Ukrajna megüzente Kínának, hogy semmilyen területvesztésbe nem egyeznek bele

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt javasolta, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek finanszírozására szolgáló EU-s alapot további 3,5 milliárd euróval egészítsék ki – közölték uniós források a Reuters hírügynökséggel.

A név nélkül nyilatkozó források azt mondták, hogy Borrell arra kérte az uniós kormányokat, hogy emeljék meg az Európai Békekeret (EPF) pénzügyi felső határát, amely alapból eddig mintegy 4,6 milliárd euró katonai segélyt folyósítottak Ukrajnának. Egy magas rangú uniós tisztviselő szerint Borrell azért döntött a növelés kérése mellett, mert az alap kifogyóban volt, és az EU külügyi szolgálata biztos akart lenni abban, hogy az EPF-ben elegendő pénz marad ahhoz, hogy az Ukrajnán kívüli katonai segélyeket is finanszírozni tudják belőle.

Az Európai Békekeret 2021-ben azért hozták létre, hogy az EU segítse a fejlődő országokat a katonai eszközök vásárlásában. Az EU a tavaly februári orosz invázió után gyorsan úgy döntött, hogy az alapot arra használják fel, hogy fegyvereket biztosítsanak Ukrajna számára. A háború miatt az EPF a tervezettnél sokkal gyorsabban ürült ki, eredetileg 5 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezett, amely 2027-ig tartott volna ki. Ezt a felső határt már egyszer megemelték, tavaly decemberben 2 milliárd euróval. Az alap elkülönül az EU költségvetésétől, amely nem finanszírozhat katonai műveleteket.

Az ukrajnai háború kisebb, a Mercalli-skálán 3,2-3,3-as földrengések erejével vetekedő robbantásokat is produkált – közölte Facebook-oldalán a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium. (A Mercalli-skála 12 fokozatú, a Richter-skálánál ritkábban használják, ezen belül a 3-as tartományba eső rengések lakásban érezhetők, sebességük 5–10 mm/másodperc).

Az obszervatórium a múlt szombati, május 13-i eseményeket idézi fel. Aznap hajnalban az ukrán erők három orosz rakétát és 25 drónt tartóztattak fel, semmisítettek meg, az interneten megjelent olyan videó is, amelyen egy hatalmas, állítólag egy felrobbant lőszerraktárból származó tűzgolyó látható – idézik fel.

Azokat a robbantásokat – legalább hét nagy robbanást – a magyarországi mérőállomások, így a hmelnyickiji területtől kb. 540 km-re levő Piszkés-tetőn működő infrahang állomás is regisztrálta.

Ukrajna nem fog elfogadni semmilyen olyan javaslatot a háború befejezésére, amely területvesztéssel járna – közölte Dmitro Kuleba külügyminiszter egy kínai küldöttel. Li Hui, Kína eurázsiai ügyekért felelős különmegbízottja, korábbi oroszországi nagykövet kedden érkezett Ukrajnába kétnapos látogatásra. A háború kitörése óta ez az első alkalom, hogy egy magas rangú kínai küldött Kijevben járt.

Az ukrán külügyminisztérium közölte: „Kuleba úr részletesen tájékoztatta a kínai kormány különmegbízottját az Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartásán alapuló igazságos béke elveiről. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem fogad el semmilyen olyan javaslatot, amely a területeinek elvesztésével vagy a konfliktus befagyasztásával járna.”

(Sky News)

Precíziós fegyverekkel mért csapást az orosz haderő egy mikolajivi hajójavító üzemben telepített nagy lőszerraktárra, áll az orosz védelmi minisztérium szerda délutáni jelentésében. A tárca szóvivője, Igor Konasenkov tábornok szerint az ukrán fegyveres erők egy nap alatt 730 katonát vesztettek, közülük 360-an Donyeck körzetében estek el, miközben a megszálló csapatok egy vezetési- és megfigyelőpontot és egy lőszerraktárt is megsemmisítettek a térségben.

A védelmi minisztérium jelentésében ezután arról írnak, hogy a közel egy éve ostromlott Bahmutban tovább folytak a harcok a nyugati városrész bevételéért, az orosz erők hét támadást vertek vissza és kedvezőbb védelmi pozíciókat foglaltak el.

