Az ellenzéki egymásnak esés és egymásra találás öt legfontosabb hatása

• Ősz végére meglesz az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje és 106 egyéni jelöltje.
• A jelöltek kiválasztását azonban minden bizonnyal kisebb és nagyobb viták, „könyöklések”, éles konfliktusok fogják megelőzni. Az egyes ellenzéki pártoknak ugyanis Orbán Viktor legyőzése mellett a saját frakciójuk tervezése is fontos szempont.
• Az ellenzéki előválasztás nagy kérdése persze, ki lesz az ellenzék vezére, Orbán kihívója a 2022-es kampányban, de ugyanilyen fontos, hogyan koncentrálják és célozzák majd az erőforrásaikat az ellenzéki pártok, és a Fideszt milyen stratégiára kényszerítik.
• Összeszedtük, mit tudunk eddig a nyár végén induló előválasztásról, és ennek milyen fontos politikai következményei látszanak.

Annyit már biztosan tudhatunk a 2022-es választásokról, hogy hat ellenzéki párt (a DK, a Momentum, az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd) közös listán, közös jelöltekkel indul a Fidesz–KDNP ellen. Előtte azonban még nem kis kihívás előtt áll ez a hat párt: „a nagy egymásra találás” előtt (egy pártvezető nevezte így többször háttérbeszélgetéseinken) meg kell rendezniük az előválasztást, amely komoly politikai, szervezési és kommunikációs feladat elé állítja mindannyiukat.

Az előválasztás időpontjáról, lebonyolításáról és egyes szabályairól vasárnap történt bejelentés, ám a pártvezetők és szakértőik már hónapok óta tárgyalnak a feltételekről. A következőkben a hozzánk eljutott információk alapján nézzük át, milyen előválasztást láthatunk majd pár hónap múlva, és ennek milyen hatása lehet a 2022-es valódi választásra.

1. Ősszel meglesznek a közös jelöltek

Az előválasztás intézménye szerte a világban egyszerre praktikus kampány- és napirendképzési eszköz az adott politikai tömb számára (jó példa erre az amerikai elnökjelöltek előválasztása, amely hosszú hónapokon át tartó folyamat), ám mégis a legfontosabb hatása a jelöltek kiválasztása. Magyarországon először a 2019-es főpolgármester-választást megelőzően tartott az ellenzék előválasztást, és mint jól ismert, az ott győztes Karácsony Gergely ezután minden előrejelzésnél nagyobb különbséggel legyőzte Tarlós Istvánt. Szintén egy előválasztással döntöttek a pártok a ferencvárosi polgármesterjelölt személyéről, Baranyi Krisztina ezután az igazi választást is simán megnyerte.

Ezek után az ellenzéki pártok aligha tudták volna meggyőzni a választókat, hogy nincs szükség előválasztásra. Pláne, hogy a pártok sok ponton nem is tudtak volna egyszerűen megegyezni a jelölek személyéről. Így már tavaly megkezdték az ellenzékben a felkészülést az itthon soha nem látott folyamatra. A mostani állás szerint a következőket tudjuk az előválasztásról:

