Dobrev napokon, Karácsony heteken belül bejelenti indulását

„Még nem kívánjuk bejelenteni az időpontot, amikor megnevezzük a Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltjét az előválasztásra, de annyit elárulhatunk: már nem kell sokat várni, hogy megszülessen a végső döntés a DK miniszterelnök-jelöltjéről”

– válaszolta a párt sajtóközpontja a múlt héten a Telex kérdéseire: igaz-e, hogy Dobrev Klára a következő napokban jelenti be indulását a közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltségért folytatott csatában.

Ezt egyébként a Telexnek adott, hárító választ követően a párt Facebook-oldalán is erősíteni látszanak a posztok, ahogyan a Dobrevet dicsérő pártemberek bejegyzései is megsokasodtak a múlt hét óta:

Az már hónapok óta egyértelmű volt, hogy a DK-nak, ha lesz miniszterelnök-jelöltje, az Dobrev Klára lesz. Ezt szó szerint ki is mondta a Telexnek adott interjúban Gyurcsány Ferenc pártelnök. A volt kormányfő decemberben még arról beszélt nekünk: Dobrev Klára még nem döntött arról, el akar-e indulni az előválasztáson, de ez csakis az ő döntésén múlik.

„Ha eldöntötte volna, akkor már nem így csinálná. Ha megérkezik, akkor azt látni fogja, higgye el nekem”

– fogalmazott akkor a DK elnöke.

Erre lehet tehát a következő napokban felkészülni, forrásaink szerint ugyanis a legújabb tervek értelmében Dobrev Klára már nemcsak maga döntött, hanem a DK megfelelő fórumai már a múlt hétvégén megerősítették jelöltségét, így a nagy bejelentés sem késik tovább.

De mi a helyzet a másik „nagy esélyessel”? Információink szerint már eldőlt, hogy Karácsony Gergely végül szintén elvállalja a jelöltséget, és volt olyan terv is, hogy ezt már május első napjaiban bejelenti. Úgy tudjuk azonban, hogy a főpolgármester a járványügyi helyzetre hivatkozva azzal hűtötte le az őt indítani tervező MSZP, Párbeszéd, valamint a legújabban őt támogató LMP kedélyeit, hogy nyár közepéig, tehát heteken belül teszi meg bejelentését. Idevágó kérdéseinket mindenesetre Karácsony Gergely hárította:

„A jelenlegi járványhelyzetben, illetve, amíg az nem csillapodik Budapesten, addig nem kívánok hatalmi kérdésekkel foglalkozni.”

Pedig „face-to-face” szerettük volna megtudni, igaz-e, hogy Karácsony már eldöntötte, és hamarosan bejelenti indulását a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Ennek feltételét a főpolgármester korábban abban határozta meg, hogy legyen, és nyílt, átlátható formában legyen megrendezve az előválasztás. Miután a múlt héten országszerte megalakultak a területi előválasztási bizottságok, szerettük volna megtudni Karácsonytól, szabott-e mást is feltételül. Ám a főpolgármester sem erre, sem pedig arra nem válaszolt, legkésőbb mikor hoz döntést ebben az ügyben, és mikor tájékoztatja legkésőbb erről a választópolgárokat.

A verseny már elkezdődött, de nem (csak) a jelöltségért

Karácsony és Dobrev belépője már csak azért is tűnik sürgetőnek, mert más ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltjei már javában kampányolnak. Sokáig kész ténynek volt tekinthető, hogy Karácsony az, akinek a legnagyobb esélye van Orbán Viktor kihívójaként, rendre a legnépszerűbb ellenzéki politikusnak mérték.

Aztán a múlt héten, miután a Medián megismételte öt potenciális jelöltről készült februári közvélemény-kutatását, kiderült, hogy az április 8–10-ei adatfelvétel alapján a jelöltlistán két helycsere is történt. Az első helyre – Karácsony Gergely főpolgármestert megelőzve – Jakab Péter Jobbik-elnök került, a harmadik helyen pedig Márki-Zay Péter pártonkívüli hódmezővásárhelyi polgármester előzte meg Dobrev Klárát, a DK várható jelöltjét.

Két olyan közszereplő került így jobb megítélés alá, akik már egyértelműen vállalták a megméretést az őszi előválasztáson, Jakab a Jobbik, Márki-Zay a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltjeként, miközben Karácsony és Dobrev visszaesésében talán az is szerepet játszhatott, hogy egyelőre mindketten lebegtetik az indulásukat, írta az elemzőintézet.

Aligha meglepő az is, hogy miközben vidéken többnyire Jakab vezet, a fővárosban változatlanul előzi őt Karácsony Gergely. Nagy kérdés, hogy Jakab tudatosnak tűnő menetelését mennyiben befolyásolja majd a két újabb jelölt, valamint hogy a DK mennyire kap életre vidéken Dobrev megjelenésével. Egyelőre ugyanis nagyon úgy látszik, hogy az önálló miniszterelnökjelölt-állítás mind a Párbeszéd–MSZP–LMP-konglomerátumnak, mind pedig a DK-nak létkérdés lehet, például a 106 egyéni választókerületben való indulási jogok – a sok helyen csupán formálisnak tűnő, máshol valódi téttel rendelkező előválasztási küzdelmekben.

