Román védelmi minisztérium: Nem fenyegették közvetlenül Románia területét az orosz támadások

Ukrajna horvátországi kikötőkön keresztül is megkezdte gabonájának szállítását, ezzel igyekszik bővíteni az exportútvonalakat, amíg a fekete-tengeri kikötőit blokád alatt tartják, mondta Julija Szviridenko miniszterelnök-helyettes.

Az ukrán gabonaexport szokásos útvonala a fekete-tengeri kikötőkön át halad, de Kijev az orosz invázió kezdete óta keres alternatív útvonalakat. Ez azóta újra különösen sürgetővé vált, hogy Oroszország július közepén felfüggesztette az ENSZ és Törökország közvetítésével megkötött gabonaszállítási egyezményt a Fekete-tengeren.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter július végi zágrábi látogatásán már bejelentette: Horvátország beleegyezett abba, hogy az ukrán gabona exportjához használják dunai és adriai kikötőit. „Készek vagyunk fejleszteni ezt a lehetőséget a szállítási útvonal bővítésével” – mondta Szviridenko csütörtökön. „Úgy hisszük, hogy ez a logisztikai útvonal a háború után is fontos szerepet játszik majd országaink kétoldalú kereskedelmében”. (Guardian, MTI)

Nem fenyegették közvetlenül Románia területét vagy felségvizeit az Ukrajnát ért szerdai orosz támadások – közölte a román védelmi minisztérium.

Szerda kora reggel újabb orosz dróntámadás érte a román-ukrán határon fekvő Izmajil városát. Nem sokkal később a román védelmi minisztérium megerősítette, hogy egy orosz drónt maradványait találták meg a Duna-delta romániai szakaszán.

Csütörtök délelőtt Jens Stoltenber NATO-főtitkár, az uniós döntéshozóknak azt mondta: „Nincs arra utaló jel, hogy a román területen talált dróntörmelékeket Moszkva által Románia ellen indított szándékos támadás okozta volna”.

Klaus Iohannis román elnök szerda délután még azt nyilatkozta, ha bebizonyosodik, hogy az elemek egy orosz drónhoz tartoznak, az Románia szuverenitásának és területi integritásának súlyos megsértése lenne.

Nem ez az első alkalom, hogy Ukrajnával határos NATO-tagország területére zuhantak drón- vagy rakétamaradványok. Tavaly novemberben két ember meghalt Lengyelországban egy rakéta miatt, amely a határ közelében zuhant le. Később a vizsgálat bizonyította, hogy ukrán légvédelmi rakéta volt. Tavaly decemberben egy orosz rakéta is lengyel területen zuhant le.

Az ukrajnai Donyeck régió orosz megszállás alatt álló területének lakói mostantól orosz nyelvű helyi híradásokat kapnak az egyik legnagyobb orosz műsorszolgáltatótól – írja a brit védelmi minisztérium csütörtöki hírszerzési jelentésében.

Szeptember 4-én az Összoroszországi Állami Televíziós és Rádiós Műsorszolgáltató Társaság (VGTRK) elindított donyecki franchise-ját, és elkezdett műsort sugározni a szakadár Donyecki Népköztársaságban (DPR). A helyi hírműsorokat az orosz Rosszija 1TV csatorna szolgáltatja, ami arról is gondoskodik, hogy a helyiek elsőkézből kaphassák meg a háborúval kapcsolatos orosz narratívát.

Az ukrajnai székhelyű, de orosz nyelvű televízió- és rádióállomások már 2014 is előtt szabadon elérhetőek voltak az most elfoglalt területeken, az invázió után ezek a szolgáltatók továbbra is helyben előállított orosz nyelvű tartalmakat szolgáltattak.

A DPR által ellenőrzött műsorszolgáltatók az invázió óta orosz hírműsorokat is sugároztak, de regionális híradásokat nem szolgáltattak.

Több mint egy évbe tellett, hogy a VGTRK elindíthassa az ukrajnai műsorszolgáltatását. A brit hírszerzés szerint ennek az az oka, hogy a képzett donyecki tehnikusok megtagadták a munkát.

A jelentés szerint ezt végül azzal hidalták át, hogy Krímből és Luhanszkból hoztak át megfelelően képzett munkaerőt.

