Sorra járja a csatatérállamokat Harris és Trump az elnökválasztási kampány hajrájában

Már csak két nap van hátra az amerikai elnökválasztásig, és a legfrissebb, vasárnapi adatok szerint már több mint 74 millió amerikai leadta voksát, élve a korai szavazás lehetőségével. A felmérésekben szoros versenyben álló Donald Trump republikánus és Kamala Harris demokrata elnökjelölt az elmúlt napokban a választást majd eldöntő csatatérállamokban igyekezett magához édesgetni azt az egyre kevesebb választót, akik még nem döntötték el, hogy kire voksolnak. Próbáltak minden elérhető szavazót rávenni arra, hogy elmenjen választani, miközben dübörgött a reklámgépezet: a két kampány és a hozzájuk köthető szervezetek csak az elmúlt egy hétben összesen majdnem egymilliárd dollárt (kb. 375 milliárd forintot) költöttek el kampányhirdetésekre.

Harris és Trump az elmúlt napokban többször is ugyanabban a csatatérállamban tartott kampányrendezvényeket, egyszer alig tíz kilométernyire egymástól, és dél-nyugattól észak-keletig bejárták a legfontosabb államokat. A hét elején Harris Joe Biden elnök egy szerencsétlen kijelentése miatt magyarázkodhatott, ahelyett, hogy saját kampánytervére koncentrálhatott volna. A hét második felében azonban már kihasználhatta Trump több nagy felzúdulást kiváltó kijelentését, amikkel megpróbálta alátámasztani kampánya egyik központi üzenetét, miszerint a republikánus elnökjelöltet túl veszélyes lenne újra a Fehér Házba engedni.

Biden a végén csak belegázolt Harris óvatosan felépített kampányába

Harris egész választási kampánya alatt igyekezett a lehető legnagyobb távolságot tartani az eredményei ellenére népszerűtlen Bidentől, saját magát inkább a változás jelöltjének, nem pedig a Biden-elnökség örökösének állítva be. Kampányát pedig főleg a Trump jelentette veszélyre hegyezte ki, egyre erősebben ütve az üzenetet, hogy a volt elnök milyen nagy kockázatot jelent az amerikai demokráciára nézve.

Harris szinte alig tartott kampányrendezvényeket az elnökkel az oldalán, az augusztus végi demokrata elnökjelölő gyűlésen Biden csak egyszer, az elején szólalt fel, majd még az annak otthont adó Chicagóból is elutazott pihenni. És bár a New York Times beszámolója szerint Biden készen állt arra, hogy segítsen az új demokrata jelöltnek a fehér középosztálybeli választók megszólításában, az elnökválasztás hajrájában a Harris-kampány rendre elutasította.

„Ha én irányítanám a Harris-kampányt, az utolsó dolog, amit akarnék, hogy a kampány Joe Bidenről szóljon. És persze nem akarnám, hogy (Biden) kampányoljon” – mondta a Timesnak Doug Sosnik veterán demokrata stratéga. Harris kampányának vezetői pedig egy tanácsadó szerint úgy gondolták, hogy a demokrata elnökjelöltnek „csak ártana” a hajrában, ha Bidennel közösen jelenne meg. Nemcsak népszerűtlenségétől féltek. Attól is, hogy a verbális bakijairól és szerencsétlenül elsülő beszólásairól híres elnök véletlenül egy olyan nagy felháborodást kiváltó, nehezen kimagyarázható dolgot mond, amit aztán a Trump-kampány furkósbotként használhat ellenük.

Végül pontosan ez is történt. Biden kedden páros lábbal szállt bele Harris legfőbb kampányüzenetébe, miszerint minden amerikai elnöke akar lenni, még azoké is, akik nem őt támogatják.

Biden egy latinó szervezettel tartott videókonferencián reagált a Trump New Yorkban tartott, múlt vasárnapi kampányrendezvényén elhangzott, nagy felzúdulást kiváltó „poénra”, amiben egy humorista Puerto Rico szigetét „az óceánon lebegő szemétszigethez” hasonlította. Harris kampánycsapata egy emailben akkor azt írta a Reutersnek, hogy a Madison Square Gardenben megrendezett esemény „ugyanazt a veszélyesen megosztó és lealacsonyító üzenetet tükrözi”, mint Trump maga. Ez volt az elnökválasztási kampány fő témája a hét elején.