Eltérő taktikák, különböző sikerfaktor

Ahogyan már az is látszik: Dobrev esetleges pozitív hatása a DK számaira és az egyéni jelöltek versenyére ügydöntő lehet a közös ellenzéki listaállításról szóló tárgyalásokban is. Ugyanez lett volna források szerint Fekete-Győr András bejelentkezésének is a legfőbb célja, ám a Momentum Mozgalom miniszterelnök-jelölti kampánya egyelőre nemigen hozza a remélt eredményeket, a fiatal párt pedig komoly pozícióvesztésben van az informális ellenzéki tárgyalásokon is.

Ennél sokkal jobban hasít, és valamennyi pártpreferencia-kutatás alapján meglódult a Jobbik, noha Jakab Péter végső győzelmére a miniszterelnök-jelölti csatában még így sem sokan tesznek. Sőt, egyes források kifejezetten tudatos stratégiát látnak a Jobbik választókerületi, elsősorban vidéki építkezésében, hiszen az ellenzéki tömb jobboldali pártja egyelőre igencsak „nehéz” egyéni választókerületekben jelentett be saját jelölteket. Ezekbe a körzetekbe más jelentkező nem nagyon akad, ám a Jobbik akár még „kérhet valamit” az egyéb egyezkedési folyamatokban.

Mindez azt is jelentheti, hogy a kétesélyes, vagy még inkább fideszes választókerületek jobbikos jelöltjeinek majdani támogatását – és erőforrásokkal való megsegítését –, valamint a Jobbik esetleges listán való, erőteljesebb érvényesülését állították a Jakab-kampány fókuszába, kevésbé az esetleges, végső miniszterelnök-jelöltséget. Az is világos:

a Jobbik máshogy taktikázik az egyéni választókerületi színtéren, mint a többi együttműködő párt.

Ez látszik már abból is, hogy Jakab Péter bejelentette: Csárdi Antal LMP-s politikus indítását támogatja a Jobbik a Belvárosban, egészen pontosan Budapest 1-es választókerületében, a 2022-es országgyűlési választásokat megelőző ellenzéki előválasztáson. Köztudomású, hogy a Jobbik volt az egyetlen párt, amelyik nem lépett vissza 2018-ban Csárdi javára.

A következő hetek mindenesetre nagyban befolyásolják majd, hogy az őszig meghosszabbított veszélyhelyzet, illetve a különleges jogrend keretei között végül hogyan alakul országos szinten az előválasztás.

Egyetlen hét sem telt el ugyanis az összellenzéki előválasztási menetrendet érintő bejelentés és a kormány javaslata között, amellyel szeptemberig tolnák ki „a kormány cselekvőképességét” könnyítő jogrendet. Így pedig gyakorlatilag az már ma is kivitelezhetetlennek tűnik, ami az ellenzéki tervek szerint még úgy szólt: július 26-tól jelezhetik indulásukat a jelöltek, augusztus végén kezdődik az ajánlások gyűjtése, szeptember közepén az első, október elején pedig a második fordulót tartják.

A veszélyhelyzet maga a veszély

A hat ellenzéki párt az előválasztás formai menetének alapjairól állapodott meg, a belső részletekről pedig még mindig különféle egyeztetések zajlanak. Ami jelenleg igen valószínűnek tűnik, hogy július végére várják a jelentkezéseket, és azt követően augusztusban kezdődik el a hivatalos jelölés. Ennek lényege, hogy mintegy 400 ajánlást kell összegyűjtenie annak, aki egy egyéni választókerületben szeretne elindulni, és 20 ezer aláírást annak, aki meg akar mérkőzni a miniszterelnök-jelöltségért, ami a gyakorlatban a közös lista vezetését is jelenti majd.

Míg az egyéni választókerületi jelöltek esetében az első fordulóban legtöbb szavazatot szerző indul majd 2022 tavaszán az országgyűlési választáson, addig a miniszterelnök-jelölti döntést kétfordulósra tervezték, mondván: valószínűleg az első fordulóban a hat-hét vagy akár nyolc miniszterelnök-jelölt közül senki nem fogja megkapni az 50 százalék +1 szavazatot. Egy második fordulóban már csak azokra lehetne voksolni az előválasztáson, akik elsőre több mint 15 százalékot szereztek. Ha azonban a jelöltek között lesz olyan, aki visszalép egy adott, másik jelölt javára, akár az is előfordulhat, hogy nem lesz szükség második fordulóra sem.

Az is biztos már, hogy a korábbi ígéretekkel ellentétben a közös, nagy ellenzéki listára nem lehet majd szavazni az előválasztáson, annak az összetételéről az egyéni és miniszterelnök-jelölti eredményének ismeretében döntenek majd a pártok. Mindezt retorikai értelemben azzal magyarázhatják majd a „hatok”, hogy a veszélyhelyzet szabta keretek között csak egy forduló megrendezésére van idő ahhoz, hogy az október 23-i, áhított időpontra, amikorra az összellenzék egy, nagy közös megemlékezést, és azzal egybekötött bemutatót szervez, már csak így lehet lebonyolítani Magyarország első országos előválasztását.

A nagy ellenzéki összefogás legfontosabb hatásait ebben a cikkben elemeztük.

A Telex legfrissebb híreiért kattintson ide>>>

A Telex legfrissebb koronavírussal kapcsolatos híreiért kattintson ide>>>

Ha fontosnak tartja a független sajtót, kattintson ide, és támogassa a Telexet!