Támadás érte a Barátság kőolajvezetéket Oroszországban, az ukrán határ közelében

Egyes helyeken mintegy két kilométerrel sikerült visszaszorítani az orosz csapatokat Bahmut térségében, írta szerda délutáni Telegram-bejegyzésében az ukrán szárazföldi erők parancsnoka, Olekszandr Szirszkij vezérezredes a Guardian szerint.

A poszt azzal folytatódik, hogy a műveletek során egy több ezer orosz katonából álló dandárt is szétvertek a mostanra teljesen szétlőtt városban, amelyet tavaly nyár óta próbálnak elfoglalni az oroszok, főként a Wagner-csoport egységei.

Szirszkij szerint a front egyes területein az ellenség nem tudott ellenállni az ukrán védők támadásának és mint megjegyzi, a védekező hadművelet hozzáértő lebonyolítása merítette ki a Wagner jól képzett erőit. Ezután bizonyos irányokban az orosz reguláris csapatok kevésbé felkészült egységeivel helyettesítsék őket, amelyek vereséget szenvedtek és távoztak.

Az ötvenhét éves Olekszandr Szirszkijről azt követően olvashattak portrét a Telexen, hogy 2022 szeptemberében alig egy hét alatt mintegy nyolcezer négyzetkilométert foglaltak vissza az ukrán csapatok a februárban kezdődött háború során elfoglalt területekből, és ezzel 70 kilométerrel tolták keletebbre a megszállókat.

Anita Anand kanadai külügyminiszter szerdán Ottawában fogadta lett kollégáját, Ināra Mūrniece-t, a találkozót követően pedig bejelentették, hogy közös programot indítanak, melyben fiatal ukrán tiszteket fognak kiképezni Lettország területén. A kiképzés már május 15-én, azaz jövő hétfőn elindul.

„Lettország és Kanada egymással szoros kapcsolatot ápoló NATO-szövetségesek, akiket a védelmi összefonódás mellett az is összeköt, hogy mindketten támogatják Ukrajnát az oroszok elleni háborúban. A kiképzésünk kiterjesztése hozzájárul majd az ukránok harctéri sikereihez, és újabb lehetőséget ad arra is, hogy a kanadai és a lett erők együtt dolgozzanak”

– mondta a kanadai külügyminiszter, hozzátéve hogy a tárcavezető egyúttal rámutatott arra, hogy Kanada már az Egyesült Királyságban és Lengyelországban is segíti ukrán katonák kiképzését.

A Justin Trudeau vezette kanadai kormány már több szankciót is bevezetett Ororszország ellen, amióta Moszkva tavaly februárban támadást indított Ukrajna ellen, és fegyverekkel is támogatta az oroszok által lerohant országot. Vélhetően emiatt egyébként korábban orosz hekkerek támadást indítottak egy kanadai energiacég ellen.

(MTI / Canada.ca)

Az orosz kőolajra és üzemanyagra kivetett európai uniós embargó életbe lépése óta India vált az unió legfőbb dízelbeszállítójává. Ugyanez az India tavaly óta 33-szorosára növelte oroszországi kőolajimportját, azaz a közvetett jelek szerint az EU Indiában finomított orosz olajra cserélte az orosz dízelt. Más vádak szerint több közel-keleti és észak-afrikai országon keresztül is érkezik még orosz dízel az EU-ba.

A szankciók ugyanakkor annyiban működnek, hogy ebből az orosz rezsimnek egyre kisebb haszna van: az év első negyedévében több mint 40 százalékkal, áprilisban 64 százalékkal csökkentek az orosz állam energiabevételei a tavalyihoz képest.

Részletes elemzésünket a témában itt tudja elolvasni >>>

Az orosz állami hírcsatornának, az RT-nek (Russia Today) nyilatkozott Dúró Dóra, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője. Dúró a műsorban arról beszélt, Ukrajnának a béke érdekében le kellene mondani az oroszajkú lakosok által lakott területekről.

Az adásban csak „Magyarország hangja”-ként hivatkozott Dúró azt mondta, csak abban az esetben hagynák jóvá Ukrajna NATO-csatlakozását, ha arra Moszkva is rábólintana. Hozzátette, a pártja már csak azért is ellene szavazna, mert Ukrajnában „folyamatosan megsértik a kisebbségi jogokat”, és amíg az ukrán kormány elnyomás alatt tartja a kárpátaljai magyar kisebbséget, „semmilyen nemzetközi szervhez nem támogatják a csatlakozását”.

Dúró hangsúlyozta, hogy a pártja szerint Ukrajna csatlakozása csak a konfliktus eszkalálódásához vezetne, és bár szerinte is a béke elérése az elsődleges cél, Ukrajna irreális elvárásokat fogalmaz meg.

