Megéri Magyarországról átmenni a román Lidlbe bevásárolni?

2022. december 17. – 07:55

Megéri Magyarországról átmenni a román Lidlbe bevásárolni?
A szeged-makkosházi Lidl üzlet parkolójának meglepő templomtornya külföldi mémoldalakon is szerepelt – Fotó: Móra Krisztina / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A folyamatos hazai áremelkedések hatására egyre többen gondolkodnak azon, hogy érdemes-e a határon átjárni bevásárolni. A Telex felderítői a Lidl üzleteit összehasonlítva korábban meglátogattak már osztrák boltot, átsuhantak vásárolni a horvátokhoz, és megfigyelték, mi mennyibe kerül Szlovákiában. Az Alföldön élőknek Románia vagy Szerbia lehet a kiszemelt cél. Ebben a cikkben Románia és Magyarország árait hasonlítjuk össze.

Szegedhez igazán közel nincsen nagyobb település a határ román oldalán, Arad száz kilométerre, azaz majdnem kétórányi autóútra van. A térkép szerint Szegedtől mintegy 90 kilométerre, Pécskán van Lidl üzlet, ami a nagylaki határátkelőtől már csak kb. 30 perc és ugyanannyi kilométer, így Makóról érdemes lehet átugrani. Vagy inkább Romániából lehet hasznos meglátogatni a makói Lidlt?

A bevásárlók álompultja: még akciósabb árucikkek az akcióban – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex
A bevásárlók álompultja: még akciósabb árucikkek az akcióban – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex

Az üzletláncok – mint köztudott – a kisebb helyi akciókat leszámítva azonos árakkal dolgoznak egy országon belül. Babos Krisztina, a Transtelex munkatársa Romániában figyelte meg az ottani Lidl árait, azokat pedig a szegedi árakkal összevetve képet kaphatunk arról, kinek hova lehet érdemes átruccanni egy nagyobb bevásárlásra. A két üzlet kínálata között vannak ugyan kisebb különbségek, de összességében jól láthatók az azonos termékek árainak eltérései.

A romániai oldalon a nagykárolyi Lidlben néztük végig a kínálatot. Az országhatárhoz közeli bolt elég nagynak számít – a kb. 20 ezres városban jóval méretesebb üzletet nyitott a német hálózat, mint a közeli, szinte ötször nagyobb Szatmárnémetiben. Szembeötlő volt, hogy néhány terméktípusból főként az országon belüli eredetű volt a polcokon: tojásból kizárólag romániait lehetett kapni, a felvágottak többsége pedig a szintén helyi gyártású Cămara Noastră termékei közül került ki.

Az egyik szegedi Lidl üzletet csütörtökön látogatta meg a Telex tudósítója, ami nagy hiba volt: a csütörtök az akcióváltás napja, ilyenkor néhányan akkora vehemenciával lapozgatják a Lidl-újságot, hogy attól kisebb helyi szélvihar kerekedik. Sokan azért mennek aznap, hogy gyorsan vegyenek maguknak az újonnan leértékelt, legkapósabb termékekből, amelyek egy része már az akció első napján, akár délelőtt elfogy. Ilyenkor tehát nagyon sokan vannak a Lidlben, és az üzlet dolgozói folyamatosan töltik fel az új árukkal a polcokat, kerülgetik a vevőket, azok meg egymást próbálják kicselezni, hogy a tömegben odaférjenek a javakhoz.

Ritka pillanat az egyik szegedi üzletben: éppen senki nem válogat almát a zöldségosztályon – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex
Ritka pillanat az egyik szegedi üzletben: éppen senki nem válogat almát a zöldségosztályon – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex


Egy fekete öves akcióvásárló már fel sem néz a konzervek vagy a sajtok közül egy kisebb oldalba taszításra, amit egy bevásárlókocsival kap a mellette elhúzó vevőtől. Még az ilyen durva közelharc során is vannak azonban, akik segítőkészek: egy bácsi felhívta tudósítónk figyelmét arra, hogy az a konzerv ott a polcon nem annyiba kerül ám, mint amennyi az ára a kezében szorongatott akciós újságban, úgyhogy azzal jó lesz vigyázni.

