Elkezdődött az ukrán katonák kiképzése az amerikai Abrams tank használatára

Mintegy kétmillió euró (kb. 750 millió forint) értékű támogatást nyújt Ausztria Ukrajnának, hogy a pénzből taposóaknák felszedésére alkalmas eszközöket vásároljon, írja az osztrák állami bejelentés nyomán a CNN.

Mint a közleményben hangsúlyozzák, Ukrajnában több mint 10,6 millió ember szorul ilyen típusú segítségre, hiszen 250 ezer négyzetkilométernyi területre kerültek taposóaknák a háború során, ami a termőföldek használatát is megnehezíti. Az aknamentesítésre váró terület nagysága Ausztria teljes területének háromszorosának felel meg.

Az ukrán védelmi minisztérium friss videós Twitter-bejegyzése szerint idén is megtartották hagyományos táncbemutatójukat az egyik Harkivban található gimnázium diákjai, noha az épület szinte teljesen elpusztult a háborúban. A tavaly február óta tartó háború óta ez a második alkalom, hogy egy lerombolt iskola végzősei tánccal fejezik ki ragaszkodásukat a hagyományokhoz. Tavaly a 134-es számú helyi iskola végzősei tettek közzé hasonló felvételt.

Meghalt egy 73 éves nő, két másik ember pedig megsérült a Zaporizzsja elleni orosz támadásban, állítja a helyi ukrán kormányzó, aki szerint Oroszország egy nap alatt 108 támadást indított a város ellen, köztük rakétákkal és drónokkal. A régió régóta heves harcok helyszíne. Egy része jelenleg orosz megszállás alatt van. (Sky News)

Márciusban a Telex is járt Zaporizzsjában, helyszíni tudósításunkat itt olvashatja.

Németország megkezdte az ukrán hadsereg négyszáz katonájának 10-12 hétig tartó kiképzését a világ legfejlettebb tankja, a M1 Abrams használatára azok után, hogy az Egyesült Államok a közelmúltban kifejezetten ilyen célból szállított harmincegy példányt ezekből német partnerének, írja a Sky News a New York Times-ra hivatkozva.

A használati és karbantartási képzésen résztvevő csoport fele a dél-németországi Grafenwoehrben és Hohenfelsben tartózkodik, ahol a fentieken túl egészségügyi ismereteket és lőfegyverhasználatot is tanítanak nekik. A csoport másik fele kifejezetten a M1 Abrams-szel foglalkozik, például megtanulják, hogyan kell üzemanyagot tölteni és karbantartani a gázturbinás hajtóművel szerelt, vagyis nem hagyományos, dízelmotoros harcjárművet.

Az Abrams tankok éles bevetése várhatóan jelentős technikai előnyhöz juttatja Ukrajnát Oroszországgal szemben.

Oroszország akkor is veszélyt jelentene a Nyugatra, ha elbukná az ukrajnai háborút – erről a brit királyi légierő vezérkari főnöke, Mike Wigston beszélt a Daily Telegraphnak adott interjújában.

„Amikor az ukrajnai konfliktusnak vége lesz, és Ukrajna visszatér a [nemzetközileg elismert] határaihoz, ahogyan annak lennie kell, egy sérült, bosszúálló és brutális Oroszországgal fogunk szembenézni”

– mondta Wigston, aki szerint Oroszország mind légierejében, mind a felszíni és tenger alatti haditengerészetében közvetlen fenyegetést jelenthet az Egyesült Királyság és a NATO egésze számára, így „összpontosítaniuk kell majd a figyelmüket” az oroszokkal szemben.

Az angol Metro által szemlézett interjúban Wigston hozzátette, hogy az orosz fenyegetés nem fog alábbhagyni akkor sem, ha Vlagyimir Putyin távozik az elnöki székből – sőt, egy új orosz elnök akár még nagyobb veszélyt is jelenthet a nemzetközi biztonságra.

„Ha Putyin el is tűnne a színről, számtalan olyan ember van, aki a helyébe léphet, és aki ugyanolyan brutálisnak és ördöginek bizonyulhat saját népével és a szomszédos országokkal szemben, mint Putyin”

– idézi az interjút az MTI szemléje. Mike Wigston szerint egyébként a jövő a drónoké: vitathatatlan a hasznosságuk, hiszen egyszerre alkalmasak támadásra, felderítésre, a légvédelem semlegesítésére és megtévesztő műveletekre is.

Wigston egyébként júniusban mond majd le posztjáról négy év szolgálat után.

Dróntámadás történt Oroszország nyugati részén, a Balti-tengerhez közel fekvő Pszkov megyében, írja a Reuters híre alapján az MTI. A kevesebb mint 10 kilométerre fekvő orosz-belarusz határ közelében, Litvinovo falunál elkövetett támadás megrongálta egy orosz olajvezeték adminisztratív épületét is, közölte a megye kormányzója, Mihail Vedernyikov Telegramon.

