A kampányban még tagadták, de ez lenne a radikális terv, amit Trump elnökként végrehajtana?

Kevés helyen örülhettek jobban Donald Trump győzelmének az amerikai elnökválasztáson, mint a konzervatív Heritage alapítványnál, ahol már két éve készülnek a lehetőségre, hogy az új elnök vezetésével teljesen átalakítsák az amerikai kormányzat működését.

A Project 2025 nevű terv a kritikusai szerint egy radikálisan keresztény-jobboldali, autoriter kormányt akar létrehozni, egy diktátorszintű hatalommal felruházott elnökkel, ami egyenesen az amerikai demokrácia végét jelentené. Készítői szerint viszont egyenesen az Egyesült Államok megmentése a cél a baloldali „woke” és „marxista kultúrával” átitatott állami gépezet elnyomása alól, amit „fegyverként használnak az amerikai polgárok és konzervatív értékek ellen”, hozzátéve, hogy „soha nem látott ostrom alatt van a szabadság”.

A terv egyebek mellett

• az abortusz teljes tilalmát szorgalmazza;
• betiltaná a pornográfiát;
• az elnök személyes irányítása alá helyezné a legfőbb ügyészséget és az FBI-t;
• tagadja a klímaváltozást és megszüntetné a már bevezetett klímavédelmi intézkedéseket;
• az elnökhöz hű emberekkel töltené fel az amerikai kormányzatot;
• megszüntetne, vagy jelentősen meggyengítene több kormányzati szervezetet, mint például a környezetvédelmi ügynökséget, vagy az oktatásügyi minisztériumot;
• az illegális bevándorlók azonnali deportálását javasolja a nemzeti gárda segítségével;
• az amerikai katonákat vezényelné a déli határ védelmére.

A demokraták Joe Biden, majd visszalépése után Kamala Harris elnökválasztási kampányának egyik központi elemévé tették a Project 2025-öt, felhívva a figyelmet az abban szereplő, radikálisként jellemzett elképzelésekre, és igyekeztek minél jobban Trumphoz kötni a nem hivatalos jobboldali kormányprogramként is emlegetett tervet, remélve, hogy ez elijeszti az amerikai választók többségét.

Ezt látszólag a Trump-kampány is nagy veszélynek értékelte, és mindent megtettek, hogy minél jobban távol tartsák magukat a tervtől. Trump többször is kijelentette, hogy semmit sem tud róla, és nincsen semmi köze hozzá, pedig annak elkészítésében több mint száz olyan ember dolgozott, akik Trump első elnöksége alatt kormányzati pozíciókat (köztük miniszteri posztokat) töltöttek be, vagy dolgoztak kampányán és a hatalomátvételt irányító csapatában.

Trump győzelme után egyes konzervatívok már jelezték is, hogy elnöksége alatt a Project 2025 végrehajtása lesz a cél. Matt Walsh konzervatív megmondóember a közösségi oldalán azt írta, hogy „most, hogy a választás véget ért, azt hiszem végre kimondhatjuk, hogy igen, valójában a Project 2025 van napirenden. Lol”. Bo French, a Republikánus Párt egyik texasi megyei elnöke pedig azt kérdezte, hogy „akkor most már elismerhetjük, hogy végre fogjuk hajtani a Project 2025-öt?”.

Mi az a Project 2025?

A Project 2025-öt a washingtoni székhelyű konzervatív Heritage alapítvány rakta össze, ami Ronald Reagan első elnökség óta készít programajánlásokat az elnököknek. Az intézet büszke arra, hogy programpontjaikból milyen sokat végre is szoktak hajtani. Az intézet honlapján található leírás szerint a Reagan-kormány az ajánlásaik kétharmadát végrehajtotta, vagy megpróbálta végrehajtani, míg az első Trump-kormányzat az akkori programjuk 64 százalékát magáévá tette.

A Project 2025 négy részből áll, ebből az első, majdnem kilencszáz oldalas, Mandate for Leadership (nagyjából: vezetői felhatalmazás) kiáltvány az, amit nyilvánosságra hoztak. Emellett van egy személyzetis adatbázis, ahol az új kormányzatban dolgozó, az elnökhöz feltétlenül lojális leendő tisztségviselőket gyűjtik előre össze, hogy az új elnök beiktatása után rögtön készen álljanak a hatalomátvételre. Lenne egy magánakadémia, ahol ezeket a tisztségviselőket előre kiképzik, egyebek mellet arra, hogyan küzdjenek a bürokrácia, a „baloldali bírák” ellen, és a működésükre kíváncsi vizsgálatok ellen. Valamint egy Playbook, amiben az új kormányzati rendszer első 180 napjának működési tervét dolgozták ki, hogy az – mint írták – „gyorsan segítséget nyújtson a baloldal pusztító politikájától szenvedő amerikaiaknak”.