Biden ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy „az egyetlen lebegő szemét, amit látok, azok Trump támogatói”. A CNN szerint egy rövid szünet után hozzátette, hogy „Ahogy démonizálja a latinókat, az lelkiismeretlen és Amerikához nem méltó.” Később azzal igyekeztek ezt magyarázni, hogy az elnök nem Trump támogatóit nevezte szemétnek, hanem a támogatóinak kijelentéseit, amik démonizálják a latinó szavazókat, a két mondat valójában összekapcsolódott.

Biden kijelentése a lehető legrosszabbkor jött a Harris-kampánynak. Pont akkor, amikor a demokrata elnökjelölt a kampányhajrája legnagyobb rendezvényét tartotta Washingtonban, több tízezer ember előtt, és beszédében éppen azt hangsúlyozta, hogy olyan elnök akar lenni, aki nem megosztó és minden amerikai érdekeit képviseli.

A Trump-kampány azonnal kihasználta a lehetőséget. A kukásautóból, kukás mellényben kampányoló republikánus elnökjelölt arról beszélt, hogy „Joe Biden végre kimondta, amit ő és Kamala valójában gondol a támogatóinkról. Szemétnek nevezte őket. És komolyan gondolják”. Az persze nem világos, hogy az egész ügy mennyiben csapódott le a választóknál, de a demokrata elnökjelöltnek szerdán azzal kellett foglalkoznia, hogy Biden kijelentését magyarázta, ahelyett, hogy kizárólag saját programjáról beszélhetett volna, és arról a témáról, ami kampánya szerint győzelemre segítheti: Donald Trumpról.

Trumpot bajba keverte a támogatói szája

Szerdán Trump és Harris is Észak-Karolinában, valamint Wisconsin államokban járt, másnap pedig mindketten két dél-nyugati csatatérállamban, Nevadában és Arizonában kampányoltak, ahol jelentős latinó kisebbség él. A Harris-kampány Jennifer Lopez segítségével ütötte Trumpot a szemétszigetes poén miatt, ami nem csak a háromszázezer Puerto Ricó-i lakta Pennsylvania államban okozhat komoly gondokat a republikánus elnökjelöltnek, hanem általában a latinó szavazók körében. Hogy milyen érzékenyen is érintette őket a kijelentés, jól mutatja, hogy a korábban Trumppal egy színpadon álló Nicky Jam énekes amiatt visszavonta támogatását tőle. Trump egyébként amikor bemutatta az énekest egy kampányrendezvényen, azzal hívta fel a színpadra, hogy „Ismeritek Nicky-t? Jó csaj!”, majd meglepődött, amikor a férfi odament mellé.

2016-ban az évtizedeken át megbízhatóan demokrata latinó szavazók még jelentős arányban szavaztak Hillary Clinton demokrata elnökjelöltre, aki voksaik 68 százalékát szerezte meg, míg Trumpra 28 százalékuk szavazott. Négy évvel később Trump növelni tudta a latinó szavazók arányát, 36 százalékra. Júliusban a Pew Research Center felmérése szerint már 46 százalékuk támogatta Trumpot, amikor még Biden volt az ellenfele, akire 51 százalék szavazott volna.

Harris elkezdte behozni a lemaradást, és szeptember elejére Trump támogatottsága 39 százalékra csökkent, de így is az elnökválasztás egyik nagy kérdése lesz, hogyan alakulnak a latinók szavazatai. A New York Times/Siena október eleji felmérésében 56 százalék mondta, hogy Harrisre, 37 százalék, hogy Trumpra szavazna. Az is látszott, hogy Trump kemény bevándorlásellenes üzenetei önmagukban nem terelik Harris felé a latinókat, mivel a felmérésben megszólalók kétharmada úgy vélte, Trump nem a hozzá hasonlókra gondol, amikor bevándorlókról beszél. Az ABC News/Ipsos felmérésében viszont azt írták, hogy október elején még 55-43 százalék volt Harris előnye a hispánok között, míg október végén már 64-34 százalékot mértek.

