Fact-check: Nem egymillió ukrán menekült a felelős a 26 éves csúcsot döntő magyar inflációért
2023. február 3. – 10:33
Egy amerikai szenátor a Twitteren arról írt néhány nappal ezelőtt, hogy Magyarország egymillió ukrán menekültet fogadott be, és ez felelős az EU-s országok között messze legmagasabb, 25 százalékos inflációért az országban. A bejegyzése azonban több sebből is vérzik.
„A szárnyaló magyar infláció szorongatja Orbán Viktort” címmel közölt részletes cikket a jelenlegi magyar gazdasági helyzetről a Financial Times január 29-én. A cikkben látványos grafikonon ábrázolta a mértékadó brit gazdasági napilap, hogy míg az elmúlt két évben a teljes EU-ban nőtt az infláció, Magyarország nagyon elhúzott az uniós átlagtól az elmúlt hónapokban. Míg itthon decemberben a 25 százalékot is elérte az egyre emelkedő infláció, addig az EU-s átlag visszafordult, és már csak 10,4 százalékon áll.
A cikk és a grafikon az amerikai konzervatív publicista és aktivista Avik Roynak is szemet szúrt, és megosztotta a Twitter-profilján.
„A nacionalista konzervatívok továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy Orbán Magyarországa a családbarát közpolitika fellegvára. Nem vagyok benne biztos, hogy sok családnak virágos az élete egy olyan országban, ahol 25%-os az infláció”
– kommentálta a grafikont Roy.
Roy tweetje több mint 300 ezer emberhez jutott el a Twitteren az elmúlt néhány napban, köztük J. D. Vance ohiói szenátorhoz is. A Republikánus Párt színeiben politizáló Vance-t tavaly novemberben választották meg szenátornak Donald Trump támogatásával. Vance országos ismertségre az amerikai munkásosztály lecsúszásáról szóló, magyarul Vidéki ballada az Amerikai Álomról címen kiadott könyvével tett szert.
A szenátor Orbán Viktor egyik legfontosabb rajongójának számít a tengerentúlon. Az elmúlt években számos alkalommal kampányolt amellett, hogy az USA-nak követnie kéne Magyarország példáját. Legyen szó az Orbán-kormány családpolitikai intézkedéseiről, vagy a „gyermekvédelmi” népszavazásról, melynek értelmében „kitiltották az LMBTQ-propagandát” a magyar iskolákból.
Vance január 30-án osztotta meg Avik Roy tweetjét 345 ezer követőjével. A poszthoz a következő kommentárt fűzte:
„Magyarország egymillió menekültet fogadott be Ukrajnából, amit a zászlós úr valószínűleg támogat [utalva arra, hogy Roy neve mellé egy ukrán zászlót biggyesztett a Twitter-profilján – a szerk.]. Most meg egy 10 milliós országot szapul az ellátási hiány miatt, amit előre lehetett látni.”
Vance tweetje cikkünk megjelenéséig több mint 450 ezer emberhez jutott el, Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója pedig külön bejegyzésben köszönte meg a szenátor támogatását.
Vance posztja azonban több sebből is vérzik. A bejegyzésnek két fő állítása van:
- Magyarország egymillió menekültet fogadott be Ukrajnából,
- az egymillió ukrán menekült felelős a 26 éves rekordot jelentő 25 százalékos magyar inflációért, mely két és félszerese az EU-s átlagnak.
Az első állítás viszonylag könnyen ellenőrizhető. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Menekültügyi Ügynöksége (UNHCR) adatbázist tart fenn arról, hogy mely országok fogadtak be ukrán menekülteket a háború kezdete óta és mennyit. Az adatokat közvetlenül az adott ország hatóságától szerzik.
