MNB: 30 százalék lesz az élelmiszer-infláció jövőre

2022. december 22. – 12:20

MNB: 30 százalék lesz az élelmiszer-infláció jövőre
Fotó: Róka László / MTI Bizományosi

Másolás

Vágólapra másolva

Az energiaárak és az élelmiszerek drágulása mellett a vállalatok profitrátájának növekedése is hozzájárult ahhoz, hogy 20 százalék fölé emelkedett az infláció – írja a Magyar Nemzeti Bank a decemberi inflációs jelentésében. A jegybank szerint a vállalatok jelentős része jóval nagyobb mértékben emel árat, mint amennyivel növekednek a költségei, és ebből tetemes hasznot húz. A külső hatások és a belső kereslet csökkenése miatt 2023 közepétől csökkenhet az infláció, még akkor is, ha éves szinten 2023-ban magasabb lesz, mint idén volt.

A további fő állítások:

  • a gazdasági növekedés üteme csökken, 2023-ban 1 százalék körül alakulhat, majd megint emelkedni fog;
  • a munkanélküliség 2023-ban minimálisan és ideiglenesen nőni fog, utána megint visszatér a mostani, nagyon alacsony szintre;
  • a mostani gigantikus külkereskedelmi hiány pedig az energiaárak mérséklődésével és az export növekedésével helyre fog billenni.

Drágulás, drágulás, drágulás

Korábbi becsléseihez képest is jelentősen módosította inflációs előrejelzését az MNB a decemberi jelentésben. Mostani tippjük, hogy a tavalyi 5,1 százalékos, és az idei 14,6 százalék körüli éves infláció után jövőre 15-19,5 százalék lesz a drágulás üteme, magyarul szerintük

most már biztos, hogy jövőre magasabb lesz az infláció, mint idén.

Azon a becslésükön nem változtattak, hogy szerintük 2023 első felében továbbra is velünk marad a rendkívül magas, 20 százalék körüli vagy afölötti infláció, ami majd az év második felében fog csökkenni. Ebben viszont elég biztosak, szerintük a belső fogyasztás már csökken, és a kamatemeléseik miatt ez 2023 során tovább mérséklődik.

Szintén az infláció csökkenését segíti elő a világpiaci energia- és nyersanyagárak korrekciója, az ellátási láncok súrlódásainak megszűnése, ez utóbbiból következik, hogy a globális szállítási költségek már most jelentősen mérséklődtek.

Az élelmiszerek világpiaci ára 2022 első felében döntött rekordot, és ha Magyarországra ez később is gyűrűzött be, egyszer majd a csökkenés hatásai is érezhetők lesznek. Ezen kívül az idén átalakított rezsicsökkentés inflációs hatása is megszűnik jövő szeptembertől. Az inflációról a kormányinfón Orbán Viktor is azt mondta, hogy jövő decemberre 9 százalékra akarják leszorítani.

Frissítés: a cikk egy korábbi változatában azt írtuk, hogy 42 százalék lesz jövőre az élelmiszer-infláció, mivel ez szerepelt az MNB jelentésében. A jegybank később megkeresett minket, hogy tévedésből rossz adatot közöltek, az élelmiszer-inflációra vonatkozó becslésük 29,7 százalék. A cikkünkben ezt módosítottuk.

Az élelmiszereknél volt a legdurvább

Az MNB jelentése részletesen foglalkozott az utóbbi hónapokban mindenkit durván érintő élelmiszer-drágulással. Szerintük számos oka van annak, hogy Magyarországon sokkal magasabb az élelmiszer-infláció, mint a térség többi országában, ezek közül a legfontosabbak:

  • a megugró energiaárak és szállítási költségek;
  • az utóbbi 1-2 év jelentős béremelései;
  • az importált termékek esetében az árfolyam-leértékelődés;
  • idén növekedett a népegészségügyi termékadó és a jövedéki adó is, ezek hatása őszre begyűrűzött az élelmiszerárakba;
  • a fogyasztás növekedése (amit az árstopok is pörgettek) hozzájárult a dráguláshoz;
  • az élelmiszer-árstopok miatt a helyettesítő termékek árát automatikusan emelték a kiskereskedők;
  • illetve a magyar élelmiszeripar nagyon alacsony termelékenysége is hozzájárult a dráguláshoz.

