Moszkva elismerte, hogy ukrán ellentámadásokat vertek vissza, Bahmut közelében pedig visszaszorultak
2023. május 12. – 09:20
frissítve
Oroszország által kinevezett luhanszki tisztviselők azzal vádolják Ukrajnát, hogy rakétákat lőttek ki a keleti Luhanszk régióra, és eltaláltak egy ipari komplexumot.
Az internetre feltöltött videókon úgy látszik, hogy egy ipari létesítményből, amelyet két Ukrajna által kilőtt rakéta talált el, sűrű, fekete füst gomolygott a város fölött. Leonyid Pasecsnik, a régió Oroszország által kinevezett vezetője szerint a támadást azért hajtották végre, hogy megzavarják a régió helyi köztársaság napi ünnepségeit.
Mivel a város messze fekszik az ukrán állásoktól, az állítólagos csapások nyomán elindultak a találgatások, hogy Ukrajna egy új, nagyobb hatótávolságú rakétarendszert használhatott. Ez némileg egybecseng azzal, hogy a hét elején az Egyesült Királyság több nagyobb hatótávolságú robotrepülőgépet szállított Kijevnek.
(Sky News)
Oroszország már „belsőleg készen áll a vereségre”, és Ukrajnának naponta nyomást kell gyakorolnia rá – jelentette ki Volodimir Zelenszkij.
Az ukrán elnök esti beszédében elmondta, hogy az ukrán erőknek biztosra kell menniük, hogy Oroszország vereségérzetéből az orosz csapatok elmenekülését hozzák ki. Az elnök emellett köszönetet mondott mindenkinek, aki „pusztítja az ellenésget” és ezzel visszaadja az ukrán földet Ukrajnának.
A 45 éves elnök azt is közölte, hogy országa további fegyvereket készít elő, és az erőiknek így „még több lehetősége lesz arra, hogy legyőzzék az agresszort”. Emellett oroszellenes szankciók bevezetését is kilátásba helyezte.
(Sky News)
Legalább 480 ukrán gyerek halt meg a támadásokban, és további 968-an megsebesültek a háború kezdete óta – közölte az ukrán főügyészség.
A hivatal Vlagyimir Putyin inváziójának megindítása óta rendszeresen tájékoztat az orosz erők által elkövetett állítólagos háborús bűnökről. A legfrissebb adatok szerint több mint 86 ezer háborús bűncselekményt, valamint 17 ezer nemzetbiztonság elleni bűncselekményt jegyeztek fel. Mindkét bűncselekmény ellentétes a genfi egyezményekben lefektetett háborús szabályokkal.
(Sky News)
Ciprus és Málta az orosz-ukrán háború miatt visszavonta több olyan külföldi állampolgárságát, aki az úgynevezett aranyútlevél-program keretében szerezte meg azt.
Az Európai Bizottság közölte, hogy Ciprus 43 embert fosztott meg a ciprusi állampolgárságtól, Málta pedig két orosz állampolgár esetében cselekedett így. Az utóbbi két esetben az érintettek amerikai, illetve európai uniós szankciók hatálya alatt állnak.
Az aranyútlevél-program lehetővé tette az Európai Unión kívüli országok lakosainak is a ciprusi, valamint a máltai állampolgárság megvásárlását feltéve, hogy a dokumentumért cserébe meghatározott összegű befektetéseket eszközölnek.
Az aranyútlevél-programokat használó EU-tagországok ellen az Európai Bizottság eljárást indított, mert szerintük a gyakorlat nem egyeztethető össze az uniós jogszabályokkal. Ezért Ciprus és Bulgária már leállította programját, Málta pedig nem ad ki ilyen okmányokat orosz és fehérorosz állampolgároknak.
(MTI)
Videót tett közzé az ukrán hadsereg arról, hogyan adja meg magát egy orosz katona Bahmutnál. A The Times által is közölt videó hitelességét független forrásból eddig nem lehetett ellenőrizni, írja a Hvg.hu.
A felvételen a férfi a kezével jelzi a felette lebegő, ukrán katonák által irányított drónnak, hogy megadja magát, majd a drón ledob egy üzenetet a katonának, amiben az ukránok azt írják, kövesse a drónt az állásaikhoz.
A férfi végigsétál a lövészárkon, majd miután kilép a fedezékéből, lőni kezdenek rá. Út közben több bomba is becsapódik az orosz katona közelében, de nem találják el. Amikor biztonságba ér, leveszi a sisakját és a mellényét, majd odasétál az ukrán erőkhöz.
