2024. november 2. – 12:08
Miközben 65 millió amerikai előzetesen leadta szavazatát, már csak négy nap van hátra a november 5-i elnökválasztásig, ahol eldől, hogy a demokrata Kamala Harris lesz-e az Egyesült Államok első női elnöke, vagy a republikánus Donald Trump tud 2020 után visszatérni a Fehér Házba egy újabb ciklusra.
Az elnökválasztás majd a hét csatatérállamban dől el, amelyek közül már részletesebben is bemutattuk a sokáig demokrata bástyákként elkönyvelt rozsdaövezeti államokat. Most a nyugati parthoz közeli Nevada és Arizona belső szerkezetét és korábbi szavazási megoszlását vesszük alaposan szemügyre. A Választási Földrajz elemzése következik.
Nevada
A hárommilliós államban utoljára George W. Bush tudott nyerni republikánus jelöltként 2004-ben, viszont Barack Obama nagyarányú győzelmei óta Trump közelebb zárkózott. Legutóbb Joe Biden csak 2,4 százalékpontos előnyt tartott meg magának. A mostani kampányban sokáig Harris szűk előnyét, majd döntetlent mutattak a különböző felméréseket összesítő modellek, Nate Silver adatgurué pénteken 0,3 százalékpontos előnyt jelzett Donald Trumpnak. Így a hat elektori szavazat sorsa valóban az utolsó pillanatokban dőlhet el.
Nevada alkotmányát az itteni ezüstlelőhelyek miatt ideköltöző bányászok és az őket finanszírozó bankárok írták, akik az állami szintű kormányzatnak és a helyi törvényhozásnak nagyon szűk mozgásteret biztosítottak benne. Mindazonáltal ez a rendkívül dinamikusan növekvő népességéből és az átalakuló politikai rendszeréből fakadóan egyre inkább kezd megváltozni.
A kezdetekben, az 1800-as évek végén még a republikánusok élvezték a bányászok támogatását, ezt követően azonban Nevada klasszikus billegő állammá vált, és az elnökválasztásokon rendre a későbbi győztest választották. Ez alól 1908, 1976 és 2016 jelentett kivételt.
Az állam billegő státusza abból is adódik, hogy lényegében három részre szakadt politikai és társadalmi tekintetben. Ez azt jelenti, hogy teljesen más demográfiai, gazdasági fejlettségi és politikai attitűdöket mutat a Nevada népességének háromnegyedét adó, a kaszinóival és az ott dolgozókkal Las Vegast is magában foglaló Clark megye, Washoe megye a másik nagyvárossal, Renóval, illetve a közbülső vidéki térségek.
A legnagyobb diverzitást Clark megye mutatja, hiszen népességének 41 százaléka fehér, 32 százaléka latinó, 13 százaléka fekete és 10 százaléka ázsiai hátterű. A vidéki területek ezzel szemben sokkal inkább homogének, hiszen ott a társadalom több mint 70 százaléka fehér. A kettő közötti átmenetet testesíti meg Washoe megye, ahol 62 százalék fehér, és a népesség negyede rendelkezik latinó gyökerekkel.
Politikai tekintetben a társadalmilag diverzebb Clark megye demokrata fellegvárnak tekinthető, míg a vidék elég erősen republikánus. Ez például a legutóbbi választáson Biden felé billentette a mérleg nyelvét, de a különbség mindössze 33 ezer szavazat volt. Közben bőven találunk olyan vidéki szavazóköröket, ahol Donald Trump nagy többséggel győzte le ellenfelét. A következő térképen leginkább piros színnel jelzett területeken a különbség több mint 75 százalékpontos volt, ami minimum 88–12 százalékos eredményt jelent. De számos olyan szavazókör is volt, ahol a helyzet fordított volt:
Négyévente nemcsak elnököt választanak az Egyesült Államokban, hanem számos egyéb tisztségről is döntenek. A szövetségi törvényhozás alsóházának, a képviselőháznak a 435 tagját kétévente újraválasztják egyéni választókerületi rendszerben, így ebbe a testületbe csak győztes választással a háta mögött kerülhet be politikus.