• Bár korábban tavasszal vagy kora nyáron szerették volna lebonyolítani az előválasztást, a járványhelyzet alakulása miatt augusztus közepétől kezdődően kora ősszel tartják voksolást. Hétfő este megtudtuk, hogy augusztus 23-án indul az aláírásgyűjtés, és arról konszenzus van a pártok között, hogy szerencsés lenne október 23-án már a közös miniszterelnök-jelölt mögött felsorakozva tömegrendezvényt hirdetni.
• A miniszterelnök-jelölt személyéről két fordulóban döntenek. Eddig három nevezés érkezett (ábécésorrendben): Fekete-Győr András Momentum-elnök, Jakab Péter Jobbik-elnök és Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester jelentette be indulását. A Telex ellenzéki beszélgetőtársai szerint nagyjából biztosra vehető Karácsony Gergely főpolgármester bejelentkezése is a tavasz második felében. Kisebb esélyt adnak az ellenzékben Dobrev Klára DK-s EP-alelnök indulására, de ha nem indulna, a DK-nak más jelöltet kellene hirtelen szereznie. A Medián felmérése szerint jelenleg Karácsony, Jakab és Dobrev a sorrend, ám a kutatás arra is kitért, hogy Dobrev elutasítottsága messze kiemelkedik, és Márki-Zay a legkevésbé elutasított jelölt. Arról még nincs végső döntés, hogy a második fordulóban hány szereplő maradjon talpon.
• Mind a 106 egyéni választókerületben előválasztást hirdetnek a pártok. A készülődésből úgy tűnik, mindenhol lesz is legalább két jelölt, ám nyilvánvalóan az egyes küzdelmek izgalmi szintje jelentősen eltér majd. Több ellenzéki vezető sem zárta ki ugyanakkor háttérben, hogy sok helyen akár végül lényegében tét nélküli maradhat majd az előválasztás a visszalépések miatt.
• Az előválasztáson mindenki indulhat, aki elfogadja a jelölti feltételeket, amelynek része képviselőjelöltként 400 darab, miniszterelnök-jelöltként 20 ezer támogatói ajánlás összegyűjtése is. A jelölti feltételekről annyi szivárgott ki, hogy majd a jelölteknek alá kell írni egy úgynevezett feddhetetlenségi nyilatkozatot. Ám ennek szabályait még egyeztetik.
• Civilek azzal a feltétellel indulhatnak, hogy „a hatékony közös kormányzás érdekében” előre jelezniük kell, hogy a hat szervező párt leendő frakciói közül melyikhez kívánnak csatlakozni a parlamenti munka során. Ebből az is következik például Márki-Zay Péternek és a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltjeinek is előre le kellene tennie a voksát valamelyik párt mellett, bár ő a jelenlegi állás szerint erre nem hajlandó.
• Az előválasztás lebonyolítására a szervező hat párt a napokban felállítja az Országos Előválasztási Bizottságot. Ezt nem szabad összekeverni a Magyar György vezette Civil Választási Bizottsággal, amely az előválasztást segítő szervezetként aktivizálja magát.
• Nagy vita volt arról, hogy a közös listába legyen-e előzetes beleszólásuk a választóknak. A Momentum azt szeretné, hogy az előválasztók pártlistákra is szavazzanak, és a pártok így kialakult erősorrendje alapján kaphatnának helyet majd a jelöltek a listán. Az elképzelést támogatja a Párbeszéd (egy Karácsonnyal megtolt kampánnyal a kutatásokból látszó pár százaléknál alighanem jobban szerepelnének), ám a DK és az MSZP nem így szeretné bonyolítani. Utolsó információnk szerint a Jobbiknak is vannak fenntartásai a dologgal szemben.
• Az előválasztáson 18 év alattiak is szavazhatnak: pontosabban mindazok, akik 2022 áprilisáig betöltik a 18. életévüket. Ez főként a Momentum kívánságára került a szabályok közé, ők ugyanis ebből a korcsoportból is számos szavazóra számítanak.
• A jelöltekről személyesen biztosan lehet szavazni, és mivel a Momentum ragaszkodik az online lehetőséghez is (nyilván az online térben otthonosabban mozgó szavazóik miatt), valószínű, hogy ismét lesz online szavazás. Az online szavazás ellen az szól, hogy egyes ellenzéki aggodalmak szerint ez teret nyithat a Fidesznek az eredmény befolyásolására.

Az előválasztás legfontosabb, érzékelhető eredménye az lesz tehát, hogy ősz végére meglesz a pártok miniszterelnök-jelöltje, illetve 106 egyéni jelöltje. Ez abból a szempontból nagy előrelépés, ha visszaemlékszünk a 2018-as választásra, amikor még a választás előtt egy nappal is visszalépésekről érkeztek hírek, és jelöltek loholtak a választási irodákba, hogy a végső megegyezések alapján lehúzassák magukat a szavazólapról (emlékezetes eset Harangozó Tamás visszalépése Hadházy Ákos javára a választás előtti szombaton 10:57-kor, miközben 11 órakor járt le a határidő). Ilyen komikus és választási esélyekre kimondottan káros jelenetek biztosan nem lesznek.

2. Lesz egy megválasztott vezére az ellenzéknek

Több fontos következménye is lesz annak, hogy őszre az ellenzék be fog állni egyetlen listavezető miniszterelnök-jelölt mögé. Az előválasztás egyik jelentős hozadéka, hogy a győztes miniszterelnök-jelölt megkérdőjelezhetetlen legitimitással kezdhet kampányolni és szállhat szembe Orbán Viktorral. Ám ugyanilyen fontos, hogy az ellenzéknek több mint tíz év után lesz egy olyan vezetője, aki az ellenzéken belül és kívül is viszonyítási pont lesz.

Az ő szava lesz a végső szó a belső vitákban, a programokat érintő nézeteltéréseknél a miniszterelnök-jelölt álláspontja lesz a döntő, és ő fogja meghatározni a kampány politikai és kommunikációs stratégiáját. Ez olyan szempontból biztosan használ majd az ellenzéknek, hogy nem lesznek egymással párhuzamosan futó, egymást akár ki is oltó ellenzéki kampányok, hanem a hat párt a kampány hónapjaiban ugyanazon a vágányon fog mozogni – egy és ugyanazon miniszterelnök-jelölt győzelmét szolgálva. (Már ha valóban fel tudnak sorakozni egy ember mögött, ahogy ígérik.)

