Több mint egy évtizeden keresztül alacsonyan tartották a jegybanki kamatokat a fejlett világban, így Magyarországon is, ennek azonban 2021-ben vége lett. Csakhogy míg az európai és az amerikai jegybank néhány százalékkal emelt, az MNB irreálisan magas szintig vitte fel az alapkamatot és az irányadó kamatot, hogy a forintot védje. Megnéztük, miért.
Ha valaki 2022. január elsején azt mondta volna Matolcsy Györgynek, hogy év végére 18 százalék lesz Magyarországon az irányadó kamat, a jegybankelnök valószínűleg kineveti az illetőt. Az egyhetes betéti tender kamatlába (ami idén októberig az irányadó kamatnak számított), az évet 4 százalékon kezdte, de 2021. közepén csak 0,75 százalékról kezdték el feltornázni.
Még az ősz elején sem látszott ilyen rossznak a helyzet. Szeptember 27-én Matolcsy György sajtótájékoztatón jelentette be, hogy 13 százalékra emelik az alapkamatot, de annál feljebb már nem viszik majd. Ezt kicsit több mint két hétig sikerült tartani, az ekkor már 434 forint környéki euróárfolyam láttán október 13-án aztán rögtön át is alakították a betéti kamat rendszerét. Azóta az EU-ban messze kiemelkedő, 18 százalék az irányadó kamat Magyarországon.
Nem a forint éve volt 2022
Az árstabilitás fenntartása, azaz az infláció 3 százalék körül tartása Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank feladata. Az intézménynek számos eszköze van arra, hogy lassítsa vagy gyorsítsa a növekedést, és növelje vagy csökkentse az inflációt. A legfontosabb eszköz ezek közül a kamatszint változtatása. A jegybank többféle kamat szintjét is meghatározza, amelyek közül általában az alapkamat és az irányadó kamat a legfontosabb. Az előbbi most 13 százalék, az utóbbi 18 százalék.
Az irányadó kamat idén októberig az egyhetes betéti tender volt, amelyben a kereskedelmi bankok egy hétre tudták lekötni a pénzüket. Ennek kamatozása az utóbbi két évben néha ugyanolyan volt, mint az alapkamat, néha azonban valamivel magasabbra emelték annál.
Október közepén aztán annyira rossz lett a helyzet, hogy az MNB ideiglenesen megszüntette az egyhetes betéti tendert, helyette azóta egynapos tendereket hirdetnek, ami éves alapon 18 százalékot kamatozik. Ez azt jelenti, hogy a kereskedelmi bankok egy napra rakják be a pénzük az MNB-hez, és arra a 18 százalék egy 365-ödét kapják kamatként. Mivel most ez számít a legjobb opciónak a bankoknak, ezt nevezik irányadó kamatnak.
Mi értelme van ennek az egésznek?
A kamatszint változtatása az egyik olyan eszköz, amellyel az MNB befolyásolni tudja Magyarország pénzügyi helyzetét. Alapvetően két szempontot vesznek figyelembe, amikor a kamatszint emeléséről vagy csökkentéséről döntenek, ezek pedig:
- az infláció;
- és a forint árfolyamváltozása a nagyobb valutákkal, elsősorban az euróval szemben.
A kamatemelés lassítja a gazdaságot, cserébe viszont valamennyire csökkenti az inflációt. Emellett, mivel magasabb kamatnál jobban megéri forintba fektetni a pénzt, erősíti is a magyar devizát a többihez képest.
Az MNB nagyon sokáig azt kommunikálta, hogy ők elsősorban az inflációra reagálnak a kamatemeléssel, a kamatemelés ütemezése azonban már a nyáron arra engedett következtetni, hogy a döntések meghozatalakor inkább a forint-euró árfolyam lebeg a szemük előtt. Ez azért is tűnhet logikusnak, mert sok közgazdász szerint az MNB csak nagyon mérsékelten tudja befolyásolni az inflációt.
Ősszel már Virág Barnabás MNB-alelnök is arról beszélt, hogy elsősorban a forint árfolyamát védik a kamatemelésekkel. Az irányadó kamat 18 százalékra emelését pedig egészen nyíltan a devizapiaci folyamatok hatásaival indokolták. A magas kamattal tehát elsősorban a gyengélkedő forintot védi a jegybank.
Mennyibe kerül?
A betéti kamat azt jelenti, hogy a kereskedelmi bankok beteszik a pénzüket az MNB-hez, amely heti, kétheti, havi, vagy éppen napi alapon fizet a pénz után kamatot. Alacsony kamatszint mellett értelemszerűen keveset, magas kamatszint mellett pedig sokat.
A kereskedelmi bankok márpedig nem két forintot tesznek be az MNB-hez. Ahogy a következő ábrán látszik, az egyhetes betétekbe az év nagy részében 8-10 ezer milliárd forintot kötöttek le. A napi gyorstendereken viszont jóval kevesebb pénz érkezett a jegybankhoz.
Érdemes megjegyezni, hogy a jegybanknak bevételei is vannak, a kamatkiadásait tehát más helyen részben vissza tudja hozni. Az azonban sokatmondó, hogy ha csak 5 ezer milliárd forint betéttel számolunk 10 százalékos kamatra, az MNB akkor is 500 milliárd forint kamatot fizet ki a kereskedelmi bankoknak – ennél pedig idén valószínűleg jóval több fog kijönni. A magas kamatszint tehát az MNB-nek, és közvetve a magyaroknak is fájhat.
Miért pont Magyarországon?
Ahogy korábban írtuk, a 13 százalékos alapkamat az EU-ban, de még a nyugat-balkáni országok között is messze kiemelkedő érték. Október elején az Unióban a második legmagasabb alapkamat Csehországban volt (7 százalék), a harmadik Lengyelországban (6,75 százalék) – mindkét érték messze elmaradt a magyar kamatszinttől.
Arról is írtunk, hogy a magas alapkamat sem a magyar gazdaságnak, sem az MNB-nek nem jó. Nem véletlen, hogy a 18 százalékos irányadó kamat bevezetésekor Virág Barnabás MNB-alelnök még azt mondta:
„Ezeket az eszközöket mindaddig alkalmazzuk, amíg szükséges, illetve nem látjuk a pénzpiaci helyzet stabilizálódását. Reményeim szerint ez néhány nap lesz.”
A néhány nap még most sem ért véget, de hogyan fordulhat elő, hogy egy növekvő gazdaságú országban a jegybank ilyen tűzoltásra kényszerül? Ahogy korábbi cikkünkben is írtuk, az ország nehéz pénzügyi helyzetének több oka van. Az egyik ilyen Magyarország függősége az orosz energiahordozóktól. Mivel az országnak nincsenek kikötői és korábban a kormány szinte semmit nem tett azért, hogy ne csak orosz gáz érkezhessen hozzánk, a kitettségünk jóval nagyobb, mint az európai országok többségének. Amikor nyáron a gáz ára kilőtt az égbe, a magyar importőrök elkezdtek sokkal több devizát venni, mint amennyiért a külföldiek forintot vettek, ami miatt tragikus szintre süllyedt a külkereskedelmi hiány.
A másik ok a gigantikus államháztartási mínusz. Miután 2020-ban és 2021-ben is több mint ötezer milliárd forintos hiánnyal sikerült zárni az évet, idén az első 11 hónapban 3466 milliárd forint mínuszt hozott össze az államháztartás központi alrendszere. A magyar állam tehát – elsősorban a tavaly év végi, és az idén év eleji gigantikus pénzosztás miatt – sokkal többet költött, mint amennyi bevétele volt, ezen a helyzeten pedig igazán csak a még mindig visszatartott, illetve eddig csak az uniós csúcson jóváhagyott EU-pénzek segítenének.
Ezen kívül persze még egy sor oka van a forint gyengeségének, így az ágazati különadók elveszik a befektetők bizalmát és az infláció a negyedik legmagasabb az EU-ban. Ezen kívül az árstopok torzítják a versenyt, ezt pedig a piac nem szokta értékelni, valamint a kormány oroszbarát külpolitikája sem igazán népszerű Nyugaton, és a diplomáciai feszültségnek pénzügyi ára is van. A fent felsorolt okok egy része a kormány döntéseinek eredménye, a forint gyengeségéről tehát, legalábbis részben, az Orbán-kormány tehet. A kamatemeléssel a Magyar Nemzeti Bank ezt igyekszik ellensúlyozni, erről írtuk legutóbbi cikkünkben, hogy a magas kamatszinttel Matolcsy valójában csak Orbán döntéseinek következményeit korrigálja.
Amit ebből az emberek éreznek
Bár az alapkamat és az irányadó kamat emelése fontos döntés egy ország szempontjából, közvetlenül senki nem találkozik velük az utcán vagy a boltban. Közvetve viszont annál inkább, hiszen emiatt:
- lesznek sokkal drágábbak a lakossági hitelek;
- nem tudnak beruházni a cégek, ami miatt nem jelennek meg új munkahelyek;
- és összességében lassul, vagy akár recesszióba is csúszik a magyar gazdaság.
A kamatemelést tehát akkor is a bőrünkön érezzük, ha nem tudjuk, és ez egészen addig erős hatással lesz a mindennapjainkra, amíg az ország nem kerül jobb pénzügyi helyzetbe. Erre a jelenlegi előrejelzések alapján ráadásul valószínűleg csak 2023 második felében kerül majd sor.
Lassan majd jobb lesz
Ugyan a 18 százalékos irányadó kamat valóban kirívóan magas érték ma a fejlett országok között, érdemes kiemelni, hogy ez a szint valószínűleg nem marad velünk sokáig. A különböző hatások együttállása 2022 végére ugyan elég rossz helyzetbe hozta az MNB-t, de 2023-ban valószínűleg szinte minden jobbra fordul. Így:
- az augusztusban még tragikus külkereskedelmi mérleg azóta javult valamennyit,
- az infláció év végével tetőzhet, 2023 második felére csökkenhet,
- ha a világgazdaság megnyugszik kicsit, és nem retteg már annyira a válságtól, az jót tehet majd az olyan kicsi valutáknak, mint a forint.
Ezzel 2023 végére a több mint húsz éve nem látott jegybanki kamatszint is visszatérhet egy alacsonyabb sávba, akár tíz százalék alá. Ez pedig hosszú távon ismét elvezethet az olcsó lakossági hitelekhez, a beruházások elindításához, és egy olyan gazdasági növekedés időszakához, mint amilyet 2014 és 2019 között tapasztaltunk. Kivéve ha a terület egyik legnagyobb szakértőjének, Matolcsy Györgynek lesz igaza, aki szerint:
„Szembe kell nézni azzal, hogy ha Magyarország nem változtat a gazdaságpolitikáján, ha nem hajt végre kétharmados gazdaságpolitikai fordulatot, akkor elveszíti az évtizedet, stagnálás, stagfláció következik.”