Ez utóbbi azért is fontos tényező, mert Magyarország egyébként jóval több élelmiszert exportál, mint amennyit importál, ebből pedig elvileg az következik, hogy alacsonyabbnak kellene lennie az élelmiszer-inflációnak. Az, hogy ez nem így van, az alacsony termelékenység következménye. Az élelmiszerek páratlan drágulásának okairól és a körülményekről legutóbb mi is hosszú cikket írtunk.

A javulás ellenére az MNB az idei éves közel 29 százalékos élelmiszer-infláció után jövőre 29,7 százalékos élelmiszer-drágulást jósol. Ennek oka ugyanakkor nagy részben a 2022-es drágulás áthúzódó hatása, azaz nem további közel 30 százalékkal kerülnek majd többe az élelmiszerek, csak az éves átlag lesz ennyivel több, mint az idei.

Van, aki jól keres a dráguláson

Az MNB felvetett egy korábban nem annyira tárgyalt szempontot is a drágulás okai között. Ez a termelők és a kiskereskedők profitnövekedése. A jegybank szerint ugyanis a vállalatok jelentős része jóval nagyobb mértékben emel árat annál, mint amennyire neki növekednek a költségei, ebből pedig tetemes hasznot húz.

Az inflációs jelentés ezt azzal támasztja alá, hogy szerintük a legfrissebb adatok szerint a magyar vállalatok bruttó működési eredménye jelentősen, 30 százalék fölött növekedett az egy évvel korábbihoz képest. Ez főleg az ipar és a szállítás, raktározás ágazatában figyelhető meg, ahol 80 százalék felett volt a működési eredmény éves változása az idei harmadik negyedévben. De még az élelmiszerárak szempontjából meghatározó feldolgozóipar is 50 százalék körüli eredménybővülést produkált.

Ábrák: MNB Ábrák: MNB
Ábrák: MNB

2024-re visszajöhet a jó világ

Az infláció és az egekbe kilövő élelmiszerárak idővel mérséklődnek majd az MNB szerint, és számos ok van a bizakodásra. Ezek között ott van, hogy a világ legtöbb országában már csökken az infláció, Ukrajnából az utóbbi hónapokban rengeteg élelmiszert hozunk be, és jövőre az adó- és járulékemelések hatásai is kifutnak majd.

Az MNB jelentése külön kitér a magyar ipar utóbbi hónapokban tapasztalt száguldására. Miközben a legtöbb ágazat szenved, az ipar, és különösen a járműgyártás és az akkumulátorgyártás nagyon jól muzsikál mostanában, az ágazat nagyon sok nemzetközi megbízást kap. Az MNB becslése szerint jövőre kizárólag azért lesz gazdasági növekedés Magyarországon, mert az ipar, és annak is főleg az exportra termelő része jelentős növekedés elé néz.

Ábra: MNB
Ábra: MNB

Volt előzménye

A decemberi inflációs jelentésnek különös jelentősége volt, miután az utóbbi hetekben felszínre került a Matolcsy György jegybankelnök és a kormány közötti konfliktus. Ennek részeként december 5-én Matolcsy nagyon éles kritikát fogalmazott meg a kormány döntéseivel szemben:

„ha Magyarország nem változtat a gazdaságpolitikáján, ha nem hajt végre kétharmados gazdaságpolitikai fordulatot, akkor elveszíti az évtizedet, stagnálás, stagfláció következik. Ez most még visszafordítható, jövőre már nem.”

A Fidesz-frakció erre azzal reagált, hogy Matolcsy sértett, amiért nem lehet egy harmadik ciklusra is jegybankelnök, és csak ezért fogalmazott meg kritikát. Orbán azt is mondta, hogy az inflációért szerinte az MNB felel, Matolcsy György pedig nehezebb helyzetben van, mint ő. Az erről szóló videónk itt tekinthető meg:

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!