„Többé nem lesztek magatokra hagyva, nem lesztek magányosak, nem fogtok félni. Nem lesztek többé veszélyben, és nem szorongtok majd az összes olyan problémától, amikkel az országunk jelenleg küzd. Megvédünk benneteket, én leszek a védelmezőtök”, üzente szeptemberi indianai kampánygyűlésén Donald Trump a nőknek. Majd a keddi elnökválasztás előtti héten Wisconsinban erre is ráerősített, és azt ígérete:
megvédi a nőket „akár tetszik nekik, akár nem”.
A 78 éves Trumpnak a tőle megszokotthoz képest is nagyon ellentmondásos a viszonya a társadalom női tagjaihoz. A puncimegragadós („Grab ’em by the pussy”) kiszólások vagy az olyan mondatok, mint hogy „a nők kereshetnek ugyanannyit, mint a férfiak, csak ehhez ugyanolyan jó munkát is kell végezniük”, önmagukban karakteres alaphangot adtak neki ebben a viszonyban. Ebben a közel száz idézetből álló listában böngészhetünk például változatos szexista megnyilvánulások között, amelyekben Angelina Jolie-tól Beyoncén át Hillary Clintonig nevezett hol csodaszépnek, hol lóarcúnak, hol retardáltnak ismert nőket.
Trump ezzel párhuzamosan rendszeresen megállapította, hogy senki nem tiszteli úgy a nőket, mint ő. A Fox News egykori műsorvezetője, Tucker Carlson egy republikánus rendezvényen az amerikai társadalomról beszélve Trumpot egy olyan dühös apához hasonlította, aki
szigorú szeretettel fordul a „rossz kislányokhoz”, akiket „alaposan el kell fenekelni”.
A fehér nők (kis) többsége inkább Trumpra szavazott
Sokakat izgatott tehát a kérdés, hogy ilyen körülmények között milyen támogatásra számíthat Trump a nőktől? Úgy tűnik, a nők közül továbbra is többen szavaztak a demokrata jelöltre, mint a republikánusra, de a korábbi elnökválasztásokhoz képest már kisebb arányban. Míg Hillary Clinton 2016-ban 13 százalékponttal, Joe Biden 2020-ban 15 százalékponttal nyerte meg a nőket, addig Kamala Harris esetében a különbség 10 százalékpontra csökkent.
A fehér nők többsége még mindig inkább a republikánus jelöltre szavazott, ahogyan az elmúlt 72 évben – két alkalom kivételével – mindig. A CNN szerint viszont ebben a szavazói csoportban mindössze 5 százalékpont volt a két jelölt közt a különbség, miközben 2020-ban Trump 11 ponttal szerepelt jobban náluk Bidenhez képest. Trump a fiatal nőknél viszont jobban szerepelt, mint négy évvel korábban. Harrisnek Biden eredményeihez képest a diplomás nők között sikerült csak javítania.
Az is fontos volt, hogy Trump a latino nők és férfiak között is javított, és ugyan Harris 24 százalékponttal nyert a latino nők között, Clinton 2016-ban még 44 százalékpontos különbséget ért el.
November első keddjére az is kiderült, hogy az amerikaiak másodszor is elutasították azt a lehetőséget, hogy megválasszák az ország első női elnökét. Mostantól már csak az a kérdés, a nők mire számíthatnak az USA 47. elnökétől a 45. elnök tevékenységének tükrében – noha Trump második elnöksége nagyon más lesz, mint az első volt – az életüket jelentősen érintő kérdésekben?
A Roe kontra Wade után
2017 januárjában, Trump elnöki eskütételének másnapján máris hatalmas diszkriminációellenes tüntetést szerveztek Washingtonban Women's March néven, majd országszerte közel hárommillióan vonultak fel a nők és más kisebbségek jogainak védelmében – ez volt az USA történetének legnagyobb országos tüntetése. A tüntetést elsősorban Trump szexista, nőgyűlölő és a nők (és más kisebbségek) jogait fenyegető kinyilatkoztatásai váltották ki, és a demonstrálók arra akarták felhívni a republikánus elnök figyelmét, hogy túl sokan vannak ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyják őket.
