Egy hét csend után újra üzent Prigozsin, megköszönte a támogatást

Jevgenyij Prigozsin orosz hadúr egy hét után először adott életjelet magáról hétfőn – írja a Politico.

A zsoldos-vezér hangüzenetben mondott köszönetet a hamvába holt felkelése támogatóinak.

„Szeretném, ha megértenétek, hogy az ”Igazság menetének„ célja az árulók elleni harc és a társadalom mozgósítása volt. Biztos vagyok benne, hogy a következő győzelmeinket a fronton láthatjátok majd. Köszönjük srácok!”

– mondta a Wagner zsoldosok főnöke a Telegramon közzétett 41 másodperces hangüzenetben.

A 62 éves Prigozsin június végén megindult Moszkva felé a csapataival, elfoglalta a dél-oroszországi Rosztov városát, és embereit a főváros 200 kilométeres körzetébe küldte. A lázadás-szerű akciója 36 órán át tartott, és régi barátjának, a belarusz diktátor Alekszandr Lukasenko közbenjárásával sikerült megúsznia, hogy felelőségre vonják Oroszországban. Prigozsin vállalta, hogy Belaruszban fog ezután tartózkodni.

Prigozsinról írt portrénkat ide kattintva, a lázadás következményeit elemző cikkünket pedig ide kattintva érheti el.

Az orosz-ukrán háború addig nem fog véget érni, amíg a Krím félsziget nem kerül vissza Ukrajna ellenőrzése alá – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. „Nem tudjuk elképzelni Ukrajnát a Krím nélkül. És amíg a Krím orosz megszállás alatt van, az csak egyet jelenthet: a háborúnak még nincs vége” – mondta az ukrán elnök a CNN-nek adott interjújában.

Arra a kérdésre, hogy el tud-e képzelni egy olyan forgatókönyvet, hogy a Krím visszaszerzése nélkül kössenek békemegállapodást az oroszokkal, azt mondta: „Akkor nem lesz győzelem.”

A Wagner-lázadásról szólva Zelenszkij azt mondta, most először látszik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem mindent irányít az országában. „Az, hogy a Wagner mélyen vonult Oroszországban, és elfoglaltak bizonyos régiókat, azt mutatja, hogy milyen könnyű ezt megtenni. Putyin nem ellenőrzi a helyzetet a régiókban. A hatalma, amivel korábban rendelkezett, most omlik össze” – mondta Zelenszkij, aki szerint Putyin kezdi elveszíteni a kontrollt az orosz nép fölött.

Zelenszkij arról is beszélt, hogy az ukrán hírszerzés jelentései szerint a Kreml felmérte a Wagner-vezér Jevgenyij Prigozsin támogatottságát az orosz társadalomban, és ebből az derült ki, hogy fél Oroszország támogatta a Wagner-vezért és zsoldoscsapata lázadását.

Hazaárulással vádolják az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egyik volt vezető tisztviselőjét, Oleh Kulinicsot, aki korábban az SZBU krími igazgatóságát vezette. Kulinicsot tavaly júliusban tartóztatták le azzal a váddal, hogy Moszkva utasítására oroszbarát ügynököket toborzott.

Az ukrán nyomozók szerint Kulinics az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) dolgozott. Akár 15 év börtönbüntetés is várhat rá, ha bűnösnek találják. Vaszil Maljuk, az SZBU vezetője szerint a vád „egyértelmű jelzés mindazok számára, akik az ellenségnek dolgoznak”.

Tavaly Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy Kulinics letartóztatása az „öntisztulási folyamat” része. Zelenszkij ezzel egy időben az SZBU akkori vezetőjét, Ivan Bakanovot, valamint Irina Venediktova legfőbb ügyészt is elbocsátotta az oroszokkal való állítólagos együttműködésre hivatkozva.

A hatóságok Andrij Naumov, az SZBU belbiztonsági osztályának volt vezetője ellen is nyomoznak, aki tavaly egy készpénzzel és drágakövekkel megtömött autóval érkezett Szerbiába – közölte az ukrán rendőrség.

(Sky News)

Megkezdte működését Hágában az Ukrajna elleni agresszió bűntettével kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatásával foglalkozó nemzetközi központ, azaz röviden az ICPA. Nevének megfelelően az intézmény az ukrajnai háborús bűnökkel foglalkozik, az Európai Unió büntető igazságügyi ügynöksége (Eurojust) keretében.