A demokraták az elmúlt évben igyekeztek minél jobban felhívni a figyelmet a tervre, amit úgy jellemeztek, mint egy „ultrakonzervatív kiáltvány egy szélsőjobboldali hatalomátvételre”. A Project 2025 egyik legfőbb ellenlábasának számító Dan Goldman demokrata képviselő pedig azt is kijelentette, hogy az „egy diktátor kívánságlistája, egy átfogó, kifinomult terv, amivel egyenesen a fasizmusba vezetnek minket és elveszik szabadságunkat”.

A Project 2025 az augusztusban tartott demokrata elnökjelölő gyűlés egyik legtöbbet hangoztatott témájává is vált, ahol több felszólaló is a kiadvány egy óriási példányával a kezében lépett színpadra, hogy elmondja a beszédét. Az elnökjelöltek közti egyetlen televíziós vitában Kamala Harris már rögtön az elején erről kezdett el beszélni, jelezve, hogy milyen fontosnak tartották ezt a kérdést.

Trump igyekezett mindent megtenni, hogy távol tartsa magát a tervtől. Közösségi oldalán közölte, hogy „semmit sem tudok a Project 2025-ről”, és „fogalmam sincs, hogy ki áll mögötte”. Ugyanakkor hozzátette, hogy „nem értek egyet néhány dologgal, amit mondanak, és néhány dolog, amit mondanak teljesen nevetséges és borzalmas”. Majd később kijelentette, hogy „nem láttam”, és „nincsen semmi közöm hozzá”. Elnökválasztási stábjának vezetői pedig közleményben tudatták, hogy készítőinek nincsen semmi közük a kampányhoz.

Orbán szerint Trump terve

Kritikusai szerint Trump és kampánya mindössze politikai megfontolásokból tette ezt, attól félve, hogy a radikális terv ronthatja elnökválasztási esélyeit. Ezen a véleményen volt Kevin Roberts, a Heritage alapítvány elnöke is, aki a Wall Street Journalnak adott interjújában kijelentette, hogy nem volt meglepve, amikor látta Trump nyilatkozatait a tervvel kapcsolatban. Szerinte „Trump elnök egy elnökválasztási kampányt akar megnyerni, és megértjük, hogy politikai szempontokat is figyelembe kell venni, tekintve, hogy a baloldal több millió dollárt költött el a Project 2025 elleni támadásokra, mert nincsen más kampányüzenetük”. Hozzátette, hogy emiatt nem neheztelnek rá.

Két évvel az elnökválasztás előtt Trump beszédet mondott a Heritage alapítvány konferenciáján, ahova Kevin Robertsszel együtt repült egy magángépen. A beszédében nagyszerű csoportként jellemezte az alapítvány, hozzátéve, hogy „ők fogják lefektetni az alapjait, és terveket kidolgozni arra, hogy egészen pontosan mit fog tenni a mozgalmunk”, amikor megnyerik az elnökválasztást. Az alapítvány elnöke pedig a Washington Postnak elárulta, hogy személyesen beszélt Trumppal a Project 2025-ről. Ezt a Trump-kampány szóvivője tagadta.

A Trump-kampány távolságtartó hozzáállását közben Orbán Viktor magyar miniszterelnök is aláásta az M1-nek márciusban adott interjújában, amiben a Heritage alapítványt jellemezve arról beszélt, hogy „ez az az intézet, amelyik írja Trump elnök programját, tehát a részletes szakmai programot, ez az alapítvány készíti el az elnök számára, ő toborozza a leendő amerikai adminisztrációnak az embereit is.”

Oda-vissza kampány

Harris az elnökválasztási kampány alatt rendszeresen arra figyelmeztette a választókat, hogy Trumpot nem szabad a Fehér Házba engedni, mert autoriter módon akarja majd irányítani az országot. Egy héttel a választás előtt egy nagyszabású kampányrendezvényen – amit ott tartott, ahol Trump beszélt 2021. január 6-án híveihez, akik aztán elindultak a Capitolium elleni ostromra – olyasvalakiként jellemezte ellenfelét, mint aki „instabil, a bosszú megszállottja, sérelmek gyötrik és teljes hatalomra vágyik”.

