Újabb katonai segélycsomaggal támogatja Ukrajnát az Egyesült Államok

Csütörtökön újra elindul a hírfolyam.

A Pentagon szerdai bejelentése szerint Joe Biden hivatalba lépése óta ez lesz a harminckilencedik alkalom, hogy katonai segélycsomagot küldenek Ukrajnába. Ezúttal egy mintegy 300 millió dolláros támogatásról van szó, melyben légvédelmi rendszereket, a Patriot-rendszer által használt rakétákat, harckocsilőszereket és egyéb hadfelszereléseket küldenek Ukrajnába.

Mint írták, az Egyesült Államok továbbra is együtt fog dolgozni a szövetségeseivel, hogy megadják a szükséges segítséget az ukránoknak. Az amerikai védelmi minisztérium közleményét ide kattintva lehet elolvasni.

Az orosz-ukrán háború leghosszabb és legvéresebb csatáját Bahmutban vívták. Az egykor 70 ezres városban mindössze 500 ember maradt, erről számolt be az Unian hírügynökségnek Olekszij Reva, a város polgármestere. A Donyecktől mintegy 90 kilométerre fekvő várost az orosz haderő a Wagner-zsoldossereggel együtt foglalta el.

Május közepén Jevgenyij Prigozsin, a Wagner orosz zsoldoscsoport vezére bejelentette: sikerült teljes egészében elfoglalniuk a várost. Azt is mondta, hogy június 1-ig átadják a város ellenőrzését az orosz hadseregnek. Az ukrán vezetés azonban utána is hangsúlyozta, hogy a város szélén továbbra is ellenőriznek területeket. „Mostanra Bahmut néhány, talán a város nyugati szélén található ház romjait nem számítva orosz kézen van. De Bahmuttól délre és északra az ukránok teret tudtak nyerni: visszahódítottak bizonyos területeket, tehát sikerült valamennyire kinyitniuk a város körüli orosz gyűrűt” – mondta erről Rácz András Oroszország-szakértő akkor. Bahmut tíz hónapig tartó ostromáról itt írtunk bővebben.

Jevgenyij Prigozsin, az orosz magánhadsereg, a Wagner vezetője szerdán arra szólította fel az ügyészeket, hogy vizsgálják ki, az orosz védelmi minisztérium tisztviselői követtek-e el bűncselekményeket az ukrajnai háború előtt vagy alatt.

„Ma levelet küldtem a Nyomozó Bizottságnak és az Orosz Föderáció Ügyészségének azzal a kéréssel, hogy vizsgálják meg, hogy a védelmi minisztérium számos magas rangú funkcionáriusa bűncselekményt követett-e el a különleges katonai művelet előkészítése és végrehajtása során” – mondta Prigozsin.

Prigozsin kijelentése az eddigi legnyilvánvalóbb kirohanása a legfőbb katonai vezetők, Szergej Sojgu védelmi miniszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök ellen – írja a Reuters.

Az orosz védelmi minisztérium egyelőre nem reagált Prigozsin levelére.

Prigozsin a múltban többször is bírálta az orosz katonai vezetést, többek között a hónap elején, amikor az orosz védelmi vezetőket hibáztatta a Wagner „több tízezer” áldozatáért, mert nem kaptak elégséges mennyiségű lőszer-utánpótlást. Nem sokkal később azzal is megvádolta az orosz hadsereg felsővezetőit, hogy stratégiai hibákat követtek el Bahmutnál, és ezzel sebezhetővé tették a magánhadseregét. A Jevgenyij Prigozsinről szóló portrénk itt olvasható.

Oroszország közölte, hogy evakuálja a gyerekeket az ukrán határhoz közeli falvakból, miután a régiót több dróntámadás is érte az elmúlt napokban.

„A helyzet (a határ menti) Szebekino faluban egyre rosszabbodik. Ma megkezdjük a gyerekek evakuálását Szebekino és Graivoron körzetekből” – közölte Vjacseszlav Gladkov, az Ukrajnával határos oroszországi Belgorod régió kormányzója szerdán a Telegramon.

Az első, 300 gyereket az ukrán határtól 250 kilométerre található Voronyezsbe viszik.

A kormányzó szerint éjjel is dróntámadás ért egy várost a határhoz közel. A jelentése szerint a támadásban négyen sérültek meg. Moszkva minden esetben Kijevet vádolta meg, de Ukrajna továbbra is tagajda, hogy a határ oroszországi oldalán hajtana végre műveleteket.

(Guardian)

„Május 29-én az orosz légierő csapást mért az odesszai kikötőre, és az ott horgonyzó hajók közül megsemmisítette Ukrajna haditengerészetének utolsó nagy hadihajóját, a Jurij Olefirenkót” – jelentette be napi tájékoztatóján az orosz haderő.

Az ukrán haditengerészet szóvivője nem kívánt nyilatkozni, az AFP nem erősítette meg, hogy igazak-e az oroszok állításai. A hadihajó alkalmas volt nagy harci járművek szállítására. A hajót először egyébként Kirovogradnak keresztelték el, 2016-ban nevezték át egy ukrán tengerészgyalogos tiszteletére, aki 2015-ben Mariupol közelében halt meg.

