NYT: Ukránok lőtték ki azt a rakétát, ami egy ukrán város belvárosi piacán pusztított

Az államfő felszólalásában arról beszélt, hogy ez a háború, minket, magyarokat közvetlenül is érint, nem egyszerűen a szomszédunkban van, hanem Ukrajna területén élő magyar apák és fiúk is adják életüket a lövészárokban. „Ezért békét akarunk. Hazánkban, Ukrajnában, Európában, a világban. Békét és az abból fakadó biztonságot” – mondta Novák Katalin.

Azt is leszögezte, hogy Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása és függetlensége mellett, és megértik Ukrajna szándékát, hogy az európai országok közösségéhez akarnak tartozni, de ezért cserébe elvárja, hogy tartsa tiszteletben ezek értékeit. Ez alatt természetesen azt értette, hogy biztosítsák a nemzeti kisebbségek jogait, nem szóban, hanem tettekben. Azt is megemlítette, hogy többször is járt már Zelenszkij meghívására Ukrajnában a háború kezdete óta, legutóbb a kárpátaljai vezetés azt mondta, hogy az államfőéhez hasonló magyar kommunikációt remél.

A magyar köztársasági elnök a demográfiai kihívásokról is beszélt, és elmondta, ha nincs gyermek, nincs jövő. „Mi értelme vigyáznunk a Földre, ha nincsenek gyerekeink, unokáink, akiknek továbbadhatjuk?” – kérdezte, majd úgy folytatta, hogy a magyarok, a demográfiai válságra a megoldást a családok megerősítésében és támogatásában látják.

Az orosz-ukrán háború kitörése óta először szólalt fel személyesen az ENSZ Közgyűlése előtt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki tavaly videóüzenetben kérte a szervezetet egy különleges bíróság létrehozására, hogy megbüntessék Oroszországot a területrablásért. Zelenszkij kedd esti felszólalását azzal kezdte, hogy az oroszoknak a nukleáris leszerelésre tett kísérletek ellenére még mindig vannak atomfegyvereik, és hozzátette, hogy az ilyen jellegű fegyverkezés ellen nincsenek megfelelő tiltások.

Nem ez ugyanakkor az egyetlen dolog szerinte, amit potenciális fegyverként használnak az oroszok, mint mondta, az ukrán kikötők blokkolása, valamint az ebből következő élelmiszerválság is ide tartozik. Az ukrán elnök úgy látja, hogy ennek hatásait a világon mindenhol lehet érezni, és azt is hozzátette, hogy az oroszok által júliusban felmondott fekete-tengeri gabonamegállapodás után is mindent megtesznek azért, hogy tudjanak gabonát exportálni.

Azt azért megjegyezte, hogy még a szövetségeseik között is vannak, akik keresztbe tesznek ennek, amellyel alighanem az importtilalmat egyoldalúan meghosszabbító Szlovákiára, Lengyelországra és Magyarországra utalt.

Zelenszkij az atomfegyverek mellett az atomenergiával való fenyegetőzést is felhozta, természetesen a zaporizzsjai atomerőművel példálózva, majd arról beszélt, hogy ukrán gyerekek ezreit rabolták el, hogy Oroszországban elszigeteljék és a hazájuk ellen hangolják őket. Ezt követően kitért arra, hogy nem elég a már most is érezhető klímaváltozás, Putyin még egy olyan háborút is indított, amely akár az utolsó is lehet az emberiség számára, de mint mondta, ezt együtt meg lehet akadályozni. Ehhez az általa tavaly már belengetett ukrán békeformulára van szükség szerinte, amelyről részletesen szerdán fog majd beszélni.

Az ukrán elnök beszédét itt lehet visszanézni:

Ukrajna visszautasított 10 német Leopard 1-es tankot, mert azok rossz állapotban érkeztek meg Lengyelországba – írja a Spiegel cikke alapján a Kyiv Independent. A fegyverszállítmányok gyakran Lengyelországon keresztül jutnak át Ukrajnába, és az ukrán mérnökök általában még a szomszédban átnézik ezeket.

Tíz darab Leopard 1A5-ös viszont nem felelt meg az elvárásoknak – pontosabban olyan rossz állapotban voltak, hogy az ukrán szakemberek nem tudták volna megjavítani a tankokat. Emiatt Németország is szakértőket küldött Lengyelországba, és ők is megállapították, hogy az ukrán katonák kiképzése során a tankok korábban leharcolt állapotba kerültek.

Az első 10, júliusban érkező német tank közül több hasonló problémákkal érkezett meg. A német kormány augusztusban bejelentette, hogy újabb 10 tankot küldenek, de Dánia szeptemberben közölte, hogy csak 10 érkezett meg Ukrajnába, 10 még úton van. A német védelmi minisztérium nem akarta kommentálni az esetet, csak annyit mondtak, hogy a szakembereik jelenleg is segítenek a tankok megjavításában.

Provokáció nélküli, hódító háborúnak nevezte Joe Biden amerikai elnök az oroszok ukrajnai invázióját az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) előtt tartott beszédében. A háború azonnali befejezése csak rajtuk múlik, mert egyedül Oroszország áll a béke útjában – jelentette ki.

