„Szerintem ő csak simán egy arrogáns pöcs. De ennek az országnak ez kell” – mondta egy tennesseei kampánygyűlésen egy republikánus szavazó Donald Trump amerikai elnökről a múlt hét elején. Ez is arra utalt, hogy választói bázisának egy részét már nem veszi le teljesen a lábáról az elnök személyisége és ígéretei, noha ettől még rá szavaznának. A nézetkülönbségek az elmúlt időszakban több esetben a MAGA-világ („Make America Great Again”, Trump szlogenje) magját is átütötték.
Trump és szavazói, no meg a korábban őt kritika nélkül támogató véleményvezérek és politikusok több ügyben is összekülönböztek az utóbbi időszakban:
hozott látványos szakadásokat és hagyott rossz szájízt az Epstein-ügy kezelése, az orosz–ukrán tárgyalások állása, de még az elnök terve a mesterséges intelligencia felhasználásáról is.
A Bloomberg szerint már neve is van a MAGA-t megújítani vágyó mozgalomnak: AFAO, angolul „America First America Only”, magyarul „Amerika az Első, Csakis Amerika”. A mozgalom állítása szerint az őseredeti MAGA-érzést vinné tovább, és a szerintük ettől eltérő Trump-döntésekkel is hajlandó vitába szállni. Az egyelőre nem látszik, hogy rengetegen lennének, de ez a helyzet mindenképpen új kihívást jelent az elnöknek.
A számos területen megjelent repedések és a kongresszusban a korábbinál erősebben hallható kritikus republikánus hangok azzal is összefügghetnek, hogy a felmérések sem Trumpnak kedvezően alakulnak. A Politico csütörtökön közzétett közvélemény-kutatásában az amerikaiak 46 százaléka vélte úgy, hogy az általa a mindennapokban tapasztalt megélhetési válság a legrosszabb, amire vissza tud emlékezni – és ezt gondolta a 2024-ben Trumpra szavazók 37 százaléka is. Az elnökválasztáson Trump mellé állók 18 százaléka szerint teljes mértékben az elnök felelőssége a gazdasági helyzet alakulása.
A RealClearPolitics átlaga alapján 42,9 százalék ítéli meg pozitívan Trump munkáját, míg 54,1 százalék negatívan. Ugyanakkor az Ipsos szerint Trump nem a fő támogatói bázisánál gyengült, hanem elsősorban a magukat függetlennek valló, de a republikánusok felé húzó szavazók között. A megélhetési költségek terén viszont már mindkét szavazói bázis körében romlott a megítélése. Az Ipsos szerint a MAGA-mozgalom az elmúlt hetek történései ellenére erős maradt a Republikánus Párton belül, de Trumpnak intő jelet jelentenek a repedések és az amerikaiak gazdasági aggodalmai.
Az Epstein-ügy miatt főhet leginkább Trump feje
Egészen váratlan fordulatot hozott 2025 a korábban nagy Trump-támogató kongresszusi képviselő, Marjorie Taylor Greene és az elnök viszonyában. Greene az elmúlt időszakban egyre több kérdésben nem értett egyet a kormány politikájával, de a fő törésvonalat az Epstein-akták jelentették.
Bár az elnök az elmúlt közel egy évben azon volt, hogy szőnyeg alá söpörjék az Epstein-ügyet, a republikánusok már nem hagyhatták figyelmen kívül a tényt, hogy a saját szavazóbázisuk követeli az ügy teljes nyomozati anyagának nyilvánosságra hozatalát. A képviselőházban négy republikánus politikus támogatásával a demokraták november közepén kikényszerítették, hogy valamikor szavazást tartsanak az iratok nyilvánosságra hozásáról.
Trump keményen lobbizott a háttérben, hogy ezt megakadályozza, és személyesen hívta fel Nancy Mace dél-karolinai és Lauren Boebert coloradói képviselőt, de végül nem járt sikerrel. Korábbi kedvencét, Marjorie Taylor Greene-t viszont már meg sem próbálta hívni. Aztán Trump is felmérte a helyzetet, és már arra biztatta a republikánus törvényhozókat, hogy szavazzák meg a teljes nyomozati anyag nyilvánosságra hozatalát. Trump pálfordulásáról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
Jelzésértékű volt, hogy a képviselőház 427:1 arányban szavazta meg a javaslatot, ami átment a szenátuson is, majd Trump is aláírta. Ez azt jelenti, hogy december 19-ig nyilvánosságra kell hozni az iratokat.