A Harris-kampány közben kihasználta Trump egy nappal korábban tett kijelentését, hogy megvédi a nőket „akár tetszik nekik, akár nem”. A demokraták szerint ez is azt mutatja, hogy a republikánus elnökjelöltet mennyire nem érdekli, hogy mit is szeretnének a nők. A felmérések szerint Harris meggyőző arányban vezet a női szavazók körében.

Péntekre Trump egy újabb ki nem kényszerített hibával ajándékozta meg a Harris-kampányt, miután előző este egy Tucker Carlsonnal tartott beszélgetésen kijelentette, hogy a demokrata ellenfele mellett kampányoló Liz Cheney egykori republikánus képviselőt – Dick Cheney volt alelnök lányát – csatatérre kéne rakni, ahol „kilenc puskacsőből lőnek rá”. Ezt azután mondta, hogy Liz Cheney-t „radikális háborúzónak” nevezte, aki szeret háborúkat indítani, de másokat küld a harcba. Cheney azonnal azzal reagált, hogy Trump „halállal fenyegeti azokat, akik felszólalnak ellene”, míg Harris a központi kampányüzenetét erősítve kijelentette, ez is azt mutatja, hogy Trumpot nem szabad beengedni a Fehér Házba.

Lassan befutnak az utolsó felmérések is

Szombaton közben egy új közvélemény-kutatás bolydította fel az amerikai politikai életet, ami azt mutatta, hogy Iowa államban, ahol eddig szinte teljesen biztos republikánus győzelmet jósoltak a felmérések, Kamala Harris 47-44 arányban vezet. A kutatást az Iowában meghatározó kutató, Ann Selzer készítette a Des Moines Register helyi lapnak. Azt mondta, Harris a függetlenek, valamik a nők között mért nagy támogatásának köszönheti előnyét, de a BBC-nek nyilatkozva hozzátette, hogy mivel egyik jelölt sem áll 50 százalék felett, még kérdéses, hogy „mi fog történni kedden”.

Arról a mostani választás előtt is számos vita volt már, hogy vajon most mennyire lesznek pontosak a közvélemény-kutatások, és megint alulmérik-e Trumpot. A pollokat összesítő és aggregáló modellekben az országos felmérésekben mindössze egy százalékpont Kamala Harris előnye, míg az elnökválasztás kimenetelét valóban eldöntő hét csatatérállamban (Nevada, Arizona, Michigan, Wisconsin, Pennsylvania, Észak-Karolina és Georgia) is fej fej mellett állnak, mindenhol hibahatáron belüli a különbség. Nate Silver adatguru modellje vasárnap délután 51,5 százalék esélyt adott Trump és 48,1 százalékot Harris győzelmére.

A csatatérállamokban és a többi államban az előrejelzéseket a lenti térképünkön is megnézhetik, ahol hexagonális nézetre is lehet váltani:

Hosszú utat jártak be a jelöltek az elmúlt hónapokban, és az is világosan látszik, milyen eltérő stratégiákkal próbálják megnyerni az elnökválasztást.

Trump kegyetlenül hatékony kampánya Biden ellen

A nyáron Donald Trump még magabiztos győzelem elé nézett. A Joe Biden ellen június végén tartott elnökjelölti vitából, majd a pár héttel később ellene irányuló merényletkísérletből megerősödve kikerült Trump diadalmasan jelenhetett meg a július végén tartott republikánus jelölőgyűlésen, ahol hivatalosan is a párt elnökjelöltjének választották. Akkor úgy tűnt, nem az a kérdés, hogy nyer-e a rendkívül népszerűtlen, és az elnöki feladatok ellátására az amerikai közvélemény döntő többsége szerint alkalmatlan Biden ellen, hanem az, milyen nagy aránnyal. Republikánus tisztségviselők már azt latolgatták, ki milyen szerepet kap majd a Trump-kormányzatban.

