében először egy széles, nemzeti koalíciós kormányzás lesz, amiben jobboldal, baloldal, liberálisok, zöldek együtt fognak dolgozni. Ez más technikát és más stílust is igényel, mint 2010 előtt. Biztosan nehéz lesz egy ekkora koalíciót kormányozni, minden döntést sokszor végig kell beszélni, de éppen ezért is jobb döntéseket fogunk hozni.

Fotó: Huszti István / Telex

Ha ön lesz a miniszterelnök, akkor Gyurcsány Ferenc a háttérből fog tanácsokat adni? Olyan lesz önnek, mint mondjuk Habony Árpád Orbán Viktornak?

2022-től Gyurcsány Ferenc országgyűlési képviselő lesz, mint sokan mások.

De kérne tőle tanácsot?

Persze! Mint ahogy sokat fogok beszélgetni Fekete-Győr Andrással, Jakab Péterrel és a többi vezetővel is. Meghallgatni, megérteni, megbeszélni és utána dönteni – ez lesz az új kormány munkamódszere.

De megérti, hogy miért annyira érdekes ez a kérdés? Minden mérés szerint Gyurcsány az egyik, ha nem a legmegosztóbb politikus Magyarországon.

Mondja ezt a Fidesz. De ez sem őt, sem a DK-t, sem engem nem zavar. Iszonyatos ellenszélben, tíz éve a Demokratikus Koalíció az egyetlen párt, amelyik folyamatosan növekszik. Amikor elindultam az EP-választáson, az újságírók feltették ugyanazokat a kérdéseket, amiket most önök is, mi pedig bizonyítottunk, mi lettünk a legerősebb ellenzéki párt.

Akkor nem gondolja, hogy Gyurcsány árnyéka távol tarthat ellenzéki és bizonytalan szavazókat?

Ennek pont az ellenkezőjét bizonyította a 2019-es önkormányzati választás. Karácsony Gergely úgy lett főpolgármester, hogy minden Fidesz-plakáton Gyurcsánnyal szerepelt. Nincsen Gyurcsány-kérdés az ellenzéki oldalon. Orbán-kérdés van és Fidesz-kérdés van.

Akkor miért hiheti ezt mégis hatásosnak a Fidesz?

Mert semmi egyéb nem jut eszébe. Ami viszont minket illet, soha nem fogjuk tudni a saját politikánkat és a saját országunkat felépíteni, ha állandóan ahhoz viszonyítunk, hogy mit állít épp a Fidesz.

Oda fog állni a jobbikos Bíró László mellé, ha a jobbikos politikus megnyeri a szerencsi előválasztást, és ön lesz a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt?

Az ellenzék meghozta a döntést, hogy közösen indul, és mindenki aláírta azt az értéknyilatkozatot, amihez a jövőben tartania kell magát. Miközben sok mindenkinek voltak vállalhatatlan mondatai, amióta aláírtuk ezt a nyilatkozatot, képesek vagyunk együtt dolgozni egy másfajta Magyarországért.

Mit szól ahhoz, hogy Török Gábor szerint az ön indulása lenne a lottóötös a Fidesznek?

Semmit. Ő egy elemző, akinek mindig érdekes dolgokat kell mondania, de Török Gábor nem az ellenfelem. Nem vele van vitám, hanem Orbán Viktorral és a Fidesszel.

A Fidesz egyik fő üzenete 2022-re, hogy a hatpárti koalícióval visszajön Gyurcsány, mert úgy gondolják, hogy ez rántja össze leginkább a fideszes tábort, illetve talán ezzel tudják a legtöbb bizonytalan szavazót távol tartani.

2019-ben is ezt hajtogatták a főpolgármester-jelölttel vagy több városi polgármesterjelölttel szemben. Aztán győzelmet győzelemre halmoztunk.

A politológus arról is beszélt, hogy szerinte az előválasztás akár gyengítheti is az ellenzéket.

Az előválasztás egy igazi csapatmunka lesz, ha úgy tetszik, a koalíciós kormányzás főpróbája. Bár az előválasztás verseny, de a végén mindenki be fog állni a győztesek mögé, ezért az együttműködésről és az alázatról is szól. Nagyon fontos pillanat lesz, amikor föláll a 106 győztes egyéni jelölt a 106, Orbán által kinevezett urasággal szemben. Erős morális tartást fogunk kapni az előválasztástól.

Sokat beszél ellenzéki győzelemről, de mi van, ha veszítenek? Ha zsinórban negyedszer is Orbán győz, méghozzá úgy, hogy az ellenzék a teljes összefogással már minden patronját ellőtte. Visszavonulnak?

Kívánom, hogy ugyanezt a kérdést feltegye Orbánnak is. Számunkra nagyon erős tartást ad az, amit az ellenzék az önkormányzati választások óta összerakott.

Három Fidesz-kétharmad után egy szoros vereség is előrelépés az ellenzéknek?

Kérdezzék akárhányszor, ugyanazt tudom mondani: győzelemre készülünk.

Altus-ügyben nem kíván nyilatkozni

Az interjú korlátozott ideig tartott, és bár terveztük, nem maradt idő Altus-ügyben is kérdezni a DK miniszterelnök-jelöltjét, emiatt utólag, írásban küldtünk kérdést Dobrev Klárának. Arra voltunk kíváncsiak, hogy adott-e kölcsön Czeglédy Csabának 35 millió forintot uniós forrásból, valamint hogy érzékelt-e abból bármit, hogy Polt Péter elmondása szerint a BRFK 2018 óta nyomoz Altust érintő ügyben. Dobrev azt közölte a Telexszel, hogy ezekre a kérdésekre most nem szeretne válaszolni, de egy következő interjúban szívesen.

Így áll most az Altus-ügy:

A Központi Nyomozó Főügyészség Budai Gyula fideszes képviselő feljelentését követően nyomozást rendelt el Altus-ügyben – válaszolta május elején Polt Péter legfőbb ügyész az egykori elszámoltatási biztosnak. Budai szerint Gyurcsány és Dobrev cége 35 millió forint uniós támogatást adott kölcsön Czeglédy Csaba cégének, emiatt pedig a politikus az OLAF-hoz, az Európai Unió csalás elleni hivatalához is fordult. A DK korábban a miniszterelnök apjának, Orbán Győzőnek a cégét jelentette az OLAF-nál, amiért 60-70 százalékkal magasabb áron árulja a termékeit, mint a főbb versenytársak.

Polt nyomozásról szóló levelét Budai azok után tette közzé, hogy Dobrev bejelentkezett miniszterelnök-jelöltnek. A DK-s politikus ezek után kiposztolta, hogy 48 óra sem telt el, Polt „meghálálja a gazdája bizalmát”, és szorgalmasan nyomoz ellene. Erre válaszul a Legfőbb Ügyészség közölte, hogy Dobrev állításaival szemben „semmilyen intézkedést nem tett őt érintően az ügyészség”, ami egész pontosan azt jelenti, hogy a nyomozások ismeretlen tettes ellen folynak, kihallgatás egyik ügyben sem történt.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!