„Nem értjük, hogy miért kellene kockára tennünk Magyarország és Európa biztonságát a világ egyik legkorruptabb és legdiszfunkcionálisabb országáért” – szögezte le.

„Oroszország egy hatalmas birodalom az Európai Unió és a NATO szomszédjában, és a háború után is az lesz” – fogalmazott a képviselő, aki szerint ennek tudatában kell a békéért tenni.

Dúró azt is kifejtette, Ukrajnát nem lehet önálló résztvevőként értékelni ebben a konfliktusban, mert csak a nyugati fegyverszállítmányoknak köszönheti, hogy nem szenvedett még „totális vereséget”, az ukrajnai konfliktus pedig gyakorlatilag az Egyesült Államok és Oroszország proxy háborúja.

Magyarország a konfliktus mielőbbi lezárása mellett foglal állást, és ha ennek az az ára, hogy Ukrajna feladja azokat a területeit, ahol olyan orosz anyanyelvű lakosok élnek, akik Oroszországhoz akarnak tartozni, akkor ezt meg kell tennie – magyarázta Dúró.

A képviselő ezután Tucker Carslon amerikai műsorvezetőt és véleményvezért idézve azt mondta: Zelenszkij nem érdekelt a demokráciában és szabadságban, ezért nincs remény a konfliktus rendezésére.

Dúró szerint „Oroszország provokálása helyett” a nyugati hatalmaknak arra kellene fordítaniuk az energiáikat, hogy szembenálló feleket ismét a tárgyalóasztalhoz ültessék.

A tízperces interjú végén Dúró azt is elmondta, sajnálatosnak tartja, hogy az európai érdekek alávetődnek az amerikai érdekeknek, és hogy Európa épp most veszti el az egyik legfontosabb exportpiacát, és az egyik legmegbízhatóbb olcsó energia-beszállítóját, Oroszországot. Dúró szerint ez nem lehet európai érdek, ezért egy „stratégiai újragondolásra” lenne szükség.

Zárszóként még egyszer hangsúlyozta: az elsődleges cél a béke elérése.

A kelet-ukrajnai frontvonalak mentén élő embereknek minden nap szó szerint „orosz rulett”. Mégis sokan vannak, akik annyira ragaszkodnak az otthonaikhoz és a szülőhelyükhöz, hogy az orosz támadások ellenére sem akarják elhagyni azt.

Az ukrán hatóságok speciális mentőosztagokkal próbálják meg rávenni ezeket az embereket a távozásra. Nincs egyszerű dolguk, egy avgyijivkai alagsorban élő idős házaspárt például a lányuk videóüzenetével sem tudtak rábírni a távozásra. Az idős férfi a rendőröknek azt mondta, még nem áll készen, hogy elmenjen. Arra a kérdésre, hogy mikor lesz kész, annyit mondott: „Amikor vége lesz ennek”.

A Deutsche Welle riportját itt tudja megnézni.

Az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ jelentése szerint megtámadták az orosz olajipari vállalat, a Transneft Barátság nevű kőolajvezetékének egyik töltőállomást az ukrán határ közelében – írja a Reuters.

A Transneft közölte, hogy senki sem sérült meg az incidensben, amelyet „terrortámadásnak” minősített.

„Igen, valóban, ma kora reggel a brjanszki töltőállomáson terrorcselekményt kíséreltek meg elkövetni a Barátság olajvezetékrendszer ellen” – mondta a Transneft szóvivője a TASZSZ-nak.

Szerda reggel az orosz rendvédelmi szervek egyik Telegram-csatornája azt írta, a vezeték egyik töltőállomásán három üres olajtartályt ért támadás, de nem volt szivárgás.

A Barátság-vezetéket többször is megtámadták a Kreml által különleges katonai műveletnek nevezett ukrajnai hadművelet tavaly februári kezdete után.

A vezeték egy szakaszán keresztül Kelet- és Közép-Európa egyes részeibe irányuló kőolajszállítás novemberben ideiglenesen szünetelt, miután egy rakéta eltalált egy, a belarusz határhoz közeli erőművet, amely egy szivattyúállomás áramellátását biztosította. A vezetéket márciusban a brjanszki régióban is támadások érték.

Bár a szovjet építésű vezetéken keresztüli olajszállítások ellen még nem hoztak szankciókat, az útvonal használatát csökkentették az elmúlt hónapokban.

Katonai létesítményt is dróntámadás ért az ukrán határ melletti Voronyezsben – közölte a régió kormányzója a Telegramon.

„Ma kora reggel két ellenséges UAV [pilóta nélküli légi jármű] támadási kísérletét hiúsították meg egy voronyezsi katonai létesítménynél” – írta. A kormányzó hozzátette, hogy az egyik drón letért a pályájáról és lezuhant, míg a második drón „tűzkárral megsemmisült”.