Ha egy agresszort békén hagynak, vajon ebben a testületben bármelyik tagállam biztos lehet abban, hogy védve van? – tette fel a kérdést. „Ha megengedjük, hogy Ukrajna területeket veszítsen, biztosítva van-e bármelyik másik nemzet függetlensége?” Az Egyesült Államok ezért továbbra is kiáll Ukrajna területi integritása mellett.

Szeptember hatodikán csapódott egy bomba az ukrán Konsztantyinivka belvárosi piacára, és összesen 17 ember halálát okozta. Már két nappal az eset után arról írtunk, hogy valószínűleg egy eltévedt ukrán lövedék végzett pusztítást a frontvonaltól 20 kilométerre található 67 ezres városban, ami Donyecktől 90 kilométerre található.

A New York Times is arra a következtetésre jutott, hogy egy ukrán légvédelmi rakéta tévedt el, amit Buk indítórendszerrel lőttek ki. Mivel nem találta el a kitűzött célt, ezért a város szívében landolt. „Rakétatöredékek, műholdképek, tanúk beszámolói és közösségi médiában közzétett bejegyzések határozottan arra utalnak, hogy egy ukrán légvédelmi rakéta becsapódása után haltak meg.”

Alátámasztja ezt, hogy a rakéta az ukránok által birtokolt terület irányából, nem az orosz vonalak mögül repült be a városba. A felvételeken az is látszik, hogy négy járókelő egyszerre fordítja a fejét a bejövő hang irányába, vagyis az ukránok kezén lévő terület felé. A lap megszólaltatott két neve elhallgatását kérő, független szakértőt, akik a törmelékekből arra következtettek, hogy nem az oroszok által használt S-300 típusból lőtték ki.

Az orosz agresszió elől menekülő ukránoknak biztosított, 2024 márciusában lejáró ideiglenes védelem egyéves meghosszabbítását javasolta az Európai Bizottság – írta az MTI. Az ideiglenes uniós védelem hozzáférést biztosít egyebek mellett az egészségügyi ellátáshoz, a munkaerő-piachoz és az állami oktatáshoz. Emellett uniós tartózkodást biztosít az Ukrajnából menekülteknek anélkül, hogy menekültügyi eljáráson kellene átesniük. A 2022. március 4. óta biztosított jogállás ez idáig már több mint 4 millió ukrajnai menekültnek adott védelmet, biztonságot és támogatást. A védelem bevezetésének okai továbbra is fennállnak.

„A jogállás aktiválása óta, mindössze egy héttel Oroszország Ukrajna elleni brutális agressziós háborúja után, a tagállamok példátlan szolidaritást mutattak az ukrán néppel, nemcsak azzal, hogy befogadták őket hazájukban, hanem konkrét erőfeszítéseket is tettek társadalmi befogadásuk megkönnyítése érdekében” – fogalmaztak a közleményben. Az uniós bizottság javaslatát most az Európai Unió Tanácsának kell elfogadnia.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök azt mondta, hogy ugyanannyira bízik Oroszországban, mint a Nyugatban. „Nincs okom arra, hogy ne bízzam bennük” – mondta Erdoğan a PBS amerikai műsorszolgáltatónak adott interjúban hétfőn késő este New Yorkban, ahol az ENSZ-közgyűlésen vesz részt. „Amennyire megbízható a Nyugat, annyira megbízható Oroszország is. Ebben a pillanatban ugyanúgy bízom Oroszországban, mint a Nyugatban” – tette hozzá a török elnök.

Erdoğan a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott legutóbbi, szeptember 4-i találkozójáról is beszélt. Azt mondta, nem sikerült rávennie Putyint, hogy Oroszország visszatérjen a júliusban felmondott fekete-tengeri gabonamegállapodáshoz, azonban ígéretet kapott arra, hogy Oroszország egymillió tonna gabonát fog Afrikába szállítani.

„Teljesen nyilvánvaló, hogy az orosz–ukrán háború hosszú ideig fog tartani” – mondta Erdoğan, hozzátéve, hogy szerinte Putyin is a háború mielőbbi befejezésének az oldalán áll. Arra a kérdésre, hogy ezt mégis miből gondolja, azt válaszolta: „Én csak az elnök szavait veszem figyelembe, és Putyin a háború mielőbbi befejezésének pártján áll. Ezt mondta ő is, és én hiszek neki.”

Arra a kérdésre, hogy szerinte az ukránok képesek lesznek-e visszaszerezni az elfoglalt területeiket, ideértve a Krím félszigetet is, Erdoğan kissé szkeptikus választ adott. „Putyin elnökkel a Krímről még 2014-ben folytattam bizonyos megbeszéléseket és tárgyalásokat. És nem jártam sikerrel, nem tudtam rávenni, hogy kivonuljanak a Krímből. És úgy gondolom, hogy ez egyelőre nem is fog sikerülni. Azt hiszem, ezt majd az idő eldönti” – mondta, hozzátéve, hogy jelenleg lehetetlenség megjósolni a háború végét és végkifejletét. „Ezt csak a két fél vezetői tudják megmondani.”

