Megnéztük az olasz és a magyar Lidlt: egy év alatt negyedére csökkent az árkülönbség

Tavaly decemberben készítettünk egy árösszehasonlítást az olasz és a magyar Lidl ugyanolyan termékei között, amikor háború és a rekordaszály még sehol nem volt, egy euró pedig ennek megfelelően csak 357 forintba került. Akkor is elég nagy különbségek jöttek ki, de végül megállapítottuk, hogy az alapvető élelmiszerek szinte mind Magyarországon olcsóbbak.

Aztán ennek egyszer csak vége lett, a forint gigantikus csúszdára került, Magyarországon pedig úgy elkezdtek drágulni az élelmiszerek, ahogy sehol máshol Európában. Felmerült ezért a kérdés, vajon egy év elteltével még igaz-e, hogy nálunk azért olcsóbbak a dolgok, főleg, hogy most már az euróért is 400 forintot kell fizetni. Ahogy a táblázatból kiderül: nem,

most már a termékek több mint a fele olcsóbb Olaszországban.

Ahogy az ábrán látszik, mindkét irányba van kétszeres különbség. Így Magyarországon jóval drágább a spagetti, a bio olivaolaj, a csípős szalámi szelet, de a paradicsom- és babkonzerv is. Sokkal olcsóbb viszont az árstopos liszt, cukor, csirkemell filé, napraforgóolaj. Szintén olcsóbb a burgonya, a tojás, és a kenyér is, ami azt jelenti, hogy az alapvető élelmiszerek terén valamennyire azért még jobban állunk.

Buongiorno Italia, gli spaghetti al dente

Amikor az árak különbségeiről beszélünk, érdemes megjegyezni, hogy az élelmiszereken lévő adók és járulékok jelentősen különböznek a két ország között. Míg Olaszországban az áfa normális mértéke 22 százalék, a legtöbb élelmiszerre a kedvezményes 10, 5, vagy 4 százalékos adókulcs vonatkozik. Magyarországon ezzel szemben néhány élelmiszerre vonatkozik csak a kedvezményes 5 százalékos áfa (húsok, tej), minden másra 27 százalékot kell fizetni.

Ezen kívül Magyarországon korábban is volt népegészségügyi termékadó, amit idén nyáron egy sor új termékre kiterjesztettek. Ebbe pedig például a müzlin kívül az előre csomagolt tészták is beletartoznak, így egyáltalán nem véletlen, hogy a spagetti most már kétszer annyiba kerül itthon, mint Olaszországban.

Érdemes megnézni közvetlenül is az árakat, hogy pontos képet kapjunk a különbségekről. A következő táblázatban egyesével mutatjuk, melyik termék hol mennyibe kerül és ez milyen különbséget jelent.

El lehet lamentálni azon, hogy vajon jobban járnánk-e, ha a spagetti 579 forint helyett csak 279 forintba kerülne, cserébe viszont a csirkemell 1499 forint helyett 3641 forint lenne. Az az egy biztos, hogy ha valaki véletlenül Triesztben tölti a szilvesztert, akkor azért hazafelé bedobhat néhány extraszűz olivaolajat, paradicsomkonzervet és szalámit a csomagtartóba.

Az árkülönbségekre a legnagyobb bélyeget a magyar árstopok rendszere nyomja rá. Ennek a hatására a nyolc ársapkás termék ára ugyan mesterségesen alacsony, minden más terméket, és elsősorban a helyettesítő termékeket viszont annál inkább drágítják a kiskereskedők. Így a 2,8-as tej olcsóságával a 3,5 százalékos tej lett brutálisan drága, a csirkemell olcsóságával a többi hústermék lett nagyon drága, és így tovább.

Brutális élelmiszer-infláció

Az elmúlt hónapokban számtalanszor írtunk arról, mennyire megdrágultak az élelmiszerek Magyarországon. A drágulás okainak egy része nemzetközi, hiszen a növénytermesztéshez és állatok tartásához szükséges energiát mindenhol ki kell fizetni, és az aszály is egész Európát érintette. Mégsem ugyanolyan mértékben nőtt az élelmiszerek ára a különböző országokban.

A különböző mértékű drágulásnak, és annak, hogy ez Magyarországon a legdurvább, sok oka van, amelyeket ebben a cikkünkben gyűjtöttünk össze. Ezek közül a legfontosabbak a magyar feldolgozóipar alacsony termelékenysége, az euró-forint árfolyamváltozás és az árstopok miatt felpörgő kereslet.