A magyar külügyminiszter botrányosnak nevezte az MTI-nek kiadott nyilatkozatában, hogy Ukrajna „a háború nemzetközi szponzorainak listájára helyezte a semmiféle jogszabályt nem megsértő OTP-t”, miután a pénzintézet továbbra is jelen van Oroszországban. Szijjártó hozzátette: amíg ezt a döntést Kijevben nem vonják vissza, addig a magyar kormány „nagyon nehezen” tárgyal további áldozatokat kívánó szankciókról.
„Ez elképesztő, ez felháborító, ez botrányos. Az OTP Magyarország legnagyobb bankja. Az OTP semmifajta nemzetközi jogszabályt nem sértett meg. Az OTP működése teljes mértékben megfelel mindenfajta elvárásnak és jogszabálynak. Ehhez képest a bank felhelyezése Ukrajnában a háború nemzetközi szponzorainak listájára elfogadhatatlan és botrányos” – mondta a miniszter. Azt is mondta: „addig mi nagyon nehezen tárgyalunk további áldozatokat kívánó gazdasági korlátozó intézkedésekről, amíg az OTP ezen a bizonyos ukrán listán rajta van”.
Még május 4-én jelent meg a hír arról, hogy a kijevi korrupciómegelőzési ügynökség szerint a magyar bank oroszországi divíziója támogatja a háborút Ukrajna ellen, ezért azt a terrorizmus nemzetközi támogatójának nyilvánították. Kijev többek között azzal indokolta a döntését, hogy az orosz OTP-leányvállalat betartja azt a hitelezési törvényt, amelynek előírásai szerint az oroszok finanszírozhatják a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaságot.
Csütörtök este még tagadta, pénteken viszont egy újabb közleményben elismerte az orosz védelmi minisztérium, hogy az ukrán csapatok a frontvonal több pontján ellentámadást indítottak.
A minisztérium közölte, hogy az orosz csapatok visszaverték az állásaik elleni ukrán támadási kísérleteket – és jelezte, hogy csapatai egy területen taktikai okokból visszavonultak.
A minisztérium közleményében azt írta, Ukrajna csütörtökön több mint ezer katonát és 40 harckocsit vetett be 26 támadási kísérlet során a több mint 95 kilométeres frontvonalon. A támadások az orosz ellenőrzés alatt álló Szoledar környékén történtek.
„Az ukrán hadsereg egységeinek minden támadását visszaverték, az orosz erők védelmi vonalain nem sikerült áttörniük” – hangsúlyozta a közlemény.
Egy Bahmuttól északnyugatra fekvő víztározó közelében viszont visszavonultak az orosz csapatok. A minisztérium szerint „kedvezőbb pozíciót” vettek fel.
Az ukrán védelmi miniszterhelyettes pénteken közölte, hogy az ukrán csapatok két kilométerrel szorították vissza az orosz csapatokat Bahmut körül.
„Az ellenségnek nem sikerült megvalósítania terveit, súlyos emberveszteségeket szenvedett, és a mi védőink két kilométert haladtak előre Bahmut irányába” – közölte Hanna Maliar a Telegramon.
Csütörtökön a Wagner-csoport vezetője és több orosz katonai blogger is arról írt, hogy az ukránok előrenyomultak Bahmut közelében, az orosz védelmi minisztérium viszont tagadta ezt.
Védeni próbálja a védhetetlent Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, ezúttal a szentpétervári Nemzetközi Jogi Fórumon, ahol azt mondta: az Ukrajna ellen folytatott háború összhangban áll az ENSZ Alapokmányával – írja az MTI.
„A különleges hadművelet az ENSZ Alapokmányának 51. cikke alapján zajlik, amely az egyéni és kollektív önvédelem jogáról rendelkezik, amiről az ENSZ Biztonsági Tanácsát időben értesítették” – mondta Lavrov, hozzátéve, hogy szerinte „Ukrajna támadásával szemben” vetették be magukat. Ezzel a történelemhamisító érveléssel operált egyébként Vlagyimir Putyin is az Ukrajna elleni teljes körű offenzíva első évfordulóján.
Lavrov arról is beszélt, hogy szerinte a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsa az orosz elnök ellen „botrányos”: „Ez valójában álbíróság, amely engedelmes eszközzé vált az angolszászok kezében, és amely politikailag elfogult, eredménytelen és szakmaiatlan” – mondta a külügyminiszter, hozzátéve, hogy mivel az ICC figyelmen kívül hagyja az állami tisztviselők mentelmi jogát, ezzel „megsérti a nemzetközi jogot”.
A külügyminiszter szerint az ENSZ Nemzetközi Bírósága is „kolosszális nyomás” alatt áll, írja az Anadolu török hírügynökség. „Az esetükben a neonáci kijevi rezsim és az amerikai uraik egy perverz logikán alapuló pert kezdeményeztek az Orosz Föderáció ellen a népirtás megelőzéséről szóló egyezmény alapján” – mondta Lavrov, hozzátéve, hogy ezt Oroszország „a bírósági eljárásokkal való leplezetlen visszaélésnek, nyílt nyomásgyakorlási kísérletnek és zsarolásnak” tekinti.
