Ukrán légierő: Az oroszok ballisztikus rakétákkal támadták napközben Kijevet

Az orosz belügyminisztérium elfogatóparancsot adott ki Lindsey Graham amerikai republikánus szenátor ellen. Az orosz vezetés korábban dühösen reagált Graham pénteken Kijevben elhangzott kijelentéseire.

Az ukrán elnöki hivatal kiadott egy szerkesztett videót Graham látogatásáról és találkozásáról Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Ebben az amerikai politikustól elhangzott, hogy „oroszok halnak meg”, majd pedig az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai támogatásról azt mondta, hogy „ez a legjobban befektetett pénzünk.” Az elnöki hivatal később kiadott egy hosszabb videót is, amelyből kiderült, hogy Graham nem közvetlenül egymás után tette a kijelentéseket.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov vasárnap azt mondta, nehéz elképzelni nagyobb szégyent, mint hogy egy országnak ilyen szenátorai vannak. Graham egyik annak a 200 amerikai politikusnak, akiket az orosz vezetés tavaly kitiltott Oroszországból. Az orosz közmédiában már egyenesen Graham meggyilkolására utaltak az elfogatóparanccsal párhuzamosan.

Graham a Twitterén azzal reagált a körözésre, hogy nagy örömmel tölti el, hogy az Ukrajna melletti elkötelezettsége kivívta Vlagyimir Putyin rezsimjének haragját. Azt írta, egészen addig kitart Ukrajna mellett, amíg az összes orosz katonát ki nem űzik ukrán területről, az elfogatóparancsot pedig kitüntetésnek fogja fel.

Azt is megüzente, hogy hajlandó alávetni magát a Nemzetközi Büntetőbíróság ítélkezésének, ha az orosz vezetés is. Ezzel arra utalt, hogy Oroszország nem ismeri el az ICC joghatóságát, miközben az márciusban elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen. (AP, BBC)

A háború utáni rendezés kulcsfontosságú feladata lesz, hogy létrehozzunk egy 100-120 kilométer széles demilitarizált övezetet az ukrán határ mentén Oroszország területén – írta Twitter-oldalán Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója hétfőn. Erre az övezetre azért lesz szükség szerinte, hogy megóvják az ukrán régiókat a tüzérségi csapásoktól.

„A háborút követő rendezés kulcselemének kell lennie, hogy a jövőben elejét vehessük az ismételt agressziónak” – fogalmazott Podoljak. Az elképzelése szerint a demilitarizált övezetet kezdetben egy nemzetközi kontingenssel ellenőrizhetnék.

„Egy Oroszország és az észak-atlanti szövetség közti háború, amely számunkra a legrosszabb forgatókönyv, nem lehetetlen, lehetséges” – erről beszélt az MTI tudósítása szerint Karel Rehka, a cseh hadsereg vezérkari főnöke hétfőn Prágában egy biztonságpolitikai konferencián. Amennyiben kitörne, Csehország az első pillanattól kezdve részese lenne, jelentette ki a Belső biztonság és az állam ellenálló képessége című konferencián a cseh képviselőházban.

Egy ilyen forgatókönyv ellen csak felkészültséggel és elrettentéssel lehet védekezni, mondta. A vezérkari főnök szerint a cseh hadsereg igyekszik felkészülni egy „nagy intenzitású konfliktusra” egy technológiailag nagyon fejlett ellenféllel, Oroszországgal.

Amennyiben az Oroszország–NATO háború kitörne, a cseh hadsereg nagyobbik része a szövetség tervei alapján azonnal bekapcsolódna a harcokba. Rehka szerint Csehország folyosót képezne a NATO nyugati és keleti, illetve délkeleti szárnya között. Csehországnak biztosítania kellene a hadseregek átjárását nyugatról keletre, ami „alapvető feladat”. Úgy vélte, hogy ennek biztosításához a cseh hadseregnek a többi minisztérium támogatására is szüksége lenne, ezért fejlesztési koncepciójukban ezeknek is számolniuk kell a háború kitörésének lehetőségével.