Bár az elmúlt időszakban Oroszország előszeretettel vádolta Ukrajnát különböző dróntámadások elkövetésével, a kormányzó nem tett utalást arra, ki követhette el a támadást – és Ukrajna részéről sem kommentálták eddig az ügyet.

Vedernyikov elmondása szerint két drón csapódott le a helyszínre, nagy robbanást okozva. Áldozatok nincsenek, az orosz hatóságok pedig már nyomoznak az ügyben.

Több száz német diplomatának, tanárnak és kulturális dolgozónak kell elhagynia Oroszország – erről elsőként a Süddeutsche Zeitung írt a német külügyminisztérium közlése alapján.

Mint írták, mivel az utóbbi hónapokban Németország az orosz titkosszolgálatok több hírszerzőjét is kiutasította, ezért az orosz külügyminisztérium áprilisban egy felső határt szabott az Oroszországban dolgozó német külügyi dolgozók létszámára. „Ez a június elejétől életbe lépő korlátozás jelentős leépítést igényel oroszországi jelenlétünk minden területén” – írta a német külügy.

Pontos számot nem közöltek, de sajtóhírek szerint 100 és 500 között lehet a kiutasított németek száma – akik között nemcsak diplomaták vannak, hanem a moszkvai német magániskola tanárai, és az országban működő Goethe Intézetek munkatársainak jelentős része is. A Spiegel szerint összesen 350 német diplomata és kulturális közvetítő maradhat Oroszországban.

„Tekintettel erre az egyoldalú, indokolatlan és érthetetlen döntésre, a szövetségi kormány most azzal foglalkozik, hogy biztosítani tudja a kulturális közvetítők minimális jelenlétét is Oroszországban, összhangban a diplomáciai jelenléttel” – írta közleményében a német külügyminisztérium. Ez viszont elmondásuk szerint csak úgy lehetséges, ha a személyzet létszámát minden területen, néhol jelentős mértékben csökkentik. A német külügy hozzátette: gondoskodni fognak arról, hogy „a gyakorlatban valódi egyensúly alakuljon ki” a németországi orosz jelenlét tekintetében is.

Ukrajna kész elindítani „holnap, holnapután, vagy akár egy héten belül” a hónapok óta tervezett ellentámadását az oroszok által megszállt területekért – erről az ukrán Biztonsági és Védelmi Tanács titkára, Olekszij Danilov beszélt a BBC-nek.

Konkrét dátumot erre nem akart mondani, hiszen ahogyan korábban Hanna Maliar védelmi miniszter-helyettes fogalmazott, ezzel nem akarják előzetesen kisegíteni az oroszokat. Rácz András Oroszország-szakértő a Telexnek adott helyzetértékelésében arról beszélt, hogy június elején várható leghamarabb ukrán részről az ellentámadás, de valószínűleg ennek sem lesz egy konkrét startpontja.

Danilov szerint akkor fognak támadni, amikor a parancsnokok úgy látják, hogy „a háború adott pontján elérhetik a legjobb eredményt”. Szerinte az ukrán kormánynak „nincs joga hibázni” az ellentámadással kapcsolatban, mert „ez egy Isten adta történelmi lehetőség, amit nem veszíthetünk el”, hogy „valóban független, nagy európai ország” lehessenek. Az interjú egyébként egyszer félbe is szakadt, amikor Zelenszkij elnök kereste telefonon az ellentámadással kapcsolatban.

Danilov megerősítette, hogy a Wagner-csoport zsoldosai elkezdtek kivonulni a napokban az oroszok által szinte teljesen elfoglalt Bahmutból – csapataik pedig három másik helyen vannak most jelen, hogy tovább harcoljanak az ukránokkal. Elismerte, hogy már csak kevés terület van ukrán kézen Bahmut környékén, de szerinte érdemes volt az erőiknek ilyen hosszan kitartania a kelet-ukrajnai városban:

„Ez a mi földünk, a mi területünk, és meg kell védenünk. Ha minden települést elkezdünk elhagyni, akkor Putyin kívánságának megfelelően eljutnánk a nyugati határig.”

Az orosz atomfegyverek Belaruszba telepítését Danilov úgy kommentálta: „Ez számunkra nem igazán hír.”

• Japán újabb szankciókat vezet be Oroszországgal szemben
• Oroszország májusban már tizenharmadik alkalommal támadta a levegőből Kijevet
• Az EU újabb egy évre felfüggeszti az Ukrajnával szembeni behozatali korlátozásokat
• Az orosz állami média szerint ukrán rakétát lőttek le Oroszország felett
• Rakétatalálat ért egy Dnyipróban található kórházat, többen meghaltak
• Svédország nem érti, miért nem ratifikálja Magyarország a NATO-csatlakozásukat

Az orosz-ukrán háború pénteki eseményeit ebben a cikkben találja.