A horvát Lidl a minőség és a különlegességek miatt lehet vonzó a magyar vásárlónak, nem az árai miatt

A kis Yugónál nem is fogadhatott volna ikonikusabb jármű az alsómiholjáci (Donji Miholjac) Lidl parkolójában. A kocsi Szerbiában manapság sem annyira szokatlan látvány, de itt Horvátországban egyre ritkább, így ezzel a nem várt segítséggel azonnal sikerült nosztalgikus hangulatba kerülni. Gyerekkori emlékek sora villant be, hiszen a bevásárlóturizmus akkoriban gyakori volt: a délszláv háború előtt nagyjából havonta megfordultunk Jugoszláviában. Fagyizni, várost nézni jártunk Eszékre, de leginkább vásárolni. Nyugati vagy éppen nyugatosabb termékeket. Sok helyi márka nem maradt meg, de az édességek közül a Super (csoki), az Eurocrem (kenhető mogyorós-csokis cucc) és a Jadro (nápolyi) igen. Utóbbi kettő ma is kapható – és a Jadro még mindig nagyon finom.

A háború után többször megfordult a bevásárlóturizmus iránya, így tényleg teljesen jogos a kérdés, hogy az infláció mennyire teszi ismét vonzóvá a határ közeli bevásárlást. Áprilisban, amikor az ATV riportja azt állította, hogy tízezreket lehet egy-egy nagy bevásárláson spórolni, nekem nagyon nem jött ki a matek. De azóta volt pár inflációs szorzó, szóval nem zárhattam ki, hogy most más a helyzet. Így a szombat délelőtti vásárlást utazással, határátkeléssel, árak feljegyzésével és némi valutázással toldottam meg. A tapasztalatom röviden összegezve:

Pécsről szinte biztos, hogy most sem éri meg a heti-havi nagy bevásárlásokat a kocsival alig 40 percre lévő első horvát Lidlben intézni.

Bővebben már kicsit más a képlet, ugyanis az ábráinkból is jól látható, hogy vannak termékek, amelyek miatt igenis érdemes átjárni. De ehhez csak simán listát írni nem elég. Ahhoz, hogy érezhetően jól járjunk, a napi kuna–forint árfolyamot figyelembe vevő, alaposan kidolgozott táblázatot kellene vezetni, és folyamatosan követni kellene a két ország Lidl-boltjainak heti akciós kínálatát. Aki pedig ezt megteszi, és még arra is van ideje, hogy másfél órával megdobja a szokásos bevásárlást, annak egyáltalán nem biztos, hogy ilyen spórolós gondjai vannak.

De akkor mégis miért érdemes a horvátországi Lidlben vásárolni? Ugyanabban az árkategóriában lévő csirke és marha ránézésre is sokkal jobb minőségű, mint itthon. A Lidl nemzetközi kínálata hasonló, a helyi beszerzési termékek esetében lehetnek különbségek. Az állandó kínálatban szereplő friss csirke és a sertéshúsok 100%-a Magyarországon hazai beszállítóktól érkezik az áruházaikba. Itthonról hiányzó termékek sora kapható nagyon jó áron, ilyen például a szalonna, ami hagyományos eljárással készült, az ára 6150 Ft/kg. Egyértelműen a házias minőséget hozza, amit itthoni boltokban csak nagyon nehezen lehet beszerezni, leginkább henteseknél, jóval drágábban. De ezen kívül is rengeteg tanulsága volt a bevásárlásnak, ezeket néhány pontba gyűjtöttem:

• A horvátok nagyon készülnek az euró bevezetésére, mindennek az ára így is ki van táblázva, címkézve, de a nyugtán csak a végösszeg.
• A horvát Lidl természetesen igazodik a helyi igényekhez így sok olyan nagyon jó terméket találni, ami a magyar üzletekben nincs. Ilyen a saját márkás török kávé, a szeletelt kulen, a friss és érlelt helyi sajtok.
• Így érthető az is, hogy sok megszokott terméket hiába kerestem, például nem volt 1,5%-os és 3,2%-os tej sem.
• Az árstopos termékek természetesen itthon olcsóbbak.
• Nagyon sok olyan terméket találni, amelyeknek az ára átváltás után szintre forintra megegyezik. Az ábránkon is vannak ilyenek, de például a különböző saját márkás paradicsomkonzervek is gyakorlatilag ugyanannyiba kerülnek.
• Akadnak meglepő különbségek a horvát árak javára: ugyanaz a saját márkás, háromrétegű, tízes csomagolásban kapható vécépapír Horvátországban 414 forinttal olcsóbb (1785 vs. 2199 Ft).
• A Lino Lada tejes mogyorókrém egyre gyakrabban kapható a magyar boltokban, és az ára nálunk valamiért kedvezőbb, ami nagyjából ugyanolyan érzés lehet, mint külföldön olcsóbbnak látni a Pick szalámit.
• A 400 g-os görög joghurt jóval olcsóbb Magyarországon (399 Ft), de a hétvégén éppen akciós volt (349 Ft), amivel a horvát ár (487 Ft) egyáltalán nem tudott versenyezni.

Vásárlás, nézelődés közben egyébként egyáltalán nem volt nehéz magyar hangokat hallani. Először egy idősebb komlói házaspárt, Évát és Istvánt szólítottam meg, ők havonta egyszer járnak át. De nemcsak a Lidl kerül sorra, hanem bejárják a környező boltokat, így rutinosan sorolják, hol mit érdemes megnézni. A húsokért a közeli Konzumba, ide pedig a helyi akciók miatt érdemes járni.

„A póréhagyma itt is darabáron van, de kétszer akkora” – mondja Éva, István pedig a minőségi sörökre hívja fel a figyelmemet. És még egy nem is olyan apróságot is megemlítenek: a horvát Lidlben vásárlói vécé is van.

Egy másik, Magyarországon élő, középkorú horvát–magyar vegyes házaspár rokonlátogatóba jött Alsómiholjácra, és csak apróságokért ugrottak be a boltba. Ők is úgy látják, hogy nem igazán érdemes még a közeli településekről átjárni, de az akciókat érdemes figyelni. Meg a húsokat, húsárukat, mert azoknak a minősége és az ára is jobb itt. Azt is elmondják, hogy a határ közelében a horvátok az árstopos termékekért, az olcsóbb üdítőkért járnak át Magyarországra.

A harmadik pár, Szintia és Patrik, a fiú szüleivel jött, leginkább nézelődni, de már belépéskor találtak olyan müzliszeletet, ami itt feleannyiba került, mint a siklósi Lidlben.

A Telexen folyamatosan követjük az árak alakulását, nemrég a párkányi és itthoni Lidl árait vetettük össze, de szeptemberben is volt ár-összehasonlítós cikkünk, akkor azt tapasztaltuk, hogy Magyarországon ugyanazért a Lidl-kosárért 39 százalékkal többet kellett fizetni, mint januárban.

A cikk szerzője a Mecseki Müzli hírlevél szerkesztője.