Tekintettel az ukrajnai háborúra is, Karel Rehka fontosnak nevezte, hogy növekedjen a cseh állam ellenálló képessége, például a nyersanyagellátás terén. Megoldandó problémaként beszélt a telekommunikáció terén a cseh állam jelentős függőségéről Kínától.

A lengyel elnök aláírja azt a törvényt, amely értelmében állami vizsgálóbizottságot hoznak létre az orosz befolyás és nyomás feltárására a belbiztonság és az energetika terén. A döntést maga Andrzej Duda jelentette be hétfőn, hozzátéve: utólagos normakontrollt kér az alkotmánybíróságtól.

Duda azzal indokolta a pénteken megszavazott törvény jóváhagyását, hogy a lengyel közvéleménynek átlátható módon kell értesülnie arról, az orosz befolyáshoz miként viszonyultak a Lengyelországban a fontos posztokat betöltő emberek.

Nem titok, hogy Oroszország és vezetése több éve különféle módokon próbálta befolyásolni más országok politikáját úgy, hogy fölénybe jusson a számára előnyös megoldások, ezen belül gazdasági megoldások révén

– magyarázta az elnök.

Az új előírások értelmében a parlamenti alsóház által megválasztott kilenctagú állami bizottság elemezni fogja a 2007-2022 közötti intézkedéseket, és ennek alapján kezdeményezheti az esetleg orosz befolyás hatására meghozott döntések felfüggesztését.

Az érintett döntéshozókra adminisztratív büntetéseket szabhatnak ki. Ilyen büntetés lehet például, hogy az illetők tíz évig nem kerülhetnek olyan pozícióba, amelyhez nemzetbiztonsági átvilágítás kell, vagy olyanba, amelyben közpénzek sorsáról kell dönteni. Duda az adminisztratív büntetésekről azt mondta: maga a bizottsági döntés nem eredményezi majd elkerülhetetlenül az érintett kizárását a politikai és közéletből, mert az illető bírósági úton védekezhet ellene.

Arról is beszélt, hogy az orosz befolyásokat vizsgáló testület több országban – például az Egyesült Államokban és Franciaországban – létezik.

A lengyel elnök meggyőződése, hogy európai szinten is létesíteni kell egy ilyen szervet az európai uniós intézményekre, valamint az egyes tagállamokra gyakorolt orosz befolyás és lobbizás átvizsgálására.

Azt kérte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőtől, hogy az Európai Tanács következő értekezletén vesse fel a testület tervét.

Több ellenzéki politikus szerint a szabályok célzottan Donald Tusk volt lengyel kormányfő, a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform elnöke ellen irányulnak az őszi parlamenti választások előtt. Egy olyan parlamenti bizottság megalakításnak javaslatát, amely vizsgálná az orosz befolyás növekedését az elmúlt időszakban, mindazonáltal először Tusk vetette fel tavaly. (MTI)

Csak néhány, talán három ember tudja, pontosan mikor fog megindulni a régóta tervezett ukrán ellentámadás, erről beszélt a Guardian szerint Kosztantin Vascsenko, az ukrán védelmi minisztérium államtitkára a pozsonyi Globsec biztonságpolitikai fórumon. Azt is hozzátette, hogy az ellentámadásnak nemcsak katonai, hanem diplomáciai és információs vetülete is van. Arra is utalt, hogy a lebegtetés egyik célja pszichológiai az oroszokkal szemben. Vascsenko sem tudja a pontos időpontot, csak azt, hogy a „közeljövőben” lesz.

Olekszij Danilov, az ukrán Biztonsági és Védelmi Tanács titkára szombaton arról beszélt a BBC-nek, hogy Ukrajna kész elindítani „holnap, holnapután, vagy akár egy héten belül” a hónapok óta tervezett ellentámadását az oroszok által megszállt területekért. Danilov szerint akkor fognak támadni, amikor a parancsnokok úgy látják, hogy „a háború adott pontján elérhetik a legjobb eredményt”.

