Lángnyelvek, Trump-tornádó, fehér füst, háború és béke

Egy évvel ezelőtt azt írtuk 2024-ről: őrült év volt. Történelmi választások, Donald Trump és Robert Fico elleni merényletkísérletek, Alekszej Navalnij halála, terrortámadás Moszkvában, Julian Assange kiszabadulása és Szíria felszabadulása jellemezték az előző évet. A világot látszólag elborító téboly 2025-ben sem hagyott alább. Abban az évben, amikor újabb fontos választások voltak a környékünkön, egy nagy fellángolás után végre sikerült lefojtani a közel-keleti vérontást, az új amerikai elnök pedig a Nobel-békedíj megszerzésének szentelte az évét, mindhiába.

Végignézhettünk forradalomba torkollt tüntetéshullámokat, emésztő tűzvészeket, súlyos következményekkel járó merényleteket, büszkén parádézó diktátorokat, tavasszal pedig felszállt a fehér füst Vatikánváros legfontosabb kéményéből, aminek egy sirálykolónia is rettentően örült. Lássuk az év legfontosabb történéseit ikonikussá vált fotókon!

Ha az ember a térképen ráközelít Los Angeles egyes negyedeire, elővárosaira, így Pacific Palisadesra vagy Altadenára, az űrből is látszik az év eleji tüzek pusztítása. Január 7-én lángoltak fel a tüzek az agglomerációban, komplett városrészek váltak hamuvá az égő erdőkről lakott területekre átterjedő lángok miatt. A gazdagabb negyedek se menekültek, több híresség villája is leégett, a tűz Hollywoodot is fenyegette. A kevésbé tehetős Altadenát is elkapták a lángok. A tűzben közvetlenül 31-en vesztették életüket, de egy kutatás szerint akár 440 ember halála is összefügghetett a tűzvésszel, amit a szárazság és a nagyon erős szél fokozott. Már januárban azt becsülték, hogy a tűz okozta kár és gazdasági hatások elérhetik a 250-270 milliárd dollárt (kb. 100 ezer milliárd forint), így ez lett az amerikai történelem legköltségesebb tűzkatasztrófája. A tűzvész politikai turbulenciát is keltett, Donald Trump elnök a helyi tisztviselőket ekézte, de végül feltétel nélküli segítséget ígért a demokrata vezetésű Kaliforniának.

Nem túlzás állítani, hogy az év Donald Trumpról, az Egyesült Államok 47. elnökéről szólt. Már 2024-ben látni lehetett a választási győzelme után, hogy – politikájával és kinevezéseivel egyaránt – fel akarja forgatni az országot és a világot is. A nagy nap január 20-án jött el: Donald Trump és a first lady, Melania istentisztelettel kezdtek, majd Joe és Jill Biden, a leköszönő elnöki pár fogadta őket teára. A nagy hidegre tekintettel nem a washingtoni National Mallon, hanem a kongresszus épületében iktatták be. Orbán Viktor magyar kormányfőt nem hívták meg, de az olasz kormányfő Giorgia Meloni, az argentin elnök Javier Milei, a kínai alelnök Han Zseng, a volt brit miniszterelnök Boris Johnson, valamint az amerikai techmilliárdosok színe-java megjelent.

Az ünnepélyes eskütétel után Trump elmondta beszédét, amiben a déli határon kihirdetett vészhelyzettől a Marsra szállásig sok téma szerepelt. Miután elbúcsúztatta Joe Bidenéket, díszebéden vett részt, megkapta az első katonai tiszteletadást, majd átment a Capitol One Arenába, ahol újabb beszédet mondott és aláírt több elnöki rendeletet. Ezek közt szerepelt többek közt az ismételt kilépés a párizsi klímaegyezményből, az illegális bevándorlók kitoloncolása, és több bürokráciacsökkentő lépés is.

Trump külpolitikájának offenzív és békepárti oldalát is megismerhettük idén. Egyrészt vámokkal forgata fel a világgazdaságot, amerikai expanziót, a Panama-csatorna, Grönland, Venezuela megszerzését kezdeményezte, másrészt békét, vagy legalábbis fegyvernyugvást teremtett Gázában, Thaiföld és Kambodzsa között, Kongóban, Azerbajdzsán és Örményország között. A legkeményebb dió az orosz-ukrán háború befejezése, ami ugyanúgy ígéret maradt, mint elnöksége első napján – holott még a kampányában 24 órán belüli fegyverszünetet ígért. Abban bízott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel ápolt közeli viszonya segít majd a rendezésben, ezért az oroszokkal hímes tojásként bánt, viszont Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek keményen nekiment.