Nevadában 2012 óta négy kongresszusi körzet van, amelyekből hármat demokrata, egyet pedig republikánus képviselőjelölt nyert meg 2020-ban. A szavazatok tekintetében sokkal kiegyenlítettebb volt a helyzet, hiszen a demokraták a szavazatok 49 százalékát, míg a republikánusok a 46,7 százalékát szerezték meg. Az északon lévő 2-es körzetben azonban jóval nagyobb arányban nyert a jobboldal, mint a másik háromból kettőben a demokrata jelöltek:
Miután kétévente újraválasztják a kongresszusi képviselőket, így nemcsak az elnökválasztással egyidőben járulnak az urnák elé az amerikaiak, hanem az úgynevezett félidős választásokon is. A felsőházban, a szenátusban minden második évben a hatéves ciklusukat kitöltő szenátorok harmadát választják újra. Habár az előzetesen várt republikánus előretörés 2022-ben elmaradt, és a szenátusban nem is tudták átvenni a többséget, a törvényhozás alsóházába sikerült több képviselőt juttatniuk, mint a demokratáknak.
Ehhez Nevada nem járult hozzá, hiszen ugyanúgy három–egy arányban kerültek be innen demokrata és republikánus képviselők, annak ellenére, hogy a republikánusok összességében 35 ezerrel (és 3,4 százalékponttal) több szavazatot szereztek, mint a demokrata jelöltek. Ez annak volt köszönhető, hogy a 2-es választókerület képviseletét 2011 óta ellátó, republikánus Mark Amodei 20 százalékpontos különbségnél is nagyobb győzelmet aratott, míg a többi három körzetben szoros versenyben győztek a demokrata képviselőjelöltek. Ez a korábbiakhoz mért aránytalanság felvetette a gerrymandering vádját (vagyis a körzethatárok egyes pártoknak kedvező átrajzolását), hiszen az új beosztásban Las Vegas három része lett hozzácsatolva Nevada vidéki területeihez:
2022-ben az állami törvényhozásban maradt a demokrata többség, de 16 ezer szavazattal és 1,5 százalékpontos előnnyel Joe Lombardo republikánus politikust választották Nevada kormányzójává. Az addig hivatalban lévő demokrata Steve Sisolak megítélését megtépázta a koronavírus-járványban meghozott intézkedéseinek népszerűtlensége és azok negatív gazdasági hatásai. Közben viszont 1,71 százalékpontos különbséggel újraválasztották a demokrata Catherine Cortez Masto szenátort a szövetségi állam törvényhozásának felsőházába. Az ő győzelme is kellett a szenátus demokrata többségének biztosításához.
Összegezve elmondható, hogy Nevada rendkívül háromarcú belső szerkezetű államként régóta a billegő státuszban van. Az állam összesített eredménye a jelölt személyétől nagy mértékben függ, hiszen 2022-ben is az egyik állami szintű választást (kormányzó) a republikánusok nyerték meg, míg a másikat (szenátor) a demokraták. A mérleg nyelvét idén is minden valószínűséggel Washoe megye fogja adni, így november 6-án hajnalban ennek a megyének az eredményeit érdemes leginkább böngészni.
Arizona
Napjainkban Arizona állam népessége már meghaladta a 7 milliót, 1950-ben viszont még csak 700 ezer volt. Az erőteljes népességnövekedés nagyrészt a közvetlen mexikói határkapcsolatból adódó bevándorlási hullámból fakadt, és főleg az állam fővárosában, Phoenix elővárosokkal is számolt régiójában és a hozzá közel eső Tucson városában csapódik le, ahol összesen közel hatmillió ember él. Az 1970-ben még 70 százalék feletti fehér népesség aránya mára 50 százalék körülire esett vissza, míg a latinók aránya 30 százalék fölé nőtt.
Arizona etnikai szerkezetének összetettségét jelzi az is, hogy az állam területén számos szövetségileg elfogadott rezervátum van, így jelentősnek mondható az őslakos népesség az államon belül. A Navajók például több mint 300 ezren vannak. A 2020-as elnökválasztáson a korábbi esetekben megfigyelt város–vidék ellentétet Arizonában a rezervátumok választói magatartása némileg felülírja. A leginkább demokrata támogatottságú megyék ugyanis nem a nagyvárosoknál, hanem pont az őslakosok által lakott északi területeken vannak. Ez is kellett Joe Bidennek ahhoz, hogy az 1948 óta csak egyszer – 1996-ban Bill Clintonnal – elért demokrata győzelmet 2020-ban megismételje. Ahogyan azt a csatatérállamokról szóló Elektor műsorunkban is elemeztük, az itt élő Hopi vagy Navajo törzsek sokkal inkább szavaznak a demokrata jelöltekre, mivel azt gondolják, hogy a földjeiket leginkább a republikánusok által támogatott bányalobbi fenyegeti.