Rácz András Oroszország-szakértő a Telexnek adott helyzetértékelésében arról beszélt, hogy június elején várható leghamarabb ukrán részről az ellentámadás, de valószínűleg ennek sem lesz egy konkrét startpontja.

Svédország és Törökország külügyminiszterei „hamarosan” találkoznak, hogy a svédek NATO-csatlakozási kérelméről tárgyaljanak – közölte hétfőn a svéd külügyminisztérium a Guardian cikke szerint.

Tobias Billstrom svéd külügyminiszter hétfőn korábban azt mondta, hogy csütörtökön találkozik török kollégájával, Mevlüt Çavuşoğluval a NATO külügyminisztereinek oslói találkozóján. Később azonban úgy értesült, hogy a török külügyminiszter nem vesz részt a találkozón. A két ország tárgyalásai a török választások előtt pár hónappal rekedtek meg. A svédek most abban bíznak, hogy a választás után felgyorsíthatják az egyeztetéseket. Hogy pontosan mikor folytatódhatnak az egyeztetések, még nem tudni.

Svédország még 2022. júniusában jelezte a NATO-nak, hogy csatlakoznának a katonai szövetséghez. Ennek jóváhagyásához mind a harminc tagország támogatására szükség van. Szeptember végéig 28 ország már jóváhagyta a csatlakozási kérelmüket, így

jelenleg csak két ország van, amelyik ezt még nem tette meg: Magyarország és Törökország.

A svéd-török tárgyalások azután akadtak el, hogy Recep Tayyip Erdoğan török elnök kijelentette: Stockholm nem számíthat Ankara támogatására, miután Svédországban egy tüntetésen a török elnököt mintázó bábut akasztottak fel, egy másik megmozduláson pedig egy dán szélsőjobboldali aktivista elégette a Korán egy példányát. A török kormány hivatalos álláspontja szerint Svédország olyan embereket „bújtat”, akik kapcsolatban állhatnak a terrorszervezetként számontartott Kurd Munkáspárttal és az Egyesült Államokban élő török hitszónok, Fethullah Gülen vallási csoportjával, amelyet a török vezetés államellenes szervezkedéssel vádol.

Oroszország ballisztikus rakétákkal támadta Kijevet hétfőn napközben – közölte az ukrán légierő. „Az ellenség ballisztikus pályájú rakétákat – előzetesen Iszkandereket – használt. Lehetséges, hogy Sz-300-as és St-400-as rakétákat is használtak” – mondta Jurij Ihnat, a légierő szóvivő az ukrán televíziónak.

Legalább 11 robbanás hallatszott az ukrán fővárosban a délelőtt folyamán.

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere elmondta, hogy a főváros központi kerületeiben robbanások történtek. Arra kérte a lakosokat, hogy maradjanak az óvóhelyeken. „A sürgősségi szolgálatok a főváros központjából érkezett hívásra reagáltak. A Kijev elleni támadás folytatódik. Ne hagyják el az óvóhelyeket!” – írta a Telegram-oldalán.

(Reuters)

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződés felmondásáról szóló törvényt, írja az MTI. Igaz, ahogyan arról korábban írtunk, a lépés inkább szimbolikus jellegű, miután Oroszország már 2007-ben felfüggesztette részvételét az 1990-ben megkötött szerződésben, 2015-ben pedig már azt is bejelentette, hogy kilép belőle.

Május 10-én tett közzé Putyin rendeletet arról, hogy induljon el hivatalos eljárás is a kilépésről. Szerintük ugyanis a szerződés, amely a hidegháború után a hagyományos erők kiegyensúlyozását célozta, de facto értelmét vesztette, miután a 2000-es évek elejére a NATO tagjaivá váltak olyan volt szovjet tagállamok, mint Észtország, Lettország és Litvánia, valamint olyan, az egykori Varsói Szerződéshez tartozó országok, mint Bulgária vagy Románia.