A diktátornak is nevezett Zelenszkijjel február 28-án találkoztak, majd emlékezetes sajtótájékoztatót adtak az Ovális Irodában. A szinte kiabáló Trump és alelnöke, J. D. Vance kifogásolta Zelenszkij öltözködését, tiszteletlennek és hálátlannak nevezte az ukrán elnököt, aki azért érkezett, hogy aláírják az ukrajnai ásványkincsek amerikai kitermeléséről szóló egyezményt, amit a vita miatt végül csak hónapokkal később tudtak megtenni. Az amerikai és ukrán elnökök viszonya később enyhült, Ferenc pápa vatikáni búcsúztatásakor emlékezetes fotó is készült róluk.

Trump az ukránok mellett az oroszokat is folyamatosan igyekezett puhítani. Ennek egyik legfőbb mérföldkövei a februári szaúd-arábiai tárgyalások voltak, amik fő feladata a Biden-kormány alatt kihűlt viszony felmelegítése volt. Ukrajnáról is tárgyaltak, de ahogy azt akkor megállapítottuk, ezzel igazán csak Vlagyimir Putyin járt jól. Trump augusztusban Putyinnal is találkozott személyesen Alaszkában, de csalódást keltően nem sikerült fegyverszünetre rábírni a háború folytatásához ragaszkodó oroszokat. Az amerikaiak őszi béketerve egyelőre álom, annak folyamatos finomítása zajlik hetek óta, az amerikaiak megállás nélkül tárgyalnak a hadakozó felekkel.Az amerikai elnök beiktatása napján rendeletbe foglalta, hogy kitoloncoltatja az illegális bevándorlókat, akik engedély nélkül tartózkodnak az Egyesült Államokban. A kormány öklévé a Bevándorlási és Vámügyi Hivatal, az ICE vált. Az arcukat rendszerint eltakaró ICE-ügynökök országszerte csapnak le olyanokra, akiknek rendezetlen a státuszuk. Az elnök retorikájának megfelelően bűnözőként kezelt, zömmel latino származású embereket sok esetben olyan helyekre toloncolják ki, mint a börtönlágereiről ismert El Salvador. Nem csoda, hogy a rettegés erőszakot szült, Los Angelesben az ICE-rajtaütések miatt zavargások törtek ki, Trump ezért odaküldte a Nemzeti Gárdát, ami miatt összekülönbözött a demokraták erős emberével, Gavin Newsom kormányzóval. Eközben egy Abrego Garcia nevű, tévedésből kitoloncolt férfi a trumpi fűnyíróelv szimbólumává vált.

Május elején úgy tűnt, az évtizedek óta szunnyadó, pár évente fel-fellobbanó kasmíri konfliktusból komoly háború lehet a két atomhatalom, India és Pakisztán között. Április 23-án fegyveresek lőttek civilekre Pahalgam környékén, India pedig megtorlással fenyegetett, Pakisztánt téve felelőssé a terrorakcióért. Május 6-án aztán India rakétacsapásokat mért Pakisztánra, miközben Iszlámábád azt állította, hogy indiai harci repülőket lőtt le. A harcok már drónok bevetésével folytatódtak, de május 10-re az amerikaiak elérték, hogy a két fél tűzszünetet kössön, és kiújuljon a törékeny béke.