Bár a rádióhullámokat blokkolják, az ukrán műsorszolgáltatás az interneten keresztül továbbra is elérhető a megszállt területeken is.

Elon Musk tavaly titokban utasította mérnökeit, hogy kapcsolják le a Starlink műholdas kommunikációs hálózatát a krími partok közelében, hogy megzavarjanak egy ukrán támadást az orosz haditengerészeti flotta ellen – derül ki Walter Isaacson Elon Muskról szóló monográfiájából, ami szeptember 12-én fog megjelenni. A könyvből a CNN közölt részleteket.

A könyvben Isaacson azt írja, a robbanóanyaggal felszerelt ukrán tenger alatti drónok megközelítették az orosz flottát, amikor „elvesztették a kapcsolatot, és a partra sodródtak”.

Isaacson szerint Musk azért döntött úgy, hogy lekapcsolja a műholdakat, mert attól tartott, hogy Oroszország nukleáris fegyverek bevetésével bosszulná meg a krími támadást – erre a következtetésre vezető orosz tisztviselőkkel folytatott beszélgetései után juthatott.

Ez az eset is bemutatja, milyen különleges pozícióban találta magát Musk az ukrajnai háborúban. Arról, hogy hogy került a messiáskomplexusos, csapongó milliárdos abba a helyzetbe, hogy akár egy gombnyomással megbéníthatja az ukrán honvédelmet ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Amikor 2022 februárjában Oroszország lerohanta Ukrajnát, azonnal elkezdték támadni a kritikus infrastruktúrát, beleértve az internetet is. Ekkor Musk néhány órán belül bejelentette, hogy elérhető Ukrajnában a Starlink nevű privát műholdas internetszolgáltatása, és küldi a használatához szükséges terminálokat. Ezért, mint később kiderült, 3 millió dollárt kapott az Egyesült Államoktól.

Annak viszont nem örült, hogy hadászati célra használják a technológiáját, ezért kezdte nyilvánosan pedzegetni már tavaly ősszel, hogy az oroszoknak és az ukránoknak tárgyalóasztalhoz kellene ülniük. Azóta előfordult pár érdekes eset, tavaly október 28-án például Dmitrij Medvegyev a Twitteren szólította fel Muskot, hogy kapcsolja le a Starlinket, egy héttel később a déli fronton harcoló ukrán katonák hirtelen azzal szembesültek, hogy nincs internet. Idén februárban aztán megint korlátozták az ukrán hadsereg Starlink-elérését, mert a SpaceX szerint nem kommunikációra, hanem drónok irányítására használták.

A Pentagon végül júniusban kötött szerződést a SpaceX-szel, megvásárolták a Starlink szolgáltatását Ukrajnának.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdai kijevi látogatásán jelentette be, hogy az Egyesült Államok 5,4 millió dollárt utal át Ukrajnának „a szankciókkal sújtott orosz oligarcháktól lefoglalt vagyonból”, amelyet az ukrán katonai veteránok támogatására fognak fordítani.

A Kreml szóvívője, Dimitrij Peszkov csütörtökön azt mondta, a lépés törvénytelen lenne, és minden ilyen intézkedést bírósági úton fognak megtámadni. „Ez nehezen elképzelhető, és ellentétes mind a nemzetközi joggal, mind az érintett országok jogszabályaival. Amint lehetőség nyílik rá, meg fogjuk védeni a jogainkat” – fogalmazott.

Az érintettek között van Polina Kovaljeva, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter mostohalánya, Eugene Shvidler milliárdos olajmágnás és Herman Gref, a Sberbank vezérigazgatója is, aki az 1990-es évek óta Vlagyimir Putyin közeli tanácsadója.

(Guardian, Sky News)

Az orosz szövetségi biztonsági szolgálat (FSZB) őrizetbe vett egy csempészcsoportot, akik katonai repülőgép-alkatrészekkel kereskedtek – írja az orosz állami hírszolgálat, a TASZSZ az FSZB közleménye alapján.

A közlemény szerint az ukrán és közép-ázsiai származású csempészek Ukrajnába és Nyugat-Európába is szállítottak alkatrészeket. A gyanú szerint a csoport katonai repülőgép- és helikopteralkatrészeket vásárolt és javított Oroszországban, majd azokat külföldi megrendelőknek – köztük az ukrán fegyveres erők megbízottjainak – adták tovább illegálisan.