Trump egy tőle szokatlanul fegyelmezett kampánnyal jutott el idáig, amit az egyik legjobban tisztelt, több floridai republikánus politikust, köztük Ron DeSantis kormányzót is felemelő háttérember, Susie Wiles irányított szigorú hatékonysággal, a kíméletlenségéről híres kampányszakember, Chris LaCivita segítségével. Ők Trump kaotikus és szétszórt, belső csatározásoktól hangos 2016-os és 2020-as kampányával szemben most egy sokkal profibb és kifinomultabb választási hadjáratot indítottak be, ami már a republikánus előválasztáson megmutatta, hogy mire képes.

A Trump-kampány ezt követően Joe Bidenre tette fel az egész kampánystratégiáját, abban bízva, hogy az amerikaiak nem fogják megválasztani minden idők legidősebb elnökjelöltjét. Az volt az elképzelésük, hogy a mentálisan zavartnak tűnő, szó szerint botladozó demokrata jelölt helyett a választók az energikusnak és életerősnek tűnő Trump mellett teszik le a voksukat, vagy inkább el sem mennek szavazni. „Az emberek azt mondják, hogy »nem fogok Trumpra szavazni, de nem tudom, hogy tudok-e Bidenre szavazni«” – jellemezte a helyzetet márciusban a Time magazinnak Jim Clyburn demokrata képviselő.

A Trump-kampány abban bízott, hogy miután Bident megsemmisítették, Trump feltüzelt híveinek támogatásával földcsuszamlásszerű győzelmet aratnak. Azonban Biden visszalépése, majd Kamala Harris megjelenése mindent megváltoztatott.

Harris villámgyors indulása

Miután Biden július végén lemondott az elnökjelöltségről a párt pedig pillanatok alatt beállt alelnöke mögé, a hatvanéves Harris energikusan vetette bele magát a kampányba. Nemcsak a párt vezető politikusait, hanem a bázisszavazóit és a nagypénzű donorokat is gyorsan maga mellé tudta állítani, akik a pénztárcájuk megnyitásával is támogatták, pénzzel halmozva el kampányát. A párt támogatását maga mögött tudva pedig elkezdhette a győzelemhez szükséges szavazói csoportok megszólítását.

Miközben Biden elnökjelöltként kénytelen volt a megbízhatóan demokrata választói körzetekbe látogatni, hogy maga mellé állítsa a saját szavazóit, Harris a kampánya első heteiben egymás után utazott a csatatérállamokban lévő kisvárosokba, és republikánus többségű vidéki körzetekbe, hogy minimalizálja veszteségeit. Egyrészt, hogy bemutassa saját magát az őt még alig ismerő választóknak, másrészt, hogy a főleg munkás- és középosztálybeli választók lakta területeken a Biden-kormányzat népszerű gazdasági intézkedéseivel kampányoljon, közben a változás jelöltjeként állítva be magát.

„Azt csinálták, hogy kivágták a Biden-kampány népszerűtlen részeit, amik mind a Biden életkorával és teherbírásával kapcsolatos kérdések voltak, és megtartották a népszerű részeket, amik a Biden–Harris csapat eredményei” – mondta a New York Timesnak a demokrata Center for American Progress intézet igazgatója. A cél nem az volt, hogy ezekben a választói körzetekben megszerezzék a legtöbb szavazatot, hanem, hogy ne veszítsenek olyan nagy arányban, miközben hozzák a hagyományosan demokrata részeket.

„Végig kell utazni az egész államon, és mindenkit felkeresni, főleg azokon a helyeken, ahol nem könnyű demokratának lenni. Veszíteni lehet, de nem szabad őrült különbséggel veszíteni” – mondta a Politicónak szeptember közepén Austin Davis, a legfontosabb csatatérállamnak számító Pennsylvania kormányzó-helyettese. „Csökkenteni kell a különbségeket, ahol lehet, olyan megyékben, amit lehet, hogy Trump 70-30 arányban megnyert, de ha 60-40, vagy 56-35 arányban veszítünk, az több tucatnyi megyével számolva már nagy különbség lehet” – magyarázta a stratégiát a CNN-nek a Harris-kampány csatatérállamokkal foglalkozó vezetője, Dan Kanninen.