A magyar hatóságok legfrissebb, 2023. január 31-i adatai szerint a háború kitörése óta 33 603 ukrán állampolgár adott be menedékkérelmet Magyarországon, ami a Vance által említett 1 millió menekültnek mindössze a 3,36 százaléka. A háború kitörése óta összesen 2 151 419-en lépték át a magyar-ukrán határt Ukrajna felől, azonban a határátlépők óriási többsége csak átutazott Magyarországon.
Azt mindenképpen hozzá kell fűzni ezekhez az adatokhoz, hogy az ukrán-magyar kettős állampolgároknak nem kell menekültstátuszt kérvényezniük. Emiatt nincsen arról nyilvánosan elérhető információ, hogy hány ukrajnai magyar tartózkodik jelenleg Magyarországon. Sőt, a magyar kormány azt is titkolja, hogy egyáltalán hány ukrán embernek van magyar állampolgársága is.
A legutóbbi, több mint húsz évvel ezelőtt (2001-ben) tartott ukrán népszámláláson 156 566 ukrán lakos vallotta magát magyarnak. Arról azonban nincsen semmilyen információ, hogy a háború előtt közvetlenül hány magát magyarnak valló ember élt Ukrajnában, és közülük hányan kérvényezték 2010 óta a kettős állampolgárságot.
Annyi azonban egyértelmű, hogy ha feltesszük azt, hogy az elmúlt fél évszázad trendjeit követve 150 ezer fő körül járt a háború kitörése előtt Ukrajna magyar lakossága, akik a gondolatkísérletünkben mind kettős állampolgárságot kaptak, és a háború kitörése után mind Magyarországra menekültek, akkor még mindig kevesebb mint 200 ezer ukrán menekültet fogadott volna be Magyarország. Tehát a Vance által emlegetett 1 millió ukrán menekült teljesen légből kapott.
Vance második állítása, hogy az ukrán menekültek okolhatóak a 26 éves rekordnak számító inflációért Magyarországon. Ezt egy egyszerű összehasonlítással lehet cáfolni. Magyarország a népessége 0,34 százalékának megfelelő számú ukrán menekültet fogadott be hivatalosan. De még ha minden ukrán-magyar kettős állampolgár Magyarországra menekült volna, akkor se lenne magasabb az érték a lakosság 2 százalékánál.
Ezzel szemben a 38 millió lakosú Lengyelország összesen 1 563 386 ukrán menekültet fogadott be a háború kitörése óta. Ez a népesség több mint 4 százalékát teszi ki. Míg azonban Magyarországon 25 százalékos az infláció, addig Lengyelországban mindössze 15,3 százalékos az Eurostat adatai szerint. Tehát ha valóban a rengeteg menekült miatt lenne áruhiány és emiatt infláció Magyarországon, akkor Lengyelországban még magasabbnak kéne lennie az inflációnak.
A 26 éves csúcsot döntő magyar infláció okairól ebben a cikkünkben írtunk bővebben. A KSH adatai alapján az élelmiszerdrágulás járult hozzá leginkább az EU-s átlag két és félszeresének megfelelő inflációért. Ennek lehetséges okait pedig ebben a cikkünkben elemeztük.
Írásban érdeklődtünk J. D. Vance stábjánál, hogy a szenátor milyen források alapján írta, hogy Magyarország egymillió ukrán menekültet fogadott be, illetve hogy mi alapján gondolja őket felelősnek a 25 százalékos magyar inflációért, azonban cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
Ez a cikkünk ide kattintva angol nyelven is olvasható a Telex English oldalán. Nagyon kevés az olyan magyarországi lap, amelyik politikától független, és angol nyelvű híreket is kínál. A Telex viszont ilyen, naponta többször közöljük minden olyan anyagunkat angolul is, amelynek nemzetközi relevanciája van, és az angolul olvasó közönségnek is érdekes lehet: hírek, politikai elemzések, tényfeltárások, színes riportok. Vigye hírét a Telex English rovatnak, Twitterünknek és angol nyelvű heti hírlevelünknek az angolul olvasó ismerősei között!