Legutóbb 2008-ban volt a baloldalnak egyszemélyi vezetője, Gyurcsány Ferenc, aki meghatározta a politikai oldalának jelenét és sorsát. És bár a Fidesz igyekszik azt sulykolni, hogy még most is Gyurcsány a vezető, a miniszterelnök-jelölt minden bizonnyal meghatározóbb lesz az ellenzéki oldalon nála. Kérdés, mennyire tud majd élni ez a vezető az előválasztáson megszerzett legitimitással, és képes lesz-e esetleg a választás után is maga mögött egy tömbben megtartani a választóit.

3. 106+1 kódolt konfliktus

Eddig jobbára az ellenzék számára előnyös következményeket tárgyaltuk, ám tagadhatatlanul számolnia kell az ellenzéknek negatívumokkal is. Az előválasztás ugyanis pártok és jelöltek közötti harc is egyben, az ellenzéki pártok már most nagy elánnal harcolnak képviselőjelölti helyekért: már minden pártnál építik és tervezik gondolatban a 2022-es parlamenti frakciójukat. A harcra az egyik miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter is utalt a múlt heti évértékelőjében: „Nem szomorúan, hanem örömmel jelentem önöknek, hogy az ellenzék, bár kifele nagyon helyesen egységes, de befelé hál' istennek komoly viták, nézeteltérések, különbségek vannak.” És az MSZP-s Molnár Zsolt is utalt arra, hogy bizony „lesznek kisebb-nagyobb könyöklések”.

A legnagyobb harc a miniszterelnök-jelölt személyét illetően várható. Az előbbi pontban tárgyalt okok miatt ugyanis az ő személye meghatározza az ellenzék politikáját a kampányban, és az ellenzék választások utáni sorsára is nagy hatással van. És nemcsak akkor, ha győz az ellenzék, és a jelöltből az ország miniszterelnöke lesz, hanem például egy szűk vereség után is maradna mozgástere az ellenzéki oldalon.

A miniszterelnök-jelölt személye mellett a pártoknak az is fontos, hogy végül hány választókerületben tudnak jelöltet állítani. A legnagyobb harc persze a nyertesként elkönyvelt körzetekért zajlik, nem véletlenül Budapesten látjuk a legnagyobb tolakodást. Az ellenzék számára az rejti az igazi veszélyt, ha ezek a választókerületi harcok önmagukon túlmutató, országos jelentőségű konfliktusokká dagadnak, mint ez Zuglónál már meg is történt.

Az MSZP-s Tóth Csabát ugyanis lényegében korrupcióval vádolva a Momentum itt küldi harcba Hadházy Ákost. Az előválasztási küzdelem során az ellenzéki szekrényekből minden bizonnyal kiborul pár csontváz, amely Karácsony Gergely esetleges miniszterelnök-jelölti kampányának is kellemetlen lehet. Zuglóban már most nehéz elképzelni, hogy a vesztes majd teljes erőbedobással a győztesnek kampányol majd a Fidesz ellen: Tóth Csaba előválasztási győzelme esetén mit fog mondani Hadházy és Fekete-Győr András a mostani korrupciós sejtetésekről?

De más választókerületekben is okozhatnak egymásnak a pártok és jelöltek olyan sérülést, amely aligha tud a valódi kampányra begyógyulni. A jelölteknek így arra is kell figyelniük, hogy úgy támadják ellenzéki ellenfelüket, hogy adott esetben pár hétre rá nekik kell az addig ellenfél előnyeit ecsetelni (Amerikában ennek nagy hagyománya van, de itthon még nincs ebben nagy gyakorlatuk a politikusoknak). Az ellenzék számára például nagy veszélyt rejthet, ha ők maguk hoznak elő egymásról kellemetlen ügyeket, mert ezzel kiváló kampányfegyvert is adnak a Fidesz kezébe. Ugyanakkor vannak olyan ellenzéki hangok, amelyek szerint ez nem okozhat problémát akkor, ha mindenki „önmagát ajánlja”, magyarán az előválasztási kampány szigorúan a bemutatkozásról szól, és nem egymásról.

Jelenleg az is kérdéses, hogy hány olyan sértett jelölt lesz, aki egyszerűen majd nem hajlandó beállni a győztes mögé, és mégis elindul a valódi választáson (ennek jogi akadálya nem lesz). Ugyanakkor az előválasztáson való indulást feltételeit vállalók elvileg a részvételükkel beleegyeznek az esetleges visszalépésbe.