A török elnök az interjúban beszélt a svéd NATO-csatlakozásról is. Azt mondta: „Többször kijelentettük, hogy készek vagyunk támogatni Svédország NATO-csatlakozási kérelmét, de Svédországnak fel kellene nőnie a feladathoz, és be kellene tartania az ígéreteit, mert Stockholm utcáin még mindig terroristákat látunk szabadon mászkálni.” Arra kérdésre, hogy Törökország mikor fogja ratifikálni a svéd csatalakozását, nagyjából ugyanazt a válasz adta, mint amit a magyar kormány szokott: az Országgyűlés dolga eldönteni, hogy mikor tűzik napirendre a témát.

Andrej Plenković horvát miniszterelnök kijelentette, hogy országa nem fog ukrán gabonát importálni. Hozzátette: annak a lehetőségét sem zárta ki teljesen, hogy Horvátország is behozatali tilalmat rendel el az ukrán gabonára.

„Horvátország álláspontja és kívánsága az, hogy tranzitország vagyunk, nem pedig olyan ország, amely hatalmas mennyiségű ukrán gabonát kap, amely olcsóbb, mint a miénk, ami azt jelentené, hogy a gazdáink bajban lennének” – idézte Plenkovićot a HINA horvát nemzeti műsorszolgáltató.

Kijev hétfőn indított jogi eljárást a Kereskedelmi Világszervezetnél Magyarország, Lengyelország és Szlovákia ellen, mivel a három uniós ország nem voltak hajlandó feloldani az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó importtilalmat. Arra a kérdésre, hogy Horvátország is hasonló tilalmat vezetne-e be, Plenković nem kívánt válaszolni, de megismételte, hogy a horvát kikötők jelenleg is megkönnyítik az ukrán gabona harmadik országokba történő továbbítását

Horvátország korábban felajánlotta tengeri kikötőinek használatát Ukrajnának, miközben Oroszország folyamatosan az ukrán kikötőkhöz való hozzáférést. Az ukrán gabonaexport szokásos útvonala a fekete-tengeri kikötőkön át haladna, de Kijev az orosz invázió kezdete óta keres alternatív útvonalakat. Ez azóta újra különösen sürgetővé vált, hogy Oroszország július közepén felfüggesztette az ENSZ és Törökország közvetítésével megkötött gabonaszállítási egyezményt a Fekete-tengeren.

(Politico)

Az ukrán légvédelmi rendszerek kedden kora reggel 30 orosz drónból 27-et semmisítettek meg, valamint lelőttek egy Iszkander típusú ballisztikus rakétát, amelyeket Oroszország Ukrajna területére indított – közölte az ukrán légierő a Telegramon.

Az iráni gyártmányú Shahed drónokat Ukrajna déli, középső és nyugati régióiban semmisítették meg, míg a rakétát a közép-ukrajnai Krivij Rih irányába lőtték ki – közölték.

(Sky News)

A G7-országok (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország és Japán) külügyminiszterei az ENSZ-közgyűlés alkalmával találkoztak, és közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben felszólították Kínát, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra, hogy hagyjon fel az ukrajnai agresszióval. A japán külügyminisztérium által kiadott nyilatkozat szerint a tagok azt remélik, hogy Kína szorgalmazni fogja az orosz csapatok azonnali, teljes és feltétel nélküli kivonását Ukrajnából.

(Sky News)

Tűz ütött ki egy lvivi raktárépületben, és egy ember súlyosan megsebesült a nyugat-ukrajnai város elleni orosz támadás után – közölte Makszim Koszickij regionális kormányzó a Telegramon. A város polgármestere, Andrij Szadovij azt írta, hogy a „támadás következtében ég egy ipari raktárépület Lviv egyik kerületében”.

Az ukrán légierő is azt közölte, hogy drónok támadták Lvivet és a működő légvédelmi rendszereket.

A lengyel határhoz közeli Lviv (német nevén Lemberg) Ukrajna egyik legbiztonságosabb nagyvárosa, de az utóbbi időben több orosz támadás is érte. Augusztusban három ember halt meg a városra mért légicsapásokban.

(Guardian)

• Ukrajna beperli Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát, mert saját hatáskörben meghosszabbították az ukrán gabona behozatali tilalmát.
• Kína külügyminisztere, Vang Ji hétfőtől csütörtökig Oroszországba utazik a „kínai–orosz stratégiai biztonsági konzultációk 18. fordulójára”.
• Ukrajna visszafoglalta a Bahmut melletti, stratégiailag fontos Kliscsivka falut.
  Aknagránáttal felszerelt drónt találtak a bolgár tengerparton.
• Az ukrán kormány hat védelmi miniszterhelyettest bocsát el.
• Orbán és Semjén után Soltész Miklós államtitkárt is kitüntette Kirill pátriárka.
• Putyin szerint stabilizálódott az orosz gazdaság.
• Az ENSZ szerint már közel 300 ember ellen emeltek vádat álhírterjesztés miatt Oroszországban.

Jó reggelt! Ha a hétfői közvetítésre kíváncsi, itt megtalálja.