Május 8-án volt 80 éve, hogy Wilhelm Keitel a náci Németország nevében aláírta a Wehrmacht feltétel nélküli kapitulációjáról szóló dokumentumot. Ezzel ért véget a második világháború Európában, az évfordulót több országban látványos katonai parádékkal szoktak megünnepelni. Oroszország egy nappal később ünnepel, mert Sztálin másnap külön is aláíratta a nácikkal a fegyverletételt. A moszkvai Vörös téren idén is megtartották a parádét, amin az orosz haditechnika színe-java felvonult Vlagyimir Putyin orosz elnök, az orosz felső vezetés és 22 ország magas szintű küldöttsége előtt (magyar politikusnak nem volt itt helye). Ahogy az elmúlt években, úgy idén is az Ukrajna elleni orosz agresszió – helyi zsargonban különleges katonai művelet – árnyéka vetült a rendezvényre. Már csak azért is, mert 2025-ben az orosz haderő csak nagy erőfeszítések árán tudott előrenyomulni, hónapok óta zajlik például Pokrovszk ostroma is, miközben becslések szerint a teljes orosz veszteség halottakkal, eltűntekkel, sebesültekkel már meghaladja az egymillió főt.

Április 21-én jelentette be a Vatikán, hogy a jó ideje betegeskedő Ferenc pápa 88 évesen meghalt. Az argentin Ferenc volt az első dél-amerikai pápa, de más tekintetben is újító volt: veszélyes országokba látogatott, menekültek lábát mosta meg, visszautasította az egyházi pompát. A halála utáni konklávén ismét a nyugati féltekéről választottak pápát, a chicagói Robert Prevost bíborost két napig tartó tanakodás után, május 8-án választották meg. Prevost a XIV. Leó nevet választotta, és eddig sokkal visszafogottabban vezeti az egyházat elődjénél. A konfliktusok elől ő sem hajol el, kritizálta a bevándorlókkal rosszul bánó Trumpot és ellátogatott a háború nyomorította Libanonba is.

A gázai háború 2023. októberi kitörése óta reális félelem volt, hogy a konfliktus az egész régiót lángba boríthatja. Ezt táplálta, hogy Izrael hadműveletekbe kezdett Libanonban, a háború szélére sodródott Ciszjordánia, a jemeni húszik amerikai csapásokat magukra húzva megbénították a vörös-tengeri hajóforgalmat, és Iránnal is többször lőtték egymást az izraeliek. Mivel Benjamin Netánjáhu kormánya attól tartott, Irán előbb-utóbb atomfegyverhez jut, légitámadás-sorozatot és különleges műveleteket indítottak iráni célpontok ellen. Irán rakétazáporral válaszolt. Végül izraeli oldalon 33 halottja és több mint 3200 sérült, iráni oldalon közel 1100 halottja és 5800 sérültje lett a 12 napos háborúnak. A végén már-már úgy tűnt, elszabadul a pokol, amikor az Egyesült Államok is beszállt. Atomlétesítményeket bombáztak, válaszul Irán a katari amerikai bázist támadta. Ez utóbbi a körülményekhez mérten visszafogott volt, végül Donald Trump kormánya rábírta Ali Hámenei ajatollahot, hogy kössenek fegyverszünetet június 23-án. Hogy ki mit nyert vagy vesztett a rapid konfliktussal, azt itt elemeztük ki.

Szörnyű légi katasztrófa rázta meg Indiát június 12-én, amikor az Ahmadábád repülőteréről felszálló Air India-repülőgép egy orvosi kollégiumba csapódott. Összesen 290-en meghaltak, az áldozatok zöme a repülő utasai és személyzete közül került ki, csodával határos módon egy ember túlélte a katasztrófát. A kollégiumban 19 halottat követelt a becsapódás. A baleset okait vizsgálva több rejtélyt találtak a hatóságok, a repülő például azért vesztett felszállás után egyből hirtelen magasságot, mert valaki lekapcsolta a hajtóművek üzemanyag-ellátását.

Nemcsak Oroszország ünnepelte idén a második világháború végét, Kína is nagy ünnepséget rendezett a japán hadsereg vereségének 80. évfordulóján. Hszi Csinping elnök vendégül látta szövetségeseit Pekingben, hogy együtt tekintsék meg a Tajvan megszállására nagyban készülő kínai haderő parádéját. Vlagyimir Putyin orosz, Alekszandr Lukasenko belarusz és Kim Dzsongun észak-koreai vezetők mellett megjelent Szijjártó Péter külügyminiszter, valamint a szlovák kormányfő, Robert Fico is.