Trump keddi újraválasztása után a Women's March máris újra szervezkedni kezdett, és már péntekre egy akciót szervezett, ahová mindenkit vártak, aki készen áll arra, hogy a „félelmet és a frusztrációt cselekvéssé alakítsa”. A jelszó az Our Body, Our Future (A mi testünk, a mi jövőnk), ami 2017-hez képest mostanra jóval erősebb hangsúlyokat kapott.
Trump 2017-ben az első elnöki munkanapját azzal indította, hogy életbe léptette a Global Gag Rule-t, ami először Ronald Reagan elnökségéhez volt köthető, és a lényege, hogy megtiltja az amerikai segélyben részesülő, külföldön működő civil egészségügyi szervezeteknek az abortusz végrehajtását, propagálását és az arról való tájékoztatást, különben lemondhatnak az amerikai állami pénzekről. A törvény ezután az életvédők és a választáspártiak harcának jelképévé vált: a demokraták eltörölték, a republikánusok visszaállították.
Trump első elnöksége alatt a nők reprodukciós jogának kérdése végig napirenden volt, majd 2022-ben a keményvonalas keresztény-fundamentalista szándékok célba értek: az amerikai legfelsőbb bíróság egy 49 évvel azelőtti döntését felülbírálva eltörölte az abortusz alkotmányos védelmét, a Roe kontra Wade néven elhíresült bírósági precedenst. A döntést az ekkor már 6-3 arányban konzervatív többségű testület hozta meg, amelynek három új tagját elnökként Trump jelölte. Az Egyesült Államokban ezzel egy fél évszázados tabu, az abortusz egyéni jogi státusza szűnt meg azzal, hogy a terhességmegszakításról szóló szabályozást a tagállami törvényhozások jogkörébe utalták át.
Ezután egymás után szigorították a republikánus vezetésű tagállamok az abortusztörvényeiket. Már egy év múlva minden harmadik reproduktív korú nő és lány élt olyan államban az USA-ban, ahol az abortuszhoz való hozzáférés korlátozott vagy teljesen elérhetetlen volt. Jelenleg összesen 13 állam tiltja a terhesség művi megszakítását, többek között Texas, amely csak egészségügyi vészhelyzet esetén engedélyez ilyen eljárást, vagyis ha a nő vagy a magzat életveszélyes állapotba kerül. Az illegális beavatkozást végző texasi orvosokat akár kilencvenkilenc év börtönre ítélhetik. Alabamában pedig vádat emelhetnek minden nő ellen, aki abortusztablettát vesz be, akkor is, ha azt egy másik államban írták fel neki, míg Idahóban börtönnel büntetnek minden nagykorút, aki szülői beleegyezés nélkül abortuszhoz segít egy kiskorút.
Reproduktív apokalipszis jön?
Az abortuszkérdés jelentős feszültségeket okozott az országban, nem véletlen, hogy ez lett a 2024-es választási kampány egyik központi témája is, miután a 2022-es félidős választáson sikerült is tematizálniuk a kérdést a demokratáknak. Trump szavazói között felülreprezentáltak voltak azok, akik a terhességmegszakítás teljes tiltása mellett voltak, országosan viszont nagy többségben vannak az abortusz liberalizációjának támogatói.
Ezért is lehetett az, hogy Trump ebben a kérdésben sem nyilatkozott túl következetesen a kampány során. Október 1-jén arról beszélt, hogy semmilyen körülmények között nem támogatná elnökként a szövetségi abortusztilalmat, arról az államoknak kell dönteniük a választóik akarata alapján. De néha azt is belengette, hogy tulajdonképpen ő sem abortuszpárti. Újságírói kérdésre azt sem volt hajlandó elárulni, hogy hogyan szavazott kedden abortuszügyben.