A brit védelmi minisztérium közzétette az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos legfrissebb hírszerzési jelentését. Ebben az áll, hogy Oroszország május 24-én biztonsági gyakorlatot tartott a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő kercsi híd körül. Ennek részeként „füstfüggönyt” hoztak létre, amely részben elfedte a hidat.

„Az orosz doktrína a füst használatát a maszkirovka (álcázás és megtévesztés) részének tekinti, amelyre nagy hangsúlyt fektetnek” – áll a brit hírszerzés jelentésében. Megjegyzik azonban, hogy az orosz megtévesztés eddig általában „hatástalan volt az ukrajnai háborúban”, ami valószínűleg az erős központi tervezési funkció hiányának és az alacsony szintű harci fegyelemnek köszönhető.

Oroszország az éjszaka folyamán egy katonai célpontra is csapást mért a nyugat-ukrajnai Hmelnyickij régióban – közölték helyi tisztviselők hétfőn. A CNN megjegyzi, hogy ritkán fordul elő, hogy Ukrajna nyilvánosságra hozza a katonai létesítményei elleni támadásokat.

„Jelenleg az üzemanyag- és kenőanyagraktárakban, valamint a lőszerek tárolására szolgáló raktárakban keletkezett tüzeket oltáj” – közölte hétfő reggel a Hmelnyickiji területi katonai adminisztráció a Telegramon. „Öt légi járművet helyeztek üzemen kívül. A futópálya javítása zajlik” – áll a bejegyzésben, hozzátetézve, hogy az áldozatokra vonatkozó adatok tisztázása is folyamatban van. A csapás pontos helyszínét azonban nem közölték.

(Guardian)

Az ukrán légvédelem több mint negyven légi célpontot, köztük drónokat és rakétákat lőtt le, amelyek Kijev felé tartottak hétfőn kora reggel – közölte az ukrán főváros katonai közigazgatása. Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője azt mondta, hogy áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés.

„Mindössze 18 órával a Kijev elleni legnagyobb dróntámadás után az ellenség ismét támadást indított a főváros ellen” – közölte a közigazgatás a Telegramon.
Az első jelentések szerint az oroszok Shahed típusú iráni drónokkal, valamint Tu-95MS stratégiai bombázókról indított robotrepülőgépekkel támadták Kijevet.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester arról számolt be, hogy a Podilszkij kerületben legalább egy lakóépület tetőszerkezetében keletkezett kár a lehulló törmelékek miatt. Klicsko a Telegram-csatornáján azt írta: „Köszönjük a légvédelmi erők szép munkáját! Újabb nehéz éjszaka a fővárosban. Védőink profizmusának köszönhetően a barbárok Kijevet ért légitámadása nem okozott kárt vagy pusztulást az infrastruktúrában és más létesítményekben, lakóházakban. Senki sem sérült meg, és senki sem halt meg.”

Oroszország egy nappal korábban, vasárnap minden korábbinál nagyobb dróntámadást indított Kijev ellen. Az ukrán légvédelem tájékoztatása szerint csak Kijevnél több mint negyven drónt lőttek le. Az ukrán fővárosban legalább két áldozata volt a támadásnak.

(CNN)

• Minden korábbinál nagyobb dróntámadás érte a vasárnapra virradó éjjel Kijevet. Legalább két ember meghalt, hárman pedig megsebesültek.
• A londoni orosz nagykövet szerint Moszkva békét akar, de ennek feltételei vannak.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2073-ig tartó szankciókkal sújtaná az oroszokat támogató Iránt.
• Az oroszok felelősségre vonását ígérte az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai szóvivője.
• A belarusz ellenzék meg nem erősített értesülései szerint Alekszandr Lukasenko a Vlagyimir Putyinnal folytatott moszkvai tárgyalása után kórházba került.
• Az ukrán védelmi minisztérium arra számít, hogy az oroszok egy nagyszabású, szimulált balesetet akarnak rendezni a zaporizzsjai atomerőműnél, hogy így késleltették az ukrán ellentámadást.

A vasárnapi eseményeket ide kattintva tudja részletesen elolvasni.