Az Egyesült Államok vezetése már Donald Trump első ciklusa alatt sem ápolt jó viszonyt Venezuela kormányával, ám idén őszre eszkalálódott annyira a helyzet, hogy a háború szélére sodorta a két országot. Szeptemberben megjelent az amerikai hadiflotta egy része a Karib-tenger déli részén, majd elkezdtek kilőni olyan kis hajókat, amik a gyanú szerint kábítószert szállítottak Amerikába. A már 100 halottnál járó akciókat odahaza a demokraták bírálták, de Nicolás Maduro elnök és nemzetközi szereplők is elítélték. Trump azonban nem tágít, már olajtankereket is megszáll az amerikai parti őrség, és egyre nagyobb csapatokat vonnak össze Puerto Ricón. Trump nem zárja ki a háborút, ahogy az általa narkoterroristának nevezett Maduro megdöntését sem, miközben a vezető ellenzéki María Corina Machado megkapta a Nobel-békedíjat.

A francia belpolitika az utóbbi két évben olyanná vált, mint az olasz volt egykoron: instabil kormányok váltják egymást, a közvéleménynek elege van, a gazdaság kókadozik. Tavaly négy politikus is ült a miniszterelnöki székben, idén François Bayrou egészen nyárig húzta, de a pangó gazdaság rendbehozatalához szükséges megszorító intézkedései nem mentek át a nemzetgyűlésen. Sébastien Lecornu lett az új aduász Emmanuel Macron elnök kezében. Lécornu sem tudott átverni új reformokat, és bár ő nem bukott meg még kormányfőként, a megszorításoktól tartó „Bloquons tout”, azaz „Blokád mindenre” mozgalom szeptember 18-án utcára tódította az embereket Párizsban és az egész országban. Annyit sikerült elérniük a tiltakozó szakszervezeteknek és az ellenzéki pártoknak, hogy még mindig nincs 2026-os költségvetése Franciaországnak, a legutóbbi próbálkozás december 19-én halt el a törvényhozásban.

A Z generáció, azaz a GenZ idén több országban is hallatta a hangját, és akár kormányokat is megdöntött. Ők vezették a madagaszkári, bedurvult tüntetéseket ugyanúgy, mint a nepáli tiltakozásokat is. A japán One Piece manga kalózos lobogója alatt egyesült tüntetők szeptember elején azért vonultak Katmandu utcáira, mert a kormány bevezette a Facebook, a YouTube és az X korlátozását. Csakhamar a nepotizmus és korrupció elleni fellépés váltak a tüntetők fő céljaivá, megostromolták a parlamentet, mire szeptember 9-én le is mondott K. P. Sharma Oli miniszterelnök és kormánya. A kabinet a közösségi médiás tilalom terén is meghátrált, visszavonva a jogszabályt.

Szeptember 10-én egy utahi egyetemi előadásán agyonlőtték Charlie Kirk trumpista influenszert. Az amerikai – és a magyar – jobboldal dühösen reagált a merényletre. A támadót, a 22 éves Tyler Robinsont két nappal később elfogták. A gyanú szerint a politikába egyre jobban bevonódó fiatal az antifasizmus felé fordult, így radikalizálódott. Kirk özvegye, Erika átvette férje szerepét, és halála óta rengeteget van a reflektorfényben. A kormány pedig a gyilkosságra hivatkozva gyakorlatilag törvényen kívül helyezte az antifasiszta szervezeteket.

Donald Trump nagyon reménykedett egy Nobel-békedíjban. Állítása szerint rendet tudott tenni több konfliktusban is, a gázai háborút is megfékezte. Hosszas egyeztetések után október 9-én, két évvel és két nappal a háború kitörése után egyezett meg Izrael a Gázai övezetet részben ellenőrző Hamásszal a fegyvernyugvásról. Trump 20 pontos béketervének első fázisaként Izrael abbahagyta a hadműveleteket, visszahúzódott a határhoz közeli területekre, beengedte a humanitárius szállítmányokat, míg a Hamász elkezdte átadni a még élő és a már meghalt túszokat. Őket két éve, az 1200 izraeli halottat követelő rajtaütés során rabolták el. A tűzszünetet a felek azóta többször megsértették, de a háború nem éledt újra, bár a katasztrofális humanitárius helyzet sem javult sokat.