November 5-én ugyanis tíz államban, köztük Trump otthonában, Floridában népszavazást tartottak arról is, hogy alkotmányos jog legyen-e az abortusz. Az abortusztilalom enyhítését hét amerikai államban szavazták meg, és háromban helyben hagyták a korábbi szigorú szabályozást (Florida, Nebraska és Dél-Dakota). Missouriban az ország egyik legszigorúbb abortusztilalmának lazításához vált szabaddá az út: a vonatkozó törvénymódosítás a terhesség késői szakaszában, legalább a 21. hét után tiltaná csak annak megszakítását.
Érdekes mellékszál, hogy bár Trump felesége, Melania lényegében soha nem nyilvánít politikai véleményt, nemrég megjelent memoárjában szenvedélyesen kiállt a nők reprodukciós jogának védelme mellett. Azt írta, „mindenképpen garantálni kell, hogy a nők autonóm módon dönthessenek a gyermekvállalásukról, a saját meggyőződésük alapján, a kormány minden beavatkozásától vagy nyomásától mentesen”.
Másfél nappal a választás eredményének kihirdetése után a Guardian már arról írt, hogy az amerikai nők gyakorlatilag pánikvásárlásba kezdtek sürgősségi fogamzásgátlókból és abortusztablettákból. Az egyik online egészségügyi szolgáltató forgalma 300 százalékkal nőtt, egy másik oldalon 625 százalékkal ugrott meg az érdeklődés a tabletták iránt. Az egészségügyi szolgáltatók szerint ez példátlan, soha nem láttak még hasonlót.
„Nyilvánvaló, hogy az emberek megpróbálnak felkészülni arra a reproduktív apokalipszisre, ami Trump elnöksége alatt várható”
– mondta az egyik szolgáltató társtulajdonosa.
Trump második elnökségében ezen kívül jó eséllyel újra érvénybe lépteti majd a Global Gag Rule tiltószabályt is, amely így azokat az országokat érinti majd, amelyek az USA segélyeire támaszkodnak abortuszügyben. Antoni Rita nőjogi aktivista szerint ez hátrányos következményekkel járhat például a fogamzásgátlást igénylő szegény nőkre és más sérülékeny csoportokra, például a HIV-vel élőkre és a prostituáltakra nézve. Antoni az International Planned Parenthood szervezet adatait idézi, amely szerint ha nincs ez az irányelv, világszerte mintegy húszezer anyai halálozást, 4,8 millió nem kívánt terhességet és 1,7 millió nem biztonságos abortuszt lehetett volna megelőzni.
A gyermektelen nők és a Project 2025
Ezzel párhuzamosan a republikánus kampány talált egy új ellenséget a gyermektelen nők személyében is. Az elnöki kampány egyik emlékezetes pillanata volt, amikor kiderült, J. D. Vance alelnökjelölt 2021-ben, még ohiói szenátorként „egy rakás gyermektelen macskás hölgy”-et emlegetve emelt szót a gyerektelen nők ellen – mint amilyen Kamala Harris is. Vance a kampányhajrában visszatért a sokat kritizált állításához, és azt mondta, fogalmazhatott volna körültekintőbben is, a terméketlen nőket például semmiképp nem akarta megbántani, de az alapállítást azért megismételte: szerinte az országa
„betegesen gyermekellenessé vált”,
és külön is kiemelte azokat, akik a klímaváltozás miatt döntöttek úgy, hogy lemondanak a gyermekvállalás. Az ilyen nőket „szociopatának” nevezte.
Mindeközben a Trump egyik első számú támogatójává átvedlett Elon Musk szintén a gyermekvállalás erkölcsi kötelességére figyelmeztetett. A három különböző anyától 11 gyerekkel büszkélkedő techmilliárdos a No kids, no future (Nincs gyerek, nincs jövő) jelszavát meghirdetve erősítette a családbarát hangokat. Ez az a téma, amiben a magyar kormány is fontos szövetségesre talált Musk személyében, aki még Novák Katalin akkori köztársasági elnököt is fogadta Austinban, és együtt megállapították, hogy csakis a gyermekvállalás mentheti meg a világot.