A demokraták vissza-visszatértek Trump egy gúnyosan elmondott kijelentésére, hogy csak az első hivatali napján lenne diktátor. Kamala Harris egyetértett Trump egy korábbi kabinetfőnökének kijelentésével, hogy a republikánus jelölt egy fasiszta, és komolyan kell venni azokat a volt munkatársait, akik szerint nem szabad újra a hatalom közelébe engedni. A demokraták azzal érveltek, hogy Trump túlságosan nagy kockázatot jelentene az elnöki székben, és veszélyes, mert azt gondolja, hogy aki nem ért vele egyet, az ellenség. A vele szemben állókat börtönbe akarja őket csukatni, és fegyverként használná ellenük az irányítása alá kerülő legfőbb ügyészséget, a Fehér Házba pedig egy „ellenséglistával érkezne”, érveltek.

Trump interjúkban és kampányrendezvényeken rendszeresen beszélt arról, hogy meg kéne büntetni, börtönbe zárni riválisait és kritikusait, vagy nyomozásokat kéne indítani és vádat emelni ellenük. Az NPR közszolgálati adó vizsgálata több mint száz ilyen kijelentést talált. Októberben egy kampányeseményen „harmadik világbeli dologként” jellemezte azt, hogy „letartóztatjuk az ellenfeleinket”, majd hozzátette, hogy „ez azt jelenti, hogy én is megtehetem”.

Ez azonban láthatóan nem ijesztette el az embereket attól, hogy rá szavazzanak. Ennek egyik oka lehet, hogy a rá szavazó emberek meghatározó része egészen egyszerűen nem vette komolyan Trump kijelentéseit. A New York Times/Siena egy felmérése szerint a választók 41 százaléka egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy az emberek azért sértődnek meg Trump kijelentésein, mert túl komolyan veszik a szavait. Neil Newhouse republikánus közvélemény-kutató pedig a Timesnak azt mondta, rendszeresen visszatérő vélemény volt a felméréseiben, hogy az emberek azt gondolják, hogy nagyzolásból mondja erőteljes kijelentéseit, mert ő ilyen, és nem hiszik, hogy azokat meg is fogja csinálni.

A Timesnak Trump több támogatója is arról beszélt, hogy szerintük nem fog tömeges kirúgásokat végrehajtani a szövetségi kormányzatban, nem fog pereket indítani politikai ellenfelei ellen és nem fog tömeges deportálásokat végrehajtani. Utóbbihoz Trump saját közösségi oldalán jelentette be hétfőn, hogy a 62 éves Tom Homan, az Idegenrendészeti Szolgálat (ICE) korábbi igazgatója fog felelni az Egyesült Államok határainak védelméért.

Trump hivatalos programja sokban egyezik a Project 2025-tel

Trump azzal is próbálta magát eltávolítani a Heritage tervétől, hogy közölte, neki megvan a saját elnöki programterve. Az Agenda47 címet kapott terv – ahol a 47 arra utal, hogy ő lesz az Egyesült Államok 47. elnöke – azonban sok pontban átfedést mutat a Project 2025-tel, amik beszédeiben is fontos helyet foglaltak el. Ilyen például az oktatásügyi minisztérium megszüntetése, a különböző kormányzati szervekben dolgozó köztisztségviselők kirúgása, a több millió illegális bevándorló azonnali deportálása, illetve a hadsereg kivezénylése a határ védelmére.

Arra azonban nem sokan számítanak, hogy a fiatal férfiak támogatásával hatalomra jutott Trump be akarja majd tiltani a pornográfiát, illetve arra sem, hogy megpróbálná az egész országra rákényszeríteni a teljes abortusztilalmat – miután az első elnöksége alatt kinevezett három új konzervatív taggal felálló legfelsőbb bíróság eltörölte az abortusz alkotmányos védelmét, a Roe kontra Wade néven elhíresült bírósági precedenst. A kampányban többször is kijelentette, hogy ennek a kérdésnek az eldöntését az egyes államokra bízná. Az viszont várható, hogy második elnöksége alatt megtiltják, hogy az egyik legnépszerűbb abortuszgyógyszert államok között szállítsák, ami jelentősen megnehezítheti majd a terhességmegszakítások végrehajtását.

Trump az első elnöksége alatt rendszeresen panaszkodott arra, hogy a bürokrácia mennyire akadályozta a munkáját, és nem hajtották végre minden utasítását. Elnöksége legvégén egy olyan elnöki rendeletet (Schedule F) hozott, amivel több tízezer kormányzati dolgozót rúghatott volna ki könnyedén, lehetővé téve számára, hogy hozzá hű emberekkel töltse fel a bürokráciát, akik ellenkezés nélkül végrehajtják parancsait. Ezt Joe Biden ugyan visszavonta, de ennek visszaállítása a Project 2025 egyik központi eleme, és Trump is utalt már rá, hogy pontosan erre készül.