A magyar árstop legyőzhetetlen

Kezdjük az elemzést a húsfélékkel: a hazai csirkemellfiléből 1 kg 1499 Ft, ami a napi árfolyamon átváltva 17,98 lej lenne, ugyanez odaát viszont 29,99-be kerül. A sertéskaraj kilója nálunk 2399 forint, Romániában pedig úgy 260 forinttal drágább.

Látható, hogy a csirkemellel együtt a más hazai árstopos termékek is verhetetlenek: a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó étolaj – sokkal olcsóbb Magyarországon, ha éppen lehet kapni.

De hogy ezért érdemes lenne átjönni a román oldalról, nagy kérdés. Tapasztalataink szerint az árkülönbségek ellenére sem járnak át Romániából, vélhetően azért, mert Magyarországon csak korlátozott mennyiséget lehet vásárolni ezekből a termékekből. Így nem éri meg.


„Nem járnak át hatósági áras élelmiszerért Romániából. Nálunk maximum egy kiló cukrot, egy liter olajat vagy tíz tojást vehetnek, ennyiért pedig nem éri meg átjönni. Mi járunk inkább át vásárolni. Befőzéshez kellett nagyobb mennyiségű cukor, és olajra is szükségem volt, ezért a napokban elmentünk Szatmárnémetibe beszerzőútra. Sokkal drágábban vettük, de legalább annyit adtak, amennyit kértünk” – mesélte egy magyarországi, határközeli bolt eladója.

Magyarországon a cukor hatósági ára 250 forint, azaz 2,94 lej, míg a romániai boltokban 5,99 lejért kínálják a kristálycukor kilóját, ami úgy 509 forintot jelent, tehát Romániában a cukor több mint kétszer annyiba kerül, mint Magyarországon.

A táblázatokból jól látható, hogy az árak túlnyomó többségében viszonylag kicsi a különbség. Néhány terméknél, mint a hagyma, a spagetti vagy a paradicsom, nagyobb ugyan az eltérés, de valószínű, hogy Magyarországról így sem igazán érdemes átmenni Romániába vásárolni. Van, ami itt olcsóbb, ott drágább, és fordítva, tehát csak nagyon figyelmesen és folyamatos számolgatás mellett járhatna némi haszonnal a külföldi vásárlás, ám a magas üzemanyagárak elvihetik a remélt hasznot. A kis árkülönbségek miatt a Romániából Magyarországra tartó beszerzőutak sem kecsegtetnek túl nagy megtakarítással.

Na, és ha nem csak élelmiszert vennénk? A magánimport közkedvelt árucikke az üzemanyag. Erről korábban, mialatt a magyar hatósági ár létezett, már készült elemzés: míg a külföldi állampolgárok is vehettek olcsóbb magyar üzemanyagot, addig virágzott a benzinturizmus.

Amióta csak magyar forgalmival lehetett olcsón tankolni, nem érte meg átjárni, az üzemanyagárstop megszüntetése pedig végképp betette a kaput ennek a megtakarítási vagy pénzkereseti módszernek. Magyarországról átjárni Romániába benzinért vagy gázolajért szintén nem nagy üzlet.

Sodrásban: a vágott dohány a nyerő

A magyar Lidlben cigarettát nem lehet venni, így összehasonlításunknak nem volt tárgya, de a dohány réges-régen hagyományos csempészárucikk. A háború előtt Ukrajnából hozták földön-vízen-levegőben Magyarországra, de korábban volt olyan időszak, úgy 15 éve, amikor a csempészeknek Szegedről megérte cigiért és benzinért jó nagy üzemanyag-tartályú kocsival átmenni a legközelebbi vámmenetes boltig és egy benzinkútig Romániába. Babos Krisztina most alaposan elemezte a határ menti dohányárakat.

A hármas határ térségében évek óta a dohányáruk piaca a legélénkebb, és ez most sincs másképp. Ukrajnából hozzák a nagyon olcsónak számító, bár nem túl jó minőségű cigarettát, míg a kispénzű, de igényes romániai dohányosok Magyarországra járnak át vágott dohányért.

A szatmárnémeti piacokon az ukráncigi-kínálat szűkebb, mint 3-4 évvel ezelőtt volt: az egyik árusnál három márkát lehetett vásárolni, a legolcsóbb esetén egy csomag 13 lejbe (1104 forint) került. Ez igen jelentős árkülönbség: szinte feleannyi, mint a hivatalosan forgalmazott cigaretta ára a romániai vagy a magyarországi boltok polcain. A szabályosan árult, dobozos cigaretta méregdrágának számít mind Romániában, mind Magyarországon: 20 lej (1700 forint) alatt Romániában szinte már nem kapni cigarettát, a magyar trafikokban kínált cigik pedig kicsivel drágábbak. Egy csomag Marlboro Gold például 23,5 lejbe (1996 forint) kerül a román boltokban, míg Magyarországon ugyanezért 2060 forintot (24,26 lej) kérnek dobozonként.

Román–magyar viszonylatban elsősorban a minőségi különbségek jelentősek, főleg a vágott dohány esetén, ezért nem is épült nagyobb piac a behozatalra. Többnyire a saját használatra szánt tömni- avagy sodornivalóért járnak át a romániaiak, illetve az ismeretségi kört látják el füstölni-valóval. Mint kiderült, a határ menti magyar dohányboltokban sok romániai vásárló fordul meg. A finomabbra vágott, kézi sodrásra előkészített, kis csomag dohány is kelendő, de többen keresik nagyobb tételben a vágott dohányt, amit egy kis szerkezettel kell beletömködni a filterrel ellátott hüvelybe.

„Hogy hány szál cigit lehet tölteni egy 50 grammos csomag vágott dohányból, az függ attól, hogy mennyire tömjük keményre. Én puhábbra töltöm, nem teszek sok dohányt bele, így egy tasakból akár 100 szál, azaz 5 doboznyi is kijön. De nem mindenki csinálja így” – fejtegette egy szatmárnémeti dohányos, aki Magyarországon szerzi be magának a füstölnivalót, saját használatra. A jó minőségű dohánynak számító Marlboro Gold 50 grammos tasakja 3600 forint, a hüvely árát is hozzáadva azt kapjuk, hogy feleannyiból vagy kevesebből oldható meg egy csomagnyi, azaz 20 szál cigaretta előállítása, mint amennyibe egy doboznyi kész cigi kerülne. „Rá kell egy kicsit dolgozni, de ez a dohány finom, nekem jobban ízlik a saját készítésű, mint a bolti. Az ukrán cigik jóval olcsóbbak, de rossz minőségűek, nem bírom ezeket elszívni. Egyszer olyat is sikerült vennem, ami füstölt ugyan, de nem dohány volt benne, hanem valami egyéb gaz” – mondta.

Azt is megkérdeztük, miért nem vásárol Romániában tölteni való vágott dohányt. Mint kiderült, bár a dobozos cigi kicsit olcsóbb román oldalon, a vágott dohány aránylag drágának számít. Ráadásul nem is lehet ismertebb márkákat kapni, legfeljebb középkategóriás dohány szerezhető be. Megnéztük: egy Primus márkájú, 80 grammos csomag 72 lejbe került az egyik dohányboltban, tehát míg az előbb említett Marlboro 50 grammja 3600 forint volt (42,4 lej), a Primus 50 grammja 3822,3 forintba (45 lej) került.

Babos Krisztina a határtól alig több mint 10 kilométerre fekvő Szatmárnémeti piacain azt is megnézte, hogy mivel csencselnek éppen. Magyarországi árut nem talált, a gyümölcsök terén a lengyelországi import uralta a kínálatot – ezt viszont nem az ügyeskedők hozzák, hanem cégek, nagy tételben. A magánszemélyek elsősorban Ukrajnából hozott áruval üzletelnek, a kínálaton pedig a háború sem változtatott nagyon sokat. A piacok standjain manapság is lehet vásárolni Ukrajnából vett sós stanglit és kétszersültet, valamint halvát és napraforgómagos-mézes édes ropogtatnivalót.

Mindebből jól látható, hogy a magyar–román határ menti magánimportból mostanában aligha lehet meggazdagodni.

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!
Partnereinktől