4. Mennyire pazarolják el az erőforrásokat?

Az előválasztás, pláne 106 helyen, nem olcsó dolog. Az ellenzéki pártoknak természetesen össze kell adniuk a pénzt a lebonyolításra, ám emellett még nagyobb összeg a kampány a saját jelöltjeik mellett: szórólapok, vadplakátok, aktivisták, esetleges terembérlések – rengeteg pénzbe kerül már az előválasztás is, és a pártoknak úgy kell gazdálkodniuk, hogy maradjon erőforrás az igazi, Fidesz elleni küzdelemre is.

A pártok úgy gondolkodnak, hogy az előválasztás már az igazi kampány része, hiszen itt ismertséget szerez a jelölt, és a választók nagy része észre sem fogja venni, mikor csúszunk át az előválasztásból az igazi kampányba. Éppen ezért a pártoknak figyelembe kéne venniük azt is, hol érdemes a legtöbbet költeniük, „legnagyobb felhajtást csinálniuk”: nyilván a billegő választókerületekben. Billegőnek azokat a körzeteket tekinti az ellenzék és a Fidesz is, ahol nem lefutott a meccs, ahol a kampány minősége és mennyisége is befolyásolja az eredményt (tehát például a csornai körzetben akármennyit kampányol és előválaszt az ellenzék, a Fidesz fog minden bizonnyal nyerni; és fordítva, a budapesti XIII. kerületben a Fidesznek esélye sincs, akármennyit költene erre).

Könnyen belátható a választókerületi matematika alapján, hogy az ellenzéknek legkevésbé a fővárosban kell költenie a választók meggyőzésére. A jelenlegi kutatások szerint a 18-ból mind a 18-at megnyeri az ellenzék, de a legrosszabb forgatókönyvek is 16-ot jeleznek az ellenzéknek. Mégis az előválasztási előkészületből az látszik, hogy itt lesznek a legnagyobb és leghangosabb harcok (elég csak Kálmán Olga, Berg Dániel és Tordai Bence II. kerületi harcára gondolni), vagyis várhatóan ide több figyelem és pénz fog irányulni, mint például a Békés megyei orosházi választókerületre, amely amúgy nyerhető lenne az ellenzék számára.

Vagyis a következő hónapokban azt a nem könnyű feladatot is meg kell oldania az ellenzéknek, hogy ne csak a rövid távú (előválasztási) érdekeiket figyelembe véve költsenek, hanem a hosszabb távú (22-es választási) érdekeik alapján tervezzék a költségvetést.

5. A Fideszt folyamatos újratervezésre kényszeríthetik

Az ellenzéki összefogásnak és az előválasztásnak van egy még nem tárgyalt, ám annál fontosabb következménye is: a Fideszt új helyzet elé állította. Orbán háromszor is úgy nyert választást (kétharmaddal), hogy az ellenzék ilyen-olyan okokból szétesett volt, egymással összefogni képtelen pártok harcoltak a szervezett, nagy tömböt alkotó Fidesszel. 2022-ben viszont a Fidesszel szemben egy hasonlóan nagy tömb áll fel, még ha a szervezettsége nem is hasonlítható. Ráadásul az ellenzéknek van egy nem lebecsülendő, közös identitást képző kapaszkodója: tudniillik Orbán leváltását akarják mindenáron. A Fidesz éppen ezt akarja gyengíteni az állandó gyurcsányozással, és ezzel akarja megosztani és demobilizálni az ellenzéki szavazókat.

Az előválasztás dinamikája és majdani eredménye a Fidesz számára is kiszámíthatatlan. Teljesen más kampányt kell ugyanis a Fidesznek folytatnia, ha Budapest első embere lesz a közös miniszterelnök-jelölt, vagy egy vidéki polgármester, vagy akár egy közjogi pozíciót soha nem viselő pártelnök, vagy ha a Jobbik-elnök mögött sorakozik fel a teljes baloldal, netán Gyurcsány Ferenc felesége lesz a győztes. Fideszes forrásaink szerint a Fidesz számára Dobrev Klára jelöltsége lenne az optimális (hiszen a nagyipari gyurcsányozás máris zajlik), és Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltsége számít a Fidesznek legkevésbé kedvező forgatókönyvnek (az alkalmatlanozás a budapesti önkormányzati kampányban nem jött be a Fidesznek).

A Fidesz természetesen a választókerületi előválasztásokat is árgus szemekkel figyeli, de úgy tudjuk, már most eldöntötték Orbánék, hogy az erőforrásaikat csak nagyjából a választókerületek felére koncentrálják. Azokban a körzetekben, amelyekben a Fidesz vagy az ellenzék győzelme biztosra vehető, a Fidesz nem készül különösebben nagy kampánnyal: vagyis eszerint Szombathelyen vagy például Egerben biztosan nagyobb kampányt látnak és éreznek majd a választók, mint Budapesten vagy Dunaújvárosban.