Szerda reggel már a szintén határmenti Kurszk régióból is dróntámadást jelentettek, amit a légvédelem meghiúsított.

Belgorod régió kormányzója közölte, hogy szerda éjjel Olhovatka faluban egy drón felrobbant, és több épületet és egy gépkocsit is mergongált. „Úgy tűnik, hogy egy ellenséges drón robbant fel. Két lakóépület, egy könyvtár, egy posta, egy sürgősségi ellátó központ és egy autó sérült meg” – mondta.

Ukrajna egyik támadást sem vállalta, és független hírforrás sem erősítette meg az orosz tisztviselők jelentéseit.

Nem ez az első alkalom, hogy az Ukrajnával határos, és annál messzebb található orosz régiókban dróntámadásról számolnak be, de ezekért a támadásokért Ukrajna egyszer sem vállalt még felelősséget. Május elején a Kreml elleni dróncsapással vádolták meg az ukránokat az oroszok, de szakértők szerint az is elképzelhető, hogy az oroszok rendezték meg a kísérletet.

(CNN)

Egy szerdán közzétett rendelet szerint Oroszország kilép az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződésből. A lépés inkább szimbolikus jelentőségű, miután Oroszország már 2007-ben felfüggesztette részvételét a szerződésben, 2015-ben pedig már azt is bejelentette, hogy kilép belőle.

Egy friss, Vlagyaimir Putyin által szignózott dokumentum szerint az orosz elnök hivatalosan is felkérte Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettest, hogy képviselje az államfőt a szerződés felmondásáról szóló parlamenti eljárás során.

Oroszország már korábban is azzal érvel, hogy a szerződés, amely a hidegháború vége felé a hagyományos erők kiegyensúlyozását célozta, de facto értelmét vesztette, miután a 2000-es évek elejére olyan volt szovjet tagállamok, mint Észtország, Lettország és Litvánia, valamint olyan Varsói Szerződéshez tartozó országok, mint Bulgária, a NATO tagjaivá váltak.

(Reuters)

Orosz katonák megakadályozzák, hogy a megszállt zaporizzsjai atomerőmű dolgozói családjaikkal együtt elhagyják a front menti várost – közölte szerdán az ukrán hadsereg.

Az ukrán hadsereg szerint míg a dolgozók családtagjait evakuálják, a dolgozóknak nem engedik, hogy a rokonaikkal tartsanak.

Az atomerőmű dolgozóinak többsége a Zaporizzsja melletti Enerhodarban lakik. A falu egyike annak a 18 településnek, amit az orosz adminisztráció az ukrán ellentámadástól tartva hétvégén ürített ki. Az evakuáltakat a déli Berdjanszk és Kijlivka városokban lévő üdülőközpontokba és szállodákba szállították, másokat pedig az oroszországi Rosztov régióba vittek – közölte az ukrán hadsereg.

Az evakuálások múlt pénteken kezdődtek, miután megnövekedett a területen a rakétatámadások száma. Az ukránok korábban arra hívták fel a figyelmet, hogy az orosz evakuálás valójában deportálást jelent, a helyi lakosokat erővel helyezik át a megszállók.

Mindeközben az ukrán állami energiavállalat, az Enerhoatom azt állítja, az orosz erők több mint 3000 dolgozó evakuálását tervezik a megszállt zaporizzsjai atomerőművet kiszolgáló városból, ami „katasztrofális munkaerőhiányt” eredményezhet. A vállalat azt állítja, tájékoztatást kapott Enerhodarból 3100 ember evakuálásának előkészületeiről, köztük 2700 dolgozóról.

A vállalat szerint ha tovább csökken a szakképzett munkaerő létszáma, végleg veszélybe kerül az atomerőmű működése.

A zaporizzsjai erőmű Európa legnagyobb atomerőműve. Az invázió kezdete óta orosz ellenőrzés alatt áll, de többnyire ukrán munkaerő üzemelteti. Az atomerőmű környékén folyamatosak a konfliktusok, az ENSZ nukleáris felügyelőbizottsága pedig rendszeresen ellenőrzi, hogy az atomerőmű biztonságosan tud-e működni. A szakemberek a hét elején arra figyelmezettek, hogy az erőmű körüli helyzet „egyre kiszámíthatatlanabb”.

(CNN, Reuters)

Az orosz légvédelmi erők lelőttek egy „ellenséges” drónt az Ukrajnával határos Kurszk térségében – közölte szerdán a régió kormányzója. A lehulló törmelék megrongált egy gázvezetéket és egy házat Tolmacsevo faluban, de sérültekről nem érkeztek jelentések.