Utolérjük-e az olaszokat az árakban?

A nagy kérdés, hogy vajon a 47 százalékos magyar élelmiszer-inflációval utol tudjuk-e érni az olaszokat, akiknél csak 13,8 százalékkal drágultak az ételek novemberben éves alapon. A következő táblázatban egyesével nézzük meg termékenként, minek mennyit változott az ára az elmúlt egy évben.

Jól látszik, hogy a magyar oszlopban határozottan vaskosabb vörös hasábok vannak, azaz jóval nagyobb volt a drágulás. Az olyan brutális változások, mint a hagyma (162 százalék), vécépapír (131 százalék), kockasajt (114 százalék), kenyér (100 százalék) kiemelkednek, de az árstopos termékeken kívül gyakorlatilag minden más 30-80 százalékkal drágult.

Az olaszoknál szintén több a piros, mint a zöld, de azért közel sem annyival. Itt is vannak kiemelkedő drágulások, mint a vécépapír (108 százalék), liszt (102 százalék), vagy cukor (85 százalék), de bőven vannak tíz százalék alatti árváltozások. A karaj, a paradicsom és a szalámi árcsökkenése pedig kifejezetten felüdülés lehet Magyarországról nézve.

Bár ez közel sem tudományos és reprezentatív, a tavalyi ár-összehasonlításunkhoz összeállítottunk egy vásárlói kosarat, amely egy átlagos család átlagos hétvégi nagybevásárlását próbálja meg modellezni. Olyan tételek vannak benne, mint 2 kiló kenyér, 1 kiló csirkemell, 1 csomag tészta, 10 tojás, 4 liter tej stb (a teljes lista itt nézhető meg).

Ez a vásárlói kosár Magyarországon 23 461 forintba kerül, míg Olaszországban 25 203 forintba, ami 7 százalékos különbséget jelent. Ebben csak az az érdekes, hogy ugyanez a különbség tavalyi összehasonlításunkban még 30 százalékos volt, ami így egy év alatt körülbelül a negyedére olvadt. Fontos azért hozzátenni, hogy ez nem egy hivatalos, KSH-s vásárlói kosár, de a változás akkor is egyértelműen látszik.

Árakban majdnem felzárkóztunk. De fizetésekben?

Érdemes azért ezeket az árakat ahhoz is mérni, hogy melyik országban mennyit keresnek az emberek. A legfrissebb, 2021-es adatok szerint az éves nettó olasz átlagbér 23 013 euró volt, míg a magyar 10 075 euró. Ha ezt átváltjuk forintba, és hónapra, akkor az olaszok átlagosan 776 689 forintot kerestek, míg a magyarok 340 031 forintot.

Ha a vásárlói kosár árát elosztjuk a fizetésekkel, akkor kijön, hogy ugyanezeket a termékeket megvenni Olaszországban a fizetés 3,24 százalékába kerül, míg Magyarországon a 6,9 százalékába. Ez az érték tavaly még 3,41 százalék és 6,16 százalék volt, a fizetésekhez képest tehát az olaszoknak kicsivel olcsóbb, a magyaroknak pedig jóval drágább lett az élelmiszer.

Összességében viszont igaz, hogy élelmiszerben mérve az olasz fizetések több mint kétszer annyit érnek, mint a magyarok.

Az utóbbi hetekben több környező országban is megnéztük a Lidlt, összehasonlítva az árakat, a kínálatot és a minőséget a magyarországi boltokkal. Azt találtuk, hogy:

• a szlovák Lidl sem felhozatalban, sem árakban nem különbözik nagyon a magyartól, bár tejfölért, zöldségekért és gyümölcsért megérheti átugrani (meg persze kofoláért és sörért, de ezt mondani sem kell);
• a horvát Lidl kicsit drágább a magyarnál, de cserébe egy csomó különlegességet árulnak;
• Ausztriában továbbra is drágább a Lidl, mint itthon, hiába tartja a legenda, hogy megéri kint vásárolni a bécsi karácsonyi vásár után;
• a román Lidlbe viszont mindenképp megéri beugrani, ha a határnál járunk, mert a zöldség, gyümölcs, és vécépapír is annyiba kerül, mintha 2021-ben ragadtunk volna.

Nemrég megnéztük, és itthon egy év alatt 50 százalékkal drágult a hétvégi nagybevásárlásunk, amelynek gazdasági okairól ebben a cikkben írtunk bővebben.