Egy év alatt 50 százalékkal drágult a hétvégi nagybevásárlásunk
2022. december 15. – 07:11
Mindenkinek megvan a sztorija arról, hogy bezzeg az ő idejében mennyibe került telerakni egy nagy bevásárlókocsit. Ha valaki elég öreg, akkor ez lehet 500 forint is, ha nem olyan öreg, akkor 5000, ha egészen fiatal, akkor 20 ezer forint. 2022 decemberére eljutottunk oda, hogy már a 20 ezer forintos megpúpozott bevásárlókocsival is csak nosztalgiázni lehet, mert két kenyér és három kiló krumpli annyiba kerül, mint pár éve egy éttermi vacsora két főre.
De mennyibe? A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint az élelmiszerek novemberben éves alapon 43,8 százalékkal drágultak, ami brutálisan soknak számít. Mégis vannak olyanok, akik azt mondják: árstopok ide vagy oda, az ő bevásárlásaik ára még ennél is jobban emelkedett.
Elmentünk ezért a Lidlbe, és megvásároltuk ugyanazokat a termékeket, amelyeket napra pontosan egy évvel ezelőtt is, hogy megnézzük, mennyi volt a tényleges drágulás. Azért épp a Lidlbe, mert az a piacvezető kiskereskedelmi lánc Magyarországon, a G7 rendszeres összehasonlításai szerint pedig általában az egyik legolcsóbb is.
Az ábrán látszik, hogy a termékek többsége jelentősen drágult az elmúlt egy évben, szinte alig van olyan áru, amely olcsóbb lett, vagy aminek nem változott az ára. A drágulás pedig összegszerűen is nagyon látványos, a karaj kilója 750 forinttal kerül most többe, a gouda sajt 800 forinttal, a kockasajt is 800 forinttal, de még fél kiló spagetti is 250 forinttal.
43,8 százalék? Majdnem
Talán többet mond, ha az árak változását nem összegszerűen, hanem százalékosan nézzük. Ezzel ténylegesen utána tudunk menni, hogy vajon mennyire méri pontosan a KSH vagy éppen az Agrárközgazdasági Intézet az élelmiszerek árának növekedését. Továbbgörgetés csak erős idegzetűeknek!
A grafikonról leolvasható, hogy különböző mértékben, de a termékek többsége durván drágult az elmúlt 12 hónapban. A dobogót több mint kétszeres áremelkedéssel vezeti
- a vöröshagyma (162 százalék);
- a vécépapír (132 százalék; és
- a kockasajt (114 százalék).
De duplájára emelkedett a kenyér ára is, a rizs 89, a tészta 84, a tojás pedig 67 százalékkal drágult. Ezek nagy része azért különösen fájó, mert a kenyér, a tészta és a rizs mind a legolcsóbb kalóriaforrások közé tartoznak. Emiatt a szegények vásárlói kosarából jellemzően nagy részt tesznek ki ezek a termékek, ők tehát még az átlagosnál is nagyobb áremelkedéssel szembesülnek.
A dráguló termékek között üdítő színfolt az a néhány kivétel, amely olcsóbb lett. Ezek mind olyan élelmiszerek, amelyek árára még januárban raktak sapkát, így lehetőségük se lett volna drágulni. Jól látszik viszont, hogy a tojás és a burgonya, amelyek árát csak november elején stoppolták le, 67, illetve 35 százalékkal kerülnek többe, mint egy évvel ezelőtt.
Az árstopok hatásairól azt azért meg kell jegyezni: egyáltalán nem biztos, hogy összességében veszítünk vagy nyerünk-e velük. A kiskereskedelmi láncok nem jótékonysági szervezetek, hanem profitorientált cégek, amelyek az egyik terméken kiesett bevételüket más termékeken fogják visszahozni. Ennek megfelelően emelték meg az árstopok bevezetése után egy sor másik termék árát, rátéve egy lapáttal az amúgy is durva drágulásra.
Az, hogy az ársapkák miatt a többi termék drágul, nem összeesküvés-elmélet. Ez egyrészt nagyon jól látszik azon, hogy mennyivel nőtt a kiskereskedelmi láncok árrése bizonyos termékeken. Másrészt nem más beszélt legutóbb erről, mint Matolcsy György jegybankelnök, aki szerint:
„az ársapkák 3-4 százalékos inflációs többletet okoznak, azonnal ki kell vezetni ezeket”.
Miért drágul egyáltalán?
