2022 grafikonokon: depresszív évünk volt, és ez az adatok fényében nem is csoda

A 2020 előtti évtized a mából visszatekintve dögletesen unalmasnak tűnik. Nem voltak pusztító világjárványok, nem volt gazdasági összeomlás, nem robbant fel mindennek az ára, nem tört ki háború Európában, és még sorolhatnánk. Azóta viszont mindenből emelt adagot kapunk, az elmúlt pár év nyomasztó trendjei pedig már megkérdőjelezhetetlenül látszanak a statisztikákon is. Grafikonos összeállítás 2022-ről.

Elégedetlen a magyar

Vajon mitől függ, hogy mennyire elégedettek az emberek az életükkel? Érdekes kérdés, ami az alábbi, decemberben publikált Eurostat adatsor alapján juthat eszünkbe, és akkor már rögtön az is, hogy a válasz biztosan nem olyan egyszerű. Az európai élmezőnyben ugyanis ugyanúgy megtalálhatók V4-es és kelet-európai országok, mint a leggazdagabb tagállamok. Ha előzetesen tippelnünk kellett volna, Romániát például biztosan nem a harmadik helyre, Finnország és Hollandia közé helyeztük volna el, és tessék, mégis ott van.

Magyarország sajnos szomorú, utolsó előtti pozíciót foglal el az EU-n belül, a 2021-es adatfelvétel szerint egyedül a bolgárok elégedetlenebbek összességében az életükkel nálunk. (Ezt a helyezést mondjuk lehet, hogy helyesen tippeltük volna.) Az elégedettségi adatfelvételt korábban megcsinálták már kétszer, így azt is tudjuk, hogyan változnak a pontszámok 2013 óta.

Az időtényezőt számításba véve már kevésbé borús a magyar állapot: 2013-ban még csak 6,1 pontot hoztak össze a magyar válaszadók, tavaly már 6,5-öt. A pozíciónk mindazonáltal stabil, utolsó előtti. A 2018-as adatokból az is látszik, hogy akkor 8,1 pontos átlag kellett a győzelemhez (Írország, Finnország), ez 2021-re visszament 8-ra (Ausztria), vagyis az általános rossz hangulat egytizedes nyomot hagyott a legelégedettebb versenyzők pontszámán is.

Agyoncsapott minket az infláció

Ha egy statisztikai területet kellene kiemelni az idei évből, az minden bizonnyal az infláció, vagyis a fogyasztói árindex lenne. Évtizedes tetszhalott állapotot követően először a Covid-lezárások után robbant be a drágulás, de ez még sehol sem volt ahhoz képest, ami 2022-ben következett. Szűk keresztmetszetek, élénk kereslet, szállítási nehézségek, aszály, tényleges és gazdasági háborús helyzet sújtotta a világgazdaságot az idén, a rohamos drágulás szinte minden nemzetet hideg zuhanyként ért.

Az inflációs topligába olyan országok kerültek idén, mint Venezuela, Szudán, Argentína vagy Törökország, de Európában is vannak csúnyább adatok: a legutóbbi (novemberi) rekordadat alapján Magyarországon a legnagyobb az éves alapon mért drágulás az EU-n belül. Utánunk szorosan következnek a balti államok, amelyeket a leginkább megviseltek az orosz-ukrán háború gazdasági hatásai.

Magyarország úgy nyeri a 2022-es inflációs versenyt az EU-ban, hogy az év nagy részében a fogyasztói kosarunk jelentős része hatósági áras termék volt (rezsi, üzemanyag, több alapélelmiszer) – a jegybank és mások elemzéseiből azonban kiderül, hogy az élelmiszerek esetében az ársapka akár kontraproduktív is lehetett: az ételinfláció az eurostatos módszertan szerint novemberre több mint 47 százalékra ért az előző év azonos időszakához képest, miközben az uniós átlag 18 százalék alatt maradt.

Az ételeken kívül a 13 hónapot megélt üzemanyagár-sapka volt a legérdekesebb inflációt alakító tényező itthon. Tavaly november eleji árszinthez képest Európa legtöbb országában a benzin ára a háború kitörésekor kilőtt, nyáron tetőzött, majd azóta folyamatosan csökken, míg a dízel ára márciusban szintén kilőtt, de azóta inkább hullámzik, és még most is jóval magasabb, mint a háború előtt.

Magyarországon ezzel szemben a benzin az ársapka 13 hónapjában végig olcsóbb volt, mint tavaly novemberben, az ársapka kivezetése után azonban az európai átlagot jelentősen meghaladó mértékben drágult. A dízel eleinte olcsóbb lett, de az év eleje óta folyamatosan drágul, az áremelkedés üteme pedig mostanra az európai élmezőnyhöz zárkózott fel. A trendeket az állítólagos szankciós hatásokról szóló cikkünkben jártuk körül.

Férfiak és nők: életünk mérföldkövei

Az Eurostat év végi összeállításai között az európai férfiak és nők közötti statisztikai különbségeket is feldolgozta. Az uniós lakosságot összefoglaló ábrán látszik, hogy a nemek között továbbra is jelentős eltérések vannak még abban is, mikor hagyjuk magunk mögött életük fontosabb mérföldköveit. Minden tagállamra jellemző például, hogy a nők korábban költöznek el a szülői házból (átlagban közel két évvel) és korábban házasodnak, mint a férfiak.