A Kreml szerdán közölte, hogy Vlagyimir Putyin elnök és török kollégája, Recep Tayyip Erdoğan belátható időn belül találkozót tart, bár még nem állapodtak meg arról, hogy a találkozóra mikor és hol kerül sor - írja a Reuters.

Vasárnap Putyin elsők között gratulált „kedves barátjának”, miután Erdoğan megnyerte a török elnökválasztás második fordulóját.

A fekete-tengeri kereskedelemben fontos szerepet betöltő Törökország diplomáciai egyensúlyozásra törekszik Oroszország ukrajnai inváziója óta. Bár ellenzi az Oroszországgal szembeni nyugati szankciókat, szoros kapcsolatokat tart fenn Moszkvával és Kijevvel is.

Órákkal azután, hogy az oroszországi Krasznodar régió kormányzója közölte, hogy egy olajfinomítóban tűz ütött ki egy ukrán dróntámadás után, egy másik olajfinomítóból is dróntámadást jelentettek.

A dél-oroszországi hatóságok közölték, hogy szerdán kora reggel egy drón lezuhant az Ilszkij olajfinomítóban Krasznodar régióban, de tűz nem keletkezett, és áldozatok sem voltak.

„A zuhanás következtében az eszköz összetört, az üzem infrastruktúrája viszont nem sérült meg, és tűz sem keletkezett” – áll a közleményben.

A régió kormányzója szerint a szintén Krasznodarban található Afipszkij olajfinomítót is dróntámadás érte. A két létesítmény egymástól közel 20 kilométerre található.

(CNN)

Ramzan Kadirov csecsen vezető, Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségese kedden egy Telegram-üzenetben közölte, hogy parancsot kapott erőinek átcsoportosítására a Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai Donyecki Népköztársaságba (DPR).

„Barátaim! A csecsen egységek újabb parancsot kaptak erőik átcsoportosítására. A parancs szerint a csecsen egységek harcosainak aktív harci műveleteket kell kezdeniük a DPR területén, és fel kell szabadítaniuk számos települést” – írta.

Kadirov jelentése szerint a Zaporizzsja és Herszon régió közötti határ egyes szakaszain is parancsot kaptak offenzíva indítására.

Kadirov szerint a csecsen erők az orosz fegyveres erők támogatásával hajtják majd végre a műveleteket. Bár a csecsen erőkért Kadirov felel, a vezető már márciusi moszkvai látogatásán ígéretet tett Putyinnak, hogy harcosai a végsőkig támogatni fogják Oroszország ukrajnai győzelmét. A csecsen vezető katonái egyre nagyobb szerepet vállalnak az invázióban, Bahmutban is átvették a nemrég távozó Wagner-harcosok állásait.

(CNN)

Nagy erőkkel toboroz, és Moszkva megtámadására készül az ukrajnai Putyin-ellenes orosz milícia, a Szabadságot Oroszországnak Légió. Erről a légió vezetője beszélt a Timesnak.

A partizáncsoport vezetője a lapnak azt mondta, ezrek várnak arra, hogy csatlakozhassanak hozzájuk, és egészen addig folytatni fogják az ukrán határmenti orosz régiókban a rajtaütéseket, amíg elég erősek nem lesznek Moszkva megtámadásához.

„Nem azt mondjuk, hogy holnap fogunk eljutni Moszkvába. Ez akkor fog megtörténni, amikor az ukrán fegyveres erők felszabadítják a Krímet. Putyin politikai rendszerét megbénítja majd a krími vereség. Ekkor kell majd megsemmisítő csapást mérnünk Moszkva ellen. Erre készülünk” – magyararázta.

A légió vállalta a felelősséget a múlt heti belgorodi támadásért is. Moszkva Kijevet tette felelőssé a támadásért, Kijev azonban orosz polgárok felkeléséről beszélt, és állította, bár figyelmeztették őket a támadásról, aktív szerepet nem vállaltak benne.

„Addig fogjuk folytatni ezeket a rajtaütéseket, amíg nem lesz egy saját darab orosz területünk, hogy az igazi orosz fiúk és lányok, az igazi hazafiak csatlakozhatnak hozzánk. Amint ez megtörténik, gyorsan növelni fogjuk az erőnket és a létszámunkat, és véget vetünk a Kreml uralmának” – mondta a Timesnak milícia parancsnoka.

„Komoly kapacitásaink vannak. Vannak aknavetőink, páncélozott járműveink, hordozható páncéltörőink és egy rendkívül hatékony drónfelderítő egységünk is” – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a légió tagjai mind orosz állampolgárok, de elismerte, hogy az ukrán fegyveres erőknél szolgálnak.

„Mi nem egy bűnözői banda vagy egy magánhadsereg vagyunk, mint a Wagner. Az ukrán erők struktúráján belül harcolunk. A fő célunk és feladatunk Ukrajna védelme és területeinek felszabadítása. Ezt követően megyünk hazánkat felszabadítani” – magyarázta.

A belgorodi rajtaütésről azt mondta, az ukránok tervezett ellentámadását akarták erősíteni vele, miközben az orosz állampolgárok felé is közvetíteni akarták az üzenetet, hogy fel lehet lépni a Putyin-rezsim ellen.

A parancsnok a lapnak azt mondta, egyre többen csatlakoznak hozzájuk Oroszországból, ők semleges határmenti régiókon keresztül jutnak át Ukrajnába. „Az orosz társadalom ma nem tiszteli a diplomáciát, csak az erőt. És mi megmutattuk nekik az erőnket” – mondta.

A belgorodi támadást az Orosz Önkéntes Hadtesttel közösen hajtották végre. Bár a céljaik közösek, az Orosz Önkéntes Hadtest tagjai javarészt szélsőjobboldali nacionalisták. A Szabadságot Oroszországnak Légió vezetője szerint az ő csapatuk vegyesebb: vannak köztük nacionalisták, anarchisták, baloldaliak és olyanok is, akik az ukrajnai invázió előtt nem nagyon foglalkoztak politikával. A parancsnok szerint a csoport poltikailag semleges, és Putyin hatalmának megdöntésén túl nincs más politikai célja.

A Ceasar álnevet használó 49 éves parancsnok a Timesnak azt mondta, nem fél Moszkva megtorlásától, mert a családja biztonságban van Ukrajnában. A férfi az oroszországi Szocsiban született, 20 évig fitnesszedzőként dolgozott, mielőtt több Putyin-ellenes szélsőjobboldali terrorista-csoporthoz csatlakozott volna. Oroszországban körözik.

A kelet-ukrajnai Luhanszk régió Moszkva által kinevezett kormányzója szerdán közölte a Telegramon, hogy a Perevalszk megyei Karpaty falut ért ágyuzásban öt ember meghalt, 19-en pedig megsérültek.

Az önhatalmúlag kikiáltott Luhanszki Népköztársaság megbízott vezetője szerint a falut az ukrán hadsereg támadta. A sérültek közül kettőt súlyos sérülésekkel ápolnak kórházban.

(CNN)

Az oroszországi Krasznodar régió kormányzója szerda reggel közölte, hogy valószínűleg drón okozta az Afipszkij olajfinomítóban kitört tüzet. A tüzet hamar eloltották, áldozatok nem voltak.

Az olajfinomító nem messze van Novorosszijszk fekete-tengeri kikötőjétől, egy másik olajfinomító közelében, amelyet ebben a hónapban többször ért már támadás.

Független hírforrás egyelőre nem erősítette meg a kormányzó jelentését, így egyelőre nem lehet tudni, hogy támadás történt-e, és ha igen, valóban ukrán drón okozta-e a tüzet. Oroszország korábban több oroszországi dróntámadásért is Kijevet tette felelőssé, de Ukrajna eddig egyik esetben sem vállalta a felelősséget.

Szerda reggel az Ukrajnával határos Belgorod régió kormányzója is közölte, hogy újabb dróntámadásokat hajtottak végre a régióban. A kormányzó szerint egy, a határhoz közeli városban négy ember sérült meg a dróncsapásban. Gladkov szerint két embert kórházban ápolnak. Állítása szerint a héten ez már a harmadik támadás volt, ami a várost érte.

Kijev nem reagált az állításokra.

(Guardian)

A keddi eseményeket itt olvashatják vissza részletesen.

• Légitámadás érte Kijevet hajnalban, tűz ütött ki egy toronyházban.
• A RIA Novosztyi hírügynökség jelentése szerint dróntámadással két lakóépületet találtak el Moszkvában: az egyik egy épület felső szintjébe csapódott be, a másik pedig egy 24 emeletes lakóházat talált el a TNAO városrészben.
• Oroszország védelmi minisztériuma azt állítja, hogy Kijev állt a főváros ellen kedd reggel elkövetett dróntámadás mögött. A minisztérium Ukrajna részéről terrortámadásnak nevezte a kedd eseményeket, melyben szerint nyolc drón vett részt.
• Leszállították Ukrajnában a sorkötelezettség korhatárát.
• A Wagner-csoport a Twittert és a Facebookot használhatta toborzásra.
• Az ukrán szóvivő állítja, hogy a hírszerzésük mindig tudja, hol van éppen Putyin és a Wagner-zsoldosok vezetője.

„Nem támogatjuk az Oroszországon belüli támadásokat. Ennyi. Pont” – mondta Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház sajtótitkára egy tájékoztatón. Az Egyesült Államok szállítja az egyik legtöbb fegyvert Ukrajnának, de azzal a feltétellel, hogy azokat kizárólag önvédelemre és az Oroszország által megszállt terülekete visszafoglalására használhatják.

Oroszország szerint Ukrajna áll a Moszkvát ért keddi dróntámadás mögött. Az ukrán vezetés tagadja, hogy közvetlenül részt vettek volna a támadásban.