Az újabb szankciós körben 71 olyan személyt szankcionálna az Európai Unió Josep Borrell külügyi főbiztos javaslata alapján, akik aktívan segítik Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját. A listáról azonban három embert levetetne Magyarország – értesült a Szabad Európa.
Köztük van Rusztam Nurgalijevics Minnyihanov az egyik orosz tagköztársaság, Tatárföld elnöke, aki e szerepkörében segíti az ukrán gyerekek illegális és erőszakos deportálását a Tatárföldön található táborokba.
Arról, hogy kiket vetetne még le Magyarország a szankciós listáról, ebben a cikkben olvashat bővebben >>>
Az ukrán védelmi minisztérium kiadott néhány statisztikát a Kijev elleni légitámadásokról. Eszerint az ukrán fővárosban eddig 740-szer szólaltak meg a légvédelem riasztói.
Kijev 2022. február 24. óta 851 órán és 38 percen keresztül (ez valamivel több mint 35 napnak felel meg) volt kitéve légiriadónak – közölte a minisztérium.
Azt is megállapítja, hogy a légvédelmi erőfeszítéseknek köszönhetően már több mint két hónapja „egyetlen rakéta vagy drón sem érte el célját”.
A kínai külügyminisztérium bejelentette, hogy az eurázsiai ügyekért felelős képviselője hétfőtől Ukrajnába, Lengyelországba, Franciaországba, Németországba és Oroszországba látogat, „a béketárgyalások előmozdítása érdekében”.
Hszi Csin-ping kínai elnök a múlt hónapban telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akkor tett ígéretet arra, hogy küldöttséget küld a régióba, hogy segítsen a béketárgyalások elősegítésében. Ez volt az első alkalom, hogy a két elnök beszélt egymással azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát.
Kína aktívan hangoztatja békepárti álláspontját, és a tárgyalások mielőbbi megkezdését sürgeti. Korábban egy tizenkét pontos béketervet is közzétett, amire Ukrajna azt mondta: irreális. (Orbán Viktor viszont jelezte, hogy támogatja).
Hszi Csin-ping legutóbb március végén látogatott Moszkvába, ahol három napon át egyeztetett Putyinnal. Április elején pedig Emmanuel Macron francia elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke látogatott Kínába – erről ebben a cikkben írtunk bővebben.
(Guardian)
Az orosz védelmi minisztérium cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint az ukrán erők áttörtek volna a frontvonalak több pontján, és hangsúlyozta, hogy a helyzetet továbbra is ellenőrzés alatt tartják – írja a Reuters.
Az ukrán előrenyomulásról orosz katonai bloggerek számoltak be a Telegramon. A bloggerek a kelet-ukrajnai Bahmut városától északra és délre ukrán ellentámadásról. Csütörtökön még Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója is azt mondta, hogy az ukrán erők megkezdték az ellentámadást, és oldalról közelítik Bahmut városát.
Ez annak tükrében is meglepő, hogy csütörtökön maga Zelenszkij mondta azt egy interjúban, hogy a régóta várt ellentámadást még nem indították el, és több időre van szükségük, hogy felkészüljenek rá.
„Az egyes Telegram-csatornák által terjesztett állítások a katonai érintkezési vonal mentén különböző területeken történt áttörésekről nem felelnek meg a valóságnak. Az általános helyzet a különleges katonai művelet területén ellenőrzés alatt áll” – közölte az orosz védelmi minisztérium egy Telegram-posztban.
Az orosz védelmi minisztérium közleménye már csak azért is meglepő, mert a tárca nem szokott külön reagálni a háborúval kapcsolatos blogbejegyzésekre.
- A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov „nagyon nehéznek” nevezte az ukrajnai „különleges katonai műveletet”, de szerinte bizonyos célokat sikerült elérniük.
- Ukrajna az ország teljes területe fölött vissza fogja szerezni az ellenőrzést – mondta Zelenszkij, ukrán elnök. Bár azt mondta: több időre van szükség az ellentámadáshoz.
- Prigozsin állítása szerint az ukránok megkezdték az ellentámadást Bahmutnál.
- Végetértek a fekete-tengeri gabonakezdeményezésről szóló tárgyalások Törökországban.
- Oroszország megbírságolta a Google-t „LMBT-propaganda” és „hamis információk” terjesztéséért.
- „Sértő üzenetet” hagyott Putyin szüleinek sírjánál egy 60 éves orosz nő, két év felfüggesztettre ítélték: „Halál Putyinra, egy korcsot és egy gyilkost neveltetek fel (…) vigyétek magatokkal”, írta.