Zelenszkij szerint több időre van szükségük a régóta várt ellentámadás megindításához

Mikhajlo Fedorov ukrán miniszterelnök-helyettes írt arról, hogy május 9-én egy orosz katona állítólag megadta magát egy ukrán drónnak Bahmutnál. A videó szerint az orosz katona a drónnak mutatta, hogy meg akarja adni magát. Az ukrán katonák ezután állítólag küldtek neki egy üzenetet, amelyben jelezték, hogy kövesse a drónt. A miniszterelnök-helyettes által említett videót a 92. dandártábor rakta ki:

Két év felfüggesztett börtönbüntetést kapott csütörtökön az a 60 éves orosz nő, aki Putyin szüleinek sírjára „sértő feliratú” cetlit rakott, írja a Guardian független híroldalak alapján.

Az ügyészek három évet kértek Irina Szibanyevára, akit októberben vádoltak meg azzal, hogy meggyalázta a szentpétervári sírt egy cetlivel, amelyen a nő Putyin szüleire „egy mániákus szüleiként” hivatkozik.

„Halál Putyinra, egy korcsot és egy gyilkost neveltetek fel (…) vigyétek magatokkal.”

-írta. A nő azt mondta, azután írta a feljegyzést, hogy megnézte a háborúról szóló híreket és látta a sok halottat.

Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter megerősítette, hogy a lengyel hadsereg tudott arról tavaly decemberben, hogy rakéta tarthat az ország felé, de nem tájékoztatta erről a kormányt, írja a Guardian.

Lengyelország készenlétben van az ukrajnai háború miatt, amióta tavaly novemberben két ember meghalt a határ közelében egy, a lengyel határon átlépő rakéta miatt. Varsó később arra a következtetésre jutott, hogy elhibázott ukrán légvédelmi rakéta lehetett az, amelynek a darabjai átlépték az ukrán-lengyel határt. Erről, a novemberi esetről riportunkban itt számoltunk be, az első napokon szinte teljes hírzárlat volt a lengyel oldalon.

Az első találat után aztán idén áprilisban állítólag orosz rakétamaradványokat találtak egy lengyel erdőben, tavaly decemberben pedig a lengyel szolgálatok láttak belépni egy tárgyat a lengyel légtérbe. Blaszczak szerint az általa kért ellenőrzés később kimutatta, hogy az ukrán fegyveres erők utóbbi esetében, december 16-án figyelmeztették az objektumról Lengyelországot, a lengyel hadsereg azonban nem tette meg a szükséges lépéseket. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő úgy fogalmazott, áprilisban hallott először a lengyel erdőben talált katonai tárgy létezéséről.

Az ukrán hatóságok azzal vádolnak egy orosz őrnagyot, hogy mellkason lőtt egy ukrán nőt, mert nem reagált, amikor bókolt neki – írja a Sky News. Nem nevezték meg sem a 39 éves katonát, sem a feltételezett, 36 éves áldozatát.

Az ukrán erők szeptemberben foglalták vissza a kelet-urkajnai Izjumot, ahol az ügyészség szerint eset történt, amikor még orosz fennhatóság alatt volt. A helyiek szerint a nő azért ment be az orosz katonai főhadiszállásra, hogy a wifire csatlakozva felhívja a bátyját. A vád szerint az őrnagy ekkor bókolt neki, amit a nő ignorált, ezért a katona bosszúból lelőtte.

Az ukrán hatóságok és a hadsereg eddig nyomozott, hogy kiderítsék, ki volt a katona. Az ügyészség a vádiratot elküldte a bíróságnak. Ha a katonát valahogy elkapják, akkor 10-15 évet, vagy akár életfogytig tartó börtönbüntetést is kaphat.

Csütörtökön lezárultak a a fekete-tengeri gabonakezdeményezésről szóló kétnapos tárgyalások Törökországban, írja az Unian és a Guardian: Ukrajna, Oroszország, Törökország és az ENSZ tisztviselői csütörtökön megvitatták az ENSZ legutóbbi javaslatait az ukrán gabona biztonságos fekete-tengeri exportját lehetővé tévő megállapodásról – melyet Moszkva korábban felmondással fenyegetett.

Az ENSZ közleménye szerint a megbeszélésen megvitatták a megállapodás meghosszabbítását, túl beszédes eredményeket azonban nem emelt ki az ENSZ kiadványa: „a felek ismertették nézeteiket, megállapodtak abban, hogy a jövőben is foglalkoznak ezekkel a dolgokkal”. A török védelmi minisztérium szerint a tárgyalásokon az ukrán kikötőkben rekedt török kereskedelmi hajók visszatéréséről is beszéltek.