A nagy változást 2020-ban mégsem ez jelentette, hanem a Phoenixet is magában foglaló Maricopa megye átfordítása. A belső törésvonal ugyanis korábban mindig az inkább republikánus Phoenix és inkább demokrata Tucson között húzódott. Ez azonban a phoenixi elővárosokban látszódó fordulatnak köszönhetően megváltozott, és Maricopa megyét is a demokrata oldalra billentette, ami 1948 óta először történt meg:
A 2020-as eredményeket szavazóköri szinten ábrázolva még inkább kirajzolódik az északkeleti részen lévő rezervátumi területek és a két nagyváros demokrata többsége, valamint az ezeken kívül eső vidéki területek republikánus támogatottsága. A választást minden bizonnyal idén is a város–vidék határán lévő átmeneti-szuburbán zónák fogják eldönteni:
A washingtoni képviselőházba Arizona kilenc körzetből küld ugyanennyi képviselőt. Annak ellenére, hogy 2020-ban a republikánus jelöltek kaptak tízezerrel több szavazatot, a demokraták eggyel több, szám szerint öt képviselőt tudtak küldeni az államból a törvényhozás alsóházába. Ez a nagyon szoros északkeleti 1-es kongresszusi körzet eredményén múlott:
A félidős választásokon 2022-ben a republikánus párti jelöltek nagyot nyertek, és a kilenc körzetből hatban szerezték meg a legtöbb szavazatot. Az 56–43 százalékos különbséghez azonban hozzátartozik, hogy a Demokrata Párt két körzetben nem állított jelöltet, így ott szavazatot sem tudtak gyűjteni. 2004 óta először fordult elő, hogy ilyen sok képviselőt küldhessenek a republikánusok Arizonából a szövetségi törvényhozásba:
Az ezzel egyidőben tartott kormányzóválasztáson azonban a demokrata Katie Hobbs nyert, annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatások a republikánus Kari Lake győzelmét vetítették előre. Ráadásul a szenátorválasztáson is a demokrata párti Mark Kelly tudott újrázni, méghozzá meggyőző, 5 százalékpontos előnnyel. A közvélemény-kutatók pedig itt is jóval szorosabb eredményt prognosztizáltak.
Kérdés, hogy ez utóbbiak jelentenek-e valamit az elnökválasztásra nézve. Nate Silver modelljében a csatatérállamok közül a 11 elektort adó Arizonában volt a legnagyobb az egyik jelölt előnye, Trump pénteken 2,2 százalékponttal vezetett.
A 2024-es elnökválasztás két nyugati csatatérállama tehát nagyon hasonló történelmi fejlődésen ment keresztül, Nevada mégis sokkal inkább billegő államként funkcionált az évtizedek során, míg Arizonában 1948 óta csak két demokrata elnökjelölt tudott nyerni – legutóbb viszont épp négy évvel ezelőtt Joe Biden. Mindkét államban fontos szerepet fognak játszani a latinó szavazók, akik 30 százalékát adják a népességnek. Ráadásul mindkét államban új szenátort is választanak, így a szövetségi állam törvényhozásának felsőházi többsége is múlhat ennek a két államnak az eredményén. Ennek megtartása érdekében a Demokrata Pártnak mindkét szenátori versenyt győzelemmel kell zárnia. Nevadában Washoe megyét, míg Arizonában a Phoenixet is tartalmazó Maricopa megyét lesz érdemes november 6-án hajnalban figyelni.
Az amerikai elnökválasztásról szóló cikkeinket, műsorainkat és a választási előzetes térképünket itt találják a mellékletünkben. A csatatérállamokban az állást pedig lenti térképünkön is megnézhetik, ahol hexagonális nézetre is lehet váltani:
