Tiltakozások rázták meg az elmúlt időszakban Indonéziát, a Fülöp-szigeteket, Nepált, legutóbb pedig Marokkót, százezres óriástüntetést rendeztek Franciaországban – a világ legkülönfélébb pontjain tartott demonstrációk céljai különbözhetnek, azonban egy különös jelenség összeköti őket.
A One Piece japán kalózos manga és anime zászlaja lengett a demonstrálók feje felett.
Mostanra a Jolly Roger a szalagos szalmakalapban vigyorgó koponyával ott virít indonéz otthonokon, motorokon, autókon, Nepálban a tüntetők feltűzték a parlament kapujára, és a Fülöp-szigetek korrupcióellenes demonstrációin is szerepet kapott.
„Annak ellenére, hogy különböző a nyelvünk és kultúránk, az elnyomás azonos nyelvén beszélünk. A zászlót az elnyomás elleni felszabadulás szimbólumaként látjuk (...), és tudjuk, hogy mindig is harcolnunk kell a megérdemelt jövőnkért” – magyarázta egy 23 éves filippínó tüntető. De hogyan vált ez a kalózzászló világszerte a változást akaró fiatalok jelképévé?
One Piece mind felett
A One Piece egy először 1997 júliusában megjelent, jelenleg is futó manga, amiben egy kalózcsapat a címbeli kincs keresése mellett a Világkormány ellen küzd. Bőven ezer feletti fejezetnél tart, 2008-tól 2018-ig folyamatosan ez volt a legjobban fogyó manga. Összesen 516,6 milliót adtak el belőle, amivel messze a világ legnépszerűbb képregénye az ugyancsak máig megjelenő Asterix előtt.
A Naruto és a Bleach mellett a One Piece hozta el a kétezres évek elején az egyik legfontosabb japán mangamagazin, a Sónen Jump újabb aranykorát, és még mindig a kiadvány húzónevének számít. A One Piece alapján készült anime 1999-ben debütált és szintén a mai napig megy. A széria 2023-ban aztán újabb rajongókat szerzett, miután élő szereplős sorozatot kapott a Netflixen, ennek apropóján mangaszakértő kollégánk is bemutatta az univerzumot.
Szóval a One Piece egy megkerülhetetlen jelenség, miután pedig három éve nyáron óriásit ment ez a mém, még azok is hallhattak róla, akiket amúgy egyáltalán nem érdekelnek a mangák és az animék. A fiatal tüntetők között pedig végképp könnyen tudott elterjedni.
A kormánybuktató nepáli tüntetések egyik résztvevője, Bikjat Hatri azt mondta a CNN-nek, hogy a One Piece nagyon népszerű az országban, „egy csomó nepáli fiatal imádja az animét”. Nem volt véletlen, hogy nekik kedves szimbólumok sokasága bukkant fel a demonstrációkon, pláne egy olyan tüntetéssorozatban, amit a közösségi média tervezett betiltása indított el.
Indonéziában azt is megpróbálták visszakövetni, hogy a mostani demonstrációkon hogyan terjedt el a zászló. A Time szerint a függetlenség 80. évfordulójára a piros-fehér nemzeti zászlókkal díszítették fel az utcákat és járműveket, csakhogy sokan már akkor a One Piece zászlaját lobogtatták inkább. Egyesek szerint a teherautó-sofőrök járművein jelent meg először a szalmakalapos Jolly Roger, hogy így tiltakozzanak a közlekedési reformok ellen, mások szerint az év elejétől tiltakozó diákok kaptak rá. Innen pedig a zászló hamar a Prabowo Subianto elnök rendszere elleni általános tiltakozássá jelképévé vált.
Az indonéz hatóságok ráadásul nem is nagyon tudták eldönteni, hogyan viszonyuljanak a jelenséghez. Egy képviselő felháborodva azt hangoztatta, hogy hazaárulással ér fel a jelkép használata, majd a rendőrség és a hadsereg is célba vette a One Piece-szel tüntetőket. Szakértők szerint ez azonban csak gerjeszti az ilyen szimbólumok erejét. A hatóságok fellépése miatt az Amnesty International jogvédő szervezet is tiltakozott, szerintük a zászlóhasználók vegzálása sérti a szólásszabadságot. Akadtak azért kormánytagok, akik megengedőbbek voltak, és csak azt kérték a tüntetőktől, a nemzeti zászló lengjen magasabban, mint a kitalált kalózkapitány lobogója.
Szeptember derekán a Fülöp-szigeteken tízezrek tiltakoztak a korrupció ellen, főképp azért, mert tisztviselők zsebében kötött ki sok olyan közpénz, amit árvízi védművekre szántak. Itt is megjelent a One Piece logója, ami a világ egészen más részein kirobbant újabb és újabb tüntetésekre is átterjedt.
A marokkói Tangerben négy éve még egy békés felvonuláson jelentek meg a One Piece karakterei suta szobrokba öntve, amin a Redditen ki is akadtak a rajongók. Sokat változott a helyzet, mióta a szalmakalapos kalózos zászló újra feltűnt a több mint egy hete Marokkóban utcára vonuló tüntetők között. A marokkói tüntetők is a korrupció ellen vonultak utcára, és az ellen is tiltakoznak, hogy a 2030-as – a spanyolokkal, portugálokkal és dél-amerikai államokkal közösen rendezett – foci-vb-re megy el a közpénz kórházak helyett. A marokkói tüntetések eldurvultak, és már halottak is vannak a tiltakozók között, az ENSZ főtitkára is a jogrend tiszteletben tartására és az erőszak elutasítására szólított fel.
