A belarusz ellenzék meg nem erősített értesülései szerint Lukasenko kórházba került

Az ukrán védelmi minisztérium arra számít, hogy az oroszok egy nagyszabású, szimulált balesetet akarnak rendezni a zaporizzsjai atomerőműnél, hogy így késleltették az ukrán ellentámadást – írja az Al Jazeera. Európa legnagyobb atomerőművéről van szó, ami az oroszok által megszállt területen fekszik, és amit többször ért már tüzérségi támadás. Ezeket az oroszok és az ukránok kölcsönösen a másik félnek tulajdonították. Az ukrán hírszerzés azt állítja, az oroszok nukleáris balesetet fognak rendezni, hogy egyrészt az ukránokra fogják ezt, másrészt a sugárzásveszély miatt nemzetközi mentőcsapatokat hívjanak be, és befagyasszák a frontvonalakat, időt nyerve a védelmi vonalak megerősítésére.

A belarusz ellenzék egyik vezető politikusa szerint Alekszandr Lukasenko kórházba került – írja a Newsweek.

Valerij Csepkalo meg nem erősített értesülései szerint Lukasenko a Vlagyimir Putyinnal folytatott moszkvai tárgyalása után került kórházba.

Csepkalo szerint a 68 éves politikus „kritikus állapotban van”, és hogy az oroszok „a legjobb szakembereiket küldték, hogy visszahozzák az orvosok által kritikusnak minősített állapotából”. Moszkva ezzel akarja mindenképpen elhárítani az esetleges spekulációkat, hogy ők mérgezték volna meg a belarusz elnököt – írta Csepalko Telegramon.

Lukasenko egészségügyi állapotáról hetek óta keringenek a pletykák, miután a moszkvai Vörös téren május 9-én, a győzelem napi ünnepségen az elnök elég rossz állapotban jelent meg. Később Lukasenko 29 év után először nem jelent meg egy belarusz állami ünnepségen – később hivatalosan is megerősítették, hogy beteg volt. Ezzel egy időben egyes sajtóorgánumok arról írtak, hogy kórházba is kelrült, de ez nem nyert megerősítést.

Oroszországot felelősségre fogják vonni a polgári területek ellen végrehajtott támadásokért – közölte az Európai Unió.

„[Az orosz] vezetés és az elkövetők felelősségre vonásra kerülnek. Továbbra is elkötelezettek vagyunk, hogy segítsünk Ukrajnának megvédeni magát” – írta Nabila Massrali külügyi és biztonságpolitikai szóvivő Twitteren a Kijevet ért minden eddigi legnagyobb dróntámadás, és egy dnyiprói kórházat ért rakétatámadás apropójából.

A szombat esti kijevi csapásokban ketten haltak meg. Pénteken pedig két ember meghalt és több mint 30-an megsebesültek, amikor egy orosz rakéta csapást mért egy egészségügyi intézményre a keleti Dnyipró városában.

(Guardian)

A 20 éves ukrán Marta Kostyuk nagy közönségkedvencnek számított a francia nyílt teniszbajnokságon, ezért is volt némileg meglepő a nézők reagálása, amikor egy belarusz teniszezővel, Aryna Sabalenkával került szembe a pályán. Kostyuk rendszeresen megtagadja a kézfogást a hazáját megtámadó Oroszország, illetve Belarusz versenyzőivel, de ezt a gesztust most hangos fújolás fogadta a nézőtérről. A meccs utáni (amúgy a belarusz versenyző nyert) sajtótájékoztatón Kostyuk annyit mondott, reméli, egyszer majd mindenki megért miért tüntet így a háborús agresszor ellen.

(Daily Mail)

Kettőre emelkedett a Kijevet ért éjszakai dróntámadás áldozatainak száma, illetve már három sérültről ír a Guardian.

A kijevi tisztségviselők szerint ez volt az eddigi legnagyobb dróntámadás a háború kitörése óta, az oroszok által elindított 54 drónból 40 a fővárost vette célba.

A dróntámadás azután jött, hogy az oroszok fokozni kezdték a főváros elleni légicsapásokat. Moszkva korábban figyelmeztette a nyugatot a konfliktus eszkalálódásától, miután az Egyesült Államok beleegyezett az F-16-os repülők Ukrajnába való szállításába.