Greene és Trump viszonya azonban eddigre már visszavonhatatlanul megromlott. Greene előbb november 16-án elnézést kért viselkedéséért a közvéleménytől, majd november 22-én bejelentette, lemond képviselői mandátumáról. Egy tízperces videóban beszélt arról, hogy nem akarja, hogy körzetének „el kelljen viselnie egy fájdalmas és gyűlöletes” előválasztási küzdelmet vele szemben, amelyet „az az elnök indít, akiért mindannyian küzdöttünk”. Trump ugyanis a vitájuk tetőfokán árulónak és bolondnak nevezte Greene-t, és kijelentette, hogy támogatni fogja a vele szemben induló republikánus kihívót.
Greene a szélsőjobbos összeesküvés-elméleteket, mint például a kaliforniai erdőtüzeket okozó zsidó űrlézer ötletét felkarolva lett igazán népszerű, 2020-ban került be a kongresszus alsóházába, ahol 2026. január 5-ig tölti majd be pozícióját. A lemondásának bejelentése óta adott első interjújában a hétvégén azt mondta, Trump „kifejezetten dühös volt” rá, amikor az Epstein-ügyben tartott első szavazás után telefonon beszéltek. Trump azt mondta, hogy az általa rikácsoló holdkórosnak nevezett Greene lemondása nagyszerű hír az országnak.
Az Epstein-fájlok mellett mások szerint volt még egy töréspont az elnök és egykori kedvence között: Alexandria Ocasio-Cortez demokrata képviselő november elején mondta azt egy Instagram live során, hogy Greene azért szállt bele a kormányba, mert jelezte Trumpnak, hogy szeretne georgiai szenátor lenni, de ezt az elnök visszautasította. Greene tagadta, hogy beszélt volna ilyen ambíciókról az elnökkel, szerinte nem igaz, hogy Trump ellenezte volna az indulását.
Ukrajna és a külpolitika
Az eredetileg trumpistaként befutott georgiai képviselő az Epstein-ügy mellett viszont többek között azért is kritizálta az elnököt, mert szerinte túl sokat foglalkozik a külpolitikával, és elhanyagolta a hazai ügyeket. Trumpot egyre többször éri az a vád más politikusok, influenszerek és szavazói részéről is, hogy túl sokat törődik a külpolitikával – és áhított Nobel-békedíjával –, és túl keveset a választókat érintő mindennapi gondokkal.
Vannak a republikánusok között Trumppal a kezdettől kritikus arcok, mint a párt korábbi szenátusi vezetője, Mitch McConnell, aki a kormány Ukrajna-politikáját is visszatérően bírálja. Legutóbb november 21-én dühöngött Trump 28 pontos, kiszivárgott eredeti béketerve után, ami az ukránok és európai szövetségeseik szerint is erősen az oroszoknak kedvezett. McConnell szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a bolondját járatja Trumppal, akinek tanácsadói csak az orosz elnök kedvében akarnak járni valódi békemegállapodás helyett. Később közölte, „az agressziót jutalmazó megállapodás annyit sem érne, mint a papír, amire írták”. Lindsey Graham dél-karolinai szenátor ugyan lojális Trumphoz, de ő is megjegyezte, addig nem lesz béke, „amíg Putyin azt hiszi, ő ül a volánnál”, és hogy az orosz elnök kapitulációt akar, nem békét.
Az azóta már módosított béketerv körüli fejlemények amerikai lapok szerint felszínre hozták a Trump különmegbízottja, Steve Witkoff és a volt szenátor Marco Rubio külügyminiszter és nemzetbiztonsági tanácsadó tárgyalási stílusából is adódó ellentéteket. A Witkoff által letárgyalt eredeti terv kiszivárgása után Rubiónak amerikai szenátorokat is nyugtatgatnia kellett. Több szenátor, köztük a republikánus Mike Rounds azt állította, hogy a külügyminiszter nem hivatalosan nekik azt mondta, a terv inkább az orosz igények gyűjteménye, amely pusztán a tárgyalások kiindulási pontja lenne. Nyilvánosan azonban Rubio kiállt amellett, hogy Washington fogalmazta meg az eredeti tervet orosz és ukrán szempontok figyelembe vételével.