Nem ez az első alkalom, hogy az Ukrajnával határos orosz régiókban dróntámadásról számolnak be, de ezekért a támadásokért Ukrajna egyszer sem vállalt még felelősséget. Május elején a Kreml elleni dróncsapással vádolták meg az ukránokat az oroszok, de szakértők szerint az is elképzelhető, hogy az oroszok rendezték meg a kísérletet.

(Reuters)

Folytatódik a lakosság ideiglenes kitelepítése Zaporizzsja régió támadásokkal sújtott területeiről. Az evakuálást a megszállt területek orosz adminisztrációja rendelte el, az ukrán hatóságok szerint a lakosság nagy része nem szeretné elhagyni a területeket.

„Május 8-án az orosz megszállók megkezdték az óvodás és iskoláskorú gyermekek evakuálását szüleikkel együtt, valamint a tanárok és más közszférában dolgozók kitelepítését a Zaporizzsja régióban található Kamianka-Dnyiprovszka városából. Nem volt sok készséges résztvevő” – áll az ukrán fegyveres erők vezérkarának közleményben.

Az evakuálások múlt pénteken kezdődtek, miután megnövekedett a területen a rakétatámadások száma. Az ukránok korábban arra hívták fel a figyelmet, hogy az orosz evakuálás valójában deportálást jelent, a helyi lakosokat erővel helyezik át a megszállók. Az ok pedig az lehet, hogy Ukrajna ellentámadásra készül, és Zaporizzsja környéke nagy valószínűséggel ennek az offenzívának lesz a célterülete.

Jurij Malasko, Zaporizzsja ukrán kormányzója egy televíziós interjúban kedden azt mondta: úgy tudja, hogy néhány Moszkva által támogatott tisztviselő is elhagyja a megszállt városokat a várható ukrán ellentámadás előtt.

„Úgy tudjuk, hogy elsősorban Berdjanszkba visznek civileket, köztük gyerekeket. Aztán vagy a Krímbe, vagy a megszállt Donyeck régió felé mennek” – mondta Malasko.

Ivan Fedorov, a Zaporizzsja régióban található Melitopol polgármestere az ukrán televíziónak azt mondta, hogy nem „tömeges evakuálásról” van szó, csak „néhány száz embert evakuáltak a látszat kedvéért”.

Fedorov azt tanácsolta a veszélyeztetett területen élőknek, hogy készüljenek fel az ellentámadásra: vonuljanak biztonságos helyre, töltsék fel az elektromos eszközeiket, és halmozzanak fel elegendő élelmiszert és ivóvizet is.

(CNN)

A brit védelmi minisztérium szerdai hírszerzési jelentésében azt írja, a keddi győzelem napi katonai felvonulás bár látványos volt, kiemelte az orosz hadsereg gyenge pontjait is. Mint írják, a parádé „rávilágított az anyagi és stratégiai kommunikációs kihívásokra, amelyekkel a hadseregnek 15 hónappal az ukrajnai háború kitörése után szembe kell néznie”.

A hírszerzései jelentések szerint több mint 8000 fő vett részt a moszkvai felvonuláson, de a többségük segéd- és félkatonai erők tagjai, valamint a katonai kiképzőintézetek kadétjai voltak.

A reguláris erők bevethető alakulatai közül csak a katonai vasutasok (olyan katonák, akik a vasútvonalok építésében, karbantartásában vesznek részt) és a katonai rendőrség kontingensei voltak jelen.

A felvonuláson egyetlen harckocsiként egy T-34-es harckocsi vett részt, ami azért is meglepő, mert a veszteségei ellenére Oroszország sokkal több harckocsit is képes lett volna felvonultatni. A harckocsik hiányát talán az magyarázhatja, hogy a hatóságok el akarták kerülni a kritikát, miszerint a katonai parádét előrébb sorolják az ukrajnai hadműveletnél.

A Vörös téren Vlagyimir Putyin orosz elnök is beszédet mondott, amelyben a nyugati hatalmak által irányított puccsisták túszává lett Ukrajnáról szólt. A moszkvai ünnepségről és annak üzenetéről szóló részletes beszámolónkat itt olvashatja.

• A Wagner-csoport vezetője szerint hamarosan kapnak muníciót
• Oroszország tizenöt robotrepülőgépet indított Kijev ellen: az összeset lelőtte a légvédelem
• Zelenszkij: az orosz erők új előrenyomulási feladatot kaptak
• Az Európai Bizottság elnöke az ukrán fővárosban járt
• A varsói orosz nagykövet emlékművet koszorúzott volna, de tüntetők megakadályozták
• Meghalt az AFP egyik videós tudósítója Bahmut közelében
• A francia nemzetgyűlés terrorszervezetté nyilvánítaná a Wagner-csoportot

Keddi hírfolyamunkat itt tudja visszaolvasni.