Trump rizikós stratégiája

Harris megjelenése után zavar lett úrrá Trump addig megállíthatatlanul zakatoló kampánygépezetén, ami hiába kellett volna, hogy felkészülve legyen erre a lehetőségre, heteken át csak tehetetlenül nézte, ahogy a sajtófigyelmet teljesen kisajátító demokrata elnökjelölt népszerűsége egyre csak emelkedik. Eltűnt a magabiztosság, nyoma sem volt az olyan hatékony támadásoknak, mint amivel Bident ellehetetlenítették, a kampány működését pedig belső csatározások kezdték el nehezíteni. Wiles egyre kevésbé tudta visszafogni Trump ösztöneit, aki ahelyett, hogy a gazdasági helyzet miatt aggódó amerikai választókat szólította volna meg, ahogy azt tanácsadók sora kérte tőle, inkább személyeskedő támadásokkal válaszolt az új helyzetre.

A Trump-kampány végül nem kevés rizikót vállalva mindent feltett a fiatal férfiak szavazataira. Egy névtelenül nyilatkozó, magas rangú Trump-tanácsadó a Politicónak szeptember végén azt mondta, hogy azokra a csatatérállamokban élő, 50 évesnél fiatalabb férfi választókra koncentrálnak, akikről tudják, hogy Trumpot támogatják, de akik jellemzően nem szoktak elmenni szavazni. Ez egy „több mint okos” lépés, amivel egy „kihasználatlan piaci rést” céloznak, ami jelentős lehet, ha „sikerül őket megszólítani és motiválni” – mondta a Washington Postnak Josh Holmes republikánus stratéga.

Az adatok azt mutatják, hogy a Trump-kampány ebben nagyrészt sikerrel is járt. Az ABC News/Ipsos október végi felmérése szerint a republikánus elnökjelölt 51-46 arányban vezet a 40 évnél fiatalabb férfiak körében. Ezt a csoportot Biden négy éve még 49-46 arányban vitte. A New York Times / Siena felmérései azonban még ennél is nagyobb Trump-előnyt mutatnak, 58-37 arányban. Azonban ez egy veszélyes stratégia lehet, hiszen pont olyanokat céloz, akik nem szoktak elmenni szavazni, miközben a nekik szóló macsó üzenetek elriaszthatnak más megnyerhető biztos szavazókat.

A Fehér Házba az elővárosokon át vezet az út?

Harris végül kampánya utolsó szakaszára jutott el oda, ahova Biden elnökválasztási hadjárata is kifutott volna: Donald Trumpot tenni a választás középpontjába. Még januárban a CNN arról számolt be, hogy az elnök újraválasztási kampányát irányító emberek azt tervezeték, hogy szép lassan kezdik el támadni Trumpot azzal, hogy milyen veszélyes az amerikai demokráciára nézve. És az volt a kérdés a kampány fiatal munkatársainak szóhasználata szerint, hogy mikor mennek át „teljes hitlerezésbe”, arra várva, hogy a republikánus elnökjelölt beszédei olyan messzire menjenek, hogy már nem csak finomkodva hasonlítják a náci vezetőhöz – írta a CNN.

Harris erre a pontra két héttel az elnökválasztás előtt jutott el, amikor már konkrétan fasisztának nevezte Donald Trumpot, miután a volt elnök egykori kabinetfőnöke azt állította: Trump többször is hangot adott Hitler iránti csodálatának. Kampánya ugyanis ezt a támadást találta a legmegfelelőbbnek arra, hogy megnyerje magának a Trump megosztó retorikája, és autoriter hajlamai miatt aggódó elővárosi, iskolázott szavazókat, főleg a konzervatívabb, korábban republikánus választókat, valamint a függetleneket. Akik egy nagyon baloldali jelöltre már nem akarnának szavazni, de a magát középutasként bemutató Harris neve mellé lelkiismeret-furdalás nélkül behúzhatják az x-et.