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója szerint az ukrán erők megkezdték az ellentámadást, és oldalról közelítik Bahmut városát. Az orosz média kérdésére válaszolva Prigozsin csütörtökön azt mondta, az ukrán hadműveletek „sajnos, részben sikeresek”. Ugyanakkor a Sky News kiemeli, hogy Prigozsin állításait nem lehetett független forrásokból ellenőrizni, ezért fenntartásokkal kell kezelni.

Nagy-Britannia arra készül, hogy nagy hatótávolságú, Storm Shadow rakétákat küldjön Ukrajnának – írja a CNN. Moszkva „megfelelő választ” ígér.

A Storm Shadow egy nagy hatótávolságú, lopakodó képességekkel rendelkező rakéta, amit az Egyesült Királyság és Franciaország közösen fejlesztett ki.

Az Egyesült Királyság állítólag biztosítékokat kapott az ukrán kormánytól arra vonatkozóan, hogy ezeket a rakétákat Oroszország területén belül nem fogják használni. „A rakéta hatótávolság szempontjából valóban megváltoztatja a játékot” – mondta egy magas rangú amerikai katonai tisztviselő a CNN-nek. Joe Biden eddig ellenállt a nagy hatótávolságú rakéták küldésére irányuló kéréseknek, mivel attól tart, hogy Ukrajna azokat orosz célpontok ellen vetheti be.

Moszkva „megfelelő választ” ígért abban az esetben, ha az Egyesült Királyság nagy hatótávolságú rakétákkal látja el Ukrajnát – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Oroszország korábban jelezte, hogy az ilyen fegyverek biztosítása „vörös vonal” átlépését jelentené.

Egy orosz bíróság hárommillió rubelre bírságolta a Google-t tulajdonoló Alphabetet.

A vállalat az indoklás szerint azért kapta a büntetést, mert nem töröltek olyan YouTube-videókat, amik szerintük „LMBT propagandát” és „hamis információkat” terjesztettek Oroszországban „Ukrajna katonai kampányáról”.

Az elmúlt évben Moszkva több tucat bírságot szabott ki nyugati techcégekre, hogy fokozza az ellenőrzést az orosz internetezők felett.

Az orosz ügyészek szerint a Google megtagadta több, a YouTube-on közzétett videó eltávolítását, köztük egy Moszkva által „külföldi ügynöknek” minősített blogger videóját arról, hogy az azonos nemű párok hogyan nevelik a gyerekeket – jelentette a TASZSZ hírügynökség.

Az Alphabet orosz leányvállalata tavaly csődöt jelentett, miután a hatóságok zárolták bankszámláikat. 2021 decemberében 7,2 milliárd rubel bírságot szabtak ki rájuk, amiért az orosz hatóságok szerint a vállalat „ismételten elmulasztotta” bizonyos tartalmak törlését.

(TASZSZ, Reuters)

Év eleje óta az orosz védelmi minisztérium felgyorsította az orosz foglyok toborzását: csak áprilisban közel 10 ezer elítélt jelentkezhetett az orosz hadseregbe – írja a brit hírszerzés napi jelentése.

A brit védelmi minisztérium szerint tavaly nyár óta az orosz börtönökből besorozott foglyok adják a Wagner-csoport legfőbb utánpótlását, azaz innen toborozzák a legtöbb embert. Azonban a britek szerint a zsoldoscsoport elveszthette hozzáférését az orosz büntetés-végrehajtási rendszerhez, miután februárban megromlott a kapcsolatuk az orosz védelmi minisztériummal.

A foglyok közt rendezett toborzási kampánnyal az a célja az orosz hadseregnek, hogy jelentősen növelje létszámát, úgy, hogy közben elkerüljék a teljes mozgósítás bevezetését – áll a jelentésben.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy országának több időre van szüksége a régóta várt ellentámadás megindításához, mivel az ukrán hadseregnek még mindig szüksége van a megígért nyugati segítségre. „Azzal, amink van, előre tudunk nyomulni és sikeresek lehetünk, de sok embert elveszítenénk. Szerintem ez elfogadhatatlan. Tehát várnunk kell, még egy kis időre van szükségünk” – mondta az ukrán elnök a BBC-nek adott interjúban.

Zelenszkij azt mondta, a dandárok, amelyek közül néhányat a NATO-országok képeztek ki, „készen állnak”, de a hadseregnek még „néhány dologra” szüksége van, többek között páncélozott járművekre, amelyek „tételesen érkeznek”.

Hogy mikor és hol fog megtörténni az előrenyomulás, az egyelőre titok.

Az ukrán tisztviselők az elmúlt hetekben mind nyilvánosan, mind a négyszemközti megbeszéléseken igyekeztek csökkenteni az áttöréssel kapcsolatos várakozásokat. Egy névtelenséget kérő magas rangú kormányzati tisztviselő azt mondta, Ukrajna vezetői „megértették, hogy sikerre van szükségük”, de az ellentámadástól nem szabad „csodát várni” az immár lassan 15. hónapja tartó háborúban. Kijev számára minden olyan eredmény, amelyet Nyugaton csalódást keltőnek tekintenek, a katonai támogatás csökkenését és az Oroszországgal való tárgyalás kikényszerítését jelentheti.