A központ célja, hogy hatékonyabbá tegye a háborús bűnök kivizsgálását, legyen szó konkrét nyomozásokról vagy bizonyítékok gyűjtéséről. Bár ez valójában a Nemzetközi Büntetőbíróság feladatköre lenne, az ICC nem vizsgálódhat Oroszország ellen a háború ügyében, mert Moszkva nem ismeri el az intézmény joghatóságát.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az Ukrajna elleni invázió napról napra kimondhatatlan szenvedést okoz: „Rendkívül aggasztó hírek érkeznek civilek, köztük gyermekek elleni szándékos támadásokról, napi szinten könyörtelenül emlékeztetve arra, hogy Putyin visszahozta a vérontást a kontinensünkre. Egyre több bizonyíték gyűlik össze az Oroszország által elkövetett számtalan nemzetközi jogi bűncselekményről” – mondta Von der Leyen.

Hozzátette, hogy az új nemzetközi bűnüldözési központ kulcsszerepet fog játszani abban, hogy „az elkövetők bíróság előtt feleljenek a tetteikért, többek között az agresszió bűntettéért is”: „Minden követ meg fogunk mozgatni annak érdekében, hogy elszámoltassuk Putyint és bérenceit” – emelte ki a Bizottság elnöke.

700 ezer gyereket vittek el Ukrajna megszállt területeiről Oroszország más részeibe, írja a Guardian egy orosz parlamenti képviselő Telegram-posztja alapján.

Grigorij Karaszin, aki korábban nagy-britanniai nagykövetként és külügyminiszter-helyettesként is szolgált, arról írt, hogy „az elmúlt években 700 ezer gyermek talált menedéket nálunk, akik az ukrajnai konfliktusövezetek bombázásai és rakétázásai elől menekültek”.

Míg az oroszok szerint a gyermekek Oroszországba szállítása a fiatalok érdekeit szolgálja, addig Ukrajna szerint illegálisan, néhol erőszakkal távolították el a gyerekeket otthonaikból. Arról viszont csak becslések vannak, hány kiskorú lehet érintettje a deportálásoknak: míg az Egyesült Államok 2022 júliusában 260 ezerre becsülte az Ukrajnából „erőszakkal kitoloncolt” gyermekek számát, addig a megszállt területek integrációjával foglalkozó kijevi minisztérium 19 492 illegálisan kitoloncolt kiskorút tart nyilván.

A Nemzetközi Büntetőbíróság idén márciusban adott ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova, Oroszország gyermekjogi biztosa ellen. Az ICC vádja szerint az orosz megszállás alatt álló területekről több száz gyereket deportáltak illegálisan árvaházakból és gyermekotthonokból az orosz elnök és gyermekjogi biztos tudtával és közreműködésével.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) azt állítja, hogy meghiúsított egy merényletkísérletet a Krím-félsziget oroszok által kinevezett vezetője, Szergej Akszjonov ellen, írja az MTI.

Az FSZB szerint a merényletkísérletet az ukrán különleges szolgálatok szervezték meg, a hatóságok pedig őrizetbe vettek egy 1988-as születésű orosz állampolgárt, akit azzal vádolnak, hogy „beszervezték az ukrán titkosszolgálat tisztjei”.

A merénylettel vádolt férfit azonban állításuk szerint azután vették őrizetbe, hogy „egy rejtekhelyről magához vett egy robbanószerkezetet”.

Akszjonov Telegram-üzenetben köszönte meg az FSZB munkáját, és azt, hogy „megakadályozták a merényletkísérletet”. A történetet azonban független forrásból nem erősítették meg.

Az ukrajnai háborúban meghalt diákok tiszteletére rendezett kiállítással nyitotta meg a Közép-Európai Egyetem (CEU) a nyári iskoláját ukrán diákoknak. A „Kiadatlan diplomák” című kiállításon szimbolikus, posztumusz diplomákon keresztül mutatják be azon diákok történeteit, akik a frontvonalakon, vagy a hátország ellen elkövetett rakétatámadásokban haltak meg az orosz–ukrán háborúban.

A 2023 januárjában összeállított tárlatot már több mint 70 egyetemi és aktivista közösségben mutatták be világszerte. „Velünk egyidős vagy még fiatalabb emberek voltak. Utaztak, szerelembe estek, támogattak másokat, és tanulták kedvenc tantárgyaikat” – idézi az egyik szervező, Yevhen Yashchuk szavait a CEU közleménye. A tárlatról bővebben itt olvashat.

A Láthatatlan Egyetem Ukrajnáért idén nyáron harmadik alkalommal kínál ukrajnai diákok számára programot, párhuzamosan Budapesten és Lvivben. „A diákok Ukrajna és Európa húsz városából érkezek, hogy találkozzanak egymással és egy elkötelezett akadémikusokból álló csapattal, hogy együtt gondolkodjanak a háború globális következményeiről és arról, hogyan lehet hozzájárulni a háború utáni demokratikus és kulturálisan nyitott Ukrajna kialakításához” – mondta a programról Trencsényi Balázs, az egyetem professzor.