Az NPR szerint hamarosan Afrikában is több tüntetésen feltűnt. Egy 25 éves madagaszkári tüntető szerint azért rezonál a One Piece a Gen Z tüntetőknél, mert a főszereplők is a korrupt rendszerek ellen szállnak harcba.
„A fő karakter, Monkey D. Luffy kiáll az igazságtalanság ellen, és ez az, ami ellen a világon mi, a Z generáció is kiállunk”
– magyarázta a névtelen demonstráló. Az ottani tüntetések arra is jó példát jelentenek, hogy a helyi kultúrák adaptálják is a szimbólumot: Madagaszkáron a kalózos halálfejen nem a szalagos szalmakalap, hanem a cseppet hasonló satroka, a helyi betsileo népcsoport hagyományos fejfedője látható. Madagaszkáron sem maradt vértelen a tüntetéshullám, az ENSZ szerint 22-en meghaltak a hatóságok kemény fellépése miatt.
Európába is begyűrűzött a jelenség, a francia megszorításos tervek elleni tüntetéseken is feltűnt Luffy kapitány lobogója. Egy Lyonban tüntető 45 éves tanár elismerte, „az ázsiai ifjúság kezdte” használni a szimbólumot, és szerinte több embert fog elérni, mint a szakszervezeti logók. „Azok inkább bizonyos (idősebb) korosztályokhoz szólnak” – mondta. A zászló átvitt jelentése pedig már elérte a határainkat: egy pozsonyi tüntetésen is látták.
A popkultúra összekötő ereje
„Ami a One Piece-t annyira erőteljessé teszi a tüntetéseken, az valójában a története magva. Javarészt olyan emberek gyűlnek az ügy köré, akik mind különcök, kívülállók, lázadók, vagyis olyanok, akik valamiért nem illeszkednek a rendszerbe” – mondta a CNN-nek Nuurrianti Jalli, a szingapúri Yusof Ishak Intézet délkelet-ázsiai tanulmányok professzora.
Szerinte ez a narratíva átlépi az országhatárokat, mivel a fiatalok sok helyen úgy érzik, nem hallja meg őket a kormányuk, a méltánytalan rendszerek csapdájában vergődnek. A különböző országok tüntetői „nem beszélik ugyanazt a nyelvet, de értik, miről szól a történet”.
Egy 23 éves nepáli fiatal is azt mondta, hogy a szalmakalapos kalózok neki a szabadságot szimbolizálják, azt a lelkületet, ami szembeszáll az igazságtalan hatóságokkal. Erre rezonált a japán kultúrát kutató Andrea Horbinski is, aki szintén a CNN-nek arról beszélt, hogy a One Piece fő karaktere, Luffy is egy határozott, küldetéstudattal bíró figura, aki csapatával néha kap egy-egy pofont, de mindig feláll belőle.
A Guardian megjegyezte, hogy Délkelet-Ázsia élen jár abban, hogy a popkulturális utalásokat átültesse a politikai ellenállási mozgalmakba. Az elmúlt években Az éhezők viadala kézjelét használták a rendszerellenes tiltakozók Thaiföldön és Mianmarban is, 2020-ban pedig szintén a thaiok a Harry Potter-univerzumból vettek át elemeket – például kamu varázspálcák magasba tartásával. A hongkongi demokráciatüntetéseken 2019-ben Pepe, a béka tűnt fel mint szimbólum – őt azóta kvázi kisajátította magának az amerikai alt-right.
Az NPR felemlegette még a V mint Vendetta Guy Fawkes-maszkját és a Joker álarcot is, de az Egyesült Államokban a Donald Trump kormányzása elleni No Kings-tüntetéseken a Star Wars-franchise egyik alakja, a lázadó Andor futott nagyot. 2010-ben palesztinok pedig az Avatar-filmek kék na'vijainak öltözve tiltakoztak Izrael ellen.
Natalie Pang, a Szingapúri Nemzeti Egyetem kommunikációs-újmédia tanszékének vezetője azt mondta a CBC-nek a jelenségről, hogy egyes esetekben egy meglévő aktív rajongói bázis mozdulhat el a politika irányába. Indonéziában például pontosan ez történt, ahogy írtuk, a One Piece hihetetlen népszerű a helyi fiatalok között.
A Conversationön Jalli professzor arról értekezett, hogy ez az első olyan generáció, amelyik teljesen online nőtt fel, életét meghatározták a mémek, az animék és a nemzetközi popkulturális franchise-ok. Pontosan ezt tükrözi a politikai kommunikációjuk is.
A szolidaritáshoz itt nincs szükség tagságra vagy ideológiára, egy mém, egy gesztus, egy zászló ugyanazt a jelentést hordozza tekintet nélkül az emberek nyelvére, vallására vagy földrajzi helyzetére. Ezekkel a kulturális kódokkal az érintettek felismerik egymást, bárhol is legyenek.
A közösségi média azért is fontos, mert felgyorsítja a terjedést: augusztusban még Indonéziában lobogtatták a One Piece-zászlót, szeptemberben már a nepáli Katmanduban lehetett látni. A zászló ráadásul nem tartozik semmilyen mozgalomhoz, párthoz, így amelyik kormány nem akar nagyon autoriternek látszani, nem tilthatja be, nem szankcionálhatja – hisz ez csak egy popkulturális termék.
A független Indonéz Emberi Jogi Nemzeti Bizottság foglalta talán a legjobban össze, miről szól a zászlós mozgalom. Szerintük leckét ad emberi jogokból, ráadásul nem a szokásos merev módon. „A történet nemcsak a kincs megtalálásáról szól, hanem tele van társadalmi kritikával és az igazságtalanság elleni küzdelem értékeivel.”