„Mindenkinek lesz egy elképzelése, de nem kényszeríthetik Ukrajnát arra, hogy területeket adjon át. Miért kellene a világ bármely országának Putyinnak területeket adnia?” – tette fel a kérdést Zelenszkij.

(BBC)

Ukrajna az ország teljes területe fölött vissza fogja szerezni az ellenőrzést – mondta szerda éjjeli videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A frontról arról érkeztek hírek, hogy a hónapok óta ostromlott Bahmutnál az ukrán erőknek sikerült előrenyomulniuk.

„Egyetlen darab földet sem hagyunk az ellenségnek. A zsarnokság sehol nem lehet úr. Vissza kell hoznunk a szabadságot, a békét és Európát Ukrajna egész területén” – mondta Zelenszkij.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka a Telegramon arról számolt be szerda este, hogy Bahmutnál sikeres ellentámadásokat hajtanak végre, és helyenként 2 kilométerrel szorították vissza az orosz csapatokat. „A Bahmutért vívott csata folytatódik” – jelentette ki, kiemelve, hogy a Wagner-csoport zsoldosait sok helyen reguláris orosz csapatok váltották fel, amelyek kevésbé jól felszereltek. Jevgenyij Prigozsin, a Wagner alapítója arról számolt be: valós a veszélye, hogy a „húsdaráló” megfordul, és az ukránok bekerítik őket, emberei híján vannak a lőszernek.

(MTI)

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov „nagyon nehéznek” nevezte az ukrajnai „különleges katonai műveletet”, de szerinte bizonyos célokat sikerült elérniük az elmúlt egy év során. A boszniai szerb ATV csatornának nyilatkozva Peszkov azt mondta, hogy Oroszország „lassan” cselekszik Ukrajnában, mert „különleges katonai műveletet folytat, nem háborút”.

Ehhez képest Vlagyimir Putyin orosz elnök a május 9-i beszédében azt mondta, hogy Oroszország ismét „igazi háborúval” néz szembe, amelyben meg kell védeni a donbaszi régiót. Igaz, ezután következetesen a hivatalos formulának megfelelő „rendkívüli katonai művelet” kifejezést használta.

Peszkov szerint a Nyugat „sok hibát” követett el és „becsapta Oroszországot”, ami miatt Oroszország elindította az ukrajnai hadműveletet, aminek szerinte a Nyugat is részese lett. Fenntartotta, hogy a Kreml elleni közelmúltbeli dróntámadás „terrorista támadási kísérlet” volt Putyin ellen. Peszkov ragaszkodott ahhoz, hogy Ukrajna ezzel „a terrorizmus állami támogatójává” vált. Ugyanakkor ukrán tisztviselők és az Egyesült Államok többször is tagadták, hogy ők állnának a Kreml elleni dróntámadás mögött.

Peszkov azt is mondta, hogy országa „túl erős állam” ahhoz, hogy a Nyugat nyomására feladja álláspontját, és kijelentette, hogy a Kreml nem fog kommunikálni a nyugati médiával, „amíg azok nem kezdenek némi érdeklődést mutatni az igazság iránt”.

(CNN)

Az ukrán hadsereg szerdán újabb száz, hazai gyártmányú harci drónt kapott. A képen a „Viy” kamikaze drónokat mutatják be az ukrajnai Lvivben. A drón szinte teljes egészében ukrán tervezésű és gyártású. Ezek a kamikaze drónok 7 kilométeres harci zónával rendelkeznek, és ellenállnak az ellenséges elektronikus hadviselésnek is. Páncéltörő és nagy robbanóerejű repeszgránátokat is hordozhatnak – írja az AFP.

• Két kilométerrel hátrébb szoríthatták az orosz csapatokat Bahmutban, állítják az ukránok.
• Dúró Dóra az orosz állami televízióban arról beszélt, hogy Ukrajnának a béke érdekében le kell mondania az oroszajkú lakosok által lakott bizonyos területeiről.
• Megtámadták a Barátság kőolajvezeték egy oroszországi, az ukrán határ közelében lévő töltőállomását, Moszkva terrorcselekményről beszél.
• Dróntámadás érhetett egy oroszországi katonai létesítményt.
• Folytatódott a lakosság evakuálása Zaporizzsjából, de Kijev szerint az oroszok nem hagyják, hogy az ottani atomerőmű dolgozói a családjaikkal együtt elhagyják a front melletti várost.
• A brit hírszerzés szerint a keddi győzelem napi felvonulás látványos volt, de rámutatott az orosz hadsereg gyenge pontjaira is.

A szerdai hírfolyamunkat itt tudja visszaolvasni.