Csakhogy a városban szintén jelenlévő Wagner magánhadsereg vezetője, Jevgenyij Prigozsin azzal reagált a közleményre, hogy súlyos áldozatok árán megszerzett területeket adtak fel, és Bahmutnak már csak kevesebb mint másfél négyzetkilométernyi része áll orosz ellenőrzés alatt. Közben Andrej Maroscsko, a luhanszki „népi milícia” nyugállományú ezredese az orosz felderítésre hivatkozva azt mondta, hogy a Minykivka-Csasziv Jar úton jelentős ukrán erősítés halad a harcok helyszíne felé.

Két hónappal meghosszabbították a fekete-tengeri gabonamegállapodást – jelentette be Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerdán.

„Szeretnék egy jó hírt közölni: országunk erőfeszítései, orosz barátaink támogatása és ukrán barátaink hozzájárulása révén a fekete-tengeri gabonamegállapodás további két hónappal meghosszabbításra került” – mondta Erdoğan.

Az orosz külügyminisztérium szóvivője szintén megerősítette, hogy a megállapodást 60 nappal meghosszabbították. Az előző megállapodás csütörtökön ért volna véget.

Ukrajna üdvözölte a fekete-tengeri gabonamegállapodás meghosszabbítását, de figyelmeztetettek, hogy Oroszország nem szabotálhatja a megállapodást. Olekszandr Kubrakov ukrán miniszterelnök-helyettes azt mondta, Oroszországnak fel kell hagynia azzal, hogy az élelmiszert „fegyverként és zsarolásként” használja.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete és Törökország tavaly júliusban hozta létre a megállapodást, hogy segítsen a globális élelmiszerválság kezelésében. Az alku értelmében az ukrajnai kikötőkből biztonságos folyosókon keresztül lehet gabonát exportálni, a megállapodás végrehajtását Törökország koordinálja.

(Sky News)

Az Európa Tanács a szerdán befejeződő, kétnapos reykjavíki csúcstalálkozóján jegyzéket hozott létre az orosz agresszió során Ukrajnát ért veszteségek és károk nyilvántartására – tájékoztatott a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló szervezet szerdán.

A MTI híre szerint a közlemény az Európa Tanács negyedik csúcstalálkozóján létrehozott nyilvántartás az első lépés az orosz agresszió ukrajnai áldozatainak kárpótlási mechanizmusának megteremtése felé. Ez majd biztosítja, hogy Oroszország a nemzetközi joggal összhangban teljes jóvátételt (az ukránok 700 milliárd dollárra tartanak igényt) fizessen a megtámadott országnak. Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára történelmi jelentőségűnek nevezte a jegyzék létrehozását, és azt mondta: a nyilvántartás támogatni fogja az áldozatokat veszteségeik rögzítésében, továbbá létfontosságú lesz minden kompenzációs mechanizmushoz, amelyek felelősségre vonják majd Oroszországot tetteiért.

Denisz Smihal ukrán kormányfő üdvözölte a jegyzék létrehozását, és felkért minden államot, hogy csatlakozzon a kezdeményezéshez, jelezve ezzel, hogy támogatják Oroszország elszámoltathatóságát.

Ez idáig negyven ország – Albánia, Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Dánia, Észak-Macedónia, Észtország, Finnország, Franciaország, Georgia, Görögország, Hollandia, Horvátország, Izland, Írország, Japán, Kanada, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna – és az Európai Unió csatlakozott, valamint további három ország – Andorra, Bulgária és Svájc – jelezte csatlakozási szándékát – tájékoztattak.

A Kreml „nem bocsátkozik hipotetikus megbeszélésekbe” arról, hogy mit tesz majd Oroszország, ha megszűnik a fekete-tengeri gabonaszerződés csütörtökön. Moszkva jelezte: ha nem teljesítik Oroszország feltételeit, akkor csütörtökön kilépnek a megállapodásból, amelynek értelmében Oroszország a háború ellenére lehetővé tette Ukrajna számára, hogy biztonságosan exportáljon gabonát, írja a Guardian.

A szerződés azért is volt fontos, mert Ukrajna az egyik legnagyobb gabonaexportőr – így a területén dúló háború súlyosan hatott a globális élelmiszerválságra is. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint felesleges azonban a találgatás, mert „csak meg kell várni, hogy bejelentsék a döntést”.