A családpolitika az egyik központi eleme annak a Project2025 nevű, 922 oldalas dokumentumnak is, amelyet a vezető konzervatív think tank, a Heritage Foundation állított össze, és nem hivatalos jobboldali kormányprogramnak tartottak a választás előtt. Ennek már a bevezetője leszögezi, hogy a következő konzervatív elnöknek a politika valódi prioritásainak megfelelően az amerikai családok jólétét kell megvalósítania. A dokumentum szerint az amerikai család intézménye válságban van, mivel az amerikai gyerekek negyven százaléka nem házasságban élő anyától születik, ami különösen nagyarányú az afroamerikai népesség körében. A cél a nukleáris családok számának a növelése.
Nők Trumpért Koalíció <3 Trump
Közben a republikánus elnök, ahogyan az a kampánygyűlések felvételein is látható volt, komoly női rajongótáborral bír, amelynek egy hivatalos platformja is van. A Nők Trumpért Koalíció tagjai úgy látják, „Trump elnök többet tett a nőkért, mint bármelyik kormány a történelemben”, a cél pedig, hogy most tovább folytathassa a nők helyzetének javítását.
A koalíció elsősorban a W-GDP (Nők Globális Fejlesztése és Felvirágzása) néven ismert programot élteti, amely a nők képzését és jól fizető álláshoz juttatását igyekezett elősegíteni Afrikában és más fejlődő országokban, a projekt arca pedig Ivanka Trump, az elnök lánya volt. De megemlítik az INSPIRE-törvényt is, amelynek célja az volt, hogy nőket és lányokat húzzon be a tudományos-technológiai területekre, hogy aztán a NASA-ban helyezkedhessenek el.
És üdvözlik Trump előző elnökségének egyik utolsó nagy dobását, a „nők egészségéért és a családért” létrehozott Genfi Konszenzus Nyilatkozat megszervezését is, amit az ENSZ 190 tagállamából 37 írt alá, köztük Magyarország. Az aláírók kinyilvánították, hogy „törekednek a nők jobb egészségügyi ellátására, az élet megóvására”, illetve külön kiemelték, hogy „minden államnak joga van szuverén módon, saját hatáskörben, külső nyomástól mentesen dönteni az abortuszról”. (Joe Biden hivatalba lépése után visszavonta a nyilatkozat aláírását.)
A keddi elnökválasztási győzelme után a hatalomátvételt előkészítő csapat gőzerővel azon dolgozik, hogy kik kapjanak szerepet leendő kormányában 2025. január 20-i beiktatása után. Az pedig már kiderült, hogy a kampányában a legfontosabb szerepet játszó Susie Wiles a Fehér Ház első női kabinetfőnöke lesz.
Hogy mi történhet? Bármi!
Hogy mi vár az amerikai nőkre 2025-től, arra Trumpnak tulajdonképpen már van is kész válasza:
szerinte a nők boldogok, egészségesek és szabadok lesznek, ezért nem gondolkodnak majd az abortusz lehetőségében sem.
Ezzel szemben szerda reggel már több amerikai híresség is dühös és elkeseredett posztban üzente: Trump hatalomra kerülésével igenis aggódni kezdtek a nők jogai miatt. Christina Applegate színésznő az X-en szintén a női jogok jövőjét kérdőjelezte meg. „A gyermekem zokog, mert elvehetik a női jogait.”
Lili Reinhart, a netflixes Riverdale-sorozat színésznője bejegyzésében azokhoz a nőkhöz is szólt, akiket Trump a vádak szerint szexuálisan zaklatott. 2023-ban egy manhattani esküdtszék is részben helyt adott E. Jean Carroll újságíró állításainak, mely szerint Trump 1996-ban szexuálisan zaklatta őt egy New York-i luxusáruház fehérneműosztályának öltözőjében.
Trump második elnöki ciklusához akár jó kiindulási alap lehetne a korábbi is, viszont ezúttal mégsem érdemes teljesen erre alapozni. A szenátusi és valószínűleg képviselőházi republikánus többséggel, illetve a legfelsőbb bíróság konzervatív túlsúlyával Trumpnak a korábbinál jóval több hatalmi eszköze lesz. Ahogy a korábbi cikkünkben fogalmaztunk, mostantól szinte bármi „megtörténhet, mert nincs aki ellenállna Trump legvadabb ötleteinek”.
