J. D. Vance ohiói szenátor, Orbán nagy rajongója lett Trump alelnökjelöltje

Donald Trump J. D. Vance ohiói republikánus szenátort nevezte meg alelnökjelöltjének hétfőn – számolt be a CNN.

Az első ciklusát töltő, 39 éves Vance 2016-ban még kritikusan nyilatkozott Trumpról, akinek segítségével később bejutott a törvényhozásba. A viszony később sem volt teljesen felhőtlen, hat évvel később Trump nyilvánosan megalázta Vance-t, még azután is, hogy támogatta őt a 2022-es választáson.

A szenátusban a korábban kockázati tőkésként tevékenykedő Vance Trump elkötelezett támogatója, és gyakran a volt elnök érdekeinek megfelelően szavaz. Az év elején ellenezte például az Ukrajnát segítő törvényjavaslatot. A szenátor Orbán Viktor egyik legfontosabb rajongójának számít a tengerentúlon, még nyilvánvalóan hamis állítások hangoztatásától sem riad vissza, ha a Fidesz-kormány teljesítményét kell megvédeni. Az elmúlt években számos alkalommal kampányolt amellett, hogy az USA-nak követnie kéne Magyarország példáját, legyen szó az Orbán-kormány családpolitikai intézkedéseiről vagy a „gyermekvédelmi” népszavazásról, melynek értelmében „kitiltották az LMBTQ-propagandát” a magyar iskolákból.

Vance a Trump elleni merényletért a demokraták retorikáját okolta. „A Biden-kampány központi feltevése, hogy Donald Trump elnök egy autoriter fasiszta, akit mindenáron meg kell állítani” – jelentette ki.

Pence 2020-ban nem ment el a falig Trumppal

Az eleve sok bizarr elemmel tarkított amerikai politikai rendszer egyik legfurcsább posztja az alelnöké. Az alelnök neve ellenére legtöbbször egyáltalán nem a kormány második embere, és nem is kiemelkedő politikai vagy adminisztratív képességei alapján kerül kiválasztásra. Legfontosabb feladatát ugyanis már jellemzően az elnöki ciklus kezdete előtt elvégzi, ez ugyanis nem más, mint hogy a kampány során karakterével, származási helyével, hátterével és politikai orientációjával kiegészítse az elnököt, és a választók egy jó párost lássanak a jelöltekben.

2016-ban ez volt a fő motivációja Donald Trumpnak is alelnökjelöltje, Mike Pence kiválasztásánál. Trump a pont azokban az években alapjaiban megváltozó nyilvánosság meghekkelésének és a republikánus párt megosztottságának köszönhetően ugyan meg tudta kaparintani a jelöltséget, azonban egy sor konzervatív választói csoport szemében elfogadhatatlan volt a New York-i elitből érkező, harsány, többszörösen elvált, egy sor ideológiai kérdésben – elsősorban az abortuszban – meglehetősen liberális elveket valló populista politikus. Az evangelikánus keresztényeket és más konzervatív csoportokat Mike Pence volt hivatott megbékíteni, aki egy középnyugati állam – Indiana – sótlan, ultrakonzervatív, vallásos szenátora volt.

A választás után az alelnökök megkapják a maguk kiterjedt apparátusát, és az apparátushoz az elnökkel való viszonyuktól és az elnök szándékától függően néhány – főleg reprezentatív jellegű – feladatot. Mike Pence a politikai csatározásaiba belebonyolódó Trump alatt az ifjabbik Bush alelnökeként tevékenykedő Dick Cheney-hez hasonlítható befolyást gyakorolt az amerikai külpolitikára, és Trump őt nevezte ki a Covid elleni akciócsoport élére is. Természetesen az Egyesült Államok eddigi 49 alelnöke között igen nagy volt a szórás az ambíciót, a szerepfelfogást és a történelmi jelentőséget tekintve.

A belpolitikában azonban Pence-nek egyetlen komoly feladata volt: a meglehetősen turbulens elnöki ciklus összes hajtűkanyarában lojálisnak maradni Trumphoz. Pence ezen a téren is derekasan helytállt, és csak az utolsó, legélesebb kanyarban sodródott csak ki elnöke mögül, amikor Trump a 2020-as elnökválasztási vereséget egy szoftpuccs-kísérletté fajuló nettó választási csalással akarta a maga javára fordítani, és rá akarta venni Pence-t, hogy ehhez a választási eredmény szentesítésében előírt – minden korábbi ciklusban formális – közjogi szerepét felhasználva asszisztáljon. Pence azonban nem volt hajlandó részt venni a nyilvánvaló választási csalásban, épp ezért főnöke a 2021. január 6-i washingtoni zavargásokat útjára indító beszédében lényegében saját alelnöke ellen hergelte a tömeget, akik azután „akasszuk fel Mike Pence-t!” skandálással indultak a Capitolium elfoglalására.

Kettejük viszonya azóta sem rendeződött, Mike Pence idén ultrakonzervatív Trump-ellenes jelöltként el is indult a republikánus előválasztáson, és gyors, tavaly őszi visszalépése ellenére sem volt hajlandó támogatásáról biztosítani egykori főnökét.

Már nem kellett kompromisszumot kötni

Trump azonban 2024-ben már nincs rászorulva semmilyen párton belüli alkura vagy kompromisszumra, így saját ízlésének megfelelően választhatott alelnököt. Néhány hónappal korábban felmerült, hogy taktikai szempontok miatt nem ártana, ha egy fekete vagy egy női alelnökjelöltet emelne maga mellé, azonban ilyen húzásoknak – különösen Joe Biden mélyrepülésével – már nem érezte szükségét. Trump legfontosabb szelekciós szempontja az volt, hogy egy olyan politikust emeljen maga mellé, aki elég karakteres ahhoz, hogy emelje az elnökjelölt ázsióját, azonban nem annyira karakteres, hogy kiléphessen az elnökjelölt árnyékából.

Trump saját, üzletember-toborzó valóságshow-jához nyúlt vissza a legvégső időpontig, a republikánus elnökjelölő konvencióig tartotta izgalomban a pártját és a médiát – bár a halogatást valószínűleg az is magyarázta, hogy nem akarta elvonni a figyelmet Biden két hete tartó válságáról.