„Teljes vicc” – Trump nagyokat hallgat, hívei pedig dühösek, miután nem kapta meg a Nobel-békedíjat
Donald Trump amerikai elnök magyar idő szerint péntek estig látványosan semmit sem reagált arra, hogy nem kapta meg a Nobel-békedíjat, amire nyár óta sóvárgott. A díjról döntő norvég bizottság pénteken jelentette be, hogy María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezetőnek ítélték oda az elismerést, amiért fáradhatatlanul képviseli a demokratikus jogokat, és küzd az igazságos és békés átmenetért a diktatúrából a demokrácia felé.
Trump a közösségi oldalán egymás után több posztot is megosztott pénteken gyors egymásutánban, amiben jobboldali médiaszemélyiségek annak örülnek, hogy vádat emeltek az egyik legfőbb politikai ellenségének tartott Letitia James ellen. James New York állam legfőbb ügyésze, aki korábban, még a republikánus politikus újraválasztása előtt sikeres pert indított Trump ellen. Az amerikai elnök emellett több olyan posztot is megosztott, amiben a gázai békefolyamatban játszott szerepét és egyéb békekötéseit dicsérik – írta a Daily Beast. Azonban arra, hogy ki kapta meg a díjat, semmit sem reagált.
A Fehér Ház nyilatkozatából azonban egyértelmű volt, mi a véleményük. „A Nobel-bizottság bizonyította, hogy a politikát a béke fölé helyezik” – reagált a Fehér Ház kommunikációs igazgatóhelyettese. Steven Cheung az X-en kijelentette, hogy az amerikai elnök tovább folytatja a békekötéseket, a háborúk befejezését és az életek mentését. Trumpnak a közlése szerint „emberszerető szíve van, és nem lesz soha senki hozzá hasonló, aki hegyeket tud megmozgatni csak az akaraterejével”.
Trump hívei kiakadtak
Az elnök rajongói nem meglepő módon reagáltak a hírre, hogy a venezuelai ellenzéki vezető kapta az elismerést. A MAGA Voice nevű X-felhasználó, aminek több mint 1,3 millió követője között kongresszusi képviselők és a Fehér Ház kabinetfőnöke is ott van, viccnek nevezte a Nobel-békedíjat, miután nem Trump kapta az elismerést, hanem
„valami random ember, akit senki sem ismer”.
Szerinte akinek egy csepp agya is van, az tudja, hogy Trumpnak kellett volna nyernie.
A Fehér Házba is bejáratos és befolyásos szélsőjobboldali influenszer, Laura Loomer teljes viccként jellemezte a döntést. „Mindenki tudja, hogy Trump elnök megérdemli a Nobel-békedíjat”, amit most szerinte egy olyan nő kapott, aki „folyamatosan Nicolás Maduro venezuelai elnök miatt sír”. Hozzátéve, hogy szerinte ez újabb példája az általa sületlenségként jellemzett pozitív diszkriminációnak.
Korábban az amerikai elnök és kormányának több tagja is kiállt mellette. Marco Rubio jelenlegi amerikai külügyminiszter, valamint Mike Waltz, az Egyesült Államok jelenlegi ENSZ-nagykövete tavaly augusztusban, még a kongresszus tagjaként aláírta azt a levelet, amiben a Nobel-bizottságot arra biztatták, hogy María Corina Machadót díjazzák.
Trump idén januárban a közösségi oldalán állt ki Machado mellett, miután egy tüntetés után rövid időre őrizetbe vették a venezuelai hatóságok, bátor szabadságharcosként jellemezve őt. Egyben arra figyelmeztette a venezuelai kormányt, hogy nem szabad, hogy bántódásuk essen, és „életben és biztonságban kell maradniuk”.
Bezzeg Obama megkapta
„Politika a béke helyett” – jellemezte a döntést Katie Miller, Trump egyik legfontosabb tanácsadójának felesége, aki korábban szintén magas rangú pozíciót töltött be a Fehér Házban. Azt hangoztatta, hogy Barack Obama 2009-ben csak pár hónapja volt elnök, amikor megkapta a Nobel-békedíjat, úgy, hogy egy háborúnak sem vetett véget. Az X-en több mint 1,6 millió követővel rendelkező politikai kommentátor, David J. Freeman helyeselve osztotta meg egy jobboldali újságíró posztját, ami szerint a Nobel-békedíj elveszítette a hitelességét, amikor Obamának ítélték oda.
Obama Nobel-békedíja az egyik legfájóbb pont Trumpnak, és az elmúlt években rendszeresen panaszkodott arra, hogy elődje megkapta az elismerést, míg ő nem. „Odaadták Obamának. Azt sem tudta, miért kapta. Nagyjából 15 másodperce volt ott, és megkapta a Nobel-díjat. Én valószínűleg soha nem kapom meg” – panaszkodott még 2019 februárjában. Az év végén az Imrán Hán akkori pakisztáni kormányfővel folytatott találkozója előtt újból arról panaszkodott, hogy megkapná a díjat, ha igazságosan ítélnék oda, és akkor is Obamával példálózott. „Obamának azonnal adtak egyet, amikor elnök lett, és fogalma sem volt, hogy miért kapta, ez volt az egyetlen dolog, amiben egyetértettem vele”. A 2024-es elnökválasztás utolsó hónapjaiban is rendszeresen felemlegette ezt a sérelmet.
Obama Nobel-békedíja „egy narcisztikus sérülés Donald Trumpnak”, aki sokkal jobb akar lenni elődjénél, és emiatt eltökélte, hogy neki is meg kell kapnia – mondta a France24-nak Pascal Boniface francia politológus, az IRIS Francia Nemzetközi és Stratégiai Ügyek Intézetének alapító igazgatója. Amikor látta, hogy Obama kapott egyet, rögtön úgy érezte, hogy neki is kell – erősített rá a New York Timesnak John Bolton, Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója.
Trump még egy nappal azelőtt is felhozta Obamát, hogy bejelentették, hogy ki kapja meg az idei Nobel-békedíjat. „Obama megkapta a díjat, azt sem tudta, hogy mit kapott. Obama, megválasztották, és odaadták Obamának, aki semmit sem csinált, csak tönkretette az országunkat” – mondta csütörtökön, miközben Alexander Stubb finn elnökkel találkozott a Fehér Házban.
Trump egyben jelezte, hogy a történelem során még soha senki nem oldott meg nyolc háborút nyolc hónap alatt, és „én megállítottam nyolc háborút”, ami szerinte még soha nem történt meg.
Ugyanakkor kijelentette, hogy nem a díjért csinálta, hanem, hogy életeket mentsen, és az azt odaítélő norvég bizottság bármilyen döntést is hoz, azt elfogadja.
Trump korábban hét békekötésről beszélt, amit ő ért el, de azok közül többen a szerepe, és azok eredményei erősen megkérdőjelezhetőek. Erről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
Látványosan sóvárgott
Bár a Fehér Ház kommunikációja is arról szólt, hogy Trump nem a Nobel-békedíj reményében dolgozik béketárgyalásokon, hanem csak az jár a fejében, hogy életeket mentsen, nyár óta látványosan sóvárgott az elismerésért. Trump már szinte rögeszmésen vágyik a kitüntetésre, mióta először amerikai elnök lett, és rendszeresen megemlíti interjúkban, külföldi vezetőkkel folytatott tárgyalások előtt vagy kampányrendezvényeken, hogy mennyire ideje lenne már, hogy neki is odaítéljék a díjat, amit előtte már négy másik amerikai elnök megkapott.
„Megérdemlem, de soha nem adják oda nekem” – mondta egy kérdésre válaszolva februárban, amikor Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel találkozott a Fehér Házban. Steven Cheung, a Fehér Ház kommunikációs igazgatója a New York Timesnak márciusban egy közleményben kijelentette, hogy „a Nobel-békedíj törvénytelen, ha Trump elnöktől – a legfőbb békeelnöktől – megtagadják a neki jogosan járó elismerést”. Kormányának tagjai pedig már februárban erről beszéltek.
Trump júniusban egy hosszú posztban panaszkodott arról, hogy bármit is csinál, nem fogja megkapni a díjat. Szerinte ez azért van, „mert csak liberálisoknak adják oda”, és kijelentette, hogy már ötször meg kellett volna kapnia. Bár Trump augusztus elején azt állította, hogy nem kampányol a díjért, pár napra rá a Fehér Ház hivatalos közösségi oldalán hirdette, hogy melyik ország vezetője támogatja, hogy megkapja, és az elnök maga is a díjról kezdett el beszélni Jens Stoltenberg norvég pénzügyminiszternek, amikor teljesen váratlanul felhívta telefonon. Még az ENSZ Közgyűlésén mondott beszédében is kijelentette, hogy „mindenki azt mondja, hogy meg kellene kapnom a Nobel-békedíjat”.