Az FSZB azt állítja, hogy több mint 1000 darab katonai repülőgép-felszerelést, valamint 117 000 dollárt és 59 000 eurót foglaltak le, és olyan dokumentumokat találtak, amelyek igazolják, hogy a csoport repülőgép- és helikoptermodulokat javított Ukrajna számára.

„Nincs arra utaló jel, hogy a román területen talált dróntörmelékeket Moszkva által Románia ellen indított szándékos támadás okozta volna” – közölte csütörtökön Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.

„Nincs olyan információnk, amely arra utalna, hogy Oroszország szándékos támadást hajtott volna végre, és várjuk a folyamatban lévő vizsgálat eredményét” – mondta Stoltenberg az uniós törvényhozóknak.

Szerda kora reggel újabb orosz dróntámadás érte a román-ukrán határon fekvő Izmajil városát. Nem sokkal később a román védelmi minisztérium megerősítette, hogy egy drónt maradványait találták meg a Duna-delta románai szakaszán. A román védelmi minisztérium szóvivője szerint egyelőre nem lehet okozati összefüggést tenni a maradványok és a román határ menti ukrán célpontok elleni támadások között, de vizsgálják a drón eredetét.

Ha bebizonyosodik, hogy az elemek egy orosz drónhoz tartoznak, az Románia szuverenitásának és területi integritásának súlyos megsértése lenne – jelentette ki Klaus Iohannis román elnök szerda délután.

(Guardian)

A csütörtök hajnali órákban dróntámadás érte Moszkva, Branjszk és Rosztov régiókat is – számolt be róla a Reuters az orosz hírügynökségek jelentései alapján.

A dél-oroszországi Rosztov-na-Donuból robbanásokat is jelentettek. A TASZSZ orosz állami hírügynökség azt írja, a belvárosban lezuhant egy UAV, a támadás következtében pedig több ház és autó is megrongálódott, egy ember pedig megsérült. Egy másik drón a város területén kívül zuhant le.

Az ukrán határhoz közeli Rosztov-na-Donuban van az ukrajnai orosz katonai műveletek parancsnoksága is. Ezt foglalta el július végén Prigozsin is. Augusztus végén Vlagyimir Putyin is a városba utazott, látogatásával feltehetően azt akarta üzenni, hogy uralja a helyzetet, belföldön és az Ukrajnában folyó harcokban egyaránt.

Brjanszkban a két megsemmisített drón egyikének törmeléke betörte egy vasútállomás épületének ablakait, és megrongálta a közelben lévő autókat. A moszkvai régióban egy drón zuhant le az orosz fővárostól délkeletre. Károkról és sérültekről nem érkeztek jelentések.

Csütörtök éjjel ismét drónokkal támadták az oroszok a dél-odesszai kikötővárost, Izmajilt – közölte a régió kormányzója a Telegramon, írja a Guardian. A három órán keresztül tartó támadásban a kikötői infrastruktúra rongálódott meg.

Izmajilt a héten több támadás is érte. A város a Duna mentén, az ukrán–román határon fekszik. A város az ukrán gabonatermékek fő exportútvonalává vált, miután Oroszország júliusban kilépett az ENSZ és Törökország által közvetített fekete-tengeri gabonamegállapodásból. Az ukránok korábban azt állították, hogy az orosz drónok egy része Romániában zuhant le, ezt akkor a román védelmi minisztérium cáfolta. Szerdán viszont a román védelmi minisztérium is megerősítette, hogy egy drón maradványait találták meg a Duna-delta romániai szakaszán. Az eredetét vizsgálják.

Ha bebizonyosodik, hogy az elemek egy orosz drónhoz tartoznak, az Románia szuverenitásának és területi integritásának súlyos megsértése lenne – jelentette ki Klaus Iohannis román elnök szerda délután.

A kormányzó szerint az éjszakai támadásban civil és kikötői létesítmények, egy gabonatároló és egy adminisztrációs épület is megsérült, egy kamionsofőr pedig könnyebben megsérült.

Szerdán, Kijevben tett látogatásakor jelentette be Antony Blinken amerikai külügyminiszter, hogy az Egyesült Államok 1 milliárd dollárnyi támogatást ad Ukrajnának, aminek a része lesz egy 175 millió dollár értékű fegyvercsomag is. Ebben többek között szegényített uránt tartalmazó lövedékek is lesznek.