Az ukrán védelmi minisztérium rövid felvételt tett közzé, amely a leírás alapján a támadás alatt álló „Bahmut töretlen szellemét” mutatja be. A videón egy katona látszik, aki egy erősen megrongált épületben zongorázik. A háttérben robbanások hangja hallható.

Marija Pejčinović Burić, az Európa Tanács Reykjavíkban ülésező főtitkára posztolt arról, hogy Denisz Smihal ukrán miniszterelnök is részt vesz az eseményen: „Nem lehet igazságos és fenntartható béke elszámoltathatóság nélkül” – tette hozzá a képhez Burić.

Izlandra Európa 46 országának vezetői látogattak el az Európa Tanács tagországainak csúcstalálkozójára. Az eseményről Novák Katalin is posztolt, ő például csevegős képet az általa barátnőnek tartott Giorgia Melonival, de volt edzeni is.

Ukrajna szerdán reagált Oroszország azon állítására, miszerint egy orosz rakéta megsemmisítette volna az amerikai gyártmányú Patriot rakétavédelmi rendszert a Kijev elleni légicsapás során, írja a Guardian.

Az orosz védelmi minisztérium kedden azt mondta, megsemmisítették a Patriotot – később két amerikai forrás a Guardian szerint azt mondta, sérülés valóban történt, de nem semmisült meg. Jurij Inhat, az ukrán légierő szóvivője úgy fogalmazott: „Ne aggódjanak a Patriot miatt.”

Inhat kizárta annak a lehetőségét, hogy egy orosz rakéta kiüthette volna a Patriot rendszerét. „A rendszer tönkretétele holmi Kinzsallal lehetetlen. Minden, amit Oroszországban mondanak, az a propagandaarchívum része marad” – mondta.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az ukrajnai háború véget érhet, mert az Egyesült Államok „elhagyta szövetségeseit, ahogy azt korábban Afganisztánban is tette”.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség arról számolt be, hogy Lavrov egy interjújában fejtegette elméletét arról, hogy ahogy az USA „elhagyta az afgán vezetést, amelyre támaszkodtak az ország húszéves amerikai megszállása során”, úgy ez megtörténhet újra. „Azt jósolják, hogy mindez [a háború] addig folytatódik, amíg az amerikaiaknak szükségük lesz rá”, folytatta.

A finn minisztérium szóvivője szerdán közölte, hogy Finnország moszkvai nagykövetségének és szentpétervári konzulátusának bankszámlái nem működnek.

Bár ez korábban nem volt jellemző, mára a finnek közel 80 százaléka támogatja a NATO-tagságot, és sokan készülnek egy vészhelyzetre a háború óta. Miután végül nyolc hónap után Magyarország és Törökország is ratifikálta Finnország csatlakozási kérelmét, április 4-én 31 tagúvá bővült az Észak-atlanti Szövetség. Ezzel kétszeresére nőtt Oroszország és a NATO szárazföldi határa is. Az Oroszország és Finnország közötti konfliktus a háború óta egyre elmélyedni látszik.

Kína több pekingi külképviseletet is értesített, hogy ne rakjanak ki „politikai propagandát” az épületeikre, írja a Reuters diplomaták információi alapján. A kérés az oroszok által indított háború óta kihelyezett ukrán zászlókra irányult Kína részéről.

Több kínai külképviselet kitűzte az ukrán zászlót, illetve plakátokon, lámpákon tüntette fel azt, így fejezve ki szolidaritását Ukrajna mellett. Oroszország közeli szövetségese, Kína azonban felszólította a nagykövetségeket és a képviseleti irodákat: tartózkodjanak attól, hogy az épületek külső falait propagandacélokra használják.

A Reuters forrásai szerint a képviseleteknek nem áll szándékukban eleget tenniük Kína kérésének. Kína nem nevezte meg konkrétan, hogy az ukrán zászló zavarná, de a diplomaták szerint „teljesen egyértelmű”, hogy mire irányult a kérés. Ukrán zászlót helyezett ki nagykövetségén többek között az Európai Unió, Nagy-Britannia, Németország, Lengyelország és Kanada is.