Aztán Trump ugyan nem sok jelentőséget tulajdonított neki, de a demokraták mellett egyes republikánus körökben is nagy vihart kavart a különleges követéről kiszivárgott hangfelvétel. Ezen az volt hallható, ahogy Witkoff októberben tanácsokat adott az oroszoknak ahhoz, hogyan tárgyaljanak Trumppal. Azt is ő javasolta, hogy Putyin hívja fel Trumpot még Volodimir Zelenszkij washingtoni útja előtt. Azóta volt már bőven több fordulat is, de az akkori Trump–Putyin-telefonbeszélgetés mindenképpen aláásta az ukrán elnök találkozóját.
A Wall Street Journal szerint több republikánus törvényhozó nyíltan kritizálta a kormányt a Witkoff-szivárgás után. Witkoff „úgy viselkedik, mintha Oroszország fizetné”, és „az egész incidens egy fiaskó és egy szégyenfolt az országon” – jelentette ki Don Bacon republikánus kongresszusi képviselő a lapnak. Ő odáig ment, hogy Witkoffot ki kellene rúgni, az X-en pedig arról írt, nem lehet rábízni, hogy az ukrajnai békéről szóló tárgyalásokat vezesse. Korábban gusztustalannak nevezte a 28 pontos béketervet, és jelezte, nem kéne Ukrajnát „Putyin busza alá” lökni.
„Ez hatalmas probléma”, és az egyik oka annak, amiért a titkos találkozókat meg kéne szüntetni – hangoztatta az X-en Brian Fitzpatrick is. A republikánus képviselő szerint hagyni kéne, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter „fair és objektív módon végezze a munkáját”. Azóta az eredeti terv 19 pontossá módosult, ez a nyilatkozatok szerint jobban megfelelne Ukrajnának, bár Zelenszkij szerint maradtak még vitás pontok – feltehetően pont a területi kérdések és a biztonsági garanciák. Witkoff Trump vejével, Jared Kushnerrel együtt kedden újból találkozott Putyinnal Moszkvában, most pedig napok óta tárgyalnak egy ukrán delegációval Floridában.
Egy venezuelai beavatkozásnak is lennének ellenzői
Egy másik külpolitikai fejlemény ennél nagyobb repedést okozhat a republikánusokon belül, még ha eddig az a Rand Paul szenátor tette leghangosabban szóvá, aki sose volt Trump nagy rajongója. Paul nemrég a levegőben lógó venezuelai csapásmérések lehetősége miatt figyelmeztetett: az elnök egy ilyen akcióval törést okozhat azok körében, akik a háborúellenes narratívája miatt szavaztak rá – írta a Politico. A CBS műsorában a szenátor azt mondta, ugyanilyen hatással lenne az Ukrajnának nyújtott támogatások folytatása is.
„Azt hiszem, sok embert, köztük engem is, az vonzott az elnökhöz, hogy vonakodott minket külföldi háborúkba belekeverni.”
Trump nem zárja ki a katonai csapásméréseket a Nicolás Maduro által vezetett Venezuela ellen. A hivatkozási alapja az, hogy Venezuela egy narkóállam, ami nagyüzemben állít elő drogot, és juttatja azt az Egyesült Államokba. Ezért az utóbbi hónapokban egyre több amerikai hadihajót csoportosítottak a Karib-térség déli részére, illetve kilőttek és elsüllyesztettek legalább húsz civil hajót, amik állításaik szerint kábítószert szállítottak, de erről bizonyítékok még nem kerültek elő. A támadásokban eddig több mint nyolcvan ember halt meg.