A washingtoni orosz nagykövetség szerda este a Telegramon azt írta, az újabb amerikai segélycsomag „az embertelenség jele”, a döntés pedig annak bizonyítéka, hogy „az Egyesült Államok becsapja magát azzal, hogy nem hajlandó elfogadni a tényt, hogy az ukrán hadsereg úgynevezett ellentámadása kudarcot vallott”.

Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova szintén a Telegramon azt írta a döntés kapcsán: „Mi ez: hazugság vagy ostobaság?”, és hozzátette, hogy azokon a helyeken, ahol szegényített uránt tartalmazó lőszereket vetettek be, megnövekedett a rákos megbetegedések száma. Azt nem írta, hogy ezt milyen kutatás vagy felmérés alapján állítja.

A RIA orosz hírügynökség jelentése szerint Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes „bűncselekménynek” nevezte, hogy az Egyesült Államok szegényített uránt tartalmazó fegyvereket küld Ukrajnába. „Ez nemcsak eszkaláció, hanem az ilyen lőszerek háborús övezetben történő használatának környezeti hatásainak figyelmen kívül hagyása, ami felháborító – fogalmazott. – Az amerikaiakat ez nem érdekli. Egyértelmű, hogy nem az ő területükön fogják bevetni. Egyértelmű, hogy nem érdekli őket, hogy ki lélegzi be, hol fog megtelepedni, és ez milyen következményekkel jár majd azokra nézve, akik most harcolunk, és mi lesz azokkal a generációkkal, amelyek ezen a földön fognak élni”.

Ez az első alkalom, hogy az Egyesült Államok páncéltörő lőszert küld Ukrajnába. Az amerikai lövedékekkel azokat az Abrams harckocsikat fogják felfegyverezni, amelyeket a következő hónapokban fog az USA Ukrajnába küldeni. Nagy-Britannia az év elején már küldött szegényített uránt tartalmazó lőszert Ukrajnának, amelyekkel a Challenger 2 harckocsikat szerelték fel.

Bár a szegényített urán is radioaktív, lényegesen kevésbé, mint a természetben előforduló urán. Az urándúsítás melléktermékeként keletkező szegényített uránt azért használják lőszerként is, mert rendkívüli sűrűsége lehetővé teszi, hogy a lövedékek könnyen áthatoljanak a páncélzaton, és felgyulladjanak por- és fémfelhőben. A szegényített urántartalmú fegyverek bevetésének veszélyeiről ebben a cikkben írtunk bővebben.

(Guardian)

• Egy orosz tisztviselő elismerte, hogy az orosz erők kivonultak a zaporizzsjai Robotine faluból.
• Az Odesszai régió kormányzója arról számolt be, hogy egy ember meghalt az Izmajil városát ért orosz dróntámadásokban.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszámolója szerint az oroszok csapást mértek egy kosztyantyinivkai piacra – 16 ember meghalt, 34 ember megsérült a támadásban.
• Az amerikai külügyminiszter érkezése előtt rakétákkal támadták az oroszok Kijevet is. Antony Blinken egymilliárd dollárnyi segítséget ígért Ukrajnának, találkozott Zelenszkijjel is, majd bement egy kijevi Mekibe.
• Blinken után a dán miniszterelnököt is fogadta Zelenszkij Kijevben.
• Az ukrán szárazföldi erők parancsnoka szerint az oroszok bosszúra készülhetnek a keleti fronton.
• Orosz dróntörmelék zuhant Románia területére. A román honvédelmi minisztérium megerősítette, hogy egy drón maradványait találták meg a Duna-delta romániai részén.
• Az Egyesült Királyság terrorista szervezetnek minősítheti a Wagner-csoportot.
• Putyin tanévkezdő történelemórát tartott az ukrajnai különleges katonai műveletről, írta a brit hírszerzés. Sőt, Oroszország Ukrajnában szolgált veteránokat képez ki az új honvédelmi tantárgy oktatására.
• Magas rangú német hírszerzőt vádoltak meg azzal, hogy Oroszországnak kémkedett.
• Minden centimétert felszabadítunk, ígérte az új ukrán védelmi miniszter.

A keddi híreket ide kattintva olvashatják vissza.