2025 tavaszán kiújult a Szudánt romba döntő polgárháború. Az egyik oldalon a kormányerők és a velük szövetséges fegyveres csoportok, a másik oldalon pedig a Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) nevű arab milícia állnak. Az évszázad eleji dárfúri népirtást elkövető Dzsandzsavíd-milícia alapjain létrejött katonai szervezet lázadása idénre elérte azt, hogy ugyan kiszorultak a fővárosból, Kartúmból, de hadjáratukkal elfoglalták a nyugati Dárfúr régiót. Itt folyamatos népirtást hajtanak végre, aminek az egyik tartományi székhely, el-Fasír ostroma lett a legszomorúbb bizonyítéka. A várost hónapokig tartották ostromzár alatt az RSF erői, majd megszállásakor mészárlást rendeztek ott. Nyugati szakértők szerint tömegsírokkal és a holttestek megsemmisítésével igyekeznek eltüntetni a kegyetlenkedések nyomait. A szudáni humanitárius helyzet szörnyű, Magyarország lakosságát meghaladó számú menekült, több tízmillió éhező, és legalább 150 ezer halott eddig a konfliktus mérlege.

Minden erőforrását latba vetette a jobboldal, hogy ha a saját jelöltjük nem is nyer a New York-i polgármester-választáson, legalább ne a progresszív-baloldali Zohran Mamdani győzzön. Hiába. Az Ugandában, indiai szülők gyerekeként született, muszlim Mamdanit Trump többször lekommunistázta, majd beállt Andrew Cuomo, New York állami volt demokrata kormányzója mögé – magára hagyva a republikánus jelöltet, Curtis Sliwát. Mamdani végül 50,4 százalékkal nyert, és a tavalyi választás óta padlón lévő demokraták annak is örülhettek, hogy Virginia és New Jersey kormányzói székét is megszerezték november 4-én. Trump végül békejobbot nyújtott, és a Fehér Házban fogadta Mamdanit, akivel egy roppant jó hangulatú találkozót tartottak.

Először csak egy toronyban csaptak fel, de a hálóval fedett bambuszállványzat gyorsan vezette a tüzet, így hamar a többi közeli épületet is elnyelték a lángok. Hongkong Tajpó városrészében november 26-án kezdődött a katasztrófa, ami a felújítás alatt álló Wang Fuk Court épületegyüttest érintette. Sok lakónak esélye se volt a menekülésre a gyufaszálként égő lakótornyokból. A tüzet napokkal később tudták csak teljesen eloltani. Végül 161 holttestet találtak meg a mentőcsapatok, miközben az egyre elnyomóbb hongkongi vezetés komoly kritikákat kapott. Emiatt független vizsgálóbizottságot ígért a központi pekingi kormánytól függő adminisztráció.

Az utóbbi évek iszlamista terrorhulláma eddig javarészt elkerülte Ausztráliát, egészen december 14-ig. Sydney világhírű strandján, a Bondi Beachen a hanukát ünneplő zsidók csoportjára támadt lőfegyverekkel egy apa és fia. Ugyan többen, köztük egy szír menekült hősiesen megpróbálták leszerelni a merénylőket, így is megöltek 15 embert és megsebesítettek 39-et. Az áldozatok közt magyar származásúak is vannak. Az Iszlám Államra felesküdött merénylők közül az idősebb támadó meghalt, a fia súlyosan megsebesült.

Az amerikai belpolitikát ezen az őszön a költségvetési viták és a kormányzat rekordhosszú leállása mellett a Jeffrey Epsteinről és ismerőseiről szóló akták tartották izgalomban. Az Epstein-ügy lényege, hogy a gazdag üzletember fiatalkorú lányokat közvetített ki befolyásos férfiaknak szexmunkára, sokszor úgy, hogy a lányok nem is tudtak róla, mire fogják őket kényszeríteni. Az nyilvánvalóvá vált, hogy Donald Trump jóban volt a börtönben öngyilkosságot elkövetett Epsteinnel, ahogy Bill Clinton korábbi elnök, András brit herceg és több más ismert figura is. A republikánus táboron belüli szakadásokat követő novemberi kongresszusi szavazások után december 20-án végül nyilvánosságra hozták az aktákat, de rengeteg kitakarással. Trump sokáig ellenezte a publikálást, végül maga írta alá a jogszabályt, hisz a kampányígérete is ez volt egy éve.