Ami a gyerekeket illeti, az adatgyűjtemény szerint 2020-ban az EU-ban a nők közel 30 évesek voltak az első gyerekük születésekor, de ez elég nagy változatosságot mutatott országonként: Bulgáriában 26 év körül, Olaszországban, Spanyolországban és Luxemburgban pedig 31 év felett alakult az első gyerek születésekori életkor. Magyarország a többi keleti tagállamhoz hasonlóan némileg az átlag alatt marad 28,4 évvel.

Ismert és világszerte jellemző különbség férfiak és nők között a születéskor várható élettartam: a nők átlagban mindenhol valamivel tovább élnek, mint a férfiak, az eltérés mértéke viszont eléggé változó.

Az unió tagállamaiban a várható életkor átlaga 82,8 év volt a nők és 77,2 év volt a férfiak esetében, vagyis 5,6 év a különbség a két nem között. A legdurvább a balti államok adata, Lettország és Litvánia közel 10 év eltéréssel vezeti a listát, jobban állnak viszont a hollandiai, máltai, írországi, svédországi és dániai férfiak, akik kevesebb mint 4 évvel halnak csak hamarabb a nőknél átlagban. Magyarországon is elég nagy a különbség, 78 év volt 2021-ben a nők várható élettartama, a férfiaké viszont csak 71,1.

Nem zárkózunk az EU-hoz fogyasztásban

Azt már megállapítottuk, hogy az élettel való elégedettség nem mozog teljesen együtt az anyagi jóléttel, viszont ha az utóbbit akarjuk mérni, arra van egy külön mutatónk: a tényleges egyéni fogyasztás (AIC). Ez azt mutatja meg, vásárlóerő-paritáson számolva milyen értékben fogyasztottak javakat és szolgáltatásokat egy adott évben az emberek, illetve mennyit juttattak nekik az államok és a nonprofit intézmények.

Az Eurostat nemrég hozta ki a legfrissebb, tavalyi számokat. Eszerint 2021-ben kilenc uniós országban volt az EU-átlag felett az AIC, de ezen belül Luxemburg volt az egyetlen olyan tagállam, ahol legalább 25 százalékkal meghaladta az egy főre jutó érték az uniós átlagot.

Öt tagállamban ezzel szemben az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás legalább 25 százalékkal az uniós átlag alatt volt: Horvátország, Lettország, Magyarország és Szlovákia 27-30 százalékkal, Bulgária pedig 35 százalékkal maradt el az uniós átlagtól.

Magyarország ismételten a második legrosszabb helyre került az EU-n belül a fogyasztási statisztikában, az adatok szerint a magyarok az EU-átlag 70 százalékát fogyasztják. Az egy főre jutó GDP-adatunk (vagyis a bruttó nemzeti össztermék) ennél sokkal jobb összehasonlításban, ebben a mutatóban az unió 75 százalékát teljesíti Magyarország, ami Portugália szintje, és előzi Lettországot, Horvátországot, Szlovákiát, Görögországot, Bulgáriát és Romániát.

A 2020-as adatokkal összenézve az is látszik, hogy mely országok zárkóznak fel és melyek stagnálnak: a magyar és a szlovák adat megegyezik az egy évvel korábbi értékkel, a nagyon alacsonyról induló Bulgária viszont 4 százalékpontot zárkózott egy év leforgása alatt.

Miért pont a lakhatás ne drágulna

A válságtól, amelyben élünk talán egyetlen pozitívumot vár mostanában az átlagember, hogy esni fognak, vagy akár csak befékeznek az ingatlanárak. Ez a mondat sokat elmond az elmúlt évek ingatlanpiaci valóságáról: a lakhatás ára világszerte sokat nőtt, a trend Európát sem kímélte.

Magyarország az unión belül éllovas volt a drágulásban, különösen a négyzetméterárak nőttek sokat 2015 óta (tehát a saját lakáshoz való hozzájutás nehezedett), de a bérleti díjaknál is érzékelhető infláció zajlott le. Ehhez mindig érdemes hozzátenni két dolgot: egyrészt alacsony bázisról indultunk, hiszen a 2010-es évek első felében az ingatlanpiac még padlón volt itthon, másrészt az elmúlt évtizedben a magyar bérek is sokat nőttek, az életszínvonal minden jövedelmi decilisben javult.

Az összkép így kevésbé durva, mint amit első pillantásra az ábra sugall, ám ettől függetlenül általánosságban a biztonságos lakhatás hozzáférhetősége szűkül, a megfizethetőség romlik. Ennek magyarázatával a Telexikon animációs videósorozat legutóbbi részében foglalkoztunk bővebben.

Az ingatlanpiac világszerte jellemző szétszakadása miatt a felfelé mutató trendet a városi lakások és a felkapottabb vidéki részek hajtják, ezen belül is jellemző, hogy nem is lakhatási célból, hanem befektetésnek vesznek lakást az emberek. A folyamat következtében Budapest megfizethetőségi mutatója a 2015-ös 8,79-ről 14,69-re ment fel 2022-re.

De hogy mégis valami pozitívval zárjuk: egyre több jel utal az ingatlanpiacon arra, hogy trendforduló következik. Olyan mértékű áresésre, mint ami a 2008-as világgazdasági válságot követte, nem számít az elemzők többsége, a piac lassulása viszont már most látványos, a tranzakciószám 2022-ben bezuhant. A kisebb pörgés mindig a vevői oldalnak kedvez, így ha az árak összeomlása nem is, de stagnálása, kisebb esése minimum várható, illetve egyéni szinten nagyobb tér nyílhat az alkura.