125 bázisponttal 11,75 százalékról 13 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a keddi kamatdöntő ülésén az MNB monetáris tanácsa – derül ki közleményükből. Ugyanilyen magas 2000 februárjában volt az alapkamat, míg a 2008-as válság idején 11,5 százalékon tetőzött.
Arról, hogy mi is ez az egész alapkamat, ebben a cikkünkben írtunk részletesen, a nagyon rövid lényeg, hogy a kamatszint növelésével a gazdaságban drágábbak lesznek a hitelek, ami miatt az emberek kevesebbet vásárolnak, a cégek pedig kevesebbet fektetnek be. Ez ugyan rontja a gazdaság növekedését, de cserébe lassítja az inflációt. Az MNB célja pedig hivatalosan nem a gazdasági növekedés elérése, hanem a pénz értékének megőrzése, azaz az infláció visszaszorítása 3 százalék környékére.
A 125 bázispontos, azaz 1,25 százalékpontos kamatemelés nagyobb, mint az előző havi száz bázispontos, az MNB tehát fontosnak tartja a kamatemelés ütemének növelését. Ez azt jelenti, hogy az MNB szerint továbbra is kihívás az infláció, és azzal számolnak, hogy az nem is fog tetőzni a következő néhány hónapban. Az emelés ütemét befolyásolja az is, hogy mit gondol a jegybank a uniós helyreállítási alap kifizetésével kapcsolatban, az ország gazdaságának nagyon sokat jelent ugyanis, hogy is megszületik-e róluk a megállapodás az év végéig.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke néhány napja már pedzegette, hogy végéhez közeledik a kamatemelési ciklus. Szerinte elképzelhető, hogy ez volt az utolsó emelés, vagy az is, hogy a következő hónapokban csak jóval kisebb mértékben fogják emelni a kamatot. Ehhez képest most az előzőnél nagyobbat emeltek, ami azért is lehet indokolt, mert a rezsicsökkentés rendszerének nyári átalakítása miatt az infláció éppen most pörög fel, és év végéig nagyon könnyen elérheti a 20 százalékos szintet.
Frissítés: A kamatemelés után egy órával Matolcsy György bejelentette: ez volt az utolsó emelés. Ezzel véget ér a 2021 nyara óta tartó kamatemelési ciklus, a tervek szerint a közeljövőben nem fogják tovább emelni az alapkamatot. Az erről szóló cikkünk itt olvasható.
Nem optimális gazdasági környezet
Az utóbbi napok hírei nem kedveztek Magyarországnak és a forintnak, ennek részeként a kamatdöntés előtti nap, hétfőn, 425 forintra drágult egy dollár. A forint dollárhoz képest vett gyengülésének több oka van, amelyek közül a hosszútávúak:
- kitart a kamatemelési politikája mellett az amerikai jegybank, a Fed,
- az amerikai gazdaság kilátásai jobbak, mint a többi fejlett gazdaságé,
- valamint egyre jobban elmélyül az energiaválság Európában.
A rövidtávúak pedig:
- a részleges mozgósítással úgy tűnik, nem lezárul, hanem kiszélesedik az orosz-ukrán háború,
- Liz Truss brit miniszterelnök történelmi adócsökkentési programja valószínűleg nem fog sokat segíteni a recesszió elé néző brit gazdaságnak, cserébe viszont eladósodásba löki az országot. Ez közvetlenül a brit, közvetve az egész európai gazdaságnak árt,
- illetve a (szélső)jobboldali olasz kormánykoalíció hatalomra kerülését sem értékelik túl jól a befektetők, ez az egész euróövezetre, és közvetve Magyarországra is kihat.
Ezek a szempontok, és az extra gyenge forint sarkallhatták volna az MNB-t arra is, hogy növelje a kamatemelés ütemét, hiszen most van csak itt az ideje, hogy megvédjék a forint értékét. A döntéshozók azonban valószínűleg el akarják kerülni azt, hogy a nagyon magas kamattal recesszióba lökjék a magyar gazdaságot – más kérdés, hogy ez valószínűleg az ő döntéseiktől függetlenül is meg fog történni többek között az egekbe szálló gázárak miatt.
Hogy is kezdődött az egész?
Az infláció az egész világon 2021-ben kezdett el felpörögni, amikor több olyan hatás lépett fel együttesen, amelyek külön-külön is drágulást okoztak. Így
- a koronavírus miatti lezárások idején leállítottak rengeteg gyárat, a kínálat emiatt visszaesett,
- a recesszió ellen védekezve a kormányok rengeteg pénzt kiszórtak a lakosságnak és a cégeknek, így hirtelen megugrott a kereslet,
- közben pedig több okból, de legutóbb az orosz-ukrán háború februári kitörése miatt az egekbe szálltak a nyersanyag- és az energiaárak.
Ez Magyarországra ősszel gyűrűzött be, mind a hivatalos statisztika, mind a mi saját, élelmiszer-árakat figyelő összehasonlításunk azt mutatta, hogy ekkortól hónapról hónapra növekedni kezdtek az árak.
A Magyar Nemzeti Bank már tavaly nyáron elkezdte havonta emelni az alapkamatot (az azóta eltelt időszakot hívják kamatemelési ciklusnak), de ekkor még inkább tyúklépésekben haladtak. Aztán amikor idén a nyáron a kormány végül szembenézett azzal, hogy a választások előtti osztogatásokban sokkal többet költöttek, mint amennyi bevétele volt az államnak, ráadásul a válság is a nyakunkon van, akkor a kormány mellett az MNB is korrigált, és jelentősen megemelte az alapkamatot.
Nem tudni, mi lesz a vége
Az orosz-ukrán háború elhúzódásával és az energiaválság elmélyülésével egész Európa nehéz fél év elé néz, a legtöbb elemző az év végéig recesszióval számol. Ha ez Nyugat-Európában bekövetkezik, akkor az valószínűleg Magyarországot is magával rántja, de itt hozzá kell tenni, hogy nekünk duplán nehéz lesz.
A fejlett nyugati gazdaságok ugyanis az utóbbi hónapokban már kifelé jönnek az inflációból, miközben nálunk az árstopok nyári elengedésével az éppen most pörög fel. Ezzel együtt a külkereskedelmi egyenlegünk is kivételesen rossz, augusztusban (leginkább az egekben lévő gázár miatt) 1,1 milliárd euróval többet importáltunk, mint amennyit exportáltunk. Egyesek ezt annyira vészesnek gondolják, hogy a magyar devizatartalék lecsökkenése miatt már attól tartanak: akár az IMF-et is be kell majd hívni segítségül.
A legfontosabb mentőöv ebben a szorult helyzetben egyértelműen az uniós helyreállítási alap megszerzése lenne, amivel Magyarország egy csapásra rengeteg pénzhez, és ami még fontosabb, rengeteg devizához jutna. Bár most nagyon úgy tűnik, hogy közel járunk a megegyezéshez, ha ez mégsem történik meg, akkor év végén egyszerre csaphat minket arcon a 20 százalékos infláció és a gazdasági visszaesés, ami mindenkinek nagyon fájni fog.