Az élelmiszer-inflációnak vannak nemzetközi és országspecifikus okai. A legfontosabb nemzetközi okok:
- a koronavírus-járvány utáni gyors gazdasági újraindulás miatt elszálló energia- és alapanyagárak;
- az orosz–ukrán háború miatt rengeteg ukrán termőföldön álltak nyáron ágyúk kombájnok helyett;
- ezt súlyosbította a brutális, valószínűleg évszázadok óta példátlan nyári aszály.
A hazai okokat nemrég részletes cikkben mutattuk be. A legfontosabbak:
- a forint brutális értékvesztése;
- a választás előtti osztogatás és az ársapkák miatt felpörgő kereslet;
- a magyar élelmiszeripar alacsony hatékonysága;
- korábban elmaradt áremeléseket pótoltak be a cégek és a beszállítóik;
- magas a magyar áfa.
A drágulásnak tehát rengeteg oka van, amelyek most egyszerre jelentkeztek. A kérdés az: mikor lehet ennek vége? Erre egyelőre csak tippelni lehet, a legtöbb szakértő most arra fogad, hogy 2023 második felében lassul majd le a drágulás. Ez viszont egy sor olyan tényezőn múlik, amelyet egyelőre nem láthatunk előre, ilyen a háború alakulása és a jövő évi időjárás.
Bárcsak a fizetések nőnének úgy, mint az árak!
A Telexen még tavaly decemberben állítottunk össze egy 23 termékből álló vásárlói kosarat, amely egy magyar család átlagos hétvégi nagy bevásárlását modellezi. A kosárban olyan tételek vannak, mint két kiló kenyér, négy liter tej, egy kiló csirkemell, két kiló alma, 10 tekercs vécépapír stb., a teljes lista itt olvasható.
A kosár ára tavaly decemberben 15 676 forint volt, ami májusra 18 862 forintra emelkedett, szeptemberre 21 594 forintra, decemberre pedig elérte a 23 512 forintot. Ez azt jelenti, hogy a kosár öt hónap alatt 20 százalékkal, 9 hónap alatt 39 százalékkal,
egy év alatt pedig 50 százalékkal drágult.
Kicsivel tehát, de meghaladta a KSH által novemberre mért 43,8 százalékos élelmiszer-inflációt.
Érdemes ugyanezt a fizetésekhez viszonyítani. Ha minden értékhez a KSH legfrissebb előző havi adatait nézzük, akkor ugyanaz a vásárlói kosár tavaly decemberben a nettó átlagfizetés 4,8 százalékába került, mostanra a 6,8 százalékába. Ha ábrán tesszük egymás mellé a vásárlói kosár árát és a nettó átlagbér huszadát, nagyon jól látszik, hogy távolodnak el egymástól a hónapok alatt:
Az élelmiszerek ilyen mértékű drágulása mindenkinek fáj, de az alacsony jövedelműeknek különösen, hiszen ők korábban is fizetésük vagy nyugdíjuk nagyobb százalékát fordították ételre. Az áremelkedés miatt mindenki spórol, egyszerre indul meg a lefelé vásárlás folyamata (amikor márkás termék helyett bolti márkásat veszünk), és az, hogy sokan egyszerűen lemondanak a drágább termékekről, és olcsóbb kalóriaforrások után néznek.
Az egyre erősebb spórolási szándékot az üzletláncok is érzékelik, ezért egyre durvább akciókkal küzdenek a vásárlókért. Pont a Lidl például azt vezeti be éppen, hogy a szépséghibás zöldségeket és gyümölcsöket 3,5 kilós csomagokban fogják árulni 399 forintért – jóval a normális ár alatt.
Az utóbbi hetekben a Telexen cikksorozatot indítottunk, hogy összehasonlítsuk a hazai, illetve a szomszédos országokban található Lidl áruházak árait és minőségét. Az derült ki, hogy
- Szlovákia hasonló árban van, de az uborka, az alma, a tejföl, a tészták, és a mirelit pizza például sokkal olcsóbbak ott;
- Horvátország kicsit drágább, de cserébe van egy csomó húskülönlegesség a boltban;
- Ausztria meg persze jóval drágább, viszont nem kell raklapokat kerülgetni, és még cukor is van.
A legfrissebb, novemberi inflációs adatról ebben a cikkünkben írtunk bővebben, a magyar élelmiszer-drágulás okairól pedig itt olvashat többet.
