24,5 százalék volt az infláció decemberben, ami több mint húszéves rekordot jelent, és a legmagasabb érték az Európai Unióban. A korábbi hónapokhoz hasonlóan az élelmiszerek (44,8 százalék) és a rezsi (55,5 százalék) drágult a legnagyobb mértékben, a havi drágulást a benzinárstop december eleji eltörlése is megdobta. Jó hír viszont, hogy valószínűleg ennél már nem nagyon lesz sokkal magasabb az infláció, ami az év közepétől várhatóan érdemben lassulni fog. Az éves infláció 14,5 százalék lett – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) havi gyorsjelentéséből. Ilyenre 1996 óta nem volt példa.
Az infláció a világ nagy részén 2021 közepén indult be, és nagyon rövid időn belül Magyarországra is begyűrűzött. A legtöbb helyen, így az európai országok többségében tavaly nyáron vagy ősszel tetőzött, az eurózónában például október óta csökken, decemberben pedig már csak 9,2 százalék volt.
Az EU keleti felén egy sor okból a kezdetektől nagyobb volt a drágulás, mint Nyugaton, Magyarország pedig nyárig a régióban egészen jól állt. Júliusban és augusztusban aztán kilőttünk, őszre messze lehagytuk a visegrádi országokat, és mára Magyarországon a legmagasabb az infláció az egész Európai Unióban.
Az élelmiszereknél fáj a legjobban
A drágulás a kiskereskedelemben a leglátványosabb, a néha hetente cserélgetett árcédulákat nagyon nehéz nem észrevenni. Ezt mi is érzékeltük, amikor december közepén ugyanazt vettük a Lidlben, mint egy évvel korábban, és összesen kereken 50 százalékkal magasabb árakkal találkoztunk. Amikor a magyar és az olasz Lidl árait hasonlítottuk össze, azt tapasztaltuk, hogy az árkülönbség egy év alatt a negyedére csökkent.
Magyarországon egyébként nemcsak uniós szinten a legmagasabb az élelmiszerek drágulása, de világviszonylatban is a top 10-ben vagyunk. Ennek számos oka van, amelyeket itt szedtünk össze, a legfontosabbak:
- a forint értékvesztése, ami minden importált terméket/alapanyagot/gyártáshoz felhasznált energiát drágít;
- nagy volt a kereslet a választás előtti osztogatás és az ársapkák miatt;
- a magyar élelmiszeripar nem elég hatékony;
- korábban elmaradt áremeléseket pótoltak most be; illetve
- az ársapkák költségét más termékeken hozzák vissza a boltok.
Ez utóbbi meghatározó, hiszen a kiskereskedők gigantikus veszteségeket könyvelnek el az ársapkák miatt, abban viszont senki nem akadályozza meg őket, hogy ezt más termékeken hozzák vissza, akár többszörösen. Hogy többet vagy kevesebbet hoztak vissza, azt csak jövőre, az eredményeik publikálásával együtt fogjuk megtudni, az viszont biztos, hogy az ársapkás termékeket leszámítva idén minden más borzalmasan drága lett.
Az ársapkák összesített hatásáról megoszlanak a szakértői vélemények: míg a kormány szerint ezzel csökkenteni lehet a drágulást, Matolcsy György jegybankelnök szerint „3-4 százalékos inflációs többletet okoznak, ezért azonnal ki kell vezetni azokat”. A kivezetés mellett van Parragh László iparkamarai elnök és a Nemzeti Kereskedelmi Szövetség is.
Az élelmiszerek drágulása nagyon sok embert érint, az utóbbi hónapokban olyanoknak is egyre nehezebb lett bevásárolni, akik egyébként dolgoznak vagy nyugdíjasok, tehát rendszeres jövedelemmel rendelkeznek. Egyáltalán nem véletlen, hogy 2022 első 11 hónapjában az előző év azonos időszakához képest 22,4 százalékkal nőtt a bolti lopások száma.
A koronavírus után kezdődött
A világszintű drágulás 2021-ben, a koronavírus-járvány harmadik hullámának végén indult el. Akkor azért drágult meg hirtelen egy csomó minden, mert a leállás miatt visszaesett a termelés, az újraindulás miatt viszont felpörgött a kereslet. A szállítás, az alapanyagok és az energia drágulása fokozatosan beszivárgott minden más termékbe.
2022 elején ezt tetézte az orosz–ukrán háború, nyáron pedig a páratlan aszály. Magyarországon erre a forint értékvesztése, az ársapkák és a kormány választások előtti osztogatása is rátett egy lapáttal. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az alapkamat jelentős emelésével ugyan megpróbálta ezt fékezni, de a végeredményből látszik, hogy nem arattak nagy sikert.
2022 legfontosabb adatait grafikonokon ebben a cikkben gyűjtöttük össze, az MNB alapkamattal kapcsolatos ügyeskedéséről pedig itt írtunk hosszabban.
Ez a cikkünk ide kattintva angol nyelven is olvasható a Telex English oldalán. Nagyon kevés az olyan magyarországi lap, amelyik politikától független, és angol nyelvű híreket is kínál. A Telex viszont ilyen, naponta többször közöljük minden olyan anyagunkat angolul is, amelynek nemzetközi relevanciája van, és az angolul olvasó közönségnek is érdekes lehet: hírek, politikai elemzések, tényfeltárások, színes riportok. Vigye hírét a Telex English rovatnak, Twitterünknek és angol nyelvű heti hírlevelünknek az angolul olvasó ismerősei között!