Rakétatámadást indítottak Mikolajiv ellen éjszaka az oroszok, a támadások során polgári objektumokat és egy ipari infrastrukturális épületet találtak el, jelentette az Ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat, írja az Unian.

A támadások miatt részben megsemmisült egy autókereskedés, egy beváráslóközpont és egy ipari infrastruktúra épülete is. Sérültek meg emellett magánházak és üzletek is. Ukrán oldalról 64 mentőt kellett bevetni a támadás után. Kedd éjszaka az oroszok több támadást indítottak Ocsakovra és az ocsakovi partvonalra is.

Az ukrán vezérkar szerdára további bombázásokra számít. Mint jelentették, csak kedden 57 légicsapást hajtottak végre az oroszok, 96 rakéta kilövésével. „A civil infrastruktúra megsemmisült” több helyen, jelezte a vezérkar. A harkovi régióban több település, például Dvoricsna és Volcsanszk is jelentős károkat szenvedett, a támadásokban civilek haltak meg, lakóházak és kórházak mentek tönkre.

Szerdáig kell elhagynia az utolsó hajónak is egy ukrajnai kikötőt az ukrán gabona biztonságos fekete-tengeri exportját lehetővé tevő megállapodás értelmében, írja a Guardian az ENSZ szóvivőjének közlése alapján.

A hajó mozgása egy nappal azelőtt kezdődik, hogy Oroszország kiléphet a paktumból a gabona- és műtrágyaexportjának akadályozása miatt. Az ENSZ és Törökország tavaly júliusban eleinte 120 napra kötötte a fekete-tengeri megállapodást, hogy ezzel segítse leküzdeni a globális élelmiszerválságot, amelyet tovább súlyosbított Moszkva inváziója a világ egyik vezető gabonaexportőre, Ukrajna ellen.

Oroszország aztán novemberben beleegyezett a fekete-tengeri egyezmény további 120 napos meghosszabbításába, márciusban pedig rábólintott egy 60 naposra, amely egészen május 18-ig élt. A tárgyalások a folytatásról aztán nem mentek olyan zökkenésmentesen: Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arról beszélt kedden, hogy még mindig sok nyitott kérdés van előttük a megállapodást illetően, de „most döntést kell hozniuk”.

Oroszország a kora reggeli órákban rendkívül intenzív légitámadást indított Kijev ellen, ukrán források szerint drónokat, ballisztikus és hiperszonikus rakétákat is bevetve. Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka szerint az összes orosz rakétát lelőtte az ukrán légvédelem. Az oroszok azt állítják, hogy az éjszakai támadásokban megsemmisítettek egy Patriot légvédelmi rendszert.

A Pentagon bejelentette, hogy 31 amerikai Abrams harckocsi érkezett meg a németországi Grafenwöhr katonai támaszpontra, ahol hamarosan megkezdik az ukrán személyzet kiképzését a használatukra.

Magyarország megakadályozta, hogy az EU 500 millió eurót adjon fegyverekre Ukrajnának. „A külügyminiszter világosan beszélt pénteken Stockholmban: Magyarország nagyon nehezen tárgyal további pénzügyi-gazdasági támogatásokról és áldozatvállalásokról mindaddig, amíg Ukrajna le nem veszi a háború nemzetközi szponzorainak listájáról a legnagyobb magyar bankot” – ezt válaszolta a külügyi és külgazdasági tárca a Telexnek arra a kérdésére, hogy valóban blokkolta-e Magyarország az újabb, 500 millió eurós részlet kiutalását Ukrajna számára az Európai Békekeretből, és ha igen, mi volt a lépés oka.

A dél-afrikai elnök szerint Putyin és Zelenszkij is fogadja majd az afrikai békemissziót.

A CIA Telegram-csatornát indított, egy arra feltöltött orosz nyelvű videóban pedig arra buzdítja az oroszokat, hogy vegyék fel a kapcsolatot az amerikai hírszerzési ügynökséggel. Olyan tiszteket, hírszerzési szakembereket, diplomatákat, tudósokat és civileket keresnek, akiknek információik vannak Oroszország gazdasági helyzetéről és a vezetés belső köreiből.

Az előző nap történéseit ide kattintva lehet visszaolvasni.