November végén Washington terrorszervezetté nyilvánította a Cártel de los Soles drogbandát is, aminek fejének magát Madurót tartják. Az amerikai jogszabályok szerint terrorszervezetek ellen fel lehet lépni katonai erővel. Paul szerint ezzel a lépéssel úgy tesz a kormány, mintha hadban állna, ráadásul őt vagy a szenátus nagy részét még mindig nem tájékoztatták a venezuelai helyzetről.
A „kommunista” és a „fasiszta” bemegy a Fehér Házba
A republikánusok közül sokan azt sem nézték jó szemmel, mennyire meglepően jó hangulatban zajlott az első találkozó New York újonnan megválasztott polgármestere, Zohran Mamdani, valamint Trump között november végén. Pedig a kampányban még egymást fasisztázták és kommunistázták, a Fehér Házban azonban már kedélyesen elbeszélgettek és mosolyogtak a sajtónak. A reakciók és ahogy a különböző influenszerek próbálták interpretálni a történteket a New York Times szerint újból bepillantást engedtek a MAGA-mozgalom töredezettségébe és belharcaiba.
Egyes véleményvezérek azt mondták, Trump kedvesen megkímélte Mamdanit a megalázástól, mások az elnök humorát magasztalták, és persze olyanok is voltak, akik mélyen hallgattak a találkozóról. Ide sorolta a lap a Magyarországon is megfordult Tucker Carlsont vagy az elnök saját, zömmel videókat posztoló X-oldalát, a Rapid Response 47-et, amin sokáig szintén nem jelent meg semmi erről. Később aztán Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője azt nyilatkozta a felületen, hogy a találkozó is bizonyítja, Trump minden amerikai elnöke.
A Times ugyanakkor kiemelte Nick Fuentest, a 27 éves fehér nacionalista véleményvezért, aki több kérdésben egyre élesebben fordul szembe a MAGA-mozgalommal és Trumppal. Ezúttal is közölte, „politikai színház” és „szappanopera”, amit a republikánusok csináltak Mamdanival, ők maguk sem hiszik el, amit mondanak. Jack Posobiec szélsőjobbos podcaster-aktivista amúgy azzal provokálta Mamdanit a fehér házi sajtótájékoztatón, hogy megkérdezte, megadóztatja-e a fehér New York-iakat. Posobiec beleállását több konzervatív figura dicsérte.
Laura Loomer, Trump egyik legnagyobb rajongója szerint vad dolog volt látni „egy dzsihádista kommunistát” a Fehér Házban, majd egy másik posztban azt írta, ezzel nem az elnököt akarta elítélni.
A Trump–Mamdani-találkozót Steve Bannon, az első Trump-kormány főstratégája is igyekezett megfejteni podcastjában Posobieckel az oldalán. Szerinte Trump haverkodása Mamdanival egyfajta csapda volt. Azért biztosította támogatásáról a polgármestert, mert tudja, hogy a politikája szét fogja rombolni New Yorkot, Trump pedig Mamdani összeomlását akarja látni. Bannon és Posobiec azért morfondíroztak egy sort arról, vajon Mamdani sármja vagy a mosolya vehette-e le a lábáról Trumpot, mire Bannon közölte: „Az nem mosoly volt, hanem vigyor”.
AIjaj, MI lesz?
Egy egészen más területen is a fejüket vakarták a MAGA-világban. Trump már egy november végi szaúdi fórumon azt mondta, véget akar vetni a Joe Biden elnöksége alatt bevezetett, „nevetséges” korlátozásoknak, amik a mesterséges intelligencia fejlesztésére vonatkoznak. Ehelyett az Egyesült Államok inkább felépítené „a legnagyobb, legerősebb, leginnovatívabb MI-ökoszisztémát a világon”. Két hete már be is jelentették, hogy egy MI-platformot hoznak létre, aminek Trump szerint fő célja a tudományos felfedezések segítése lesz. Azonban ennek nem mindenki örül a republikánusok és a MAGA-szimpatizánsok között.
Bannon a műsorában úgy hivatkozott az MI-re, mint ami „a legveszélyesebb technológia az emberiség történetében”. Szerinte ami az MI-vel történik az országban, az „haveri kapitalizmus”, és jobban kéne szabályozni a technológiát. Az ABC szerint Bannon nincs egyedül a Trump-hívek közt aggodalmával, és ez akár a 2026-os félidős és a 2028-as elnökválasztásra is hatással lehet. Eközben Trumphoz közel kerültek azok a nagy techmogulok, akik regulációmentes MI-fejlesztéseket szeretnének.