Belehalt súlyos koponyasérüléseibe Viktoria Amelina ukrán írónő, aki a kramatorszki pizzéria elleni orosz rakétatámadásban sebesült meg, írja az MTI.

Viktoria Amelina Lvivben született, regényeit több nyelvre is lefordították, az utóbbi hónapokban pedig az oroszok által megszállt területeken elkövetett háborús bűnöket dokumentálta, írta közleményében a PEN Ukrajna írószervezet. A 37 éves írónő, aktivista három kolumbiai társaságában volt kedden a pizzériában: Héctor Abad nemzetközi hírű íróval, Sergio Jaramillo politikussal és Catalina Gómez újságíróval.

Az étterem több jelentés szerint is tele volt újságírókkal, katonákkal és önkéntesekkel, amikor kedden orosz rakétatámadás érte az épületet. Amelina halálával 13-ra emelkedett a halálos áldozatok száma, és több mint 60-an sebesültek meg a támadásban, amit az oroszok is elismertek.

A keddi rakétatámadásban könnyebben megsebesült Amelina három kolumbiai beszélgetőpartnere is – emiatt pedig először ítélte el Oroszország Ukrajna elleni háborúját Gustavo Petro kolumbiai elnök. Korábban Petro is „békepárti”, fegyverszállítás-ellenes nyilatkozatokat tett, a keddi, civil célpont elleni támadás miatt azonban Kolumbia diplomáciai jegyzékben is tiltakozott Oroszországnál.

• A Shell ígérete ellenére még mindig szállít orosz gázt.
• Moszkva 12 nap után indított dróntámadást Kijev ellen.
• Megtiltanák az orosz tisztviselők közeli családtagjainak, hogy „barátságtalan országokba” utazzanak.
• Prigozsin a médiabirodalmát is elveszítette.
• Megrongálták Belarusz hágai nagykövetségének épületét.
• Lengyelország megerősíti a belarusz határ védelmét.
• Valami felrobbanhatott azon a repülőtéren, ahonnan az orosz drónokat indítják Ukrajna felé.
• Biden Európába látogat.
• 30 éve nem volt ilyen, lefújták a nemzetközi légi bemutatót az oroszok.

Egy hónapra felfüggeszti az új zsoldosok toborzását a Wagner-csoport, írja a CNN, az orosz állam által finanszírozott magánhadsereg szerint ugyanis ennyi időre van szükségük, amíg átállnak a belaruszi működésre.

Mint ismert, Jevgenyij Prigozsin június 23-án este fegyveres felkelést indított seregével Ukrajnából Moszkva irányába, de néhány kilométerrel az orosz főváros előtt megegyezett abban Alekszandr Lukasenko belarusz elnökkel, hogy inkább áttelepül az orosz segítséggel fenntartott bábállamba. Ahogy arról elemzésünkben írtunk, ez így is nagy arcvesztés volt Putyin számára, cserébe pedig a belarusz diktátor növelheti a mozgásterét – és persze saját biztonságát is a Wagner zsoldosaival.

Akik egyébként a kudarcba fulladt lázadás után is folytatják a toborzást, de majd csak valamivel később: egy Prigozsinhoz köthető Telegram-csatorna közlése szerint egy hónapra felfüggesztik a regionális toborzóirodák működését, amíg átköltöznek Belaruszba.

Lukasenkónak olyan vad gondolatai is támadtak, hogy a Wagner zsoldosaival képeztesse ki a belarusz hadsereget – erre hivatalosan is felkérte a Wagnereseket pénteken, a belarusz függetlenség napján. Persze ennek nem mindenki örül az országban: a helyiek féltik a gyerekeiket az erőszaktevőkből összetoborzott társaságtól.

Oroszországban kétévente rendezik meg a MAKSZ nemzetközi légi bemutatót, az ideit július 25. és 30. között tartottak volna meg Moszkva mellett. Az esemény rendkívül népszerű a közönség körében, azonban az idei rendezvényt annak 30 éves történetében először törölték.

A Sky News katonai elemzője, Sean Bell szerint ennek három oka is lehet:

• 1. az ukrajnai háború miatt sok nemzetközi delegáció idén visszautasíthatná a meghívást.
• 2. Oroszországnak jelentős biztonsági kihívásokkal kellen szembenéznie, főleg a Moszkvát fenyegető dróntámadások miatt.
• 3. Az orosz repülőgépipart nagyon keményen sújtották a nyugati szankciók.

Hab a tortán, hogy az orosz légierő vezetőjét – Szergej Szurovikint – Prigozsin múlt hétvégi sikertelen puccskísérlete óta senki nem látta.

A háború vasárnapi híreit itt tudja visszaolvasni.