„Minden alkalommal, amikor ellenséges drónokat és rakétákat szedtek le, életeket mentetek meg. Hősök vagytok” – mondta Volodimir Zelenszkij vasárnap reggel a légvédelmi erőknek, illetve köszönetet mondott a mentőknek is.

Miután a korábbi szankciók nem vezettek eredményre, sokkal komolyabb új korlátozások bevezetését kérte az ukrán elnök a parlamenttől az Oroszországot drónokkal és más fegyverekkel támogató Irán ellen. A tervezet értelmében teljesen megtiltanák a kereskedelmet, a befektetéseket és a technológiatranszfert a két ország között, nem engednék át az iráni szállítmányokat az országon és a náluk tárolt vagyont is befagyasztanák. Azt egyelőre nem tudni, hogy mikor szavazhat majd a tervezetről a parlament.

(Kyiv Independent)

Andrej Kelin a BBC vasárnapi műsorában arról beszélt: az orosz kormány legfontosabb elvárásai közé tartozik, hogy Ukrajna ne fenyegesse Oroszországot, valamint az, hogy az Ukrajnában élő oroszok olyan bánásmódban részesüljenek, mint bármely más nemzetiség a világon, például „ahogy a francia emberek élhetnek Belgiumban”.

Andrej Kelin „nagy, idealista tévedésnek” nevezte, hogy Ukrajna felülkerekedhet a háborúban. Oroszország tizenhatszor nagyobb Ukrajnánál, hatalmas erőforrásai vannak, „és még csak hozzá sem kezdtünk a komolyabb cselekvéshez” – mondta. Arra a kérdésre, hogy meddig tarthat az ukrajnai háború, Andrej Kelin úgy válaszolt: ez a NATO-országok, különösen Nagy-Britannia „eszkalációs erőfeszítéseitől” függ.

Azt is mondta, hogy „már holnap” békét lehetne teremteni, ha az ukrán fél kész lenne a tárgyalásokra, és ha a Nyugat leállítja az ukrajnai fegyverszállításokat. „Ez az egész már holnapután véget érhet”.

(MTI)

Az ukrán légierő tájékoztatása szerint összesen 54 kamikaze drónt indítottak útnak az oroszok különböző célpontok felé, ebből 52-t sikerült leszedni. A drónok nagy része Kijev irányába repült, az ukránok szerint csak itt több mint 40 drónt lőttek le, de ezt az információt sem lehet megerősíteni független forrásból. Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko azt mondta, egy ember meghalt egy benzinkút közelében, ahová az egyik drón maradványai hullottak le, egy nő pedig megsérült.

Klicsko a közösségi médiában minden kijevit arra figyelmeztetett, hogy számítsanak további dróntámadásokra, és lehetőleg tartózkodjanak védett helyen. Tájékoztatása szerint a lehulló drónmaradványok miatt legalább két magasabb épület lángra kapott a fővárosban, és állítólag több raktár is kigyulladt. A támadásokat ezúttal a hagyományosan május utolsó hétvégéjén tartott Kijev-napra időzítették az oroszok, amely békeidőben népszerű ünnepnek számít.

Kijev mellett többek közt Zsitomirben is robbanásokról számoltak be, vasárnapra virradóra pedig 12 régióban volt légiriadó. Az egyébként nem meglepő, hogy az oroszok feljebb tekerték a dróntámadások intenzitását, Ukrajna ugyanis kész elindítani „holnap, holnapután, vagy akár egy héten belül” a hónapok óta tervezett ellentámadását az oroszok által megszállt területekért.

(BBC)

• Ukrajna akár holnap vagy holnapután kész ellentámadásba lendülni;
• Több száz német diplomatát és kulturális munkatársat utasít ki Oroszország;
• Dróntámadás volt az orosz-belarusz határnál;
• Sérült, brutális és bosszúálló Oroszországra számít a háború után, a brit légierő főnöke;
• Az ukrán katonák már tanulják az M1 Abrams tank kezelését;
• Ausztria is beszáll Ukrajna aknamentesítésébe

Ide kattintson, ha szeretné tudni, mi történt szombaton a hadszíntéren.