Olyanok verik félre a harangot most, mint Matt Walsh podcaster vagy Tucker Carlson. Republikánus szenátorok, így Josh Hawley és Marsha Blackburn az MI szigorúbb szabályozását szeretnék, hogy elkerülhető legyen a techcégek hatalmának erősödése és a munkásosztály megtizedelődése. Bannonék is pont attól tartanak, hogy az előző választáson Trumpot támogató munkások veszítik majd el tömegesen az állásaikat az MI miatt – ez pedig szavazatokban is mérhető lesz a republikánusoknak. Bannon azt is fejtegette, hogy a MAGA-bázisnak már ellenszenvesebbek az elnökhöz dörgölőző techoligarchák, mint a „radikális baloldal”.
Bannon már mozgalmat is elkezdett építeni az MI-től tartó MAGA-rajongókból. Ebben segítségére van műsora egyik állandó vendége, az MI-szakértővé avanzsált Joe Allen is, aki járja az országot, templomokat, MAGA-gyűléseket keres fel. Ezzel párhuzamosan a techcégek is beindultak, ők is elkezdtek a jobboldalon kampányolni, de az MI mellett. Abban bíznak, hogy többek közt Trump kriptó- és MI-felelősén, David Sacksen keresztül is befolyásolhatják az elnököt. Sacks a hidegháborús űrversenyhez hasonlóan kezeli a témát, és célja, hogy az Egyesült Államok ne maradjon le Kína mögött az MI-fejlesztésekben.
A Washington Post szerint az olyan fontos republikánus politikusok, mint a floridai kormányzó Ron DeSantis vagy az arkansasi kormányzó Sarah Huckabee Sanders is aggódnak az állásokért, a tinik lelki fejlődésében esett károkért és az energiazabáló adatközpontok miatti rezsinövekedésért. Trump azonban elnöki rendeletekkel lazított az MI-ipar korlátjain.
Tennesseeben mindenki örült
Andra Gillespie, az Emory Egyetem politikatudományi professzora a Bloombergnek azt mondta az elmúlt hetek és hónapok egyre hangosabb morgolódásairól, hogy nem tudja, eljött-e a szembenézés ideje, de egyes ultrakonzervatívok, akik hatalomra segítették Trumpot, most szembesülnek a következményekkel. Korábban azt látták rajta, hajlandó lenne pár olyan dolgot a gyakorlatba ültetni, ami a jobboldaliaknak fontos, még ha nem is hisz bennük. Szerinte
„Trump azt mondja, »én teremtettelek titeket«, de vannak frakciók, amik azt mondják, »nem, mi teremtettünk téged«. És erről szól a harc.”
Sokan a republikánus bázis mozgásának egyfajta lakmusztesztjeként tekintettek a Tennessee államban kedden tartott időközi képviselő-választásra. Nemrég demokrata sikert hoztak a november elején rendezett választások – melyek országos hivatalról nem, de számos tagállami és nagyvárosi poszt, köztük a New York-i polgármesterség sorsáról döntöttek. A szavazatok megoszlásai akkor annak ellenére is üzenetértékkel bírtak, hogy főként demokraták felé hajló államokban tartottak választásokat.
A tennesseei kongresszusi körzetben a tavalyi elnökválasztáson 22 százalékkal verte meg Donald Trump a demokrata Kamala Harrist, így kötelező volt hozni a republikánusoknak. A jobboldali Matt Van Epps végül 53,9 százalékkal nyert a 45,1 százalékon végzett demokrata Aftyn Behnnel szemben. Az általában elég vörös körzet minden megyéjében erősödtek a demokraták, volt ahol 20 százalékponttal. Az Axios szerint mindkét párt örül: a republikánusok a győzelemnek, a demokraták az erősödésüknek. A lap szerint dollármilliókat öltek a republikánusok a kampányba és a progresszív Behn lejáratásába, de a demokrata jelölt a megélhetési és adózási kérdésekkel rátapintott a választók fő aggodalmaira.