Norvégia Trump dühére készül
A norvég pénzügyminisztert, akivel Trump még akkor került jó kapcsolatba, amikor Stoltenberg NATO-főtitkár volt, feltehetően azért nyomaszthatta, mert a Nobel-békedíjat a többi Nobel-díjjal ellentétben norvégok ítélik oda. Azonban a norvég politikusoknak nincsen sok beleszólásuk abba, hogy ki kapja meg az elismerést. A díjat ugyanis egy mindössze ötfős testület ítéli oda, aminek a tagjait ugyan a norvég parlament választja, de függetlenségüket büszkén őrzik.
A Guardian és a Bloomberg beszámolója szerint
Norvégia most arra készül, hogy Trump hogyan fog reagálni arra, hogy nem neki ítélték oda a díjat.
Szeptember utolsó napján kijelentette, hogy „hatalmas sértés lenne az országnak”, ha nem kapná meg. „Amikor az elnök ennyire kiszámíthatatlan és autoriter, fel kell készülnünk mindenre” – mondta a Guardiannek Kirsti Bergstø, a norvég Szocialista Baloldal párt külügyi szóvivője.
Harald Stanghelle norvég elemző és véleménycikkszerző a lapnak arról beszélt, hogy nehéz kiszámítani, hogy Trump hogyan fog reagálni, hozzátéve, hogy az amerikai elnökkel, és több másik országgal is nehezen tudják megértetni, hogy a díjat egy tényleg teljesen független bizottság ítéli oda, mert „ők nem tisztelik az ilyen függetlenséget”.
Ezt megerősítette Espen Barth Eide norvég külügyminiszter is, szerinte a norvég kormány nem szól bele a bizottság munkájába – írta a Bloomberg. A lap szerint Norvégiában arra készülnek, hogy a Trump-kormány célba veszi a norvég nemzeti vagyonalapot, aminek 40 százaléka az Egyesült Államokban van befektetve. A félelmek szerint Trump újabb vámokat vethet ki az országra, vagy nagyobb NATO-hozzájárulásokat kezd el követelni, esetleg ellenséggé nyilvánítja az országot – írta a Guardian.
Jövőre, ugyanitt?
A Nobel-bizottság közben egy szokatlan nyilatkozattal jelezte, hogy már hétfőn meghozták a döntést, azelőtt, hogy Trump bejelentette volna az Izrael és a Hamász közötti békemegállapodás első szakaszát
– hívta fel a figyelmet az ABC ausztrál televíziónak Darren Kew. A San Diegó-i Egyetem béketanulmányokkal foglalkozó iskolájának dékánja szerint ezzel jelezték neki, hogy „próbáld meg jövőre”.
A CNN cikke szerint Trumpnak lehet esélye a díjra, de ők előzetesen reálisan inkább jövőre valószínűsítették ezt, ha az elnöknek sikerül áttörést elérnie Gázában és/vagy Ukrajnában. Ezekkel szerintük stabilabb hellyé tennék a világot, a szerző szerint Trump és csapata ebben az esetben meg is érdemelné a békedíjat, annak alapításának 125. évfordulóján.
Békedíjas esélyeit elemezve Nina Graeger, az oslói Békekutató Intézet igazgatója pedig a Washington Postnak kijelentette, hogy már az valószerűtlenné tette a díjazását, ahogy Trump aláásta a nemzetközi együttműködést, ami Alfred Nobel egyik alapértéke volt. Ugyanakkor a Wall Street Journalnek nyilatkozva arról beszélt, hogy a bizottság jövőre komolyabban megfontolhatja személyét, ha a gázai béke tartósnak bizonyul, és Ukrajnában is sikereket ér el.
Emmanuel Macron francia elnök szeptember végén arról beszélt, hogy Trump akkor kaphat Nobel-békedíjat, ha leállítja a gázai háborút. Az igazán nagy tett, amivel közelebb kerülhetne az elismeréshez, ha az orosz–ukrán háborúnak is véget tudna vetni. Minden azon múlik, hogy Trumpnak sikerül-e elérnie az ukrajnai békekötést, csak azon át vezet az útja a Nobel-békedíjhoz – mondta a Sky Newsnak Samir Puri, a Chatham House globális kormányzással foglalkozó központjának igazgatója.
Ebben az esetben még legnagyobb politikai ellenfelei is támogatnák ezt. Trump egyik legnagyobb belpolitikai ellenfele, Hillary Clinton is arról beszélt, hogy egy bizonyos feltételek mellett létrejött ukrajnai békekötés esetén ő maga jelölné Nobel-békedíjra Trumpot. Erre az elnök is reagált: „Ez nagyon kedves volt, lehet, hogy újra meg kell kedvelnem őt.”