A felmérések szerint ez működött. Az idei, és a négy évvel korábbi elnökválasztás egyik meglepő fordulata, hogy a demokraták elnyerik a főiskolai végzettséggel rendelkező választókat a republikánusoktól, különösen a fehérek voksait. „A legjobban most már az iskolázottság jelzi, hogy valaki hogyan fog szavazni. Ez az új törésvonal az amerikai politikában” – mondta a CNN-nek Doug Sosnik demokrata stratéga. Ez fontos fejlemény a demokratáknak, mert a diplomás réteg az, amelyik leginkább hajlandó részt is venni a választáson, valamint pénzt adományozni a kampányoknak.

A Pew Research Center október elején közzétett felmérése szerint a posztgraduális képzésen átesett emberek 63-33, a főiskolai végzettségűek pedig 53-42 arányban támogatták Harrist. Az ABC News/Ipsos október végén közzétett felmérése szerint azonban Harris már 60-38 arányban viszi a diplomás szavazói réteget, ami öt százalékkal több lenne, mint amennyit Biden négy évvel korábban elnyert.

Trump közben a kevésbé iskolázott réteg támogatására számíthat, különösen a fehérek körében. 2020-ban Trump a főiskolai végzettséggel nem rendelkező választók szavazatainak a felét szerezte meg (Biden 48 százalékot), míg kifejezetten a fehérek között 67 százalékot ért el. Trump ezt idén jelentősen tudta növelni. Az ABC News/Ipsos felmérése szerint 54-43 arányban vezet Harris előtt. Harris ezt a lemaradást a fehér diplomás nők szavazataival igyekszik behozni.

Biden 2020-as eredményéhez képest Harris különösen a diplomás fehér nők körében vált népszerűvé, ahol 60-38 arányban vezet Trump előtt, míg Bidennél ez az arány 54-45 volt. A diplomás fehér férfiak pedig 50-46 arányban támogatják Harrist. Ez utóbbi választói csoportban négy éve Trump még 51 százalékot ért el. A Wall Street Journal felmérése szerint a hét csatatérállamban 52-43 arányban viszi Harris a diplomás fehérek szavazatait.

A két nyugati csatatérállambam, Nevadában és Arizonában is kiemelten fontos latinó szavazók körében is lemaradással indult Harris, ahogy arról fentebb már írtunk. Emellett még egy szavazói réteg volt, aminek megnyerésére meglepő módon különösen nagy hangsúlyt kellett fektetnie a fekete és indiai származású, de saját magát egész karrierje alatt feketeként meghatározó Harrisnek: a különösen Georgia állam megnyeréséhez elengedhetetlen fekete szavazók.

Október elején ugyanis a közvélemény-kutatások adatai szerint relatíve nagy volt a lemaradása Biden 2020-as eredményéhez képest: a Times/Siena felmérése szerint Harris a fekete szavazatok 78 százalékát tudhatta maga mögött, míg a Pew Research Center adatai szerint 79 százalékot. Harrisnek főleg a fekete férfiak körében kellett behoznia lemaradását, ahol hetven százalékon állt október elején. Az ABC News/Ipsos október végi felmérése viszont már azt mérte, hogy Harrisre a feketék 90 százaléka szavazna, míg ebben a felmérésben a fekete férfiak körében 85 százalékra növekedett támogatottsága, ami magasabb, mint amit Biden négy éve elért.

Közben a Harris-kampány még az iskolázatlan fehér férfiakat sem hagyja teljesen veszni, és az AP beszámolója szerint sportfogadási és videójáték-oldalakon, focimeccseken és sportrádiókban vásárolnak kampányhirdetéseket. Az AP-nek ezzel kapcsolatban Whit Ayres republikánus közvélemény-kutató kijelentette: „Ha annyira teli vagy pénzzel, mint amennyire a Harris-kampány, akkor a csak egy kicsit is valószínű szavazatokra is rámész. Egy holtversenyben minden egyes szavazat, amit ki tudsz sajtolni valahonnan jelentőségteljes lehet”.

Élő Elektor műsorunkban is elemeztük vasárnap este a keddi elnökválasztáson az esélyeket, és arról is szó volt, mikre kell majd figyelni. Ezt itt tudják visszanézni: