13 százalékra emelte kedden a jegybank az alapkamatot. A kamatdöntést követő sajtótájékoztatón Matolcsy György, az MNB elnöke azt mondta:
ezzel a lépéssel lezárták a 16 hónapja tartó kamatemelési ciklusukat,
„jó nagy pontot tettek a végére”. Ugyanakkor a ciklus lezárultával nem ér véget, sőt, erősödik a szigor, az infláció elleni küzdelem, csak más eszközökkel – közölte.
Az MNB ugyanis arra számít, hogy csak 2024-re ér vissza az infláció a jegybanki célsáv közepébe. A monetáris politika irányának okairól a jegybankelnök azt mondta, a 2020-as évtized egyre inkább emlékeztet az 1970-es évtizedre, amely „nem volt egy boldog évtized”, ezért az MNB „Európában elsőként felvette a harcot a '70-es évtized megismétlődése ellen”.
Az, hogy az elsők között vette fel a harcot az infláció ellen a jegybank, azt is jelenti, hogy az árstabilitás mellett a költségvetési stabilitást is figyelembe vették Matolcsy szerint. Ennél tovább azonban már nincs értelme növelni a kamatot, mondta, mert mintha már világszerte lecsengőben lenne az inflációs szakasz. Az MNB ennek ellenére fenntartja azt az alapállását, hogy fenn kell tartani az egyensúlyi növekedést, amelyről először kényszerűen tért le a költségvetés 2020-ban, majd már visszatérhetett volna, de ez egyelőre nem történt meg (nem úgy, mint például a lengyeleknél).
A jegybank elnöke szerint fel kell gyorsítani a fenntarthatósági átmenetet, digitalizációt, az oktatás fejlesztését, technológiaintenzív ágazatok fejlesztését. Ehhez tőkét kell vonzani, tehát javítani kell a versenyképességet – mondta.
Virág Barnabás MNB-alelnök megerősítette Matolcsy álláspontját arról, hogy a kamatszint további emelésére már nincs, más típusú monetáris szigorításra azonban továbbra is szükség van. Az infláció alakulásáról az elmúlt negyedévekben folyamatosan azt jelezte a jegybank, hogy fölfelé mutatnak a kockázatok, de a Monetáris Tanács értékelése szerint a helyzet megváltozott, és az előrejelzési horizonton a kockázatok szimmetrikussá váltak.
Úgy számol a jegybank, hogy a következő hónapokban még emelkedő pályán halad az infláció (döntően a monetáris politika hatókörén kívüli tényezők, például az energiaár-robbanás miatt). Így az idén 13,5-14,5 százalék között alakulhat az éves átlagos infláció, 2023-ban pedig már némileg csökken, 11,5-14 százalék között lesz.
Virág tájékoztatása szerint a gazdasági növekedési prognózisait lefelé módosította az MNB. Idén 3-4 százalékra, 2023-ban 0,5-1,5 százalékra számítanak, 2024-ben 3,5-4 százalékos GDP-bővülést várnak.
A monetáris szigorítás fenntartásához a likviditás szűkítése fontos lesz a következőkben, mondta még el Virág Barnabás. Október elsejétől számottevően csökkenteni fogja az MNB a bankok rendelkezésére álló likviditást, ezzel próbálják elérni, hogy jobban átszivárogjon az alapkamat emelésének hatása a gazdaságba (vagyis jobban működjön az úgynevezett monetáris transzmisszió). A cél, hogy az egyhetes betétben lévő likviditás legalább felét más eszközökben kösse le a jegybank. A kamatszint módosításának értelméről, működéséről, a likviditás szerepéről itt írtunk bővebben. Virág Barnabás közölte azt is, a szigor fenntartása érdekében a jegybank kész további intézkedésekről is dönteni.
Matolcsy György ismételt színrelépése zárta a sajtótájékoztatót. A jegybank elnöke arról beszélt, hogy a 2010-es évtizedet megnyerte Magyarország az elmúlt száz év „legjobb évtizedével”, ez teremtett alapot arra, hogy „megnyerjük a Covid elleni háborút”. A tét szerinte most a 2020-as évtized megnyerése lett, ehhez a kulcs egy intenzív felzárkózási pályára való átállás, ennek érdekében mindent fel kell gyorsítani a jó irányokba. Ehhez szerinte egy olyan növekedést kell elkerülni, amely szépnek tűnik, de mögötte laposodás van, és valójában hitelből, a jövő generációk terhére történik.