Leginkább aggasztónak és veszélyesnek azonban a legfőbb ügyészség szerepét is ellátó igazságügyi minisztérium függetlenségének megszüntetését tartják, amivel teljesen az elnök személyes irányítása alá helyeznék a minisztérium alá tartozó Szövetségi Nyomozóirodával (FBI) együtt. Ezzel kritikusai szerint megnyílhat az út Trump előtt arra, hogy ígéretéhez hűen pereket és eljárásokat indítson politikai ellenfelei ellen, és egyben megakadályozza, hogy eljárásokat indítsanak ellene, és leállítsa azokat, amik folyamatban vannak ellene.

Mit tehet a vele szemben indított perek ellen?

Donald Trump már jelezte, hogy első elnöki napján ki fogja rúgni az ellen eljárásokat indító Jack Smith különleges ügyészt, és leállítja a 2020-as elnökválasztás eredményeinek megváltoztatására tett kísérlet, valamint a bizalmas kormányzati iratok helytelen kezelése miatt indított szövetségi eljárásokat.

Viszont Jack Smith már az elnökválasztás után tárgyalásokba kezdett az igazságügyi minisztérium felső vezetésével a Trump ellen indított büntetőeljárások lezárásáról, értesült az ABC News az ügyet ismerő forrásokból. A tárgyalások hátterében az igazságügyi minisztérium érvényben lévő irányelve áll, miszerint hivatalban lévő elnök ellen nem indulhat büntetőeljárás a hivatali ideje alatt.

Közben már nem kell aggódnia a legtöbb ellene indított per ellen, hogy miért, azt ebben a cikkünkben foglaltuk össze. Ugyanakkor könnyen lehet, hogy a polgári perek akkor is folytatódni fognak, ha Trump megkezdi elnöki munkáját. Precedens van erre: egy 1997-es, Bill Clintont is érintő legfelsőbb bírósági döntésben a bírók egyhangúlag úgy döntöttek, hogy a hivatalban lévő elnökök nem hivatkozhatnak az elnöki mentelmi jogra, hogy elkerüljék a polgári pereskedést hivataluk ideje alatt.

Mekkora kontroll lehet?

Az világosan látszik, hogy a megválasztott elnök főleg olyan emberekkel szeretné körbevenni magát, akik feltétlenül hűségesek személyesen hozzá és programjához. Trump első elnöksége alatt az újonnan felállt kormányt a republikánus establishment mérsékeltebb tagjai dominálták, és egyfajta intézményi védőburkot képeztek Trump legvadabb ötleteivel szemben. Ezért az elnök rendszeresen összecsapott magas rangú tanácsadóival és minisztereivel, akik nem hajtották végre ellenkezés nélkül az utasításait.

Az azóta eltelt négy évben viszont Trump lényegében teljesen saját képére szabta a Republikánus Pártot, és most igyekszik olyan embereket választani, akik kérdezés nélkül azt teszik, amit mond.

A különféle átalakításokhoz ráadásul várhatóan a kongresszusi többséget is maga mögött tudhatja majd, noha ott pont belefuthat ellenvéleményekbe is. Ugyan a republikánusoknak többségük van a kongresszus felsőházában, a szenátusban, és várhatóan megszerzik a többséget az alsóházban, a képviselőházban is, de ettől még kérdés, hogy mennyire lennének egységesek főként a republikánus szenátorok egyes lépések esetében, többen is felszólalhatnak bizonyos radikálisabb intézkedések ellen.

A Project 2025-ben szereplő tervek végrehajtása szinte teljesen biztosan perek sorát is elindítaná, azonban kérdéses, hogy a bíróságokon meg lehet-e majd akadályozni egyes elemeinek végrehajtását. A Trump első kormányzása alatt konzervatív bírákkal feltöltött legfelsőbb bíróság – ami nyáron már kimondta, hogy az elnöknek széles körű mentessége van a büntetőjogi felelősségre vonás alól elnöki cselekedetei esetében – ugyanis már több döntéssel is jelezte, hogy nyitottan áll az úgynevezett „egységes végrehajtó hatalom” (unitary executive theory – UET) jogelméletéhez.

Ez gyakorlatilag azt állítja, hogy a végrehajtói hatalmi ágat teljes egészében egyedül az elnök irányítja. Például indoklás nélkül kirúghatná a köztisztviselőket, vagy a kongresszus által kinevezett magas rangú kormányzati vezetőket, valamint a szövetségi ügyészeket is a kongresszus jóváhagyása nélkül. A Trump-kormányzat így arra is próbálhat apellálni, hogy a legfelsőbb bíróság mellé áll, és az alkotmánybíróság szerepét is ellátó testület jóváhagyásával végre is tudják hajtani a terveik legfontosabb elemeit. Egyelőre azonban Trump kampánycsapata még nem jelezte, hogy például a tömeges deportáláson kívül melyik elemeket próbálnák tényleg megvalósítani.